Nézhetjük a jó oldalát is. 20 évig fizet egy olyan lakást, amiben élete végéig lakhat. Ez még talán értelmezhető
Teljesen egyetértek. .
Reméljük fiatal a kérdező, így a lakhatása biztosított,
amíg el, igaz ezt 20 évig fizeti.
A férj nem fogja zavarni, mert rögtön behajtható rajta
a tartozás amit nem fizetett ki pld. A rezsi.
Ha senki nem tudja hol van, kezdeményezd a holttá
nyilvánítását.
Meg tulajdonos is lehetsz.
Végrehajtásnál is csak akkor gond, ha a szóban forgó hitelt hajtják végre.
Bori Bori
„Végrehajtásnál is csak akkor gond, ha a szóban forgó hitelt hajtják végre. ”
Elnézést, az előbbi formázás nélkül ment el. Szóval, végrehajtás esetén nem csak akkor kerülhet bajba a mostani adóstárs, ha a szóban forgó hitelt hajtják végre. Bármilyen, a tulajdonost terhelő végrehajtási eljárás bizonytalanná teheti a jövőjét.
Az övét ugyan nem.
Még árverezéskor sem tehetik ki a lakásból!
Az már igaz.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az alábbiakban kérném a segítségét.
Házasságon kívüli gyermek vagyok. Édesapám 2001-ben elhunyt, melyről sajnálatos módon most szereztem tudomást. (A családi problémákat nem részletezném) A Földhivatal tájékoztatása szerint édesapám adás-vétel szerződés megkötésével (???) tulajdoni hányadát halálát követően 3 héttel (halál időpontja: április 13, földhivatali iktatás új tulajdonosra: május 07) eladta a nővérének. Majd 1 hónap (június 06-án) mostoha anyám ezt a tulajdonrészt visszavásárolta édesapám nővérétől. A Földhivatal többszöri megkeresésemre sem engedélyezi az adás-vételi szerződésbe való betekintést, azonban határozottan állitják, hogy az új tulajdonjog csak május 07-én keletkezett, április 13-án még édesapám volt a tulajdonos. A kerületi önkormányzat hagyatéki osztályának tájékoztatása szerint hagyatéki eljárás sosem indult, ezért hagyaték hiányában az ügyet lezárták. Ön szerint pontos a földhivatal tájékoztatása, miszerint az új tulajdonjog csak május 07-én jött létre, függetlenül attól, hogy az adás-vételi szerződést mikor irták? Ön szerint indítsam meg a hagyatéki eljárást?
És még egy kérdésem lenne ha lehetséges.
Édesapám nővére 2008-ban szintén elhunyt. Egész életében hajadon volt, sem férj, sem gyermek. Édesapám volt az egyetlen rokona. Ez ügyben indult hagyatéki eljárás, miszerint örökség jogcimén mostoha anyám, édesapám felesége megörökölte a nagynéném össz vagyonát. Végrendelet, eltart.szerződés nem volt. A hagyatéki osztály tájékoztatása szerint, mivel édesapám az örökség megnyilásakor már nem élt, ezért mint utódja igényt tarthatok nagynéném hagyatékára, amit édesapám felesége örökölt, miután letagadta a létezésemet. Ez ügyben, - mivel már volt hagyatéki eljárás - milyen jogi lépéseket tehetek? (Azt még hozzá tenném, hogy nagynéném hagyatéka egy 20 milliós ingatlan, melyet mostoha anyám jelenleg ki ad albérletbe. Ezért is lehet perelni? És milyen jogcímen?)
Tisztelettel, és köszönettel a segitségéért.
Ha árverez a hitelt nyújtó intézmény, és a haszonélvezet a hitel felvétele után lett felvéve, nem törlődik automatikusan a haszonélvezet árverezés során? Én ezt az információt kaptam más fórumban!
Semmi nem törlődik automatikusan. De szerintem nem is ezt akartad kérdezni.
Házamat kiskorú gyermekemre íratnám, én pedig maradnék a haszonélvező. Ez esetben mint haszonélvező későbbiekben esetleg eladásra nincs lehetőségem? Kell-e illetéket fizetnem erre?
„Ez esetben mint haszonélvező későbbiekben esetleg eladásra nincs lehetőségem? ”
Mint haszonélvezőnek, nincs. (Hogy mint törvényes képviselő, gyámhatósági hozzájárulással eladhatod-e, más kérdés; de akkor is a gyereknek kell belőle mást venni)
„Kell-e illetéket fizetnem erre?”
