társasházzá nyilvánítás

Már hogyne lenne különbség.
A társasházakra külön törvény vonatkozik.

Kérjétek A közös tulajdon megszüntetését. Ez bírósági hatáskör.
Vagy kérjetek - közösen - telekmegosztást, ket önálló lakóépülettel.

Földmérők szerint, a gyakorlatban vidéki ingatlanoknál, ahol több épület van, 2 féle szokásos módja van annak, hogy osztatlan közös tulajdonból önálló lakásokat csináljanak.

Egyik, hogy társasház lesz, albetétekkel lakások gyanánt, a telek megosztott használatáról szerződés lesz, és alaprajzrajzot kell készíttetni az egész ingatlanról.

Másik, hogy az épületeket elkülönítik, azok önálló ingatlanok lesznek, a telek marad közös, de ebben az esetben is megosztott használatról szerződés lehet. És csak vázrajzot kell készíttetni.

Kérdésem, hogy jogilag van-e jelentős különbség e két fajta megosztás között.

Különösen arra is rákérdeznék, hogy mi a helyzet a törvényben is említett megosztással: valahogy úgy szól, a közös tulajdont a bíróság megszűntetheti, társasházzá alakítással és a bírósági ítélet lesz az társasházi alapszerződés, vagy valahogy így.

Ezt lehet kérni, vagy tudja adni a bíróság, a fenti második típusú megosztásra is?

Valamit nagyon félreértettél.
Egy biztos, társasház alapításhoz legalább 2 lakás/önálló rendeltetési egység kellene.
A megoszthatóságnak és a beépíthetőségnek biztosan nincs köze az ingatlanon lévő épület közös tulajdonban, vagy társasház tulajdonban lévőségéhez, mivel a társasház egy polgári jogi aktus eredménye, míg a beépítés már építésügyi kérdés. Az építésügyi eljárásokban nem játszanak szerepet a polgári jogi igények.

Valami nem kerek.

A szüleimé a telek és a rajta álló ház is! Nekünk adnák a telek felét, hogy építsünk rá házat, de a hivatalban csak annyit mondtak, hogy építhetünk rá, de mivel nem nagy négyzetméterre, így csak akkor lehetséges, ha a felépült házzal együtt társasházzá nyilvánítjuk!

Nem értem, mi köze van a társasházalakításnak a telek megosztásához. Vagy megosztható a telek, vagy nem. Ha az, akkor társasházzá alakítás nélkül is az, ha nem osztható, akkor társasházként sem lesz az.

Egy 1058nm-es telken egy már meglévő (100nm)lakóházat a telek megosztása miatt (hogy még egy 50nm lakóépületet lehessen építeni rá) társasházzá kell nyilvánítani, ez esetben milyen jogi - anyagi vonzata van, milyen változásokat jelent a lakóházból társasházzá nyilvánítás?

pl.: vízdíj, áram, adó...változik e?
És esetleges későbbi ingatlan eladása esetén van e előnye, hátránya, hogy társasházzá lett nyilvánítva?