netuddki
2009.06.02. 04:15
Köszönöm a választ! Én is így gondoltam, de szükség volt a megerősítésre!
társasházi alapító okirat
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2009.06.01. 19:32
Hahaha
Az új lakó beköltözésével újra kell kötni a használati megosztást, mivel ő nem döntött ebben a kérdésben. Kizárólag akkor lesz kötve ehhez a megállapodáshoz, ha az adásvételi tartalmazza a részére a korlátozást, és az alapító okiratban is szerepel.
Ez a korlátozás kiváncsi vagyok, hogy az eladónak megéri-e, mert igencsak lenyomja a vételárat.
Minden lakó egyetértése kell, hiszen szó szerint korlátozva lesznek a tulajdonukban. Ki akarna kertes házat, ha nem használhatja a kertet?
netuddki
#
2009.06.01. 12:45
Tisztelt Fórumozók!
Négylakásos társasházról van szó. Ha az alapító okiratban a szemétdíj elosztását akarjuk megváltoztatni és az osztatlan közös tulajdonban lévő kert használati jogát annak a lakónak a javára akarjuk írni, aki azt évek óta a saját pénzén rendben tartja, milyen arányú szavazat kell hozzá. Erre azért lenne szükség mert egy lakás eladásra kerül és nem szeretnénk, ha a szóbanforgó kertet - nagyon szép és rendezett - egy esetleges új lakó meg akarná változtatni.Egyáltalán ehhez kell-e alapító okirat változtatás vagy elég egy lakók közötti mgállapodás?
Nyugdíjasnéni
#
2009.05.11. 19:41
Társasházi érdekességek a Budapest, VI.ker Király u. 82.-ben!
2009.04.17.-én új közös képviselő megválasztására került sor. A közgyűlés kiírásában nem került feltüntetésre a szavazás módja, az írásbeli szavazás!
Sem a közgyűlés megkezdésekor, sem a szavazások(több napirendi pont volt) megkezdése előtt a jelenlévő tulajdonostársak számlálása, tulajdoni hányaduk közlése nem történt meg!! Egy tulajdonostárs felhívta a közös képviselő figyelmét arra, hogy számolja meg a jelenlévőket, elutasítás volt a válasz rá!
A közgyűlés elnöke, aki saját közlése alapján..idézem:
„én 10 éve vezetem a közgyűléseket, a törvény az, amit a közös képviselő úr mond,és kész!”, sem reagált eme alapvető törvénysértésre!
Uff, ezt azt hiszem nem kell minősítenem!
Az új közös képviselőre szavazás írásban történt, amely cetlin a 4 választható közös képviselő jelölt neve volt feltüntetve, egy név bekarikázásával lehetett jelölni! Sem a szavazó cédulák kiosztott számát, sem a beérkezetteket senki nem számolta meg, nem közölte a tulajdonostársakkal.
A szavazatszámláló bizottság tagjai félrevonultak egy különálló helyiségbe, majd a végeredményt kinyilatkoztatták!
Ismétlem! A cédulákon nem volt lehetőség, igen,–nem,–tartózkodom bejelölésre…mivel nem volt feltüntetve, „ahogy a hatályos Társasházi törvényben is szerepel”Ők mégis kihoztak egy tartózkodom jelölést!!!
Az a tulajdonostárs aki nem megszégyenítve a tisztségviselőket, finoman jelezte, hogy valami nem jó..a szavazás megkezdésénél,.ismét jelzett, és kérte a szavazás nyílt ismétlését, hiszen így érvényes lett volna a szavazás!!!
Elutasítás lett a vége, egy tulajdonostárs igen éles hangon megkérdezte „ha nem mondom meg kire szavaztam, akkor lelő?” Itt a kérdést feltevő tulajdonostárs minősítette önmagát, nekem nem kell!
9 tulajdonostárs megbízott egy szintén tulajdonostárs jogászt, hogy az ismételt – hangsúlyozom ismételt közös közgyűlés kiírását intézze a nevükben is!
A közös képviselőhöz írásban benyújtott – többszöri- kérésre válasz sem írásban, sem szóban nem érkezett!
Harmadik féltől, mint jogi személytől, nevezetesen a választást „megnyerő” Kft.-től tudtuk, meg, hogy nincs meg a kötelező 1/10-ed tulajdoni hányad, ezért a közös képviselőnk nem foglalkozik a beadványunkkal”- pedig azonos jogú tuladonostársak vagyunk-
Kért a jogászunk alapító okiratot, mert ilyen a lakók többségénél nincs, úgy ahogy az SZMSZ sem lelhető fel!
Elutasítás volt a válasz, a kezéből ki nem adja a közös képviselő…,másolja le, több, mint 20 oldal, volt a válasz végül nagy nehezen belement, egy másolat készítésébe, holott minden új tulajdonostársnak kötelessége lett volna ezeket az iratokat átadni!
