Bea
mindketten keveritek a fogalmakat.
A haszonélvező nem rendelkezik több joggal mint a tulajdonos, csak a tulajdonos jogait korlátozza a haszonélvezet. Ez nem ugyanaz.
A kérdező nem örökölte a haszonélvezetet,
hanem a férje halála után a törvény biztosítja neki
abban az ingatlanban ahol együtt éltek, a kiskorú
lett a tulajdonos, mint törvényes örökös
Bea1
Köszönöm a válaszod, a birtokvédelmi pert azt a közjegyzőnél lehet indítani? most pl amikor megyek hozzá amikorra idéztek?
Igen özvegyi jogon lehet, így örökölni
A férjem meghalt, és az anyukájának a lakás részét örökölte a kislányom fél részbe fél részbe a másik gyermek, én pedig özvegyi haszonélvezeti jogot.
Közbe most meg halt az anyósom, is, de arra nem kaptam az első tárgyalásra idézést, csak most annyit írtak, hogy végzés és h menjek be és fizessem ki a közjegyzői díjat.
De az, h mi volt az első tárgyaláson nem tudom, amit szintén furcsának tartok, hisz a lányom fél részben tulajdonos én pedig haszonélvező.
üdvözlettel
a haszonélvező több jogot gyakorol, mint a tulajdonos. a haszonélvező kizárhatja a tulajdonost az ingatlanról, a tulajdonos nem zárhatja ki a haszonélvezőt az ingatlanról. a haszonélvező akár ki is adhatja az ingatlant, annak, akinek akarja, hiszen ő az ingatlan hasznainak élvezője. A tulajdonosnak ebbe semmi beleszólása nem lehet. birtokvédelmi pert kell indítani a jegyzőnél, ha nem engedik be az ingatlanba. ez kb 2000 ft.
most olvasom: lehet haszonélvezeti jogot örökölni??? ebben biztos, kedves Zsudoni? a haszonélvezet holtig tartó.
Még 1 kérdésem lenne az előzőhöz.
Ezt most találtatm 1fórumon .
Haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesítése:
Hogy a másik tulajdonos, ne adhassa el a lakást!!
A haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesítéshez a haszonélvező szerződésbe foglalt hozzájárulása csak akkor szükséges, ha a haszonélvezeti jogot alapító szerződés alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre került az elidegenítési- és terhelési tilalom. Ilyen bejegyzés hiányában az ingatlan a haszonélvező hozzájárulása nélkül értékesíthető, de haszonélvezeti joga fennmarad.
Azt,hogy mikor lehet ezt a haszonélvezeti szerződést meg kötni, és hogy intézhetem ezt el, hogy a mostani tárgyaláson ezt nekem bejegyezzék, hogy elidegenítési és terhelési tilalom legyen a lakáson az én részemen és a kislányom tulajdoni részén?
Köszönettel
Szép napot. én özvegyi jogon örököltem haszonélvezeti jogot , az anyosom lakására és a kiskoru lányom pedig tulajdoni részt. Van 1 másik örökös (a férjm 1 házaaságábol)gyermek
Közbe most az anyósom meghalt így ujra öröklési tárgyalás volt, amire én, nem kaptam idézést.
Most kaptam értesítést, hogy végzés címszóval x időpontra,az anyósom tárgyalására kell mennem és közjegyzői díjat kell fizetnem, de a részleteket nem tudom!
Kérdésem a következő a haszonélvezeti jogomat,én hogy gyakorolhatom, ha nekem nincs is az anyósomhoz lakáskulcs és a másik tulajdonos ,ki akar zárni a lakásbol, hogy be se tehessem a lábam! A testvérét ,mint másik tulajdonost meg szintén kizárhassa bármi jog gyakolásából! Igaz az ő jogait én képviselem , hisz kiskoru.
Mi a teendő? sajnos ügyvédre nincs pénzem
Köszönettel
Az a kérdés, hogy a haszonélvező benne lakik e az ingatlanban?
Ha igen, akkor a jövedelmére lehet végrehajtást indítani.
Ha nem, akkor a tulajdonost kell perelni!
