Földhasználat

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

N--Z # 2005.05.01. 10:52

A következőket szeretném kérdezni:

  1. Termőföld esetén, amelynek teljes területére holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve, ki jogosult a földhasználatra, a tulajdonos, vagy a haszonélvező? (gondolom a haszonélvező) De a földhasználatnak a földhivatalhoz való bejelentéséhez kell-e a tulajdonos aláírása is? (a földhivatalnál azt mondtak igen, de én ebben kicsit kételkedem) Mi a helyzet, ha a tulajdonos ezt nem akarja aláírni?
  2. Ha a termőföldet a haszonélvező haszonbérleti szerződéssel egy harmadik fél részére hasznlatba szeretné adni, megteheti-e a tulajdonos beleegyezése nélkül.

(Az a helyzet, hogy a tulajdonos semmi féle kompromiszumra nem hajlandó, ahol csak betart.)
Igazából én mint haszonélvező a termőföldből pénzhez szeretnék jutni, de ha csak lehet, nem személyesen szeretném művelni, hanem használatba szeretném adni. A haszonbérleti szerződésen kívül felmerült bennem a szívességi használat ötlete is. Szivességi használatra se tudom valakinek odaadni? Hogyan tudom ezt (haszonbérleti szerződés, vagy földhasználat) megtenni a tulajdonos akarata ellenére. Ha nem tudom megtenni, akkor mit ér a haszonélvezeti jog termőföld esetén.
Melyik jogszabály rendelkezik mindezekről?
Előre is nagyon köszönöm a válaszokat, sok álmatlan éjszakám volt már e miatt.

N--Z # 2005.05.02. 16:31

Nagyon kellene a segítség!
Gondolom a következők alapján lehetne a kérdésemre válaszolni:
1994. évi LV. törvény a termőföldről (+ módosításai)
valamint a Ptk
Ha valaki korrekt választ adna a kérdésemre, nagyon megköszönném!

ildikó31 # 2005.05.04. 07:54

Kedves N- -Z!

Először is idézném a törvényszöveget:
1994. évi LV. törvény
a termőföldről
A TERMÕFÖLDEK HASZNÁLATA
Használati jogok
11. § (1) A haszonélvezeti jog és a használat jogának szerződéssel való alapítására a II. fejezet tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ennek során a szerző fél tulajdonában lévő és haszonélvezetébe (használatába) kerülő földrészleteket össze kell számítani.
(2) A termőföld szaporítóanyag-termeléssel történő hasznosítása során a földhasználó köteles vetésterveit - a külön jogszabályban előírt mértékű védőtávolságok betartása érdekében - egyeztetni a szomszédos földhasználóval. Egyebekben a Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseit a termőföldek esetében is megfelelően alkalmazni kell.
A termőföld haszonbérlete
12. § A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
12/A. § A haszonbérlő - termelési integráció megvalósítása érdekében - a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi. A megállapodást és a haszonbérbe adó hozzájárulását írásba kell foglalni. A földhasználat átengedése - ha a felek másképpen nem rendelkeznek - nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.

A 12. § értelmében a Ptk haszonélvezetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ezek a következők:
A haszonélvezet és a használat
157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.
158. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.
(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.
159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.
(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.
(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.
162. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.
163. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.
164. § (1) A kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.
165. § (1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.
(2) Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.
Ptké. 80. § A Ptk. hatálybalépésekor folyamatban levő elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év szükséges, kivéve, ha az elbirtoklási időből ennél kevesebb van hátra. Az elbirtoklásnak a Ptk. hatálybalépését megelőzően bekövetkezett nyugvására és megszakadására a korábbi jogot kell alkalmazni.

Tehát Ön mint haszonélvező, amennyiben a tulajdonos nem tart igényt a termőföld használatra olyan feltételekkel, mint amilyennekkel haszonbérbe adná, akkor a haszonélvező jogosult a bérbeadásra.

ildiko31

pixeI # 2005.05.12. 12:00

Nem írtál egy kicsit sokat?

ildikó31 # 2005.05.13. 06:42

Kedves pixeI!

Igazad van! Lehet, hogy túl sok, legközelebb nem foglalom itt a helyet, és szigorúan csak a jogszabály számát, és az idézni kívánt paragrafus számáét fogom ida írni. Szegény tanácsért forduló meg majd megkeresi ha akarja.

ildiko31

csellos # 2005.05.14. 07:49

Kedves pixel!

