Társasházak jogásza!


Szomorú örökös # 2020.03.25. 17:35

Balu9208

Hogyan lehet ikerháznak közös telekrésze? Nekem eddig ez a fogalom azt jelentette, hogy a ház az utcafronton két, többnyire hasonló részből áll külön-külön bejárattal, mögötte pedig a telek határozottan el van választva kerítéssel.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.03.25. 19:04

Először is egy korrekt tényállás kellene. Hogy kell érteni azt az "ikerházat"? Társasház, ahol a telek közös tulajdon? Vagy a telek közös tulajdon, és a két lakásnak saját helyrajzi száma van?
Mit kell a "közös telekrész" alatt érteni? Van nem közös is? Hogyan, milyen jogi konstrukcióban?

Horatio (törölt felhasználó) # 2020.03.25. 19:20

Balu9208

Az ikerház, ahogy a sorház is, osztatlan közös tulajdonban levő telken van, így nem lehet senkinek sem saját telekrésze. Ilyen házakat azért építenek, mert maga a telek nem felosztható az adott törvény szerint, de így lehetséges több embernek ingatlant eladni. Viszont, mindenkinek kötelessége a közösben keletkezett károk javításába beszállni, meg az állagmegóvásnál is, meg sok egyéb költségnem tartozik még közös összedobásba.
Egyébként, a közös tulajdon egyik alapvető jellemzője az, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult az egészének birtoklására és használatára, azonban, ezt a jogot egyikük sem gyakorolhatja a másik fél jogainak sérelmére. Különösen fontos, hogy megállapodjatok abban, hogy milyen megosztásban használjátok az ingatlant, és lényeges, hogy ezt írásban tegyétek meg. Szerintem, jobb ezt egyből egy ügyvéddel ellenjegyeztetni. A későbbiekben még jól jöhet. Például, ha jelzáloghitelt szeretne bármelyikőtök felvenni.

Szomorú örökös # 2020.03.25. 19:58

Balu9208

Valami akkor sem stimmel, ha ikerházat emlegetsz. Az OTÉK szerintm ugyanis ezt nevezik „Ikerháznak”:

Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.

Tehát ha valóban ikerház, akkor független telkekről beszélünk. Így az általad kérdezett probléma sem teljesen érthető.

drbjozsef # 2020.03.25. 20:08

Balu9208,

Vagy ikerház külön-külön telken, vagy egy kétlakásos épület egy telken.

Utóbbi vagy egy osztatlan közös tulajdon, de akkor az egész az (általában az épület is, bár elvileg lehetne külön, de nem szokott), vagy társasház.

Csak társasház esetén lenne értelmezhető a "közös telekrész". De nemigen hinném, hogy társasház lennétek.

Ha jól sejtem, Te inkább "közös használatú részek" fogalomra gondolsz az osztatlan közös telken. Ez esetben viszont felmerül a kérdés : van használati megosztási szerződésetek? Lehetőleg ügyvédi ellenjegyzéssel, lehetőleg bejegyezve a létezése a tulajdoni lapra, lehetőleg pontos méretarányos térképvázlattal?

Balu9208 # 2020.03.26. 11:19

Koszonom a valaszokat, igazabol egy helyrajzi szamon ugy helyezkedik el az ikerhaz, hogy az utcafronton van az egyik epulet, mogotte a masik egy fallal osszekotve, ezaltal lett ikerhaznak nyilvanitva valoszinusitem. A ket haz kozott pedig autobeallok lettek kialakitva. Ahhoz, hogy lejussunk a kocsibeallohoz az utcafronti haz telkenek a szelen lett kijelolve kozosen hasznalhato resz. Mind2 epulethez jar egy-egy kisebb telekhanyad amihez a masiknak ugymond semmi koze. Ez meg az epito okiratba lett lejegyezve.
Innen eredt a kerdesem miszerint a kozos kocsik lejarata es a hatso szomszed "ugymond telkenek a hataran" letrehozott keritesen az automata ajto nyilhat-e a kozos telekreszre, ami ugye az autok beallojahoz vezet le.
Remelem igy mar egy fokkal erthetobb. :)

Szomorú örökös # 2020.03.26. 11:49

Balu9208

a kozos kocsik lejarata es a hatso szomszed "ugymond telkenek a hataran" letrehozott keritesen az automata ajto nyilhat-e a kozos telekreszre, ami ugye az autok beallojahoz vezet le.

Még így is eléggé zűrzavaros a leírás, de talán érhető is kicsit. Milyen automata kapuról van szó? Szárnyas vagy tolókapu? És valójában nem is igazán értem, miért zavaró az, hogy egy-egy kinyitáskor nagyon rövid ideig az a kapu rányílik a „közös” részre majd visszacsukódik.

drbjozsef # 2020.03.26. 11:56

A közös használatba - ha mást nem akadályoz - szerintem belefér az, hogy arra nyílik a kapu. Konkrétan nem tilos ez, ha nincs direkt kikötve, akkor lehet.

MajorDomus # 2020.03.26. 21:36

Na,ezért kellene egy használati megosztási szerződést kötni,s azt betartani.

