Szolgalmi jog...

Mégsem lehet tudni erről bővebbet? Egyébként a tulajdoni lap szerint csak "kivett magánút".

Önök rendszerint telki szolgalmi jogról beszélnek.
Szeretném tudni, hogy ugyanez a fogalom alkalmazható-e lakásokra vonatkozólag. Az 1960-as években leválasztottak (kettévágtak) egy budai társasházban egy lakást. Mindkettő rendesen be van jegyezve a Földhivatalnál, saját hrsz.-al, úgy hogy a kettő alapterületének összege megfelel az eredeti alapterületnek. De hogy a kisebbik lakásba be lehessen menni, ahhoz a nagyobb lakáshoz tartozó belépőn keresztül kell menni. Ez a belépő különben afféle senki földje, egyik lakás lakói sem tartanak ott semmit, legfeljebb egy-két esernyőt.
55 éven át semmi gond nem volt, mert a két lakást ugyanazon család idősebb és ifjabb tagjai használták gond nélkül.
Most, hogy a kisebb lakás eladásra kerül, szeretnénk az adásvételi szerződésben rögzíteni, hogy a kisebb lakás mindenkori birtokosát a nagyobb lakás terhére alapított telki szolgalom alapján átjárási jog illeti a nagyobb lakás belépőjén keresztül.
Ez így rendben lenne, de a kerületi Építésigazgatósági iroda vonakodik ezt a megoldást elfogadni.
Önök mit szólnak ehhez?

"21. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület."
(1997. évi LXXVIII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről)
Valószínűleg ez lehet a gond.

Elszabták az alapító okiratot, annak a belépőnek közös helyiségnek kellene lennie.
Egy próbát egyébként megér a szolgalmi jog, csak azt nem értem, hogy jön oda az építési hatóság.

Mercz007

Az a lakás nem volt alkalmas a megosztásra. A megosztás építészi tervek alapján valósulhatott volna meg. Olyan megoldás nincs a kettéválasztásra, hogy abból ne két külön álló, külön bejáratú, külön vezetékkel és mellékhelyiségekkel létrejövő lakás váljon.

Kbs-nek van igaza.
Több ilyen épületem van, ahol a volt nagypolgári lakásokat feldaraboltak, létre jöttek a társbérletek, majd a társasház alapításkor a nettó terület lett albetétesitve, a belépő pedig közös tulajdonba került az Alapitó Okiratban.

Köszönöm értékekes és gyors válaszukat.

A két lakás műszakilag és a Földhivatal szerint is önálló, eddig senki nem beszélt a szolgalmi jogról.

Most azt az utat választanám, hogy az adásvételi szerződésbe belefoglaljuk az átjárási szolgalmi jogot, aminek szükségessége kitűnik a földmérő által nemrég elkészített és záradékoltatott vázrajzából is.

Az építési hatóság bizonyítványa ahhoz kellene, hogy a Társasház alapszabályát módosító okiratban korrigáljanak néhány adatot, amit egy 15 évvel korábban készített módosító okiratban teljesen alaptalanul elhibáztak. De most ezt hagyom a közös képviselőre és annak ügyvédjére.

Addigra talán előkerül a levéltárból valami tervrajz, ami a leválasztás pontos módját dokumentálná.

Mit gondolnak erről? KÖszönettel, Mercz László

Hát, elvileg, de azért így nem egyenértékű a lakás.

Mercz007
Ha a kizárólag a két lakás megközelítését biztosító "közös belépő" az alapító okiratban közös közlekedőként lenne nyilvántartva, akkor vélhetően a problémád megszűnne.
Az önálló rendeltetési egységek számának változtatását eredményező átalakítás nem építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenység.

OTÉK fogalommeghatározások: „95. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.”

építési hatóság bizonyítványa ahhoz kellene, hogy a Társasház alapszabályát módosító okiratban korrigáljanak néhány adatot, amit egy 15 évvel korábban készített módosító okiratban teljesen alaptalanul elhibáztak. De most ezt hagyom a közös képviselőre és annak ügyvédjére.

Hát azért ez nem így működik.
A közös képviselő ezt nem fogja a nyakába venni. Én sem tenném.

Kedves barátaim!

Érdeklőnék az alábbi probléma felől.
Közismerten roszindulatú és irígy telekszomszédom bepanaszolt, hogy a csapadékvizet az ereszből az utcára (közterületre) eresztem. /mert egyszer nem merészeltem havat lapátolni akkór és úgy ahogy ö szeretné/

Igy felszólítottak hogy, szüntessem meg azt.

Szegény ügyintéző csak hümmögöt, mert ilyen felszólítást még nem kellet írnija.

Ilyen alapon fél Magyarországot fel kellene szólítania.

Azt mondta tegyek 2 dugót az ereszcsatorna kivezető árka végére hogy ezt a "kedves barátot" megnyugtassam és ezzel kész.

Csak jogi szempontból érdekelne:

Hogy közterületre esetleg kijutó csapadékvíz esetében van-e szolgalmi jogom?

A ház 40 éves, a csapadékvízelvezetés bizonyítottan 40 éve ugyanaz. Mi 3 éve vettük meg a házat. Sem nekem sem pedig az előző tulajnak ilyen felszólítás nem jött.

Biztos? Jogszabályhely?

OTÉK, 47§, és egyáltalán nem biztos :)))

(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

A (10) azt mondja, hogy nagyon is ki lehet vezetni a közterületre azt a csapadékvizet. Tulajdonképpen ez a főszabály, és csak a kivétel az "elszivárogtatás".

Köszönöm a hozzászólást.

A kérdésem arra irányult, hogy a csapadékvíz elvezetés joga, mint olyan a közterület rovására elbirtokolható-e?

Mi van azzal a tömérdek (majdnem fél országnyi) házzal akik ugyanezt csinálják. Jelentgessek be én is egyenként mindenkit?

Harmadrészt mit csináljak ezzel a hülye szomszéddal, aki a telek hátsó szomszédom és mint olyan totálisan ki van szolgáltatva az én jóindulatonmak (rádió, kutyaól, komposzt...?)

Rossz a kérdés.

Valóban rossz, elnézést.

Nem vagyok jogász, csak az első kérdésre kérnék választ a jogi szakembertől.

Elbirtokolható-e közterület rovására a csapadékkivezetés joga?

Ne szórakozz már. Árok a legutolsó faluban is van.

Az első kérdésed a legrosszabb, Arilalai.

Rengeteg olyan hely van ahol nincs árok. Pl Budafokon ahol lakom: csak úgy ki a járdára az ereszt, az ember bele szinte belebotlik. Ezek a házak nem kapnak felszólítást.
Én, aki kulturáltabban oldom meg ezt egy hülye miatt igen.

Tisztelettel köszönöm a segítőszándékú válaszokat. arilali a fórumból kilép.

Majd visszajön!

Mondj egy példát!

És mit tegyen, ha akárhogy nézegeti, csak olyat lát, ahol van?

A tavaszi szél meg vizet áraszt.

A tavaszi szél meg vizet áraszt.