Úgy gondolom, a fórumozók egy része azért látogat ide, mert kényszerhelyzetbe került (elviselhetetlen a helyzete, ügyvédi felszólítást kapott...), és mielőtt ügyvédhez fordulna, viszonylag gyorsan kíván tájékozódni. Mások meg egyszerűen érdeklődnek a jogi témájú dolgok iránt, vagy latolgatják esélyeiket egy-egy jogi témában, így a másoknak küldött válaszokat olvasgatják.

Szerintem mindannyiuk okulására szolgálnak a szerinted "kicsit sokat" író hozzászólók. Gondoljunk csak az oktatási renszerünkre, amely hosszú évtizedek óta tragikusan semmit nem foglalkozik jogi témákkal. Emiatt sokan mindent aláírnak, amit az orruk elé dugnak, és utána tűrik a kialakult helyzetet.

Kedves Ildikó31, és általában kedves Jogászok!

Köszönöm a lehetőségek (és az előzmények) szerinti lelkiismeretes, "hosszú" hozzászólásokat mindazon fórumozók nevében, akik ennek kifejezetten örülnek!

Üdv.: H.G.-csellos

jaky # 2008.11.09. 20:13

Tisztelt Fórumozók!

Bartnőm 4 testvérével együtt 1996-ban megörökölte egy termőföldet fejenként 1/30-ad arányban a Dédnagyanyjuk után. Most derült ki, hogy ennek a földnek az 1/6-od része még a mai napig is édesapjuk nevén van, aki 1992-ben meghalt. (Ebben az ügyben a póthagyatéki eljárást megindították) Előkerült egy szerződés tervezet, amelyet a helyi TSZ küldött 1996-ban. A mellékelt levélben kéri, hogy amennyiben úgy gondolják, hogy szeretnék bérbeadni, küldjék vissza a szerződést. A szerződés nem került visszaküldésre, a TSZ mégis használja a földet, de bérleti díjat sem a lányoknak sem az édesapjuk után nem fizetett. (A másik két tulajdonos - a lányok rokona folyamatosan szerződésben állt velük, meg is kapták a bérleti díjat, ezért vélelmezhető, hogy a teljes területet használták.) Mit lehet tenni a jogosulatlan földhasználat ellen? Kérhetnek-e kártérítést?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.11.10. 07:52

Vagy földhasználati díjat kérhetnek attól, aki a földet használta. Vagy a tulajdonostársaktól követelhetik a bérleti díj rájuk eső részét. Attól függően, hogy a használó által nekik fizetett bérleti díj a teljes terület vagy csak az ő tulajdoni hányaduk használatának az ellentételezése volt.

Az 5 évnél régebbi követelések pedig már elévültek; erre a kötelezett hivatozhat - de nem kell rá külön felhívni a figyelmét.

jaky # 2008.11.10. 18:46

Kedves kbs!

Köszönöm a gyors válaszát!
Rendben van, hogy kérhetik a földhasználati díjat a TSZ-től, de mi van akkor, ha Ők azért nem adták bérbe, mert nem akarták? Mi a helyzet az édesapjukra eső bérleti díjjal? A TSZ azt ígérte, h. 5 évre vissazmenőleg fizet. (A tulajdonostársak csak rájuk eső részt kapták meg.)

Stuszi # 2009.07.17. 14:36

Tisztelt jogi tanacsado.

Azzal a kerdessel fordulok onhoz hogy Veszprem megyben van termofold tulajdonom amit egy Osztrak mezogazdasagi ceg hasznal immar 6 vagy 7 eve,ez a ceg engem sem veteli sem berleti szerzodessel men nem keresett ,egyszeruen csak hasznaljak.Beszeltem az ugyvezeto igazgatojukkal aki a hasznalatot letagadja,azt mondja hogy ok csak a sajat foldjuket hasznaljak.A foldemet a ceg emblemaval ellatott gepei muvelik,most kukorica van vetve bele,azt gondoltam hogy mivel ok sem vetelt sem berleti dijat nem fizetnek jogi utra terelem a dolgot.Nekem minden szukseges hivatalos dokomentum a kezemben van a tulajdonomat bizonyitando(nekik nem mutattam meg),milyen jogi elegtetelt kovetelhetek s ok milyen torvenyeket szegtek meg a magatrtasukkal.

Koszonom az esetleges valaszt.Udv Stuszi.

