ingatlanrész szerzése végrehajtási árverésen

„hirdetésben”
hirdetményben?
Nagyon nem mindegy!

„akkár lakhatók is a megvásárolt ingatlan felében? ”
Nagyon sokat vissza kellene görgetned az "árverési vevő jogai" topicban. A "beköltözhető" jogi fogalom, még az MBVK gyik is külön kitér rá!
(Nem, nem azt jelenti, hogy az ipari ingatlanban lakast, lakcímet létesíthetsz)
Mielőtt licitálni kezdesz, alaposan kupálódj ki a végrehajtási törvényből - sok felesleges bosszúságot és főleg: sok pénzt megspórolsz majd vele.

„birtokba vehető lesz a megvásárolt fél ingatlan?”
No és mégis melyik fele? Az 1/2 rész tulajdonrészt jelent, nem pedig azt, hogy gondolsz egyet, és az ingatlan alaprajzán egy felezővonallal einstandolod a neked tetsző felét!
A tulajdonjoggal nem szerzed meg automatikusan a birtoklás jogát is - bizonyos jogértelmezés szerint a Vht. 154 es 154/A szakaszai alapjan a vegrehajtónak csak lakóingatlan birtokbaadásában van közreműködési kötelezettsége (kérelemre). Minden más ingatlant (fél ingatlant) az árverési vevője úgy veszi birtokba, ahogy tudja. Megegyezéssel, pénzzel, két tanúval és egy nyilatkozattal, jegyzői birtokvédelemmel, perrel.
Viszont attól, hogy nem vagy birtokban, még élhetsz 1/2 résznyi tulajdonjogoddal. Olvass a másik topicban!

Üdvözlöm Néztem egy ingatlant az Mbvk árverés oldalán az ingatlant 1/2 részét árverezik egy hirdetésben, közben a másik 1/2 részét is árverezik egy másik hirdetésben a kérdésem az volna ha megvasarolnam az egyik 1/2 részt utána birtokba vehető lesz a megvásárolt fél ingatlan? A hirdetésben fel van tüntetve hogy beköltözhetö ezért nem egyértelmű számomra nem lakó ingatlan hanem ipari ingatlanról van szó ilyen esetben akkár lakhatók is a megvásárolt ingatlan felében? Köszönöm a választ

Kedves gerbera317!

Szeretnék egy közös tulajdonú (1/2-1/2 arányban) lévő ingatlan árverésen megvásárolni. A gond csak az, hogy csupán az egyik 1/2 tulajdoni hányad van közzétéve a folyamatos árverési hirdetmények között. A nem hiteles tulajdoni lapból kiderül, hogy a teljes ingatlani hányadra (1/1) jelzálogjog van terhelve, illetve az előbb említett, mbvk-n is közétett 1/2 tulajdoni hányadra még további jelzálogjogok vannak bejegyezve. Továbbá a tulajdoni lapon az állt, hogy az OTP Faktoring, akinek az egész ingatlanra van bejegyzett zálogjoga többször próbálta árverezni külön-külön is, illetve 1/1-ben is az ingatlant, emellett az mbvk-n szereplő 1/2 hányadot is többször próbálták a különböző zálogjogosultak árverezni. Abban az esetben, ha vételi ajánlatot tennék a folyamatos árverési hirdetményben szereplő 1/2 tulajdoni hányadra, akkor hogyan érhetném el, hogy a másik 1/2 tulajdoni hányadra is árverést tűzzenek ki? Valamint, hogyan fordulhat elő az, hogy egy korábban többször árverésre kitűzött tulajdoni hányad nem szerepel az mbvk-n sehol? Utolsó kérdésem pedig az lenne, hogy a másik 1/2 tulajdoni hányad becsértékét előzetesen kitől és hogyan lehetne megtudni?
Válaszát előre köszönöm!

Nem ismerjük az álláspontját....

Ha az egyik felét megveszi valaki, akkor az addig fizető adós érdekmúlás miatt felhagyna a teljesítéssel. És akkor árverésre kerül a másik fél is. Jó hülye a faktor, hogy engedi a részletfizetést és nem 2/2-ben kérte az árverés kitűzését. Mert így 2 x 1/2 lakott vételár lehet a bevétel, úgy meg 2/2 beköltözhető lenne a vételár.

Kedves Béla!
Az intrum kérte az árverést. Neki viszont csak az ingatlan egyik tulajdonosával szemben áll fenn követelése. Az intrumnak nincs bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezve az adósa ellen az ingatlanra.A becsatlakozott jelzálogjogosult faktoring nem kért árverést.A faktoringnak a részletfizetés a megállapodás szerint történik.Az alapkérdés az lenne,ha mégis vakaki idegen licitálna és nyerné meg az árverést az ingatlan másik felét hogy tudja magához venni amin jelzálog teher van még? Köszönöm.

Ha olyan jelzálogjogosult kapcsolódik be a végrehajtásba, akinek az egész ingatlanon van joga, akkor szerintem a végrehajtónak az egész ingatlant kell kitűznie árverésre. (Részletkérdés, hogy a vételárnak abból a hányadából, amely nem az adósé, csak a jelzálogos részesül.)

Kedves Béla!
Az ingatlanon jelzáloghitel van.Két tulajdonos van. Az egyik a hitelfelvevő a másik a zálogkötelezett.A zalogkötelezett egyébb tartozása miatt indult a végrehajtás ellene a saját tulajdonrészére. De mint lehetőség csatlakozott be ekkor a jelzálogjogosult.A hitelfelvevő rendesen törlesztett,de sajna mint tudni ilyen esetben a bank felmondja a hitelt a végrehajtási jog bejegyzése kapcsán hiába nem volt mulasztása a hitelfelvevőnek,így átkerült faktoringhoz akivel részletfizetési megállapodás van ami fizetve van szerződésszerűen.Nem a faktoring kérte az árverést hanem a másik tulajdonostárs követeléskezelője (intrum).

