Szép napot!
Ujabb probléma merült fel. Próbálunk rendet tenni,új elnököt,fb elnököt találni, nem sok a jelentkező,addig a régiek működünk.
Több bérbe adott helyiségünk van. egy 21 m2-es üzlethelyiség már 3 éve üresen áll, szeretnénk kiadni, lenne is bérlő. Sajnos az előző fizeti a bérleti díjat, igaz kevesebbet,mint kellene és arra hivatkozással, hogy bérlő kijelölési jogot szerzett, nem hajlandó átadni a helyiséget. Ez a szerződés előkerült, 1994-ben köttetett, benne van a bérlő kijelölési jog. azt, hogy szabályos-e még nem tudjuk, eddig azt sem tudtuk ilyen létezik. anno 300 ezer forintot fizetett ezért a Szövetkezetnek, amit nem tudunk tényleg kifizetett-e teljes egészében,mivel részletfizetési lehetőséget kapott,az akkori elnöktől. Pénzügyi bizonylatot nem találtunk.
De nem is érdekes, mivel aki szeretné bérbe venni, kifizetné neki a ,de így sem akarja. Mit tudunk tenni? Van-e lehetőség valamilyen formában,hogy megszüntessük ezt az állapotot? Elvileg a fiát akarta ide, eredendően közértként működött. A fiú elköltözött, nem akarja folytatni, az eredeti bérlők sem, már idősek,szóval bezártak, de nem mozdulnak. Milyen jogi lépéseket tudunk tenni,ha nem tudunk velük megegyezni?
Köszönöm a válaszokat.
Lakásszövetkezet
borsika,
Látni kellene a szerződést, mit ír a bérleti jogviszonyról (határozott / határozatlan idő), annak felmondásáról (rendes, rendkívüli), és a bérlőkijelölési jogról (milyen feltételekkel, milyen időre)... Ha az adatokat kitakarva feltöltöd valahova képként, és belinkeled, sokat segítene.
Kérdésem, hogy a PTK 3:337. § [A tag jogai a közgyűlésen] 3. pontjában a szövetkezeti tag képviseletére is az alábbi: "Nem lehet képviselő az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja" érvényes-e, vagy csak a lakásszövetkezeti törvény érvényes, amiben ez a kitétel nem szerepel. Egyáltalán, a Lakásszövetkezeti Törvény mellett a PTK minden előírása is kötelező a lakásszövetkezetekre?
PajtiP,
Elsősorban a Lakszövtörvény 18. § (3)-at kell alkalmazni, aztán a lakszöv alapszabályát, aztán a Ptk-t 3:337. §-t. DE: a Ptk. 3:337. § a Ptk. 3:4. § és a Lakszövtörvény 1. § (2) miatt nem kötelező érvényű, csak akkor kell alkalmazni, ha a Lakszövtörvény meg az alapszabály mást nem mond.
A logika más kérdésben is ez: Elsősorban a lakszövtörvényt kell nézni (általában kógens szabályok), utána az alapszabályt, végül a Ptk-t (általában diszpozitív szabályok, hacsak külön nem mondja a Ptk, hogy kógens - ez ritka).
Köszönöm a választ. Pontosítani szeretném:
LSZTV 18§ 3) A képviseletre vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályban kell meghatározni; a meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
Alapszabály IV. 7. A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni, a meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 222-223.§-aiban foglaltak az irányadók - más követelmény nincsenek meghatározva
Igaz, hogy az új PTK-ban a régi 222-223-nak megfelelőt nem találtam, de attól függetlenül, hogy elmulasztották aktualizálni az alapszabályt, és ez már nem érvényes, az új PTK 3:337 alkalmazandó, mivel a LSZTV 1§ 2) alapján ezt kell alkalmazni
Elfelejtették az alapszabályt aktualizálni. Nem ez a lakszöv az első...
A Ptk. 3:337. § azért alkalmazandó, mert az alapszabály nem tér el tőle a Ptk. 3:4. § alapján.
Sziasztok!
Kérdésem a következő: Január 1-től munkaviszonyban áll a lakásszövetkezettel egy adminisztrációs munkát végző fiatalember.
A szövetkezet elnöke változtatott a jogállásán,előtte egyéni vállalkozóként számlát adott. Az elnök időközben elhalálozott, a fiatalember munkájára nincs szükség, mivel tulajdonképpen az elnök munkáját végezte. Nem szeretnénk tovább foglalkoztatni, az új elnök elvégzi munkákat, amiket eddig ő csinált.
Szeretnénk vele közös megegyezést a munkaviszony megszüntetéséről, de valószínű nem fog sikerülni.
Mik a felmondás lehetőségei, mire kell figyeljünk,hogy elkerüljük a munkaügyi problémákat.
Sajnos tett az elnök betegsége alatt olyan dolgokat amivel kárt okozott a szövetkezetnek,de enélkül is szeretnénk felmondani neki, mivel nincs szükség a munkájára.
