Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


társasházzá nyilvánítás

drbjozsef #   2021.04.11. 15:49

(van pár nick amit már régóta átugrom, pár "Z" kezdetű van benne...)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2021.04.11. 15:49

köszi kbs, valóban.

A telekméret-lakásszám viszony pedig leginkább az övezettől függ, kertvárosias telken nem nagyon épülhet tényleg 3 lakásnál több (sőt, a környékünkön tavaly szigorítási tervezet jött a polghivtől, és ezt is kettőre akarják szorítani. Szerintem jogosan, mert a kocka kádárok között minden külvárosban szaporodnak a kevéssé odaillő batár két épületes, három lakásos óriások, kicentizve a zöldfelület szabályt, aztán meg azt is letérkövezik persze a végén)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.04.11. 11:02

A napokban volt róla szó, mennyire utálom, ha kijavítanak. Különösen, ha a helyeset javítják ki tévesre.

www.kbs-ugyved.hu

Zöldövezeti11 # e-mail 2021.04.11. 10:23

Vannak építési szabályok és vannak aki ezeket mindig (ha tudják ) kíjátszák.
Valamikor a későmonarchia korában... úgy 1910 környékén Bp.-e valahogy szabályozva volt az épület magasság is. De a marha rendeletalkotók ezt emelet számban határozták meg.
Valahogy úgy hogy 4 vagy 5 emeletnél több nem lehet. Na mit csinált az építési vállalkozó ?
Kitalálta az un. magas földszint fogalmát..
Egy mester u. házban jártam sokat, mentem mindig az első emeletre, rákérdeztem a lakástulajnál, mi a fenének első emelet amikor az valójában mát a második. Józsi adta ezt a magyarázatot. Földszint, magasföldszint , első em... stb.
ja sokáig a belmagasságot annak mértékét is szabályozták... az csodálatos szociálizmusban az 2.65 m kevesebb nem lehetett. Sőt amikor már lehetett példáloztak azzal a szörnyűséggel, hogy a leendő kommunizmus nagy hazájában 2,4 belmagasságú lakásokat is építettek.... hruscsovkának nevezték... mint borzalmat. Szóval a 2.6 kisebb belmagassága borzalmak borzalma.
Aztán jó sok évvel később jön haza lányom Svájcból és mondja ,hogy ott ők bizony egy 2,4 m-es belmagasságú lakásban laknak és kitűnő. Először nem hittem, aztán amikor kimentem valóra vált a csoda, bizony 2,4 m belmagasságú lakás is lehet kitűnő...fasza.
Akkor sorolom : minden lakáshoz tartozik mélygarázs. A garázsba is lifttel lehet lemenni. és a mélygarázs mellett tároló.

A lakások olyan 110 - 120 nm -es alapterületűek és nem érintkeznek egy mással, a 4 oldalból 3 a szabad természettel, a 4. a lépcsőház és a lift.
Rend és tisztaság mindenütt.

Az egyszerűbb munkákat a fehér kelet és déleurópaiak végzik, velük csak magaslóról beszélnek a kiváltságos benszülöttek, mindent fillérre elkérnek tőlük.
Aztán az egzotikum... az a pár színes , nos ahogy a lányom fogalmazott : kinyalják a seggüket, ingyen nyelvtanfolyan naponta ... 15 % ha jár, segély , azt az élelmesebb két -háromhelyen is felveszi, henyélés évekig.
De hát a gazdag ember arra költi a pénzét amire akarja... nem. !!

Zöldövezeti11 # e-mail 2021.04.11. 09:56

Hogy látom c. krisztina feltett kérdése és állítása sokakat megzavart.

