Szolgalmi jog...

B.Timea

Az mondjuk kérdés, hogy:

2 (önálló telkek)
vagy
1 (közös telek)
helyrajzi számos az a terület, amin az ikerház áll.

Ha közös telek, akkor lehet más a helyzet is...

B.Timea

HA hátul tud saját kaput nyitni... akkor nincs.

Mi az, hogy "ikerház"?

Tisztelt Fórumozók!
Segítséget , választ szeretnék kapni arra a kérdésre,hogy ikerház esetében , ha közútról bejárása van a szomszédnak ( nagy kapuja van amin beparkol az autójával a háza elé), illetve a telek hátsó részénél egy úgy nevezett szervíz út található, ha csináltat magának egy kaput oda ( a ház építésénél ott hordták be a teherautók az anyagot és el a szemetet, ott közlekednek traktorok is pl. csak jelenleg kapu nincs ami akkor volt meg lett szüntetve mert nem az ő oldalán volt és nekünk nem volt rá szükségünk.)és azon viteti be magának az építőanyagot. Vagy pont egy talicska méretnyi hely van a háza és a kerítése mellett, nyilván kényelmetlen ott behordani az anyagot de megoldható. Köteles vagyok e én ebben az esetben szolgalmi utat biztosítani neki? Mi vettük meg a kapubeállós részt amiért többet fizettünk. Az ő háza közútról ( a ház előtt főút van a ház előtt buszmegálló található, neki tolóajtós nagy kapuja van amin a saját autójával beáll de hátra az udvarba nem tud állni.A házon keresztül a ház mellett talicskával és ha kaput csinál a szervíz útról hátul bármit bevihet. Ezért azt gondolom nincs joga az én telkemen vitetni bármit hiszen az ő oldaláról is kivitelezhető minden , igaz kicsit kényelmetlenebb. Ő mégis mindenáron az én portámon akar keresztül járni. Van hozzá joga??
Köszönöm.

Egyszerű.
Ha bevásárolsz a Metróban,csörgesd meg a szomszédot,hogy 20 perc mulva hazaérsz,és 10 percig rakodni fogsz.

Ennyi!

juharfa69

Ne ácsorogjál ott perceket!!!!!

Mert az út használatában
bárkit bármeddig akadályozni
egyértelműen BUNKÓSÁG!

Épp ezért a szomszédnak igaza van...

HA mégis odaállsz kényelmi okokból,
akkor húzzál onnan villámgyorsan,
ha valaki éppen használni akarja az utat.

DE! ezt úgy 5-6 éves kortól fölfelé már illene már tudni

Ennyi.

A sorház nem jogi kategória, az az "út" valószínűleg nem ót, és úgy egyáltalán ez nem jogi kérdés.

Tisztelt Fórumozók,
Egy kérdéssel fordulok Önökhöz, véleményüket szeretném kérni.
A helyzetem a következő: egy olyan sorházban lakom, amelyhez egy közös használatú út tartozik. Ezen az úton keresztül tudjuk a garázsokat, illetve a bejárati ajtókat megközelíteni.
Mi nem parkolunk a garázsban, azonban egy pl.: házba való bepakolás erejéig beállunk a közös használatú út használatával. Ha beállunk, a mögöttünk lakó csak akkor tud kiállni, ha én is kiállok.
van-e jogom pakolásra, rakodásra igénybe venni az utat, és pl.: 15 percet ott állni, amíg végzek (nem felügyelet nélkül hagyva az autót), és elvárhatom-e a mögöttem lakótól, hogy ezt az időt ő is kivárja?
Jelenleg sajnos az a mögöttem lakó megközelítése az, hogy egy percet nem hajlandó várni, az útnak előtte mindig "tisztának" kell lenni.
Mennyi az az idő, amit jogszerűen igénybe vehetek pakolásra, rakodásra? Milyen jogok illetnek meg engem a mögöttem lakóval szemben a közös használatú út tekintetében?
Én türelmesebb vagyok, ha az én előttem lakó van ilyen helyzetben, persze volt már rá példa, hogy udvariasan megkértem az előttem lakót, hogy sietek, elnézést.
Sajnos, nem vagyunk társasház, a többi tulajdonos nem hajlandó a társasházzá alakulást támogatni.
A terület használata az adás-vételi szerződésben szabályozott.
Köszönjük előre is véleményüket.

