tulajdonjog - haszonélvezeti jog

@szomorú örökös

Továbbra is tévedsz az értelmezésben. Szerencsés vagy hogy egyébként nincs szükséged a helyes értelmezésre. :)

új Ptk. 5:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma]
(1) "Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, HASZNOSÍTHATJA és HASZNAIT SZEDHETI."

Tehát bérbeadhatja. A tulajdonosnak sem előbérleti, sem bérlőkiválasztási joga nincs.
Ez nem csűrés-csavarás, egyértelműen nincsenek ilyen jogaid.

A bérbeadás nem jelenti a haszonélvezeti jog átengedését.

Bocsánat, az 1959. évi Ptk.-t idéztem.

„2013. évi V. törvény
a Polgári Törvénykönyvről1
ÖTÖDIK KÖNYV
DOLOGI JOG
ELSŐ RÉSZ
A BIRTOK
V. CÍM
A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE
IX. Fejezet
Tulajdonszerzés átruházással
5:38. § [Az átruházás]
(1) Ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges.
(2) Ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
”
Kérdés egy hozzászólással lentebb.

Köszönöm a választ, Lajcsó, ezt nagyjából sejtettem én is.
Viszont a Ptk szerint:
„Ptk. 117.§
...
(2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerzõdésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzõjének hatalmába került.
(3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerzõdésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
...”
Ha ezt jól értelmezem, hiába korábbi keltezésű a házasságkötésnél az adásvételi szerződés, ha az ingatlannyilvántartásba már a házasságkötés után lett bevezetve, illetve maga a beköltözés (birtokba vétel ?) is az után történt meg. Ebben az esetben az említett 7/18-ad rész osztatlan közös tulajdonnak számít? Konkrét esetben rám hívhatja a rendőrséget magánlaksértésért, és a rendőr előállíthat?

Business Law

„Szerintem neked a haszonelvezovel a 'kapcsolatod' jogilag rendezve van. :)”

Ezt én is így látom. Szerencsére a viszonyunk is mellé most nagyon jó lett. :-)

MrWatson

„Átengedésről akkor lenne szó ha a haszonélvező helyett pl. az édesanyja (vagy más) szednéd a hasznokat a maga javára, azaz ő adná bérbe az ingatlant saját hasznára.”

A bérletbe adás nem maga a haszon élvezete, hiszen a haszonélvezet akkor nyilvánul meg legjobban, ha az illető saját maga költözik oda és lakik az ingatlanban. Ha már ezt a lehetőséget más számára átadja, pl. bérleti szerződés formájában, akkor éppen erről mond le, ráadásul ezt ellenérték fejében teszi. És ha a szerződésben nincs kikötve - mint ahogy a miénkbe se volt - hogy nem adhatja az illető tovább bérbe, akkor pontosan a haszonélvezeti jog ellenérték fejében történő átengedése valósul meg, még ha nem is pontosan így nevezik meg a szerződésben. Hogy én ugyanakkora összegért adtam tovább, ez az én dolgom, mivel nekem nem az volt a célom, hogy keressek rajta, hanem az, hogy rajtam keresztül fusson a bérbeadás.

Lehet ezt csűrni-csavarni, a lényeg akkor is ugyanaz marad.

@Szomorú örökös

Jól teszed ha mindent előbb tárgyalásos úton próbálsz rendezni, és örülök hogy sikered van ebben. Kívánom hogy így legyen a jövőben is! Valóban úgy értettem a leírtakból hogy ott laksz egy másik lakásban, de ha így van és közös tulajdonról van szó, akkor ott természetes az egyezség kényszere. :)

Ebben viszont tévedsz: "A bérbeadás nem más, mint a haszonélvezeti jog ellenérték fejében történő átengedése."
A bérbeadás az maga a haszon élvezete, a haszon szedése, nincs szó a jog átengedésről. Átengedésről akkor lenne szó ha a haszonélvező helyett pl. az édesanyja (vagy más) szednéd a hasznokat a maga javára, azaz ő adná bérbe az ingatlant saját hasznára.

Továbbra is állítom, hogy "nincs sem előbérleti jogod, sem bérlő kiválasztási jogod" a haszonélvezeten.
Ha a tulajdoni arányán nem használja túl az ingatlant a haszonélvező (vagy bérlője), akkor bárkinek kiadhatja a tulajdonrészét nélküled is szerintem.
Túlhasználat esetén a túlhasználótól viszont használati díjat szoktak követelni. Túlhasználni előfordulhat akár a te akár a haszonélvező részéről.