Nem.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
De igen ezt akartam kérdezni. Mert hasonlót megkérdeztem egy másik fórum cím alatt.Nekem is van egy olyan ügyem, hogy végrehajtási jogom van az adósom ingatlanára, hitel van rajta, közben bejegyeztettek haszonélvezeti jogot! Kérdeztem mi a teendő ilyen esetben? És azt ajánlották itt a fórumban, hogy érjem azt el hogy a végrehajtásba csatlakozzon a bank is, mivel ilyen eseteben, ha utólag lett bejegyezve az ő tudtukkal, akkor a haszonélvezetet nem lehet figyelembe venni, mivel azzal a tudomással írták alá, hogy van rajta hitel, és ezért ők is felelnek!
Most akkor mi a helyzet?
Köszönöm a válaszokat!
"A jelzálogjog bejegyzése után létrehozott haszonélvezet nem marad fenn árverési vétel esetén." És épp Öntől kaptam a választ!
Mi a kérdés?
Aha. És szerinted ez azt jelenti, hogy "automatikusan törlődik"? Attól tartok, nem egy nyelvet beszélünk.
De az a lényeg, hogy ilyen esetben nem lesz jelentősége a haszonélvezetnek? Akkor csak törlődni fog? Az árverezés nem lakottan fogják lebonyolítani? Vagy nem jól gondolom?
Na, ugye, hogy nem azt kérdezted, amit akartál.
A jelzálogjog bejegyzése után létrehozott haszonélvezet nem marad fenn árverési vétel esetén.
Tisztelt szakértők, lenne egy kérdésem ismét.
Újabb fejlemény az én kis történetemben, hogy kaptam egy levelet még múlt héten az én "drága" rokonom ügyvédjétől. Ugyebár vele kapcsolatban a hagyatéki végzésben egy meghagyás szerepel, ami alapján az anyai rész (örökség) egyharmad részét készpénzben ki kell neki fizetnem. Ezt egy éven belül anyukám halálát követően meg kellett volna tennem, de nyilván nem sikerült, hiszen a ház eladásából szerettem volna ezt megoldani, csak hát azt nem sikerült eddig még eladnom. Azzal is tisztában vagyok, hogy éves kamatot kell majd fizetnem erre az összegre.
Nos most jön a svédcsavar, mert a rokon ügyvédje „ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosnak” nevezi a kedves rokont, amelynek jogcímét öröklés alapon nevezte meg. Utána olvastam, hogy tulajdonképpen a hagyatéki végzésig engem nevezhetett volna így, mert bár egyértelműen az öröklési szerződés tartalma alapján én voltam a törvényes örökös, de a végzés jogerőre emelkedéséig nem szerepelek ugyebár a földhivatali nyilvántartásban, mint tulajdonos. Szóval a kedves rokont nem értem, miért próbálja így beállítani. Miből gondolja, hogy egy ilyen kifizetési kötelezettséget tulajdonjogként kezelhet a kedves rokon? Lehet neki igaza, vagy ismét mellé fogtak?
És hát további kérdés, hogy a haszonélvező továbbra is megvan azon az ingatlanrészen, így még ha igaza is lenne ennek az ügyvédnek, a haszonélvezettel ő sem tud mit kezdeni szerintem.
"Még árverezéskor sem tehetik ki a lakásból!"
Az árverési vevőt nem terheli a haszonélvezeti jog, ha a követelésért adóstársként felel a haszonélvező. Magyarul kitehetik a lakásból. Jelen esetben a szóban forgó hitel végrehajtásakor.
Sőt, ha közös költség tartozás miatt árvereznek, a haszonélvező akkor is felel a követelésért. Pláne, ha ott lakik. Érveljetek, ha nem így gondoljátok.
Nem érvelünk.
Ha a haszonélvező adóstárs is, akkor nem marad meg a haszonélvezeti joga.
Üdvözlöm!
Érdeklődnék,hogy párommal vettünk egy házat tavaly.
Párom a tulajdonos Én pedig a haszonélvező.
Kérdésem a következő lenne.Ha a párommal szétmegyek kinek kell elmenni a házból?
1Mondjuk ha a párom talál magának egy új társat?
2.mondjuk ha Én találok magamnak egy új társat?
Nincs egyenlőre hála istennek ilyenről szó,csak mostanában elég sokat civakodunk a gyerekek miatt és megfordult már a fejemben,hogy kilépek ebből a kapcsolatból.
Előre is köszönöm válaszát!
A tulajdonos köteles elhagyni a házat, mivel a használat joga a haszonélvezőt illeti.
Ezen azért az a körülmény, hogy közös kiskorú gyermekük van, jelentősen változtathat.
Szerintem a férje járna jobban.
Kiskorú gyerek mellett a, ki akar lépni a kapcsolatból,,
A régi szöveg. Nekem ítélik a gyereket meg a lakást is.
Az viszont előkérdés, hogy a "párom" kifejezés férjet vagy élettársat jelent. Előző esetben a tulajdon jog és a haszonélvezet is közös.