Lakásszövetkezet

Lakásszövetkezet utalásai kettős aláírásánál az ügyvezető mellett lehet-e egy felügyelő bizottsági tag

PajtiP,

Az együttes aláírás (ügyvezető elnök (vagy ügyvezető igazgató) PLUSZ még egy ember) a Lakszövtörvény 7. § (2)-be ütközik, ami szerint a tisztségviselő cégjegyzési (= írásbeli képviseleti) joga önálló. Az alapszabály nem írhatja ezt felül. Ezért nincs szükség más aláírására, csak az ügyvezető elnökére.

Ha az alapszabály mégis előírja, az harmadik személlyel szemben hatálytalan, 7. § (1). Tehát a bank akkor is megcsinálja az utalást, ha csak az ügyvezető elnök írja alá. (Ha pedig az ügyvezető elnök együttes aláírónak van bejelentve a banknál, azt meg tudja változtatni önállóra.)

Az pedig szerintem nem működik, hogy az alapszabály azt írja elő, hogy az FB-tag legyen a másik aláíró. Akkor hogyan tudná az FB mint testület az ellenőrzési jogkörét gyakorolni (26. § (1)), hiszen a saját tagjának döntéseit kellene ellenőriznie?

A közgyűlési határozat kiadásának követelménye-e a jegyzőkönyv megléte? Tudomásom szerint nincs olyan előírás, hogy annak is meg kell lennie 30 napon belül

PajtiP,

Mivel a határozatokat a jegyzőkönyv tartalmazza (Lakszövtörvény 18. § (5) e) pont) , és a határozatokat 30 napon belül közölni kell a tagokkal (18. § (7)), a jegyzőkönyvnek korábban el kell készülnie.
Különben honnan lehetne tudni, hogy mik a határozatok? Úgy emlékszünk?

Mi a valódi probléma, amit meg akasz oldani? Látom, hogy különboző random témákban kérdezel a lakszövtörvény kapcsán. Szerintem többre mennél, ha nem ilyen mikro-kérdéseket tennéd fel, hanem az alapproblémát próbálnánk megoldani.

Ki adja ki annak a rendkívüli közgyűlésnek a határozatait és jegyzőkönyvét, amit a felügyelő hívott össze

osztap köszönöm szépen a válaszodat. A két igazgatósági tag, aki az elnökünk halála után viszi a szövetkezet ügyeit, megbizatásuk 2 év mulva jár le. Természetesen törekszünk új elnököt választani, ki is írtunk pályázatot, amire két jelentkező volt, de egyiket sem fogadta el a közgyűlés. Az alapszabályunk nem ír elő határidőt az elnök választásra, úgy írtad a törvény sem.
Azt a mondatodat nem értem, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet egy tulajdonos, hisz törvényellenesen működünk. Miért? Mitől törvényellenes ez a működés?
Hamarosan új pályázatot készülünk kiírni.
Másik kérdésem, hogy a közgyűlési határozatok megtámadhatóak-e ahogyan a törvényben olvastam és milyen indokkal?
Erre a közzététel alkalmával fel kell-e hívni a tagság figyelmét?
Az előző vezetés ezt nem tette,de én olvastam a törvényben és szeretném segítségedet kérni, hogy ez így helyes-e, hogy 60 napon belül megtámadható?

„Mitől törvényellenes ez a működés?”
Az igazgatóság legalább háromtagú. Ezt a Lakszövtörvény 22. § (1) és a Ptk. 3:343. § is kimondja. Meg, gondolom, az alapszabályotok is.

„Másik kérdésem, hogy a közgyűlési határozatok megtámadhatóak-e ahogyan a törvényben olvastam és milyen indokkal?”
Megtámadhatóak, Lakszövtörvény 9. §, indokok az (1)-(2) bekezdésben.

„Erre a közzététel alkalmával fel kell-e hívni a tagság figyelmét?”
Nem tudok arról, hogy lenne ilyen kötelezettsége az igazgatóságnak. Hol olvastad ezt?