"Az lenne a kérdésem, hogy van ebben a felállásban valami közöm az ingatlan tulajdonjogához, vagy simán kitehet, mert más az állandó lakcímem?"
A tulajdonszerzési jogcímeket a Ptk. határozza meg! Sem a lakás felújítása, sem az adótartozás kiegyenlítése nem tulajdonszerzési jogcím. Megtérítési igényed viszont lehet.

Domus!

Jól érted, most 50% a feleségemé, a másik 50% a testvéréé. A lényeg, hogy a feleségem tulajdonrészének nagyobb hányada (mint írtam, az egész ingatlan 7/18-ada) a házasságkötésünk előtti keltezésű adásvételi szerződéssel került a birtokába, de a házasságkötésünk után lett bejegyezve az ingatlannyilvántartásba. További bonyodalom, hogy szinte az összes közös pénzünket beleöltük a felújításba, illetve a korábbi 2/18-ad tulajdonrészre anno a NAV (akkor még APEH) ráterhelt 360 000 forint adótartozást, amit én egyenlítettem ki. Az lenne a kérdésem, hogy van ebben a felállásban valami közöm az ingatlan tulajdonjogához, vagy simán kitehet, mert más az állandó lakcímem?

MrWatson

„Tehát ha a haszonélvező bérbe ad, akkor kevés közöd van a jogügyletéhez.”

Itt egyébként az volt a legnagyobb gáz - és ezért is döntöttem, hogy inkább én bérlem tőle - hogy ő a rezsiköltségeket se akarta ideadni nekem a kezdet kezdetén - rossz volt akkoriban a viszonyunk, de ez azóta nagyban változott pozitív irányban - viszont esze ágában se volt mérőórákat átíratni a saját vagy a bérlő nevére. Azaz én fizessem a szolgáltatási költségeket, ő meg majd beszedi ezt is a bérlőtől, de tovább nem adja nekem. Gondolkodj egy kicsit rajta el, hogy ez vajon mennyire lett volna tisztességes. Mondjuk elköltöztem volna akkor izibe innen és hagytam volna, hogy a szolgáltatásokat lekapcsolják. Más fegyverem nem maradt volna ellene.

MrWatson

Nagyot tévedsz az én esetemben, ugyanis itt én is ebben az ingatlanban lakom, a házrésznek csak egy részén van haszonélvezet, a többi bizony kizárólagosan az enyém, tehát teljesen jogosan van a nevemen minden szolgáltatás. Törvényt sértenél, ha ebben az esetben átíratnád a bérlők nevére a szolgáltatásokat.

Az már más kérdés, hogy egy olyan esetben előnyös ez, amit írtál, ha a bérlő elfelejt egyszer csak fizetni, mert akkor rajta fogják bevasalni a költségeket valószínűleg és nem a tulajdonoson.

De ha már úgy gondolod, hogy ennyire okos vagy, akkor olvasd tovább azt a fránya törvényt:

„5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése]
(2) Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.”

A bérbeadás nem más, mint a haszonélvezeti jog ellenérték fejében történő átengedése.
Tehát akárhogy is értelmezzük a törvényt, teljesen jogos, hogy én előjoggal éltem.

@Szomorú örökös,
úgy gondolom hogy tévhitben élsz. Nincs sem előbérleti jogod, sem bérlő kiválasztási jogod.

Ha én lennék a haszonélvező a lakásodon, én minden közművet leiratnék a nevedről a bérlők nevére és téged mégcsak meg sem kérdeznélek róla ahogy a bérbeadásról sem feltétlenül.

Amihez jogod van: új Ptk. 5:152§ (5) "A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él."

Tehát ha a haszonélvező bérbe ad, akkor kevés közöd van a jogügyletéhez.

MajorDomus

„Eszem megáll és körbe forog.
Remélem legalább nyereséges a bolt.”

Ha ezt nekem írtad, akkor megkérdezném, mi bajod a konstrukcióval? Én, mint tulajdonos meggátoltam, hogy egy vadidegen költözzön ide, így nyilván a "saját emberem" költözött a kihasználatlan üres lakásba. Ha nem jeleztem volna, hogy én szeretném bérelni, akkor semmilyen ellenőrzési jogköröm nem lenne szinte és még abba is beleszaladhatnék, hogy még a rezsiköltségeket se kapom meg, márpedig a mérőórák az én nevemen futnak, mivel én is itt lakom egy másik lakásban. Egyedül pedig nem tudom senkinek az itt lakását finanszírozni csak úgy.