Köszönöm szépen
borsika,
„Mt. 66. §
(1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni.
(2) A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.”
Ha nem fogadja el a közös megegyezést, akkor szerintem a "munkáltató működésével összefüggő ok" abszolúte megáll, ha a munkájára már nincs szükség, arra másik alkalmazottat nem vesztek fel. Megszűnik a munkaköre. Ha az elnök elviszi maga a feladatokat, vagy más módon oldja meg, de nyilvánvalóan nem az Mt. kijátszásával (pl. kiszervezi megint számlásnak), akkor ez nem megtámadható.
(A "kiszervezi számlásnak" is legitim indok, ha valós.)
"A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésé- re vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. "
Ezt úgy kell értelmezni, hogy más témákkal kapcsolatos határozatokkal kapcsolatban nem szavazhat? A törvény és az alapszabály is a TAG szóhasználattal él, de a vezetés mindenkit mindenben szavaztat, kivéve a választás esetét
PajtiP,
Pontosan úgy. Lakszövtv. 17.-18.§
Főszabályként a tagok hozzák a döntéseket, és a nem tag tulajdonosoknak van kivétel. Például ez, vagy pl. a kamera rendszer felszerelése esetére.
Nem kötelező tagnak lenni, de ha valaki nem az, akkor ezzel egy csomó jogosultságtól elesik.
Egyébként, megjegyzem, a szavazás sem a tulajdonosok száma, hanem az egységek száma szerint kellene menjen. (Egy lakás egy szavazat, akkor is, ha több tulajdonosa van, 18.§(2).)
Mi a helyzet a határozati javaslatot NEM tartalmazó napirendi pontokkal? Egyes levezető elnökök így is szavaztattak a közgyűlésen szóban elhangzott javaslatról, ami szerintem nem érvényes
Köszönöm az eddigi segítségeket. Sajnos a közgyűlésen nem sikerült új elnököt választani,egy tulaj és egy külsős pályázó volt.
Azt elfogadtuk,hogy lehet külsős társasház kezelői végzettséggel,most új pályázatot kell kiírnunk.
Van a lakótelepen egy "hirhedt" közös képviselő aki valószínű pályázni is fog. A jelenlegi gondnokot szeretnék meneszteni,de sajnos,ha őt megválasztják, akkor elszabadul itt amit nem szeretnénk.,mert jelenleg ő itt a gondnok, de nem akarjuk megtartani.
Ő vállalkozóként van, de ez is szabálytalan, mivel január 1-től a fiával kötött az elhalálozott elnökünk megbízási szerződést.
Szóval sok dolgot kell rendbe tenni.
Kérdésem, hogy kitételként beirhatjuk-e a pályázatba, hogy külsősként elsősorban egyéni vállalkozót keresünk, nem társaságot.
azt is szeretnénk beleírni,hogy mivel ez szövetkezet és nem társasház, a alapszabályban lefektetett szabályok szerint a két igazgatósági tagot,a FB-ot, a könyvelőt és az adminisztrátort megkívánjuk tartani, tehát az ő elbocsátásukat, leváltásukat nem kezdeményezheti, nem változtathatja meg. A tanácsot megfogadtuk a másik adminisztrátort felmondással elküldtük.
Az ő helyére az új elnök sem vehet fel sem őt, sem másik embert erre a munkakörre, mivel ez megszünt? Remélem jól gondolom.
Köszönöm szépen az eddigi és a jövőbeli segítséget
Segítséget kérek. Hol van szabályozva, hogy menni ideig kell megőrizni az alábbi dokumentumokat:
- alapító okirat
- közgyűlések jegyzőkönyvei jelenléti ívvel és meghatalmazásokkal
- tagok belépési nyilatkozatai
PajtiP,
A szövetkezet alapszabálya vagy iratkezelési szabályzata szerinti ideig kell megőrizni. Jogszabály nem sok mindent mond, a Ptk. 3:340. § szerint a jegyzőkönyveket meg kell őrizni, de nem mondja, meddig, egyébként pedig a 6:22. § szerinti ötéves elévülési idő lehet támpont. A konkrét iratokra:
Alapító okirat lakszövben nincs, alapszabály van. Ha én írnám a selejtezési szabályzatot, ez nem lenne selejtezhető. A cégbíróságon (vagy a levéltárban) úgyis elérhető, mert nekik nem selejtezhető. 6. melléklet itt:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Közgyűlési jkv: Ha a közgyűlés alapszabályt fogadott el/módosított, nem selejtezhető a fentiek miatt, ha beszámolót fogadott el, tíz év a Cégtörvény 18. § (6)-(7) miatt. Egyéb szabály szerintem nincs, tehát a maradék közgyűlések jkv-i az ötéves általános elévülési idő után selejtezhetők.
