házak közös telken

Nem megyek bele parttalan vitákba. Túl sok a "ha".
annah jobban jár, ha látogatást tesz az építési hatóságnál. Ott nagyjából minden kérdésére kap választ.

Létezik vegyes (lakó és üdülő) funkciójú övezet, tehát elvileg nem kizárt az átminősítés, de ezt csak a helyi építési előírások ismeretében lehet megmondani. És továbbra is fenntartom az álláspontom: ha a megosztással kialakuló földrészleten nem áll épület, akkor az új kiosztású földrészlet építési telekként illetékmentes lehet feltéve, hogy a vevők vállalják a 4 éven belüli beépítést (ami egyébként az előírt maximális beépítési százalék 10%-át elérő beépítettséggel már megvalósul).

Nem mindegy, ha beépített?
Ha megosztható lenne a telek és neki csak az üres kellene, akkor nem venné meg az egészet, hanem eleve megosztatná a telket és csak az üreset venné meg. Egyébként komoly kétségeim vannak, hogy üdülőterületen üdülő átminősíthető lenne lakássá, illetve újonnan lakóépület is építhető lenne. De ezekre majd az építési hatóság válaszol a kérdezőnek.

Bocs, nem arról volt szó, hogy átminősíthető?
Lehet, hogy akkor félreértettem, én lakóépületben gondolkodtam. A megosztás után meg az egyik telek biztos, hogy üres lesz.

Beépített telekre nem kaphat illetékmentességet. Üdülőtelekre meg pláne nem. ;)

Mindenképpen jobban jártok, ha megosztjátok a telket. A közös tulajdonnak számos hátulütője van. A kérdés tehát valójában az, hogy megoszthat-e az ingatlan. Sajnos a területnagyságból nem tudom eldönteni, meg kell keresni a település építési szabályzatában a telekalakításra vonatkozó rendelkezéseket. Abból egyértelműen kiderül, hogy a területnagyságra tekintettel megosztható-e az ingatlan. Ha igen, készíttetni kell egy földmérővel egy megosztási vázrajzot és egy területkimutatást, majd kérni kell az illetékes földhivataltól a telekmegosztás átvezetését. Ez az egész eljárás pár tízezer forintba fog kerülni, úgyhogy érdemes vállalni.

Nagyon erősen ajánlom az osztatlan közös tulajdon kerülését!

Az adó- és illetékkérdések egy picit bonyolultabbak, mert nagyon nem mindegy, hogy az eladni szándékozott ingatlan szerzése mikor történt és milyen vételárral. A vagyonszerzési illetéket viszont biztos, hogy meg kell fizetnetek, hacsak nem vállaljátok, hogy a telken 4 éven belül lakóépületet építetek. Ez esetben ugyanis teljes illetékmentességet kaphattok.

A helyi építési szabályokról kérdezd az illetékes építésügyi hatóságot.
A vétel után illetéket fogsz fizetni.
Ha egyben veszed meg a telket, majd eladod a felét, az eladás után jövedelemadót kell fizetned.

Szép jó estét!
Kérdésem lenne laikusként. Nagyon tetszik egy nyaralóházas ingatlan (lakóövezeti,átminősíthető),megvenném. A telek azonban túl nagy. Mivel saroktelek és a hozzáférhetőség is rendelkezésre áll, 2külön bejárat létesíthető lenne fizikálisan szolgalmi jog biztosítása nélkül is. A barátnőm ugyanolyan családi és anyagi paraméterekkel rendelkezik, mint én.Mindketten tökéletesen elégedettek lennénk a fejenként jutó kb. 130 négyszögöl területtel, ráadásul a 20 %-os beépíthetőségi határt sem érnénk el. Azonban a területen 140 körül van a legkisebb telek, nem biztos, hogy engedélyezi az önkormányzat a megosztást. Mivel járnánk a legjobban jogilag és anyagilag is? Ha kérjük a megosztást, vagy elégedjünk meg az osztatlan közös tul. létesítésével? Esetleg van-e más jó ötlet? A telek egyik felén most is áll kőház, a másik felére önállóan megálló épületet szeretnénk. S még egy tényező: ingatlant adok el és venném ezt. Ha megosztjuk valamilyen formában - nem én fizetem egyedül- kevesebb lesz az ára, mint amennyiért most eladok. Keletkezik-e ilyen formán számomra most illeték vagy adó ill. milyen mértékű?
Köszönettel várom szíves válaszát:annah

Nem gondolom, tudom: az elővásárlás jogosultjának a szerződésről kell nyilatkoznia, nem az ajánlatról.

dehogynem. Át írásos ajánlatról amit a vevőjelölt aláír.

Ugye nem ugy gondolod, hogy a vevo ügyvédje elkészíti a szerződést kb. 150.000 ft-ért, aláírják, s akkor jon a szomszéd hogy annyiert o is megveszi s vissza az egesz.

Előtte? Amíg nincs szerződés, nincs miről nyilatkoznia.

csak szerződéskötés elott nyilatkoztassatok

Van itt egy kis zavar.
Először is nem az a probléma, hogy egy telken van a két ház, hanem az, hogy egy helyrajzi számon, vagyis az egész ingatlan osztatlan közös tulajdon. Elővásárlási joga is ezért lehet a társtulajdonosoknak.
Aztán pedig az elővásárlási jog gyakorlásával nem lehet megakadályozni az adásvételt. Hát nem mindegy az az eladóknak, hogy ki veszi meg a tulajdoni hányadukat: egy idegen vagy a tulajdonostárs?

Hogy tiszta legyen: az elővásárlási jog nem úgy működik, hogy amikor vevő érdeklődik, akkor a jogosultja szól, hogy ő is megvenné, és akkor alkudozni kell vele. A jogosult egyet tehet: azon az áron, azokkal a feltételekkel, amelyekkel az eladó a vevővel szerződést kötött, maga veszi meg az ingatlant. Ismétlem: azon az áron, ugyanazokkal a feltételekkel. Nincs alku. Ha nem ez neki nem jó, akkor nem él az elővásárlási jogával, a szerződés az idegen vevővel jön létre.

A helyzet:egy telken kettő különálló családi ház van.
Az egyik egy hölgyé, a másik pedig 3 testvéré akik nemrég örökölték.
A testvérek el szeretnék adni a házat.De mivel egy telken található a két ház a hölgynek van elsőbbségi vásárlási joga az örökölt ingatlanra,de nem hajlandó megadni az örökösök által kért összeget.Azt mondta nem ad annyit keressenek mást.
Volna egy vevő és már ügyvéd elé is ment az eladókkal,ám a hölgy azonnal jelezte elsőbbségi vásárlási jogát így megakadályozva az adásvételt.
A kérdésem az lenne,hogy mit lehet tenni annak érdekében,hogy létrejöjjön az adásvétel?Tehát ki lehet e azt használni hogy a hölgy nem élt időben a lehetőségével,hiszen nem adja meg azt az összeget amit a vevő megadna.Mondjuk pl az eladók kérnek 1200000-at de a hölgy csak 600ezret ajánl ami ugye felár....Mit lehet ilyen esetben tenni,le e lehet mondatni esetleg az elsőbbségi vásárlási jogáról?Vagy lehet e kötelezni a kért összeg megadására?