Kedves Szakértők!

Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:
Ingatlant szeretnék vásárolni, amelyet az eladó hirdetett, és a ház bemutatásakor közölte, hogy sajnos végrehajtás alatt áll az ingatlan. Volt már egy árverés, amely sikertelen volt.
Kérdésem:

• Felejtsem el az ingatlant?
• Vagy esetleg meg tudom vásárolni valahogy? Annyit adnék neki érte, mint amennyi a tartozása. Ennek mi lehet a menete? Sima adásvétel vagy már csak árverés útján értékesíthető? A végrehajtás miatt a bank egyáltalán finanszírozná az ingatlant?

Megköszönném, ha valaki szánna egy kis időt a problémámra!

Köszönöm,
Hanna

Ha a végrehajtó értelmezését fogadnánk el, akkor az ingatlan három-négy hónaponként történő tovább- (vagy éppen vissza-) adásával a végtelenségig el lehetne kerülni az árverezést, a végrehajtást kérő pedig újabb és újabb költségek megfizetésére kényszerülne a perek miatt.

www.kbs-ugyved.hu

„Mindegy, előterjesztek egy VH kifogást aztán majd az okos foganatosító bíróság eldönti.”

Ezt javasoltam volna.

www.kbs-ugyved.hu

Most ugye nem szállt el amit eddig írtam...?

:-)

A Vht. 138. § (6) bekezdése default jogszabályhely az ügy megítélése szempontjából. Ez eddig is megvolt.

A gond az, hogy pl. ez a jogszabályhely azt nem írja le, hogy "technikai" értelemben, jogtechnikailag mit kell ehhez csinálni.

Tehát, az eddig is rendben volt és tudtuk, hogy a VH kérő jogát nem sértheti a szerzés, meg nem hiúsíthatja meg a VH célját. Nem arról van tehát szó, hogy az eladással meg tudná hiúsítani az adós a végrehajtás sikerét. De, tulajdonképpen az sem hiúsítja meg a VH célját, ha mittudomén be kell(ene) perelnem az új tulajt tűrésre kötelezés végett. Nem hiúsítja meg, csak egy plusz cselekményt követel(ne) ez a részemről.

Azaz, két külön kérdés az anyagi jogi jogosultságom, meg az, hogy ezt a jogosultságot milyen eljárás / megoldás keretében tudom érvényesíteni. És ugye az én végrehajtóm arra hivatkozik, hogy ehhez valamiféle külön tűrésre kötelezési perre lenne szükség, míg én azt mondom, hogy nem, ex lege folytatni kell az eljárást, és nincs szükség semmiféle jogcselekményre külön az eljárás folytatásához. Én egyébként Vht. 136-ra alapítok és azt mondom, hogy a végrehajtás az ingatlan ellen folyik nem az adós ellen, ha már egyszer megindult. De expressis verbis ez sincs így sehol leírva - amit én találtam legalábbis.

Na és ezt a tulajdonképpeni eljárásjogi / jogtechnikai kérdést nem tudom 100%-osan odarepeszteni azzal, "hogy már a 2003.76-os BH-ban is kimondták, hogy..." Mert nem mondták. Vagy én nem találtam.

Mindegy, előterjesztek egy VH kifogást aztán majd az okos foganatosító bíróság eldönti.

Csőd tv. 38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy - ha azt ismeri - közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot).

Aki a két szabályt össze tudja ellentmondásmentesen illeszteni, majd szól...

www.kbs-ugyved.hu

Fordítva, Shorlex, fordítva. Ha már a végrehajtási jogot bejegyezték, akkor nem a végrehajtást kérőnek kell az új tulajdonost köteleztetni a végrehajtás tűrésére, hanem ellenkezőleg: az új tulajdonos indíthat halasztó hatályú igénypert. Ami amúgy esélytelen, ha a végrehajtási joggal terhelten vásárolt. [L.: Vht. 138. § (6) „A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg”.]

www.kbs-ugyved.hu

elszállt, amit írtam? vazze

Kbs

Csődtv. 49/D. §

(3) A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség, önálló zálogjog), valamint az a követelés is, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték. Ez utóbbi követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani.

OFF szerintem
„A végrehajtási joggal biztosított követelésre pedig hasonló szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásban, mint a záloggal biztosítottakra.”

Ez nem így van. A végrehajtást a felszámolás megindulásával meg kell szüntetni, a végrehajtási jogot törölni kell. Ezért a puszta végrehajtási jog semmiféle előnyt nem jelent a jogosultnak, szemben a zálogjoggal, amelynek a kielégítése privilegizált.

De így sem értem, hogyan lehetne egy végrehajtási joggal terhelt ingatlant eladás útján kivonni a végrehajtás alól, és az sem világos, hogy jön ide a felszámolás.
ON

www.kbs-ugyved.hu

Sziasztok, elsősorban kollégák.

Mindig szembesül valami izgalmassal az ember... most pl. egy végrehajtó kitalálta, hogy a végrehajtási joggal terhelt ingatlan eladása esetén nekem külön tűrésre kötelezést kéne kérnem a tulajdonjogot megszerző személlyel szemben ahhoz, hogy a VH eljárást folytatni lehessen. Azaz, a dolog lényege (és a kérdésem) összefoglalva a következő:

• szükséges-e külön jogcselekmény ahhoz, hogy fenti tényállás mellett az ingatlanra vonatkozó árverést meg lehessen tartani, vagy ex lege egyszerűen folytatni kell az ingatlan végrehajtás során a végrehajtási kényszercselekményeket, kvázi "mintha mi sem történt volna".