Értelem szerűen...
Ahhoz tulajdonoshoz kéne fordulnod
akinek a földjén átmegy a te szolgalmi utad.

-

Azonban nem ez jó megoldás! amin töröd a fejed.

Hanem logikusan eljárva az, hogy
a saját tanya udvarod (telked) körbe keríted
és
a szolgalmi utad felőled eső végére
kaput raksz a saját kerítésedbe magadnak.

Szép napot kivánok mindenkinek!
Problémám a következő:

Valamikor a tanyám és a környező földek is egy ember tulajdonában voltak. Ember meghalt, a tanyát megvettem én, a környező földeket háromfelé osztva három másik ember. Tanyámhoz meghagytak egy szolgalmi utat. A szolgalmi úton járnak a traktoraik és egyéb munkagépeik is a földjeikre.
Viszont más emberek is bejárnak a tanyánkhoz nincs-e eladó gyerekholmim, vas vagy egyéb hulladékom.

Van lehetőségem a szolgalmi út lezárására, ha nem is a traktorok miatt (az is jó lenne...) de legalább a "kíváncsiskodók" elől. Ha igen, kihez kell fordulnom első körben?

sugar2001

1.
Egyezzetek meg abban, ami mindenkinek jó és tartsátok be.

2.
HA nem megy, akkor per lesz és a bíróság ítél...

Többször elmondtuk már: egy ingatlanon belül, tulajdonostársak között a szolgalmi jog nem értelmezhető. Lévén ún. idegenbéli jog.

Tisztelt Fórumozók!
Egy 2400m2 méretű, osztatlan közös tulajdonú zártkerti ingatlan 1/3-ad része az enyém, mely közvetlenül a telek bejáratához esik. A helyrajzi szám azonos. Kérdésem a következő, mely főleg a másik tulajdonos bejárására vonatkozik: 1., a szolgalmi út méretét illetően van-e valamilyen előírás, 2., elegendő-e csak gyalogos átjárást biztosítanom (bejárhat-e gépkocsival?) 3., ki jelöli vagy jelölheti ki az utat? (jelenleg az én telkemen teljesen átlósan, gépkocsival közlekedik a másik tulajdonos ellehetetlenítve a saját kertem rendeltetésszerű használatát) Tulajdoni lapon az Elektromos Műveknek van csak vezetékjoga bejegyezve. Köszönettel várom válaszukat!

Az sem nagyon változtatna a helyzeten, hiszen épp arról van szó, hogy a szolgalmat, ha már nem indokolt, meg lehet szüntetni. Ebből a szempontból nem jelentős, hogy bejegyzett vagy csak de facto szolgalom.

Kedves Kovács Béla!

Köszönöm az eddigi válaszokat/tájékoztatásokat. Hát nem a legjobban állnak a dolgok részemről.

Engedjen meg még egy kérdést, ha szolgalmi jog lett volna már azelőtt bejegyezve, hogy új lett a tulajdonos, akkor is ugyanez a helyzet? Követelheti most a kiépítést?

Előre is köszönettel!

Köszönöm Béla. Akkor ez van.

„De tényleg, kötelezheti az új tulaj erre?”
Fordítsuk meg a kérdést: köteles-e tűrni a tulajdonos a saját telkén valaki más vezetékét, ha egyébként az a más a saját ingatlanján is el tudja vinni azt a vezetéket? (A tulajdonos dolgi jogai, ilyesmi...)