Szomorú örökös!
Megkérdezhetem, hogy mennyiért bérled a haszonélvezőtől ? Ezt ügyvéd előtt le fektettétek, vagy csak egymásközt meg írtátok a papírt?
Akkor azért neked, is és a hoszonélvezőnek is kell a Nav nak fizetni? Albérleti vagy nem tudom én milyen címszóval lehet ez a dolog most akkor.
Köszönöm

Bagoly

Ha jól értem, akkor a feleséged 50 %-ban tulajdonos.

Kié a többi tulajdonrész?

Ha te is tulajdonos vagy, akkor nem ilyen egyszerű az ügy.

Eszem megáll és körbe forog.

Remélem legalább nyereséges a bolt.

MajorDomus

Hogyne lett volna, itt az én példám. Én bérlem a haszonélvezőtől, hogy aztán én adhassam bérbe annak, akinek én szeretném és ne egy vadidegen jöhessen ide, akit a haszonélvező talál. Nálam így volt. :-)

Jó reggelt!
Abban az ügyben szeretnék tanácsot kérni, hogy feleségem beadta a válókeresetet, és most azt követeli, hogy költözzek el, de szerintem ez nem jogos.
A feleségem már a házasságkötésünk előtt rendelkezett az ingatlan 1/9-ének tulajdoni hányadával, majd szintén a házasságkötésünk előtti keltezésű adásvételi szerződéssel hozzájutott még 7/18-adhoz. Az ingatlan-nyilvántartásba viszont csak a házasságkötésünk után lett bejegyezve a tulajdonjog. Ha jól értelmezem a Ptk. a tulajdonjog megszerzéséről szóló részét, akkor ez így már osztatlan közös tulajdon, és akkor sem tehet ki, ha más az állandó lakcímem?

Volt már erre példa?

T . Szomorú örökös írtam Neked emailt!

Bea1

„a haszonélvező akár ki is adhatja az ingatlant, annak, akinek akarja, hiszen ő az ingatlan hasznainak élvezője. A tulajdonosnak ebbe semmi beleszólása nem lehet.”

Azért ez nem teljesen így van, mert ha a tulajdonos ugyanazon feltételekkel hajlandó bérelni az ingatlant, akkor idegennek nem adhatja ki önkényesen a haszonélvező. Csak akkor adhatja ki másnak, ha a tulajdonos ezzel az igényével nem él.

Most olvastam el az utolsó soraidat.
Nem , nem azt a lakást örökölte meg a lányom tulajdonosként, hanem az édesanyja lakásának( a volt férjem részét,) én meg özvegyi jogomnál fogva az ingatlanra a haszonélvezeti jogot. Ez így írák le a végzésben.
Most az anyósom meghalt, és most ujra lesz ,illetve volt hagyatéki tárgyalás, de arra engem se és a lányomat se hívtak. Csak kaptam a közjegyzőtől 1 papírt aminek a címe: Végzés, de abban semmit nem írnak le, hogy mire számítsak, és semmi részletet nem tudok.

Csak az a tény, hogy az általunk megörökölt ingatlanba, be jutni nem tudunk , mert a másik tulaj nem enged bejutni a lakásba, és elzárkózik minden komunikációtól, és közölte semmi közöm, az ő nagyanyja lakásához!1 fél perces telefonba, azóta telefonszámot váltott

Köszönöm a választ, milyen pert? és hol?

Bea1

Köszönöm a válaszod, a birtokvédelmi pert azt a közjegyzőnél lehet indítani? most pl amikor megyek hozzá amikorra idéztek?
Igen özvegyi jogon lehet, így örökölni
A férjem meghalt, és az anyukájának a lakás részét örökölte a kislányom fél részbe fél részbe a másik gyermek, én pedig özvegyi haszonélvezeti jogot.
Közbe most meg halt az anyósom, is, de arra nem kaptam az első tárgyalásra idézést, csak most annyit írtak, hogy végzés és h menjek be és fizessem ki a közjegyzői díjat.
De az, h mi volt az első tárgyaláson nem tudom, amit szintén furcsának tartok, hisz a lányom fél részben tulajdonos én pedig haszonélvező.
üdvözlettel

„Kérdésem a következő a haszonélvezeti jogomat,én hogy gyakorolhatom, ha nekem nincs is az anyósomhoz lakáskulcs és a másik tulajdonos ,ki akar zárni a lakásbol, hogy be se tehessem a lábam!”

Pert indíthatsz.

„lehet haszonélvezeti jogot örökölni??? ”

Nem. Viszont öröklés útján keletkezik haszonélvezeti jog. Ez két különböző dolog.