A gondom az, hogy fél délelőtt böngészve a jogtárat sem találtam olyan konkrét, leírt, stricti anyagot, legyen az jogszabály, vagy egyedi döntés, ami effektíve a terhelt ingatlan szerzéséről és annak kérdéseiről szól és kellően kifejti a fenti kérdést.
Mindig csak jogelvek vannak és minden olvasott "anyag" kész tényként kezeli azt, hogy a jogszerzőnek tűrnie kell a kielégítést (ami rendben is van, persze hogy tűrnie kell), de hogy ezt a tűrést meg kell-e előznie valamilyen előzményi cselekménynek vagy sem, arról nem találtam semmit.

Ami lehet hogy az én hibám, sőt biztos.
Esetleg valakinek tipp, amire nem az a válasz, hogy "már a római jogban is az volt a jogelv, hogy" hanem valami konkrét dolog?

babetta:
Létezik ez a kisegítő jellegű jogelv, kollízió esetén lehet szükség az alkalmazására, ebben az esetben viszont nincs ütközés. Vh joggal terhelt ingatlan elidegenítését jogszabály nem tiltja (bírói joggyakorlat sem). A Vht. módosítása szerintem ezügyben nem szükséges, mivel az ingatlant (a nyilvántartás folytán) nem lehet fizikailag kivonni a végrehajtás alól. A végrehajtási jog egyébként mindig az érintett dologhoz és nem az adós személyéhez kötődik, márcsak ezért is lehet szó elidegenítésről, de ilyenkor a vevő annak tudatában veszi meg a házat, hogy tűrni köteles a hitelező kielégítését.

Az interneten található idézetek legnagyobb baja, hogy nehezen ellenörizhetö a hitelességük. /Petöfi Sándor/

A végrehajtási joggal biztosított követelésre pedig hasonló szabályok vonatkoznak a felszámolási eljárásban, mint a záloggal biztosítottakra.

nem lehet eltüntetni egy ingatlant... az nem aranyóra, hogy zsebrevágom, beolvasztom...

és ha bejön a képbe a felszámolás és ott tüntetik el az ingatlant?

ezt nagyon egyszerre írtuk!

Nem jelent elvonást. Úgy képzeld el, mint a jelzálogot. Mindegy, hogy kié az ingatlan, akkor is végrehajtás alá lehet vonni, el lehet árverezni, amíg a végrehajtási jog terheli!

Több BH is leszögezi, hogy a végrehajtási jog nem elidegenítési is terhelési korlátozás. Pontosan azért, mert az új tulaj tűrni köteles a kielégítést.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

sajnos egyre több ilyen van. ha leírom akkor tippet adok az adósoknak nyilvános fórumon.a többi felvetésemre nem reagáltatok: az ingóság elvonása bűncselekmény, az ingatlané nem? a speciális nem erősebb mint a generális? jó lenne már a Vht-hez alapjaiban hozzányúlni.

„ Vht. 138. §(6) bek szerint: A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. – Az adásvétellel történő fedezetelvonás nem sérti a vh. kérő érdekeit?”

Egyet értek KBS-sel.

Ha eladja a vh joggal akkor a vevő áll helyt.
Hol itt a fedezet elvonás?

Azt azért el kellene magyaráznod, hogy a végrehajtási joggal terhelten eladás miért is jelentene elvonást, és hogyan is lehetne ezzel kimenteni ezzel a dolgot a végrehajtás alól. Én jogász létemre nem tudom...

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt lewho! Köszi a gyors választ. Hadd mélyüljek még el az előbbi problémában. Sajnos egyre több fifikás adós kimenti végrehajtás alól az ingatlanát a leírt módszerrel, tehát igenis vesznek vh. joggal terhelt ingatlant (rokonok, haverok). Nekem továbbra is az a problémám,hogy a Vht. valóban nem írja le,hogy nem lehet elidegeníteni vh.-val terhelt ingatlant. De: a Ptk. ami az adásvételt szabályozza generális törvény, a Vht. ami a végrehajtási eljárást szabályozza speciális törvény. Nem vagyok jogász, de tanultam jogot és azt tanultam, a speciális erősebb mint a generális, azt kell alkalmazni speciális esetekben. Minek van akkor a Vht. ha nem arról szól, hogy a hitelező érdekeit szem előtt tartva a végrehajtó kezelésébe adja a végrehajtási ügyet aki az adós teljes vagyonát lefoglalja azért, hogy ne lehessen kibújni a felelősség alól. A Vht. csak az árverési vételt és az árverésen kÍvüli, de áverés hatályával történő eladást teszi lehetővé. A Vht. 104. § (3) bek. azt írja: lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

Tehát, ingóságot büncselekmény elvonni, ingóságot pedig adásvétellel lehet?
A Vht. 138. §(6) bek szerint: A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. - Az adásvétellel történő fedezetelvonás nem sérti a vh. kérő érdekeit?
Várom szíves érvelését. Köszönettel: Babetta

Aki nagyfejszével törli az ablakot...

www.kbs-ugyved.hu

Más kérdés, hogy ki veszi meg vh joggal terhelten:)

El lehet adni, nem tiltja semmi.