Szervezd meg magadnak kivitelezést
és meglesz jóval kevesebből is...

terv
cirka 30-50 eFt

betonvágás
100 méter, páróra gyémánt koronggal
bérelt géppel házilag megoldható vagy egy kőművessel pl.

feltörés
markolónak néhány óra
(~8-10 eFt/óra)

árokásás
markolónak néhány óra

csőfektetés
akár házilag is megoldható, de max 1 nap egy kis csapatnak (40-60 eFt)

visszatemetés
markolónak páróra

tömörítés
bérelt géppel megoldható páróra

újra betonozás
mixerbetonnal páróra a kiscsapatnak
(5-7 eFt/óra)

Akna, szerelvény, díjak, egyebek...

Illene beleférni 300-400-(500) eFt-ba ügyes szervezés és kellő alku képesség esetén.

Elsőre húzósnak tűnik, de nem annyira. (Sajnos lazán eltűnnek százezrek a fölbe, és nem is látszik utána)
De tényleg, kötelezheti az új tulaj erre?

32 ezer forint méterenként egy műanyag csőért?

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

A telkünk végébe van a kiszolgáló épület ahol összefolyik a csatorna és innen megy át a szomszédos telekre. Innen kell kivezetni (kb. 50 m) az utcáig a csatornát. A telkek végig betonozva van mivel személy és tehergépjárművek közlekednek rajta (szerviz tevékenység miatt). + Tervek, + bekötés. Ez első felmérés 1,6 mFt volt. Ennyit tudok mondani, jelenleg.

Üdv

Per lesz ebből, ha nem egyeztek meg...

Amennyiben úgy érzed,
hogy megáll az aránytalan hátrány,
akkor majd a szomszéd beperel,
ha akar.

Azonban szerintem nem áll meg.
Mert az nem a drágaságra vonatkozik, hanem a használat módjára.

Márpedig a saját bekötés inkább előnyös, mint hátrányos.

Ráadásul immár Július 1-től a bekötés is olcsóbb lett!

Járj utána, kérj ajánlatot, gyűjts pénzt.
Mert saját bekötés lesz ebből...

„a több milliós beruházást. ”
Naaaaa...

Tisztelt Címzett/Címzettek!
Jogi segítséget tájékoztatást szeretnék kérni az alábbi számunkra "kacifántos" ügyben!

Röviden!
A szomszéd telkén keresztül (szomszéd beleegyezésével) vagyunk több évtizede bekötve az utcai törzscsatornába. A kezdetektől rendben fizetjük a csatorna díjat és nem volt semmi gond. Nincs se megállapodásunk, se szorgalmi jogunk bejegyezve. 3 éve új szomszéd érkezett akinek most tünt fel a telkén történő átvezetés. Így jogi útra akarja terelni a dolgot. Kéri, hogy kössünk közvetlen rá a törzsvezetékre, ne az Ő telkén keresztül mert megtehetjük. Nekünk ez jelentős megterhelést, aránytalan hátrányt jelent és nem tudjuk elvégezni a több milliós beruházást. Az 58/2013 (II.27) korm. rendelet 76§ szerint
„(7) A (6) bekezdés szerinti tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-törzshálózat megépült, és az abba való bekötés - a meglévő állapothoz képest - nem okoz aránytalan hátrányt.”

Kérem megtisztelő válaszát/válaszukat, hogy a szomszéd kötelezhet-e a megszüntetésre?
Továbbá nem lehetne most szolgalmi jogot bejegyezni esetleg?
58/2013 rendelet 6. bekezdése szerint:
„Az (5) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában - ha a szomszédos ingatlant érintő bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, vagy lényegesen nem akadályozza - a járási (fővárosi kerületi) hivatal a szomszédos ingatlanra az uralkodó telek tulajdonosa kérelmére vízvezetési és szennyvízelvezetési szolgalmat alapíthat.
”
Előre is köszönettel!

„ Kaszával, persze, tettre készen”!