A szomszédjogok - tudtommal - csak a karbantartásokra vonatkoznak, új kiépítésre nem, és ez az lenne. Nem maga a megépítés lenne kérdéses, mert azt valahogyan megoldanám, csak a későbbiek. Jelenleg levágással - amíg nincs benne gáz - és feljelentésekkel fenyegetőzik. Igazából az érdekelne, hogy ilyen fali és nem talajban lévő csővezetékre kell-e szolgalmi jog, vagy sem? Vagy tök mindegy hol halad? Köszönöm
„Most akkor mi van? Jön a tél..”
Semmi, építsd a vezetéket! A szomszéd nem tett semmi érdemi lépést, a szájkarate nem számít annak.
Még köteles tűrni is,hogy a szerelő átmegy szerelni a vezetéket. (Ptk.szomszédjogok)
Üdvözletem! Köszönöm, ha valaki segíteni tud! Lakóházunk oldal/telekhatárra épült. Műszaki okok miatt a bejövő földgáz vezetéket az oldalhatárra tervezték kb. 4 méter magasan, az ereszcsatorna alá, és egy helyen bemegy a házamba a kazánhoz. A tervező bekérte tőlem az adatokat, papírokat , amit - gondolom - kellett, majd a Tigáz jogerősen engedélyezte a bekötést a fent említett módon. Most az oldalhatáron túli szomszéd azt mondja, hogy nem engedélyezi a megépítést, mert szolgalmi engedélyt kellett volna kérnem tőle, és ilyen hozzájárulást nem akar adni. A tervező - aki pedig eléggé képzett, és régóta űzi az ipart - pedig biztos abban, hogy csak akkor kellene szolgalmi jogot kérni, ha a földben menne a vezeték a szomszédban, ha a falon akkor nem, és a Tigáz így amúgy sem adott volna engedélyt, ha hiányzik valami hozzájárulás, stb. Most akkor mi van? Jön a tél...
Változnak az idők....és a kérdések is.
Én sem igazán értem, hogyan kérdezhet valaki először szolgalom-jogosultként, majd lesz belőle hirtelen szolgalmat biztosító. És így már az sem tudom, mit szeretne hallani.
Kész. Nem érti.
Bocsásson meg, nem viselkedéselemzést kértem. Azokat kérdezném, akik rendelkeznek a kérdésre vonatkozó részletes ismerettel. Ha nincs ilyen, elfogadom és lépek tovább. A magam által adott szolgalommal kapcsolatban ugyanúgy furcsállom, és nem értem a logikáját, hogy a kedvezményezett útján miért engedhetném át a forgalmat. A karbantartást is ő végzi (az én szolgalmi utamon meg én - hivatalosan fordítva kellene, de ez a gyakorlat), ezért is furcsa, ha azon idegenek közlekedhetnek, pl. saras időben kárt téve benne.
Zavart kelteni nem szeretnék, ha nincs érdemi válasz, lépjenek tovább, én is ezt teszem és többet nem írok.
Köszönöm!
(Na, jó egy órán belül. De ez mindegy is.)
Először valóban kérdeztél.
Majd amikor - három percen belül! - megkaptad a választ, elkezdtél vitatkozni, mert nem tetszett.
Persze, ezért kérdezek...
Tévedésben vagy, és a gondolkodásod is tévúton jár.
Köszönöm a választ!
Ha szabad, szeretném ezt egészen pontosan érteni. A szolgalmi jogot adó földhasználati joga eleve korlátozott a szolgalmi úton, hiszen mezőgazdasági munkát nem végezhet rajta, ill. a karbantartáson kívül semmit nem tehet ezen a területrészen. Ha jó értelmezem a szolgalmi jog lényegét... Mindennek ellenére mások közlekedését engedélyezheti? A szolgalom létesítésének konkrét célja van. Ettől a céltól eltérő célokra (pl. idegenek közlekedtetésére) a jogot adó mégis használhatja ezt a területrészt? Az egy helyi specialitás, hogy a szolgalmi szerződésünk szerint az utat komoly költségen mi építettük ki (a szolgalmi kedvezményezettek).
Előre is köszönöm a választ!
"Szerződésen kívül" nem, de "szóbeli engedéllyel" igen.
A földtulajdonost megilleti a föld használatának joga, ennek egy részét bárkinek átengedheti.
Tisztelt Fórumozók!
Az út szolgalmi jog adója (a földtulajdonos) engedélyezheti-e a szolgalmi jog élvezőjén kívül másnak is az úton való közlekedést, szerződésen kívüli, szóbeli engedéllyel?
A választ előre is köszönöm!
De biztos,hogy a kocsi alatt autókat ís értettek?
„gyalog- és kocsi átjárási szolgalmi jog”
Itt a 'gyalogos fogalom vs nem gyalogos forgalom'-on van a hangsúly. Utóbbi hajdanában kocsiforgalmat jelentett, ma már mást (is).
És a Trabant nem lóerővel működik.
Eszerint minden autó kocsi,de nem minden kocsi autó?
Értem. Köszönöm a segítséget!
A tulajdoni lapon csak annyi szerepel, hogy gyalog- és kocsi átjárási szolgalmi jog.
Szeretnénk töröltetni a szolgalmat. Autóval venné igénybe az uralkodó telek tulaja. Ezért lenne jó tudni, hogy most a kocsi átjárás az autóra is vonatkozik-e. Sajnos nem tudom, hogy ezek a fogalmak haladnak-e a korral. Tehát ha anno 1959-ben lovaskocsira vonatkozott, akkor most is csak arra vagy már az autóra is vonatkozik-e?
Vagyis a kocsi=autó?
1959-ben?
Személy- és tehergépjármű. És minden, ami ezeknél kisebb.
:D