.Hivatalosan csak 3lakasal lehet társasházzá nyilvánítani. Mi tőrének a többi lakással.
Maga az állítás is fals és így a kérdés értelmetlen.
Amúgy társasház lehet 2 lakástól sok százig, mint MD is említette. Az más hogy 6- ig van e értelme. Szerintem van.
Aztán az építési szabályok. Vannak szabályok a beépítettségre , azt általában % - ban adják meg.
Magára a lakásra csak annyi van ... külön bejárata , egy db szoba ami legalább 14 nm és azon egy ablak. Ebből logikusan következik, hogy lakás az ami meghaladja a 14 nm, mert a többi helyiség lehet akár nulla alapterületű is.
Ettől függetlenül 14 nm alatt is lehet lakni, csak jogilag nem nevezhető lakásnak.
Ja még van valami utalás a fűtési lehetőségre is.
Ennyi !!

ja c. krisztina felvetésére

1700 nm -en vígan elfér akár 12 lakás is és talán nyomortanya sem lesz.
Csak hogy értse aki akarja. Egy szinten 4 lakás 60 nm nettó alapterülettel, br 80, az 320 nm és fölé még kettő szint, azaz 3 szint, gy.- nek kettő emelet és még 1000 nm feletti lelek is marad. Sőt a lift is megúszható.

Hogy mikor lesz társasház ?
Hát akkor amikor ezt a 12 lakásos épületet azzá nyilvánítják.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.04.10. 21:34

A hatályos építési szabályok szerint azon a telken legfeljebb háromlakásos épületet lett volna szabad építeni. Az engedélyen (vagy bejelentésben) annyi is volt. Csak éppen a gyakorlatban egy-két ajtót befalaztak, másholt nyitottak egyet-kettőt...

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef #   2021.04.10. 18:49

Hivatalosan csak 3lakasal lehet társasházzá nyilvánítani. Mi tőrének a többi lakással.

Ebből én úgy értem, hogy a kérdező szerint LEGFELJEBB 3 lakásból állhat egy társasház, és hogy akkor mi történik (tőrének?) a másik három lakással.

No, mondjuk értelme az így sincs.

Fuss neki még egyszer Kriszta. Mi az igazi problémád?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.04.10. 14:43

Kicsit későn kérdezel, Krisztina. Mondtuk volna, hogy jobb az ilyenből kimaradni.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2021.04.10. 14:41

Akárhányig működhetnek úgy, hogy nem társasház. Hány olyan van! Sajnos.

www.kbs-ugyved.hu

MajorDomus # e-mail 2021.04.10. 14:07

Minimum 2 lakással.
De 6 lakásig működhettek társasházzá alapitás nélkül is.
Olyan viszont nincs hogy egy helyrajzi számon 3 lakás társasház,három pedig nem.

Egyezzetek meg.

comboskrisztina # e-mail 2021.04.10. 03:31

Kérdezném van egy 1700m/2 teleken egy 6 külön bejáratú lakásból álló epület.Hivatalosan csak 3lakasal lehet társasházzá nyilvánítani. Mi tőrének a többi lakással.

MajorDomus # e-mail 2016.03.02. 22:12

Mindkét ingatlan osztatlan közös tulajdon lesz, egymás nélkül nem tudtok lépni.

Mindkét fél közös akarata, Alapitó Okirat, földhivatali bejegyzés, szintenkénti alaprajz benyujtasa, használatbavételi engedély, mi van még? Térképen feltüntetni stb.

zanzi # e-mail 2016.03.02. 13:13

Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésre:
Ingatlant szeretnék vásárolni. A megvásárolni kívánt ingatlan egy osztatlan közös telken lévő családi ház, a telekből leválasztották a telek kb. negyedét, így a meglévő ház egy nyeles telken fekszik, önálló családi házat építenek rajta, A megosztásról megosztási/használati megállapodás készült. Önálló családi házzá az épülő ház nem nyilvánítható. Az ingatlan megvásárlásához hitel fölvételét tervezem.
Kérdéseim:
1.Milyen hátrányim problémáim adódhatnak későbbiekben ezen tulajdonviszonyból?
2.Mi a feltétele a meglévő és az épülő ház társasházzá nyilvánításának?