Stuszi # 2009.07.17. 15:31

Tehat itt a vita arrol szol hogy ok azt mondjak hogy az ovek a terulet,en meg azt mondom hogy az enyem,en sem berbe ,sem eladni nem adtam,a Foldhivatalban a mai napig az en nevem szerepel.Ok sem vasarlasi sem berbeadasi szerzodest felmutatni nem tudnak,en viszont a tulajdomjogomat bizonyitani tudom.Koszi.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.07.20. 07:55

:) Kedves Stuszi!

Ne légy olyan titkolódzó! Nyugodtan mutasd be a bizonyítékaidat az osztrák cég vezetőjének.
Keress egy ügyvédet, aki felszólítja arra, amit te szeretnél, vagyis hagyjon fel a használattal, vagy fizessen bérleti díjat.
Adjatok megfelelő határidőt a válaszra, ha nem történik semmi, akkor lehet bírósághoz fordulni.

Stuszi # 2009.07.20. 14:43

Koszonom a valaszt.

Mira25 # 2009.07.24. 12:23

Tisztelt jogi tanácsadók!

Eladásra kínáltunk egy ingatlant, az árról a kifüggesztés 1 éve megtörtént,az aktuális bérlő megvételre jelentkezett,de eközben megtudtuk,hogy az ingatlan értéke többet ér. Most a bérlő bírósággal fenyegetőzik.
Van e jogunk az eladástól visszalépni vagy el kell,hogy fogadjuk a kínált árat?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel:Mira

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.07.27. 11:47

Mira!

„Van e jogunk az eladástól visszalépni vagy el kell,hogy fogadjuk a kínált árat?”

Mi a felkínált ár, a kihirdetett összeg?

Sok mindent nem írtál le.

1. A kihirdetés ideje alatt jelentkezett a bérlő?

A felhívást az ajánlattételi határidő lejárta előtt lehet visszavonni, de ezt a kiírásba bele kell írni.
Amennyiben a bérlő az ajánlattételi határidőt lekéste, úgy az az kiírás akkor eredménytelen volt, új értékesítés esetén újból meg kell hirdetni, és abban már lehet más árral számolni.

Még annyit, hogyha volt magasabb vételi ajánlat is, akkor a bérlőnek is a legmagasabb megajánlott áron kell megvennie a földet. A felhívást, vagy meghirdetést azt mindig le kell zárni egy bírálattal. Nem húzódhat évekig.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.07.27. 12:36

Nincs olyan, hogy magasabb árajánlat. Ez nem licit vagy árverés, hanem az elővásárlási joggal rendelkezők felhívása a nyilatkozattételre. Ha a bérlő határidőben nyilatkozott, akkor övé a föld. Azon az áron, és azokkal a feltételekkel, amelyek a hirdetményben szerepeltek.

(Az "eladásra kínáltuk" kifejezés eléggé megtévesztő. Valójában eladtátok. Megkötött szerződés nélkül ugyanis nincs mit kifüggeszteni.)

soma66 # 2009.07.27. 14:18

Szíves segítséget kérek, ha lehet, minél hamarabb:

Ismerősöm nagynénje két és fél éve vásárolt 10ha termőföldet,úgy, hogy a vételár egy egy részét előlegként (vagy foglalóként? - bár sztem itt nem ez a lényeg) előszerződéssel megfizette, a fennmaradó vételárrészt megegyezés szerint, a megadott határidőben megfizette, a szerződést aláírták, ügyvéd ellenjegyezte.

Csak később derült ki, hogy az eladó az előszerződés megkötése után (a szerződés megkötése előtt)haszonbérbe adta a földet harmadik személynek (írásos szerződés alapján, földhivatalnál bejegyzés, stb.)

Az adásvételnél eljárt ügyvéd (aki rendesen meg lett fizetve) hárítja magáról a felelősséget, semmit nem akar tovább intézni, azt mondja hogy ő szabályosan járt el.

Ilyenkor mi a helyzet, mit lehet tenni, hogyan lehet bejegyeztetni vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, illetve milyen eljárással lehet érvényteleníteni a szerződést és visszakövetelni a vételárat, esetleg kamatot és kártérítést?

soma

Mira25 # 2009.07.27. 15:06

Köszönöm az eddigi válaszokat,akkor kiegészíteném az előző hozzászólásomat.