Csak így tudhattuk meg, hogy ki mennyi tulajdoni hányaddal rendelkezik!
Újabb 5 tulajdonostársi aláírás, az eredeti beadványra hivatkozva, annak kiegészítése ként, az átvétel aláíratva közös képviselővel…ismét nem történik semmi!
Az időből kicsúsztunk, mert az új közös képviselővel az átadást 05.15-re beszélték meg, addig ismételt közgyűlést már nem tudunk összehívni!
Nagyrészt idősebbek által lakott ház a mienk, ahol a kiskirályi pocsolya több mint 10 éve sikeresen működik, akár megfélemlítés árán is!Én mint nyugdíjas nem akarok félni ott ahol élek.Ezeket a sorokat a kis unokám segítségével rakom fel ide.Vagyis ő gépeli én mondom.
A házban lakó hölgy, aki magát gondnoknak nevezteti , holott a fia után fizeti a társasház a bért, járulékokat, ezt még tetézve a menye, mint takarító, szintén a társasház fizeti a a bérét és a járulékait! Munkát a házban nem végeznek!
A jog ezt úgy nevezi: Színlelt munkaszerződés!
Megbízási jogviszonnyal a hölgy a társasházunknak, évente több százezer forintot takaríthatott volna meg – számvizsgáló bizottság jogilag, anyagilag is felelős a házat érintő károkozásért!- HAB A TORTÁN!!
A házban működő Gyermekjóléti Szolgálatnál is Ő takarít, természetesen itt is más van bejelentve!
A közös képviselő rágalmazza a jogászunkat, aki a törvényességet szeretné elérni!
A leendő közös képviselőnek elküldtük az anomáliákat a választással kapcsolatban, Ők mindezek ellenére vállalják a képviseletet ! Itt tartunk jelenleg a XXI. században, ahol a törvényesség látszata sincs meg!Azt hittem már nem kell szenvednem, mint a szocializmusban, hiszen rendszerváltás volt. De úgy érzem mégsem…
A nevemet nem a gerinc hiánya miatt nem írom ki, hanem azért, mert a „gondnoknő” már életveszélyesen megfenyegette a közgyűlési hibákat felrovó tulajdonostársat!
Kérem segítsenek!
Egy kétségbe esett nyugdíjas!
ublitz
#
2009.05.11. 17:44
Kedves Tanár Úr !
Elméletileg az összes tulajdonostárs beleegyezésére szükség lenne, mert közös tulajdonból külön tulajdonaba adunk el két kis lakást. A pénzt az okirat hiánya miatt a vevő nem fizette még ki, csak valami előleget. A közös képvielő viszont egyszerú szavazati többségű határozattal szeretné már gyorsan elkölteni a pénzt, ami még be sem folyt. Így, szerintem szabálytalanul, pályázunk felújítási támogatásra. Három évvel ezelőtt is ugyanez volt a forgatókönyv. Pályázat,"nyerés", még a vállalkozóval a megbízási szerződés sem volt aláírva, már állványoztak. Én vagyok a rosszhiszemű? Ezért vannak tele a bíróságok. Engem úgy kirúgtak volna a munkahelyemről, ha ilyet csinálok! Nem kérdezték volna ki szavaz rá!
Mit ajánl? Mit lehet ilyenkor tenni?
Grád András
#
2009.05.10. 20:15
Kedves Ublitz!
Először is meg kellene nézni, hogy olyan kérdésről van-e szó, ami az összes tulajdonostárs hozzájárulását igényli, mert legtöbbször a 4/5-ös szavazati arány elegendő. De még ha valamiért így lenne, a jognyilatkozat bírósági ítélettel akkor is pótolható. Igaz, egy ilyen ügy eltarthat akár 1-1,5 évig is. Az ügyvéd díja meg a vele kötött szerződéstől függ, meg kell nézni, mi áll benne! Üdv:
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
ublitz
#
2009.05.10. 16:33
Társasházunkban több éve húzódik az alapító okirat múdosítáa. Van-e reális esélye egy ilyen módosításnak, ha a tulajdonosk mindegyikének elfogadó aláírására van szükség ill. meghatalmazására? Mindig van folyamatban eladás, öröklés, hagyatéki ügy. Van tulajdonos, aki külföldön él és állítólag nem elérhető, így meghatalmazást sem ad senkinek. Pillanatnyilag a 12. változatot kellene ellenőrizni. Van értelme? Optimális esetben a gyakorlatban hogy működik az okirat aláírása? Mikor szokás az ügyvédi díjat fizetni? Azokban az években, amikor gyakorlatilag semmit sem sikerült előrehaladni már tetemes összegeket fizettünk ki. Erre az évre 400.000 forint van betervezve.
Mart
#
2005.06.17. 20:32
derill!