ObudaFan # e-mail 2016.02.02. 18:14

Amennyiben nincs megallapodas, barmelyik tulajdonostars kerheti a birosagtol a tarsashazza alakitast, aminek a koltsegei joval magasabbak, mint ha ebben megegyeznetek. Es hat a megegyezes fejeben nyilvan kerheted, hogy e kisebb koltseget a masik fel viselje, szerintem bele fog menni. Egy per koltsegeit meg reszben te viselned.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Macinéni # e-mail 2016.02.02. 16:44

Ezt kifejtenéd bővebben ?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.02.02. 14:34

Akkor majd bíróságtól kéri. Te meg fizetheted a perköltséget.

www.kbs-ugyved.hu

Macinéni # e-mail 2016.02.02. 12:27

Szeretnék a következő kérdésre választ kapni:
Kétlakásos, osztott közös tulajdonban lévő családi háztulajdonom másik tulajdonostársa értékesíteni kívánja a saját lakását. Az új vevő kérése a társasházzá alakítás, mert ez számára előnyöket jelent. Számomra ez az átalakítás nem jelent előnyöket pillanatnyi információim szerint, ezért
kíváncsi lennék rá, hogy van- e mégis számomra ebből előny? Milyen kötelezettségeim ill. következmények vannak, ha én nem járulok hozzá ehhez, de ő az akaratommal ellentétesen mégis megalakítja a társasházat? egyáltalán megteheti ezt?

spielman3 # e-mail 2015.11.03. 23:26

társaházhoz részletes alaprajzok kellenek, míg a másikhoz egyszerű vázrajz elég, itt máris van egy kis különbség, a kezdeti költségekben

spielman3 # e-mail 2015.11.03. 23:25

Az, hogy szeritned mi a jobb, ha társasházzá alakíttaják az ingatlant, vagy ha felépítmények elkülönítésével osztják.

Törvényben csak társasházat találtam eddig, az úgy szól, hogy a bíró ítélete adja a társasházi szerződést ha jól értem.

Kérdés röviden, magyarul:

Hogy bíró ítéletével felépítmény elkülönítést is dönthet?

És mint már írtam, melyik jobb, ha mondjuk elképzelhető, hogy később eladnák?

MajorDomus # e-mail 2015.11.03. 23:06

Mi a kérdés?
Röviden és magyarul.

spielman3 # e-mail 2015.11.03. 23:00

A társashűzak jó része ilyen, de valószínűleg elbeszélünk egymás mellett.

A telek általában osztatlan közös tulajdon, és az így tartozik az albetéthez. Az albetétek önálló ingatlanok.

Mondjuk egy átlag budapesti társasháznál ez a helyzet szerintem.

A felépítmény elkülönítésénél is lehet ez a helyzet, ha pl. előzőleg az egész ingatlan osztatlan közös tulajdon volt, utána pedig a felépítményeket elkülönítik.

MajorDomus # e-mail 2015.11.03. 22:54

Ha nem tartozik hozzá telekrész, akkor az nem önálló ingatlan, tehát nem lehet helyrajzi száma sem, értelemszerűen nem lehet önálló albetét.

spielman3 # e-mail 2015.11.03. 22:27

Társasháznál albetétek vannak, melyek persze hogy saját helyrajzi számmal rendelkeznek.

Felépítmények elkülönítésénél szintén.

De telekrész külön ne tartozik egyik esetben sem hozzájuk.

Esetemben a telek nagy, 5 telekre is osztható lenne méreténél fogva, de utcafronti szélessége nem engedi meg a megosztását.

Így a fenti mindkét esetben a telek használata szerződésssel lehet szabályozva.

Ugye akkor, mindkét esetben eladható, és a vevő "örökli" vagyis kapja a telekhasználat szerződését is?

Van esetleg jogilag ezáltal piaci érték ügyeben is valami előnye egyiknek a másikkal szemben?

MajorDomus # e-mail 2015.10.23. 20:38

Ha mindkettő önálló ingatlan, saját helyrajzi száma van, saját telekrésszel, akkor nem kell a szomszéd hozzájárulása az eladáshoz, és nincs elővásárlási joga!

spielman3 # e-mail 2015.10.23. 16:21

Ha ugyabban az ingatlban ugyanaz a rész:

társasházzá alakítással lett önálló tulajdon,

vagy a felépítmények elkülönítésével,

és mindkét esetben hasonló megosztott telekhasználati szerződás van,

szóval gyakorlatilag ugyanzt az önálló ingatlant eredményezi két különböző közös tlajdon megszüntetés.

Van különbség értékben, piaci, forgalmi értékben a kettő helyzet között?

Pl. a telekhasználatra vonatkozó szerződés stabilabb az egyik esetben?

De minkét esetben eladható a másik rész önálló tulajdonosa beleszólása stb. nélkül igaz?