Valami nem kerek azzal a tényállással.
Ha valóban csak 1/2 hányadot árvereznének, akkor a másik 1/2 hányadon fennálló jelzálog jogosultja hogyan csatlakozhatott volna be a végrehajtásba? Ha esetleg a jelzálog az egész ingatlanon áll fenn, akkor a becsatlakozás után miért csak az 1/2 hányadot árverezik?

Hogyan?

Köszönöm a választ.
Másik lehetőségként felmerült egy gondolat ami reméljük nem járható.
A jelzálogjoggal terhelt tulajdonrészt megvenni amin elidegenítési és terhelési tilalom van ugye azt csak banki (faktoring) hozzájárulással lehetséges.Ez esetben kitudja kijátszani a már tulajdonostárs árverési vevő a végrehajtasban nem szereplő tulajdonos társat? Köszönöm.

Ha az árverési vevő visszaélésszerűen (tulajdonszerzése után rövid időn belül, erőfölényével élve, a másik fél helyzetét kihasználva stb.) indít közös tulajdon megszüntetése iránti pert, azzal szemben a másik fél az alkalmatlan időben indított per kifogását emelheti.

Üdv!
Szeretném megkérdezni,ha egy ingatlan aminek fele része árverésre van kiírva a másik fele tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosnak jelzáloghitellel terhelt a része és amennyiben az árverésre kiírt részt megvennék a másik tulajdonrészre úgymond fenyegetettség,hogy közöstulajdon megszüntetését kérheti az új tulajdonrésszel majd rendelkező árverési vevő ez fenn álhat?A nem végrehajtás alalatt levő részen a jelzáloggal terhelten a bank (faktoring) már becsatlakozott a végrehajtásba,de részletfizetési megállapodás van ami szerződésszerűen van fizetve.Az árverést a másik tulajdonostárs tulajdonrésze ellen egy másik követeléskezelő kérte. Az ingatlan 1/2 tulajdonrészére van kiírva az árverés nem beköltözhetően. Még annyit,hogy a végrehajtástkérők közt van gyermektartási is és előre láthatólag a végrehajtói költségek levonása után csak oda tud a vegrehajtó kifizetést eszközölni. A jelzáloghitelbe nem tud sem semmi másba. Mivel fennmarad a jelzáloghitel továbbra is így nincs esélye az árverési vevőnek,hogy elinditson egy közös tulajdon megszüntetése pert?Köszönöm.

Jó napot!

Van egy közös ingatlanom valakivel. Ez a valaki nemrég elhunyt. Ezután kaptam egy levelet, hogy az elhunyt tartozása miatt a NAV végrehajtási jogot tett az ingatlanra.
A hagyatéki most zárult, ahol 3-an örököltük meg az ingatlanrészét, vele együtt a NAV tartozást (kb 1 millió forint).

Kérdéseim a következők lennének:

1. A NAV mikor kezdik meg az ingatlan árverezését?
2. Ha a másik 2 örökös nem tudja kifizetni az örökölt tartozást, akkor van-e lehetőségem az árverés során megvásárolni a részüket?

Sajnos elég rossz a viszony, így megegyezést nem tudok velük létrehozni.
3. Ha jól tudom, akkor a becsérték 75%-án indul az árverezés, majd ha ez sikertelen, akkor utána már annak az 50%-áról. Ez így van?
4. Ha lakott az ingatlan (én vagyok bejelentve egyedül), akkor az jelent-e további értékcsökkentést?

A vVálaszt köszönöm.

Köszönöm!

Ha végrehajtás indul, a bank felmondja a kölcsönt, és bekapcsolódik.

Tisztelt fórumozók!
Közös tulajdonú lakásunk árverezését, a még két évig rajta lévő hitel, valami - úton módon befolyásolja e ?Estleg ilyen perben nem számít, majd a végén rendezve lesz a bankal?Köszönettel.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.

A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja.

A közös tulajdon megszüntetése csak jogilag értendő, vagy a ház műszaki megosztását is jelenti? Ill. csak mi költözhetünk be, vagy más is (rokonunk, ismerősünk, bérlőnk...)?

Köszönöm a válaszokat.
Szóval amíg nem kerül hozzánk a másik fele, addig max. beköltözhetünk hozzájuk. A közös tulajdon megszüntetése csak jogilag értendő, vagy a ház műszaki megosztását is jelenti? Ill. csak mi költözhetünk be, vagy más is (rokonunk, ismerősünk, bérlőnk...)?

Lehet rosszul fogalmaztam. A lakás árverezése történhet lakottan és üres állapotban is.

Üres lakrészt minek kiüríteni?

Ha a másik részt üres állapotban árverezik, akkor a végrehajtó gondoskodik a lakás kiürítéséről. Oda már jogszerűen nem térhetnek vissza a lakók.

Ha hozzánk kerül (szintén árverés útján) a másik fele is, akkor ki lehet őket rakni? Vagy van esetleg valami joguk ott maradni?

Bérleti díjat nem kérhetnek, de beköltözhetnek. Kérni kell a közöstulajdon megszüntetését. Ha van rá pénzük, akkor váltsák magukhoz a másik tulajdoni hányadot.