Sziasztok

Ugyebár társasházi közgyűlésen nem hozható arról határozat, ami nem szerepelt a meghívóban napirendi pontként. A közös költség emelés tekintetében az a napirendi pont, hogy "2024. évi költségvetési terv elfogadása – döntés, határozathozatal" jogszerű? Ebben így nincs nevesítve a szavazás a közös költségről.

Jogszerű.
Természetesen .
A 2024.évi költségvetés a tavalyi 17.5 %-os infláció miatt emelt közös költséggel készült. Ha ezt elfogadta a közgyűlés akkor az teljesen törvényes.

Semmi ilyesmi nincs benne, sőt, a közös költségből befolyó tervezett összeg pontosan megegyezik a tavalyival a 2024-es terv szerint..

Akkor mi a kérdésed?
Ha lenne benne ilyen, jogszerű lenne, ha nincs benne ilyen, akkor nincs emelés, és persze az is jogszerű.

Zsoxx

„a közös költségből befolyó tervezett összeg pontosan megegyezik a tavalyival a 2024-es terv szerint”

Tehát szerinted a tavalyi közös költség-összegből kell idén a megemelt rezsidíjakat is kifizetni,
mert te úgy gondolod, hogy hozzá sem lehet ezek után nyúlni a beszedett havi összeghez egész évben? :-O

Mit fizethet egy lakásszövetkezet és mit nem, ha a közgyűlés nem szavazta meg az éves költségvetést?

Akkor mi a kérdésed?
Azért vetettem fel a kérdést, mert a legutóbbi közgyűlésen, ahol elfogadták a jelenlévők a költségvetést, megszavaztatták a közösköltség-emelést. Márpedig erről sem a 2024-es pénzügyi tervben, sem a közgyűlés napirendi pontjai között nem volt szó, hogy erről szavazás lesz.

Zsoxx,

A költségvetés emelt közös költséggel lett számolva? Abban szerepel a bevételi oldalon a befizetések alapján az, hogy mindenki tavalyhoz képest már többet fizet?

Ha igen, akkor a külön emelésről a szavazás és a határozat felesleges volt, megtámadható, hatályon kívül helyeztethető, de értelme az nincs.
Ha nem, ÉS külön napirendi pontként eredetileg nem volt a meghívóban az emelésről szavazás, akkor ez szintén megtámadható, egy fokkal indokolhatóan, de azt megjegyezném, hogy ha egyébként a túlnyomó többség elfogadta az emelést, akkor ez egy technikai dolog, ami mindenkinek majd több idejét veszi csak el, hogy újra össze kell jönni, és szabályosan megszavazni.

Általában sem érdemes megtámadni azokat a többségi határozatokat, ahol lényeges érdeksérelem feltehetőleg nem állapítható meg (kimondani ugye a bíróság teheti, ezért biztosra sose tudni, de azért többnyire lehet azt sejteni, hogy meg fog-e állni), és egy új, szabályos szavazásnál is ugyanaz lenne az eredmény. Minek?

Egyetértünk.
A 2024.évi költségvetés napirend alatt nem kell külön feltüntetni a közös költség emelését vagy csökkentését.

A költségvetés vitájában döntenek erről a tulajok.
Ha a költségvetés az emelt összeggel készült akkor nem kell erről külön szavazni.

Én ezért készitem úgy a költségvetéseket hogy az alján ott van: javasolt közös költség 2024.március 1-től lakástípusonként.
Ha költségvetést jóváhagyta a jözgyűlés akkor az emelést is. Pont.

El kéne olvasni, amit írok.
Írtam korábban, hogy NEM az emelt közös költséggel készült az idei költségvetés. Egy árva szó nincs benne az emelésről.

Zsoxx

„El kéne olvasni, amit írok”

Mint ahogy neked is.