Ha jól tudom a kifüggesztés időtartama 15 nap. A föld eladásáról való kifüggesztés tavaly volt és csak most kaptunk egy meghatalmazást,hogy nyilatkozzunk az eladásról beleegyezően vagy ha nem, akkor bíróságra kerül az ügy. A kifüggesztés meghaladta a 15 nap időtartamot, 19 nap volt. Ez szabályos vagy ebbe,úgymond „bele lehetne kötni” és semmissé tenni? Ezután 8 napon belül ha jól tudom,nyilatkozatot kellett volna,hogy kapjunk a jegyzőtől,ha a bérlő bejelentkezett a vételre, de semmiféle nyilatkozatot nem kaptunk,semmilyen értesítést,egyáltalán semmi. A bérlő által küldött meghatalmazás alapján jegyző által iktatva lett a vásárlási szándéka a kifüggesztés kezdetétől lévő 20. napon. Tehát ha a 15 nap az érvényes és ezután még mindig ki volt függesztve és ő ezután tett nyilatkozatot,ebben az esetben az érvényes vagy semmis? Továbbá a bérleti szerződésben benne van,hogy jó gazda módjára intézi a földdel kapcsolatos ügyeket, ennek ellenére három felszólítás után sem fizette be a vízdíjat évek óta.

Mira

Kovács_Béla_Sándor # 2009.07.27. 20:56

Na, innen kezdve nem értem. Hogy hogy egy év után még nincs bejegyezve annak a tulajdonjoga, aki a kifüggesztett vételi ajánlatot tette?

Kovács_Béla_Sándor # 2009.07.27. 20:57

Soma, a te kérdésed sem világos. Az, hogy valaki bérli a földet, nem akadálya a vevő tulajdonjoga bejegyzésének.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.07.28. 05:39

:) A pénzügyes topicban anya elmagyarázta, hogy a kifüggesztett szerződés nem végleges, nem is lehet, mert a földhivatal nem vezeti át. Ott az volt a hiba, hogy az adásvétel dátuma egybeesett a kifüggesztés napjával. Ezért nem engedte a földhivatal átvezettetni. A végleges szerződést csak a kifüggesztés lezárása után lehet megkötni.

Igen a kifüggesztés időtartama 15 nap. Ez alatt tehetett volna ajánlatot a bérlő. A jegyzőnek le kellett volna zárnia a 16. napon. Sőt a 20. napon beérkezett bérlői ajánlatot érvénytelennek kellett volna nyilvánítania, valamint titeket is kellett volna értesíteni.

Lehetséges, hogy a vevőjelölttel sem kötöttétek meg a szerződést? Ez valószínűleg így lehet, hiszen akkor a bérlő nem titeket szólítgatna fel szerződéskötésre.

Muszáj lesz ügyvédet fogadnotok. Menjen be a jegyzőhöz, nézze meg miért mulasztott és miért módosított a kifüggesztés határidején.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.07.28. 05:50

„Ilyenkor mi a helyzet, mit lehet tenni, hogyan lehet bejegyeztetni vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, illetve milyen eljárással lehet érvényteleníteni a szerződést és visszakövetelni a vételárat, esetleg kamatot és kártérítést?”

Soma!

Tényleg még mindig akarjátok a földet a haszonbérlő ellenére?

Az eladótól mindent visszakövetelnék. Előleget, kamatot és kártérítést szerződés nem teljesítése, illetve megtévesztés címén. Jogvesztő határideje 1 év.

A szerződés ellenjegyzése és a földhivatali bejegyeztetés egy tevékenységi körbe tartozik. Ha az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd itt félbehagyta a feladatát és nem vezettette be a földhivatalba, akkor a felelőssége megállapítható.

Mira25 # 2009.07.28. 10:20

Ma voltam a jegyzőnél és beismerte,hogy hibáztak valamint,nem érti,hogy hogyan lehet 1 év után igénye a vételre a bérlőnek.

Azt szeretném még tudni,hogy a bérlő vételi ajánlata meddig érvényes? Van annak is valószínű egy határideje,amin belül meg kell kötni egy szerződést. Mi senkivel nem kötöttünk még szerződést,mindösszesen a kifüggesztés történt meg tavaly.

Egy dologtól tartok,hogy a bérlőnk ott ahol belett jegyezve az ügy,alpolgármester és nehogy valahogyan kitisztázza magát,hogy ilyen és ilyen indokkal lett meghosszabbítva a kifüggesztés vagy esetleg változtasson az iratok tartalmán,akár csak egy dátummal is,mert onnantól kezdve nem tudok már mibe „kapaszkodni” sajnos.

