társasházi alapító okirat

Kedves Major Domus,

Igazából nem én lennék a vevő, de ez azt hiszem nem sokban változtat azokon, amit írtál. Hát a koronavírus most rendesen odatett mindenkinek, egyelőre azt sem tudom, hogy a jelenlegi közös képviselő hogyan fogja majd megtartani az éves közgyűlést.

Amint aktuálissá válik a dolog, mindenképpen fogok jelezni Neked, már csak azért is, mert fontos döntések előtt szeretek másokkal is konzultálni, kikérni a szakemberek véleményét.

üdv
MoPet

Remélem tudtam segiteni.
Majd számolj be mire jutottál.

Kedves MajorDomus,

Köszönöm szépen a válaszaidat. :)

üdv
MoPet

A közgyűlésnek semmi köze a kivitelezési költségekhez.
A 4/5-öd csak akkor járható út ha senkinek nem változik meg a tulajdoni hányada. De itt mindenkié megváltozik.
Az értékesitéshez az összes tulajdoni hányad(és nem a közgyűlés) igenlő szavazata kell.
.
Az új Alapító Okirat -hoz viszont
mr 100 %.
Ezt a közgyűlés döntése alapján írásban össze tudod szedni.

Nem!
Egy valag pénzről van szó,ha rosszul lépsz,az sokba kerül.
.
1.először vedd meg a tetőteret
Ehhez elég 2/3-os többség.
Erről lehet írásban is szavazni.
2. A közgyűlés döntsön arról,hogy előzetesen tudomásul veszi a beépítési szándékot,ahhoz hozzájárul.
3.döntsön arról,hogy új Alapitó Okiratot kell készíteni,amelynek te viseled a költségeit.
4.a közgyűlés határozza meg a vételárat,annak 20 %-át foglalónak ajánld fel(ez fontos).
5.a közgyűlés előtt jelentsd ki s kerüljön be a jegyzőkönyvbe,hogy a vételárat ügyvédi letétbe helyezed,a társasház akkor veheti fel,ha az Alapitó Okiratot minden tulajdonos aláírásával benyujtottad a Földhivatalba! Ez is fontos.
6. Döntsön a közgyűlés arról,ha az Alapitó Okirat aláírását bármely tulajdonos megtagadja,akkor a foglaló duplán visszajár,a többletet a megtagadó tulajdonosok kötelesek befizetni a társasház számlájára.
Ha ez megvan,inditsd el a szükséges szakhatósági eljárásokat hogy időt nyerj.
Hajrá,sok sikert.

Kedves MajorDomus,

Köszönöm a válaszod.

Ha tetőtér beépítésben gondolkozunk, akkor szerinted mi a helyes sorrend?

Én úgy okoskodok, hogy
1./ a közgyűlés elé kell tárni egy tetőtér beépítés lehetőségét és ehhez néhány helyről ajánlatokat kell bekérni ami magában foglalná a kiviteli tervezés díját is annak engedélyeztetésével együtt.
2./ A közgyűlés írásban szavazhat, amire azt írod, hogy 100% kell lenni. (nem lehet 4/5-öd sem?)
3./ Ha megvan a felhatalmazás, akkor lehet megkötni a szerződést a kiválasztott kivitelezővel.
4./ A megvalósuláskor kell az új alapító okiratot a földhivatalhoz benyújtani.

üdv
MoPet

Nem.
Csak 100%-al tudod keresztül,mert mindenkinek megváltozik a tulajdoni hányada.

Ui:
A közgyűlési határozat ami a tetőtér beépítéséről rendelkezik és abban elvileg benne lennének az új eszmei tulajdoni hányadok is, és ügyvéd is ellenjegyzi, akkor egyben ez a határozat az alapító okirat módosítása lenne ha az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre kerül?

Kedves Fórumozók,

Tételezzük fel, hogy az alapító okiratban a közös tulajdon elidegenítésre a közgyűlés már eleve fel van hatalmazva.

A Tt. szerint 2/3 többség elegendő ahhoz, hogy a közgyűlés ilyen esetben a közös tulajdon elidegenítéséről dönthessen.