„ha egyébként a túlnyomó többség elfogadta az emelést, akkor ez egy technikai dolog, ami mindenkinek majd több idejét veszi csak el, hogy újra össze kell jönni, és szabályosan megszavazni.”

Arról nem is beszélve, hogy a végén úgyis megint megszavazzák - persze akkor már törvényesen és támadhatatlanul - neked meg lesz egy rakás ellenséged a házban. Mi több, a bíróságra is elmegy egy rakás pénz, ami utána hiányozni fog valahonnan, vagy a te zsebedből, vagy a házéból.

Kérdés, hogy lakásszövetkezeti közgyűlés jegyzőkönyv hitelesítőként van-e jogom magamnak hangfelvételt készíteni, ha a közgyűlés megszavazta a jkv-hoz a hangfelvétel készítését

Van.

Kérdés, hogy minek? Eleve lesz egy hivatalos, miért kell még egy?

Alapszabályunk módosítása lehetővé tenné, hogy külsős ingatlankezelő cég legyen az ügyvezető a lakásszövetkezetben, a felügyelő bizottság 3 fővel működne mellette.
Milyen szerződést kell kötnünk (vállalkozóit?) a külsős ingatlan kezelővel és ki jogosult azt aláírni. A jelenlegi 3 tagú igazgatóság a 90 napos felmondását tölti, ami szeptember 24-én jár le, de ez előtt lesz még a választási közgyűlésünk.

Szaniko,

Nem vállalkozói, megbízási szerződést kell kötni. Az előbbinél valamit el kell készíteni (a "művet"), ami esetetekben nincs.

Az ügyvezető elnök megválasztásáról is, és a díjazásáról is a közgyűlés dönt, Lakszövtörvény 15. §. A legegyszerűbb, ha a közgyűlés a megválasztással egyidejűleg elfogadja a megbízási szerződés tervezetét. Erről lesz egy határozat.

Ezután elég, ha az ügyvezető elnök (cég képviselője) írásban nyilatkozik, hogy elfogadja a megválasztást és a megbízási szerződés tervezetét. Azzal már ő az elnök, és a szerződés létrejött. Ptk. 3:21. § (3)

Sziasztok!
Az elnökünk hosszas betegség után májusban elhunyt. A Szövetkezet vezetését a két igazgatósági tag vette át. Írtunk ki pályázatot, ami nem hozott eredményt, a két pályázót a közgyűlés nem fogadta el. Rendkívüli közgyűlésen módosítottunk a Alapszabályon,hogy külsős is lehessen,ez sem hozott eredményt. Májusban az előző FB elnök lemondott ezzel az FB is megszünt. Új elnököt ide már sikerült választani pályázat útján.
Most új pályázatot írtunk ki, melyre egy pályázat érkezett, az egyik igazgatósági tag adta be. Ha őt elfogadja a közgyűlés, akkor viszont új igazgatósági tagot kell választanunk.
Kérdésem a következő: van jelöltünk, aki már évekkel ezelőtt ellátta ezt a tisztséget. Ahhoz, hogy nem kelljen újra kiírni pályázatot és újabb közgyűlést összehívni, azt szeretnék, ha a mostani közgyűlésen döntés születhetne az új igazgatósági tag személyét illetően is.
Ha megválasztottuk az új elnököt, akkor ő lemond nyilvánvalóan az igazgatósági tagságáról. Jogilag lehetséges-e ha a közgyűlés jóváhagyja, hogy pályázati kiírás nélkül, ott helyben megválasszuk az új igazgatósági tagot, ha ezt a közgyűlés megszavazza ?
Köszönöm szépen

Lemaradt az előző kérdésemről, de szeretném megkérdezni. Az elhunyt elnökünk megbízatása 2 év múlva járna le. Ha most megválasztjuk az újat, akkor a hátralévő időre választjuk vagy innen számoljuk a 5 évet? Ugyanez a kérdés az új FB elnök megbizatására is?