Valamelyiknek csak van jövedelme!
? írtam: "2002 óta minden évben feljegyezték a társasház vh. jogát" ami a meghagyások eredménye. szóval mit tegyen a képviselő?
A közös képviselet miért nem kért fizetési meghagyást már 16 évvel ezelőtt?
Mit csinálnátok a közös képviselet helyében a következő esetben? :
99-ben egy 9 éves gyereket megtettek haszonélvezőnek, és azóta (immár 16 éve) nem fizetnek közös költséget. 2002 óta minden évben feljegyezték a társasház vh. jogát. Az ingatlan pedig árveréssel eladhatatlan így.
Eldönthető-e hogy ez rosszhiszeműség vagy sima fizetésképtelenség?
Felvethető-e eredményesen, hogy a tartozásban érintett a haszonélvaző aki bnemcsak a hasznokat szedi, hanem a kötelezettségek is terhelik?
Ismerem a társasházi törvény azon passzusát hogy a közös költség a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában terheli, azonban ezt én összeolvasnám a Ptk-val és utalnék arra hogy a közös költségnek nemcsak felújítással hanem használattal kapcsolatos (karbantartás, víz, villany...) része is van amit a használó azaz a haszonélvező élvez, azaz a haszonélvező érintett benne ha ebből adósság keletkezik. Node a kérdés hogy ezt felvetheti-e eredménnyel a közös képviselő vagy csak a tulajdonos (adós), akinek nem érdeke hogy a haszonélvezőt felelősségre vonják mert sikeres árverés esetén akkor ő sem lakhat tovább ott?
Attól függ, a szerződés felbontása esetén elvileg törlik az illetéket.
Tisztelt szakértők. Azt szeretném megkérdezni, hogy van egy ingatlan, amin van haszonélvezeti jogom, és arra a nav kirótta az illetéket. Ezt az illetéket akkor is meg kell fizetni, ha mégis utólag töröltetem róla az haszonélvezetemet?
Köszönöm a választ.
Illetve akkor a vevőt sem terheli több díj, mint ami egyébként is terhelné a saját tulajdonjoga bejegyzése miatt.
"A kérdésem ezt eladás előtt kell levenni? vagy elég, ha eladáskor mindannyian ott vagyunk az ügyvédnél és akkor ott egyben intézzük az eladással?"
Ha az eladás előtt vetetitek le akkor a földhivatali eljárási díj benneteket terhel.
Ha viszont az adásvételkor történik, akkor a díj a vevőt terheli, ilyenkor ugyanis egy eljárásban történik a tulajdonjog bejegyzése és a haszonélvezeti jog törlése.
Kovacs00
Hacsak jelentősebb értéknövelő beruházást nem hajtanak rajta végre, akkor nem.
Chilike
Elég lesz ott, egyben.
Tisztelt Fórumozók!
Lakáseladásra készülünk. Az ingatlan a lányom nevén van. Viszont haszonélvezettel van terhelve mind részemről, mind az édesanyám részéről. A kérdésem ezt eladás előtt kell levenni? vagy elég, ha eladáskor mindannyian ott vagyunk az ügyvédnél és akkor ott egyben intézzük az eladással?
Rexor nincs igazad! Te azt állítottad, hogy a haszonélvező akárkinek bérbeadhatja és a tulajdonosnak nincs rá "előbérleti joga". Nos, ha a tulajdonos jelzi, hogy azonos feltételekkel hajlandó ő bérbe venni az ingatlant, akkor máris nem igaz az állításod, tehát mégiscsak van rá "előbérleti joga". Ezt azért tudom egészen pontosan, mert az én házrészemmel is ugyanez a szitu. Én vettem bérbe, így a haszonélvező köteles volt nekem bérbeadni. ;-)
De akkor még egyszer a lényeg:
„"ellenérték fejében a jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni,
ha a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára nem tart igényt”"
Ellenérték fejében átadott használati jog szerinted mi, ha nem bérlet? :-)
No itt van még egy kis okítás:
„"A polgári törvénykönyv meghatározása szerint: A bérlet mindig a dolog használatának időleges átengedését jelenti. A bérlet tárgya lehet bármilyen dolog, vagy jog, amely alkalmas arra, hogy azon tartós használatot lehessen gyakorolni.”"
