A felső tulajt,kárelháritás akadályozása miatt.
Terasz beázás
- 1
- 2
„Nem. Az alsó terasz tulajdonosa.”
Kit perel és miért?!
Nem. Az alsó terasz tulajdonosa.
MD köszönöm a választ. Ki perel? a Th a teraszszerkezet állagromlását és a vállalkozónak kifizetendő összegét?
Patthelyzet.
A tulaj engedélye nélkül nem lehet a teraszhoz nyúlni.
A szerkezet károsodása miatt meg az alsó terasz megy tönkre.
A tulajt egy kártéritési per fogja jobb belátásra bírni.
„, ha a nem együttműködő tulajdonos nem akarja a burkolást, akkor az ő oldala burkolat nélkül marad”
Az biztosan nem, mert az eredeti állapotot helyre kell állítani!
Köszönöm a bejegyzést, pontatlanul fogalmaztam. A th a vízszigetelést akarja elvégeztetni, ha a nem együttműködő tulajdonos nem akarja a burkolást, akkor az ő oldala burkolat nélkül marad.
Azért kell megoldani szigetelést, mert így a terasz szerkezete károsodik, már egy kisebb e darab a beton koszorúból le is esett.
„ A teraszok épületszerkezeteit közös tuladonként sorolja, kivéve a burkolatokat és korlátokat.”
Persze.hogy megtudja akadályozni! Miért szívóskodtok, hiszen az alapító okirat magántulajdonba rendeli a burkolatot!
Adott egy 7 lakásos th, ami egy villaépület társbérletesitéséből jött létre. Az I em-en van egy nyitott terasz, aminek a szigetelése elöregedett, és áztatja az alatta levő teraszt. A teraszok szigetelése csak egybefüggően lehetséges, azonban mindkét emeleten tulajdonilag középen ketté vannak osztva, 2-2 tulajdonoshoz tartoznak. Az AO felsorolja a teraszokat a saját tulajdonok M2 és tulajdoni hányad számításánál. A teraszok épületszerkezeteit közös tuladonként sorolja, kivéve a burkolatokat és korlátokat.
A közgyűlés az alábbiakról hozott határozatot
a közös képviselőt felhatalmazta az állagmegóvó munka megrendelésére határidő kitűzésével,
hogy vízelvezetés kialakítására (ez a Th költsége lesz),
a szigetelés költségviselésének szabályáról (mindenkori tulajdonosok ktsg-e).
Az emeleti terasz egyik tulajdonosa írásban nyilatkozott h kifizeti, a másik viszont közölte h nem fizet és ha a Th megkísérli elvégeztetni a terasz burkolását, akkor magánlaksértésért feljelentést tesz.
A kivitelező vállalja a munkát, mivel a terasz kívülről is leburkoltatható, de jelezte, hogy ha a tulajd nem engedi dolgozni, akkor is kéri a pénzét.
- Meg tudja akadályozni a nem együttműködő tulajdonos a munkát vagy tűrnie kell?
- Ha megakadályozza, milyen következményeket lehet vele szemben érvényeíteni és milyen módon?
Nem biztos hogy az övé.
Csak ő használja az tény.
Ha nem tartozik a lakásához, akkor nem neki kell megoldani a szigetelést.
„Természetesen.
Ha utólag építi a tulaj
”
:))) az igen ritka megoldás, persze semmi sem lehetetlen.
Csak emlékeztetőül, innen indultunk:
„5 lakásos társasházban. Van egy nyitott teraszom . Az alattam lakó szomszéd állítólag miattam ázik”
Természetesen.
Ha utólag építi a tulaj, akkor nem szerepel benne, vagy ha a lakás tartozéka, például a pergola.
Ekkor a külön tulajdon felsorolásánál van feltüntetve.
Ezt így eddig is értettem, fordítva kérdeztem, hogy hogyan kerül be az Alapító Okiratba? Azaz, hogy lehetséges-e, hogy egy tető nem a társasház tulajdona az Alapító Okirat szerint?
Részben!
A lényeg az, hogy a helyreállitási, és kártérítési felelősség a tulajdonosi szerkezetből következik.
Ha az erkèly közös tulajdon, akkor a társasház feladata a szigetelés elvégzése.
Ha a lakáshoz tartozik (szerepel a külön tulajdon feltüntetésénél az Alapitó Okiratban) akkor a hiba elhárítása a tulajdonos feladata.
Akkor egyet értünk.
Wers, az tető. Ha a terasz alatti rész teljes egészében egy másik lakást fed. A mienk is ilyen. Nálunk a lakás fedését, (teraszt) és a kiálló ereszt két részletben csinálták meg, nem egyben öntötték ki, ezért amikor a másik házban építkeztek, a remegés megrepesztette a kiálló ereszt, így onnan ázik az alsó lakó.
Itt az képzelhető el, hogy az erkélynek, szerintem nem is terasz, nincs megfelelő vízelvezetője, így alácsuroghat az alsó lakó lakásába.
Ha jársz-kelsz az utcán és nézed a házakat, én mindig azt teszem, láthatod, hogy a legtöbb erkély rohad, mert saját magát alááztatja.
MD, már többször kérdezted, de úgy tűnik jelen esetre nem kapunk választ, mert a kérdező nem reagál.
Engem úgy általánosságban érdekel, hogy az épületnek azon része, amely többek között arra szolgál, hogy az épület többi (alsó) részeit megóvja az külső hatásoktól, pl. elvezesse föntről a csapadékot, az miért nem tető. miért lenne egy lakás része beázás szembontból? Csak okulásként kérdezem, hogy ha egyszer arra vetemednék, hogy társasházban vegyek lakást, mi mindenre figyeljek.
A tető nem lesz jó megoldás.
Lásd erkélyek.
Kié a terasz?
És azt engedni fogják? Egyébként nem biztos, hogy megoldja a problémát.
Mi van az Okiratban?
Közös vagy külön tulajdon
A terasz?
„Milyen ertelmetlen a gondolkodasod, nem ez az elsodleges.”
Business Law, rendben. Örülök, hogy te megértetted a kérdést.
„Jogos a követelése, valóban nekem kell fizetnem a javítás költségeit? ”
Ezt eldönti az Alapitó Okirat!
Hisz ő is csak találgat. Az, hogy fel kell tárni a problémát, az teljesen egyértelmű. Konkrétumot ő sem ír, ami nem meglepő, annál sokkal megfontoltabb.
A kérdés inkabb az, hogy kinek kell állnia a költségeket?
Egyébként az ilyen terasz használatában terasz, tervezés szerint tető. Nem tudom hogy társasházban minek nevezik.
BL, persze, de innen csak tippelni lehet. Nekem a 8 év a furcsa, ha eddig tudta a víz, merre kell folynia, az nem tervezési vagy kivitetezési hiba. Vagy eddig is beázott, akkor miért nem érvényesítették időben a garanciát? Kellett lennie visszatartásnak min. öt évre.
- 1
- 2