De mi van pl. egy tetőtér beépítése esetében, ha a tetőteret egy építési vállalkozó megveszi? A tetőtéren kialakítandó lakásoknak külön helyrajzi száma lesz, ami miatt az alapító okiratot mégiscsak módosítani kell.

Sajnos a Tt. 10 paragrafusa elég félreérthető, mert az alapító okirat módosításához előírja a 100%-ot. A problémám az, hogy habár a 2/3 az elidegenítéshez elegendő, de mi a helyzet a többi módosítással, ami a beépítés miatt elkerülhetetlen lesz?

Magyarul arra akarok kilyukadni, hogy hiába megy át a tetőtér eladása a közgyűlésen, ha az alapító okirat módosítást a lakók megtorpedózzák.

Köszönettel
MoPet

a kérdés továbbra is kérdés: jogszabályt sértett-e a törvénnyel ellentétes alapszabállyal (miszerint kivett a lakásszövetkezet tulajdonából egyes épületszerkezeteket, melyek a tv.-ben lakásszövetkezeti tulajdonként vannak feltüntetve) a lakásszövetkezet vagy sem?

A különbségek:

1. ezt a felújítást nem lehet, nem szabad a lakók döntésére és pénztárcájára bízni, hiszen ahogy írtam, könnyen tragédiához is vezethet a felújítás elmaradása.
2. A lakásszövetkezet több háztömbből áll, a befizetések nincsenek házakra lebontva. Így eddig pl a mi befizetéseinkből finanszíroztak km-ekre lévő házak korszerűsítését, így pl. most a mi házunk felújítására kell áldozni a nagy közösből.

Mi a különbség? Ha a szövetkezet rendeli meg a munkát, akkor majd a fenntartási-üzemeltetés költségben megfizetteti a tagokkal, nem tag tulajdonosokkal.

Tisztelt Fórumozók,

az alábbi kérdésben kérném véleményeteket:

Lakásszövetkezeti lakásban élünk. A ház kb 45 éves, így igencsak megérett a felújításra, konkrétan a loggiákról lenne szó. Kis értelmezés:

„Loggia: Az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel, a homlokzat síkjára eső oldala felől pedig korláttal vagy mellvéddel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér. Ez nem lóg ki az épületből, a homlokzaton belüli térből vesz el helyet. Könyöklője is általában épített fal, emiatt könnyen beépíthető, beépítetten pedig növeli a lakás hasznos alapterületét.”

Képen erről a házról van szó:
https://goo.gl/…e1cg9DVmyVq8

A loggiák üvegei, az elkorrodált fém tartószerkezet miatt helyükről ki akarnak esni, emiatt a loggia baleset- és életveszélyes.

A lakók véleménye szerint a loggia az épületszerkezet része.

2004. évi CXV. törvény
a lakásszövetkezetekről
„11. § * Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A lakásszövetkezet célját nem szolgáló építmény - különösen a gépkocsitároló - a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában is állhat. ”

Ezzel ellentétesen, véleményünk szerint jogszabályellenesen a lakásszövetkezet alapszabálya így rendelkezik:
„b) A lakásszövetkezet tulajdonában állnak

• a lakásszövetkezet kezelésébe tartozó lakóépületek épületszerkezetei, közös használatára szolgáló területei (Pl: lépcsőház, előtér, folyosó) és helyiségei (Pl: tárolók, garázsok, pincék), továbbá a szövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, berendezéseivel együtt, raktár), építmények.

3. A szövetkezeti tulajdon részletezése:

Épület szerkezetei általában:- a lakóház alapjai, továbbá függőleges és vízszintes tartószerkezetei, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben lévő falak kivételével, a lakóház nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei, a külön tulajdonban álló lakásokhoz és nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez tartozók kivételével, a lakóház kéményei, szellőzők, a lakóház tetőzete és az azon lévő tetőfelépítmények, a lakóházon lévő ereszcsatornák és lefolyóvezetékek, tűzvédelmi berendezései.”

A lakásszövetkezet nem akarja ezt finanszírozni, annyit tett, hogy alpinistát rendelt ki, akit egyénileg lehet megrendelni és kifizetni,h tűzoltást végezzen.