Belépési nyilatkozat: Ha a tagsági viszony másképp nem bizonyítható, akkor a tagság megszűnésétől kezdve az ötéves általános elévülési idő végéig. Ha igen (pl. minden évben készít a lakszöv egy friss tagjegyzéket), akkor az ötéves általános elévülési idő után szerintem selejtezhető.
Borsika,
Azt írtok a reklámba, amit akartok. De mindegy is, mert az elnököt a közgyűlés választja.
Az igazgatóság tagjait és az FB-t a közgyűlés választja, nem az elnök. A közgyűlést sem az elnök hívja össze, hanem az igazgatóság. Azaz a napirenddel az igazgatóság többségének egyet kell értenie, azt nem az elnök dönti el. Lakszövtörvény 16. §
A könyvelő és az adminisztrátor felvételéről/további alkalmazásáról/kirúgásáról szintén az igazgatóság dönt, nem az elnök. 23. §
A személyzet elburjánzását úgy a legegyszerűbb megelőzni, hogy a közgyűlés nem szavazza meg rá a pénzt a költségvetésben. Ingyen senki nem fog dolgozni.
Mennyire jogszerű. hogy a felügyelő ezzel zárja a beszámolóját: "NEM FOGADOM el és Önöknek sem javaslom elfogadásra." Nem az lenne a feladata, hogy az ellenőrzése eredményeit közölje, hogy annak ismeretében minden tag eldönthesse, hogyan fog szavazni
PajtiP,
Jogszerű, sőt köteles véleményt nyilvánítani, Lakszövtv. 26. § (2) f) és g). Az ellenőrzések eredménye megalapozza a véleményt, de a vélemény lényege pont az, hogy az FB álláspontja szerint mit kellene csinálni. A döntés ettől még a közgyűlésé.
Sziasztok!
Kérdésem a következő. Új pályázatot kell kiírni,nem sikerült elnököt választani.
Ha több pályázat érkezik a kiírásra, a jelölő bizottságnak joga van-e csak egyet a közgyűlés elé vinni, ha úgy ítéljük meg, hogy a többi nem felel meg a követelményeknek?
Van-e annak időbeli korlátja, hogy mennyi ideig láthatja el a szövetkezet vezetését a két igazgatósági tag? Elnökünk meghalt, sok problémát hagyott maga után,amit meg kell oldani, és nem akarjuk elsietni, nagyon meg kell gondolnunk kit választunk.
A külsős esetleges elfogadását már elfogadta a közgyűlés.
Köszönöm szépen.
borsika
„Ha több pályázat érkezik a kiírásra, a jelölő bizottságnak joga van-e csak egyet a közgyűlés elé vinni,
ha úgy ítéljük meg, hogy a többi nem felel meg a követelményeknek?”
Azt akarod mondani, hogy két ember döntené el, ki legyen az az egyetlen jelölt,
akit az ő szubjektív véleményük alapján megválaszthat a tagság? :-O
borsika,
Szubjektív vélemény alapján nem, de ha a pályázati kiírást megszavazta a közgyűlés, annak feltételeivel együtt, és ilyen objektív feltételnek egy pályázó nem felel meg, azt kizárhatják szerintem.
Hiszen megválasztani amúgy sem lehetne, hiszen nem felel meg a feltételeknek.
„Van-e annak időbeli korlátja, hogy mennyi ideig láthatja el a szövetkezet vezetését a két igazgatósági tag? ”
Ki képviseli a lakszövöt? Főszabály szerint az elnök, Lakszövtv. 7. §. Ha nincs elnök, és nincs közgyűlési határozat arról, hogy a szövetkezetet valamelyik élő igazgatósági tag képviseli, és az az igazgatósági tag nincs a cégbíróságon bejegyezve, az baj. Akkor harmadik személlyel szemben a lakszöv nem tud érvényesen semmilyen nyilatkozatot tenni.
Szomorú örökös!
A jelölő bizottság öt tagú és a közgyűlés választotta meg. Természetesen nem szubjektív vélemény alapján fogjuk a közgyűlés elé vinni a pályázókat. Lehet,hogy rosszul tettem fel a kérdést, ha ezt szűrted le belőle.
Kedves osztap!
A két igazgatósági tag, be van jelentve a Cégbíróságon természetesen. De nem szeretnénk elsietni a Elnök választást, így most ők látják el az elnöki feladatokat. Köszönöm
borsika,
Akkor a legfontosabb rendben van. Sem a Ptk., sem a Lakszövtörvény nem írja elő, hogy x napon belül új elnököt kell választani. Az alapszabályotok előírhatja.
Ha nem teszi, akkor a tényleges határidő az igazgatósósági tag megbízatásának vége (ha az alapszabály mást nem mond, akkor 5 évre választják, az számít, amelyik megbízatás előbb lejár), mert akkor határozatképtelen lesz az igazgatóság. A másik, hogy mostantól bárki törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet ellenetek a cégbíróságnál, hiszen törvényellenesen működtök. Elég egyetlen morcos lakástulajdonos.