Szomorú örökös: igen, csakhogy itt nem a haszonélvezet jogának az átengedéséről van szó, hanem bérbadásról, ami nem ugyanaz.
Üdv!
Édesanyám férjhez megy,nevén van egy teljes ingatlan,egy másik ingatlanban meg csak fele tulajdonjoggal rendelkezik.Az lenne a kérdés netán ha évek múltán meggondolják magukat akkor válás esetén a Férfi nem juthat ezekből semmiféle haszonhoz?pl.a jelenlegi ingatlanból fele tulajdonjogot követel. Mindkét ingatlan még a házasság előttről való.
Köszönöm a válaszokat.
Kovacs
Rexor azért ez nem így van! Ha a tulajdonos élni kíván a bérlés jogával,
akkor bizony nagyon nem adhatja ki akárkinek csak úgy.
„A haszonélvező jogosult a dolog birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a haszonélvezeti jog gyakorlásának más részére való átengedésére - ellenérték fejében a jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára nem tart igényt - és a birtokvédelemre - a tulajdonossal szemben is.”
Nem sokat tudsz tenni, akár téged is kitehet a lakásból, és annak adja bérbe akinek akarja (nincs "előbérleti jogod").
Tisztelt fórumtársak!
Egy lakás tulajdonosa vagyok, és édesanyámnak haszonélvezeti joga van rajta. Eddig nem akart jogával élni, és ezért én lakom életvitelszerűen a lakásban a párommal együtt. Újabban azonban megromlott a helyzet és édesanyám kijelentette, hogy nem hajlandó továbbá tűrni a páromat a lakásban.
Az lenne a kérdésem, hogy kidobathatja e a párom. Engem továbbá hagyna lakni ott, szóval hivatalosan továbbá sem akarna rendelkezni a lakással.
És ha mégis bejelentené rendelkezési igényét és bérbe adja a lakást valakinek, akkor nekem jogom van e megtekinteni a bérleti szerződést? Mivel előbérlési jogom van, mint tulajdonos, de nekem akkor biztos magasabb árat mondana, mint amit tényleg kér.
Nem vettünk fel hitelt a házra,hanem úgy egyeztünk meg a ház tulajdonosával,hogy először ügyvéd jelenlétében leraktuk az egymillió forintot,majd 4 éven keresztül fizetjük a megbeszélt összeget.Ez mind ügyvédileg rendezetten készült és erről szerződés is van,amelyben az is szerepel,hogy Én mint haszonélvező vagyok.
KBS
És mitől lehet érvénytelen egy felmondás?
Jelen esetben ugyebár én felmondtam az albérlőnek, mert velem volt szerződése, én pedig a haszonélvezővel szerződtem, amelyet természetesen szintén felbontottunk, így már a haszonélvező adott határidőt a kiköltözésre, mert jelezte, hogy ismét birtokba kívánja venni a haszonélvezetével megterhelt ingatlant.
A vicc, hogy az ügyvéd korábban arra hivatkozott, én eleve nem is adhattam volna bérbe az ingatlant, mert arra csakis a haszonélvezőnek lett volna joga. Szerintem ez mondvacsinált kifogás volt, hogy ne kelljen fizetnie az albérlőnek, aki balhézott emiatt és kétségbe vonta a fizetési kötelezettségét.
Ezek után az ügyvéd most az én teljesen szabályos felmondásomat jelezte érvénytelennek, és továbbra is azt állítja, hogy érvényes a szerződés. Már jeleztem neki, hogy most akkor döntse el, hogy melyik álláspont az igazi, mert akkor arra koncentrálok. Elég vicces, hogy ha szerinte jogellenes volt eleve a szerződés, akkor azt hogy is lehetne jogellenesen felbontani? Ugyanis ez esetben akkor az a szerződés nem is létezik.
2. Megeshet, ha a felmondás érvénytelen.