Véleményünk szerint viszont ez a felújítás a lakásszövetkezet feladata, az esetlegesen bekövetkező károkért ő felel.

Mi a véleményetek?

Köszönöm szépen a választ! Én is úgy gondoltam, hogy a Földhivatalban az egyéni tulajdoni lapon mindenképpen átvezették a földszinti lakás tulajdonos változását, ezért talán nem kell az alapító okiratot módosítani. De köszönöm szépen a megerősítést.

Egyáltalán nem kell módosítani az alapító okiratot.

http://tarsashaza.hu/alapito-okirat/

Tanácstalan vagyok.
Úgynevezett kis társasházat (3 lakásos) alapítottunk 2002-ben, 5 tulajdonossal, akik név szerint vannak feltüntetve az alapító okirat 1. oldalán. A közelmúltban változott a földszinti lakás tulajdonosa. Ez esetben a névváltozás miatt szükséges-e a teljes alapító okirat módosítása?

Erről beszélek. Alapitó módositás nélkül nincs önálló hrsz. a módositáshoz minden
tulajdonosnak hozzá kell járulnia.

Én azt értem, de mivel megváltoztak a tulajdon jogok (önálló helyrajzi száma lett a garázsnak és a pincének) akkor nem kellett volna ezt az alapító okiratba módosítani? Vagy az nem ér semmit ha utólag bármi történt?

A külön hrsz-hez minden tulajdonos beleegyezése kellett!

Esetleg tud valaki adni egy mail címet? Oda pontosan leírnám a szöveget, ide nem szeretném...
Ha 78ban épült a ház akkor miért 1997ben lett a garázsnak külön helyrajzi száma? Egy adásvételhez társasház esetén az alapító okiraton kívül más is kell?

"a lakást az alapító okiratban szereplő helyiségekkel."

A pince és a garázs ...nem a lakás helyiségei.

A helyrajzi számok természetbeni "tartalma" is szerepel a nyilvántartásban.

Különben honnan tudnád, hogy: melyik lakás, melyik garázs, melyik pince az konkrétan, ami tiéd lesz...

- -

De a fő kérdésre nem válaszoltál!

Az eladó

• ígért-e neked pincét garázst?
• ha, ígért meg is nézted vele, hogy melyik lesz az ?!

A tulajdoni lapon sosem szerepelt hogy járna hozzá pince ls garázs, az alapító okirat tartalmazta. Az adásvételibe úgy szerepelt hogy megveszem a lakást az alapító okiratban szereplő helyiségekkel. Ha ez egy panel sorház lenne ahol van kb 600 lakás akkor mindenkihez be kellett volna csengetnet hogy vett-e valamit, adott e el valamit? Az afásvételihez cdak az alapító okiratot kellett bekérnem, honnan kellett volna kiderülnie hogy utólag kérvényeztek neki helyrajzi számot és el is lett adva a tulajfonjoga?

"amikor megvettem senki nem tájékoztatott hogy az alapító okirat szerint valótlan a lakáshoz tartozó garázs és pince részek mert azokat már eladták. "

1.
Ha így történt, akkor ezért elsősorban az eladó felel.
Hisz abbn hitben tartott, hogy garázst+pincét is veszel.

2.
Ugyanakkor a tulajdoni lapot neked is össze KELLET (volna?) vetned a valósággal.

Ígért és mutatott neked az eladó pincét+garázst is, hogy ez lesz a tiéd?

A birtokba vételi jegyzőkönyvedben mi van a pince+garázzsal?

• birtoka vetted?!
• ha nem miért nem?!!!!

- -

"Viszont az alapító okiratot senki nem változtatta meg, helyrajzi számok sincsenek benne csak ajtó számok."

Ezt gondolom kellett volna...
Talán határozat van is róla, csak nem lett végig csinálva.

Viszont a te felelősséged is volt a vételkor
a VALÓSÁGGAL való összevetés, a kellő gondosság.

- -

Szóval, hogyan lehet az, hogy nem derült ki a valóság a szerződés kötéskor?

Netán árverési vétel volt?!