Ügyvédet már fogadtunk,remélem semmissé lehet majd tenni valahogyan az eladást. Köszönöm a segítséget,laikus módon próbálok kiutat keresni és ez a fórum is nagyon nagy segítség. :)

Mira

soma66 # 2009.07.28. 10:57

Kedves Immaculata és KBS!
Már az ajánlat kötelező kifüggesztésnél is gond volt.
Külön helyrajzi számon szerepelt a 10 ha szántó és külön a – szintén az eladó tulajdonában volt – tanya.
A kifüggesztett ajánlaton az ingatlan megjelöléseként "tanya" szerepelt, viszont nem a saját, hanem a szántó helyrajzi számán. (én egyébként ezt sem értem, helyes ez így?)
Az előszerződést a szántó helyrajzi száma alatti ingatlanra kötötték, a szerződés is ez alapján ment teljesítésbe.
Az előszerződés megkötése után az eladó – tehát miután az előleg ki lett kezeihez fizetve –haszonbérbe adta (vagy szívességi használatba? –ezt sem tudom pontosan, de az biztos, hogy a földhasználati nyts-ba bevezetésre került) a szántó ingatlan felét, 5 évre. A szerződésben meg vállalta, hogy az ingatlan per- teher és igénymentességéért szavatol!
Az már csak hab a tortán, hogy az adásvételi szerződés megkötése után – még nem volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, mert az egyéb fogyatékossága kiküszöbölése után, többszöri „nekifutásra” sikerült csak – egy fél évvel még egyszer kifüggesztette az önkormányzatnál a már eladott szántót, ez alkalommal már pontosan. Ugyanezen kifüggesztésen szerepelt – természetesen most már pontos helyrajzi számmal és megnevezéssel – a tanya is. A tanyát egyébként ez alkalommal el is adta harmadik személynek.
Az sem érthető, hogy a hivatalnál miért nem ellenőrzik, hogy mit függesztenek ki, semmi felelősség nem terheli ezért a jegyzőt?
Egyébként a szántó bérlője (használója?) már vagy háromszor be is akarta azóta jegyeztetni a tulajdonjogát az egész szántóterületre!?! Az biztos, hogy ismerősöm nagynénjének azóta sem fizet egy fillért sem, a földet meg használja, mondván, hogy 5 évig azt ő használhatja. Természetesen ezt az állapotot a tulajdonos – miután megtudta (talán, nincs egy éve) nem akarja fenntartani. Az ügyvéd azt mondja, nem tehet semmit, másikhoz forduljanak, mert ő készítette a szerződést, a továbbiakban nem járhat el.
A nagynéni most teljesen tanácstalan azt sem tudja hová, kihez forduljon. Szerintem tart attól, hogy perre menjen, hisz azt sem tudja, hogyan kezdjen hozzá, no meg, hogy milyen esélyei lehetnének. Úgy tudom, szeretné megtartani az ingatlant, de bérlő nélkül.
Szerintetek?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.07.28. 11:10

Én meg azt nem értem, hogy miért vették át időn túl az ajánlatot, és ha már átvették, miért nem közölték a bérlővel, hogy az ajánlata érvénytelen elkésettség miatt.
Mit értetlenkedik a jegyző? A bérlő tudja, hogy nem adtad el az ingatlant, ezért próbálkozik.

A bérlő vételi ajánlata nem érvényes, mert elkésett. Ezt írásban közölje a jegyző.

A kifüggesztésnek tartalmaznia kellett volna, hogy eredményes ajánlat esetén mennyi időn belül kötitek meg a szerződést, általában 30-60 napon belül.
Itt most nem a szerződéskötés hiánya a probléma, hanem az, hogy a jegyző nem zárta le a felek felé ezt a hirdetést, nem hirdetett eredményt, illetve eredménytelenséget.

Azt azért áruld el légyszíves, hogy a kifüggesztés egy konkrét adásvétel volt?

Nem javíthat bele az iratokba, közokirat meghamisítását követné el.

Nem lehet kifüggesztés közben hosszabbítgatni. Azt egy újabb kifüggesztéssel és minden résztvevő további tájékoztatásával lehetne.

Egyébként panasz benyújtásának is van helye a jegyző felé, de a bérlő nyilván ezt is elmulasztota.