Szomorú örökös # 2020.04.11. 07:10

Fontos szabály a jelen helyzetre a társasházaknak:

Fő szabály szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

A főszabály ellenére közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársak - a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével - írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg. Annak módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni. Ha a közös képviselő megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő az új közös képviselő megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni. Amennyiben a közös képviselő nem képes a feladatait ellátni, úgy az új közös képviselő megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

MajorDomus # 2020.04.11. 17:42

Mielőtt neked tulajdonitanák a fórum okosai,ird oda hogy 102/2020(04.10) kormányrendelet.

Szomorú örökös # 2020.04.12. 04:36

MajorDomus

Mielőtt neked tulajdonitanák a fórum okosai

Velem is tegnap csak úgy „szembe jött”. Ezért tettem ki „idézet” formájában, hogy eszébe ne jusson senkinek ez, mivel valóban nem az én kitalálmányom. Bár tuti, hogy egyiknek-másiknak tuti megfordult a fejében, de ők már így fognak szerintem meghalni. :-)

ragyasdezso # 2020.04.12. 13:06

Szomorú örökös
Az is benne van az átmeneti időre:
14. § (1) A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot).
(2) A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg.
(3) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.

Szomorú örökös # 2020.04.12. 14:32

ragyasdezso

A (3) bekezdést én is idéztem, az benne van az én szövegemben is.

ragyasdezso # 2020.04.12. 19:40

Csak a trollok miatt egészítettem ki.

Cronus # 2020.04.13. 10:31

Kedves fórumozók!

Egy 190 lakásos társasházban élek, aminek a pince szintjén teremgarázs van, ami egy osztatlan közös tulajdon. Van itt nekem egy autóbeállóm, amit el szeretnék adni. A kérdésem az, hogy akkor is értesíteni kell-e az összes elővásárlási joggal rendelkező tulajdonost, ha olyan venné meg, akinek szintén van elővásárlási joga?
A másik kérdésem pedig az, hogy van-e egyáltalán elővásárlási jog, ha a társasházi alapító okiratban ez szerepel:
"A Ptk. 145.§(2) bekezdésével ellentétben, az osztatlan közös tulajdonú parkolók vonatkozásában a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog nem illeti meg.”"

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.13. 10:40

Szerintem az a lemondás legfeljebb az aláírók között lehet érvényes. De abban se vagyok biztos, a jogérzékem bizsereg.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.13. 10:42

Ja, és ha olyannak adsz el, akinek elővásárlási joga van a dologra, akkor a többi, vele egy sorban jogosultat nem kell megkínálni.

MajorDomus # 2020.04.14. 14:38

Aki ezt a közös tulajdonu parkolót kitalálta,az sem normális.

pcsillus # 2020.04.17. 12:41

Tisztelt Fórum!

Épp panellakás eladása előtt állunk, ahol a tulajdonunkat képező lakás mellé társul egy bérlemény pincehely is. A pincehely osztatlan közös tulajdon, annak idején a nagyszüleim intézték bérleti szerződés formájában a háztól. Ez nem a lakás tartozéka, tehát nincs feltüntetve a tulajdoni lapon sem, értelemszerűen.

A kérdésem a következő:
Mivel a közös képviselő kardoskodik amellett, hogy miután a lakás eladásra kerül, így a bérleti szerződés megszűnik, tehát kötelességünk visszaadni a háznak a pincét. Ezzel nincs is semmi gond, viszont a vevőnket a tovább bérlése érdekelné. A közös képviselő szerint ő egy "képzeletbeli sor" végére kell hogy beálljon, mert előbérleti joga van előtte annak, aki már évek óta ott lakik, így ez számára nem biztosítható továbbá. (én azt gondolom, hogy itt "valami más" is állhat a háttérben, de ez csak az én gondolatom)

Nincs esetleg valami olyan "praktika", ami alapján biztosítható lenne a pince tovább bérlése az új tulajdonos számára??

Értem ezalatt, például, hogy előbérleti joga lenne a többi lakóval szemben, ha első lépésben 1/2 tulajdonos lenne csak mellettünk, majd a későbbiekben a másik felét is átíratnánk a nevére??

Szerintem valamilyen formában ezt meg lehetne oldani, biztos hogy nem úgy működik, hogy a közös képviselő "szimpátia" alapján dönti el, hogy ki a következő bérlő?!?!

Tanácsukat, válaszukat előre is köszönöm!! Ha esetleg kapnék egy erre vonatkozó jogszabály hivatkozást, megköszönöm.
(elég fontos pont ez az adásvétel során)
Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.17. 13:25

Nem bérlet az.

drbjozsef # 2020.04.17. 15:34

pcsillus,

A társasház közös tulajdonának hasznosítását a közgyűlés dönti el. Feltehetőleg van erről egy határozatotok.

pcsillus # 2020.04.17. 16:25

Köszönöm a válaszokat.
Igen, a közgyűlés valóban, de valamilyen úton nem lehet biztosítani, hogy a lakás következő tulajának "előjoga" legyen a bérlésre?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.17. 16:34

Nem.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.17. 16:35

(És még most sem bérlet.)