Az alapító okirat létrehozásáról illetve módosításáról nem a társasági- , hanem a 2003. évi CXXXIII társasházakról szóló törvény rendelkezik.
Az ingatlan-nyilvántartás szabályait 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról tartalmazza.
Az ingatlannyilvántartás szabályai megkövetelik valamennyi érintett fél eredeti aláírását, vagy az aláírásra feljogosító meghatalmazás csatolását (a törvényben előírt alaki és tartalmi követelményeknek megfelelően).
Csak abban az esetben nem szükséges valamennyi tulajdonos aláírása az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez, ha a módosítás nem érinti a külön tulajdonokhoz tartozó közös tulajdoni részek arányát, pl. lakás megosztása vagy lakások összevonása. Ilyenkor csak az érintett lakás/ok/hoz tartozó tulajdoni hányad változik, az arány nem. Ezek bejegyzése is kötelező az ingatlan-nyilvántartásba, de itt nem valamennyi tulajdonos érintett.
Ha azért szükséges a módosítás, mert közös tulajdonból külön tulajdonba kerül épületrész, vagy fordítva, egyértelmű, hogy megváltozik a lakásokhoz tartozó közös tulajdoni rész aránya, következésképpen kell minden érintett fél aláírása, akárcsak az alapításnál, amikor minden érintett fél egyetértésével határozzák meg a tulajdon pontos megosztását.
Megjegyzem: a társasházi törvény értelmében 2005. január 01-től egyetlen társasház alapító okirata sem tartalmazhatna szervezetre illetve működésre vonatkozó szabályozást. (SZMSZ megalkotására vonatkozó törvényi szabályozás!)
derill
#
2005.06.17. 14:24
Szerintem sincs. Meg kell ugyan néznem a társasági törvényben, de szerintem az alapító okiratnak olyan részei is módosíthatóak közgyülési határozattal,, ami viszont nem kiván bejegyzést. Ezeknél nem kell minden tulajdonos hozzájárulása, ha pedig bejegyzés is szükséges, akkor kell.
Ilyen lehet például, ha az alapitó okirat tul részletes, és olyan dolgokat is szabályoznak benne, amit nem kötelező ott szabályozni, de ott is lehet.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
Mart
#
2005.06.17. 11:57
Módosíthatja, de bejegyeztetni nem tudja a módosítást.
Most próbálom összeszedni a vidéki tulajdonsosok adatait és aláírását, hogy bejegyeztethessem a módosítást, amihez nálunk 2/3-os elfogadás kellett, mert közös tulajdont és külön tulajdont (ehhez 50 %+1 is elég lett volna) érintő alapító okirati hiba javításáról van szó
bionic
#
2005.06.17. 10:22
Sziasztok, nincs ellentmondás a két módosítási lehetőség között, csak nem szabad összemosni a dolgokat. Társasházi alapító okiratot kétféleképpen lehet módosítani:
- módosító okirattal
- közgyűlési határozattal
Az 1. esetben az okiratot továbbra is minden tulajdonosnak alá kell írnia(és bírósági pótlásra sincs lehetőség) és 2. esetnél van az, hogy a th közgyűlés a tulajdonostársak min 4/5-ös többségével meghozott határozatával módosíthatja az alapító okiratot.
Mart
#
2005.06.17. 10:15
Az Alapító okirat alapján készíti el a Földhivatal a Társasház törzslapját és a kölön tilajdonok tulajdoni lapját.
Az alapító okarat elgogadásához valamennyi tulajdonos aláírása szükséges, és a földhivatali bejegyzéshez is. Eddig tiszta sor. Az elfogadáshoz és a bejegyzéshez is 100 % kell.
Amennyiben a törvény másképp rendelkezik (4/5. 2/3. 50 %+1 arányú elfogadás), a módosítás bejegyzése nem végeztethető el, mert az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabály megköveteli valamennyi tulajdonos aláírását.
Szerinted itt nincs semmi ellentmondás?
derill
#
2005.06.16. 22:27
Mart: szerinted ez miért ellentmondásos?
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
Mart
#
2005.06.16. 21:05
Az Alapító okirat módosításához elegendő a 4/5-ös tulajdonosi hozzájárulás (bizonyos esetekben egyszerű többség vagy 2/3 is), de a földhivatali bejegyzéshez minden tulajdonos aláírása szükséges. (törvényeink közti ellentmondások egyeik szép példája)
Amennyiben valamelyik tulajdonos felkutatása sikertelen, vagy épp megtagadja az aláírást, bírói döntés szükséges, hogy bejegyezhető legyen az ingatlan-nyilvántartásba az AO vagy a módosítás.
Két Lotti
#
2005.05.24. 16:17
Drazsé Szerintem-nek tökéletesen igaza van....
Ügyvéd - Társasági szakjogász
drazse
#
2005.05.24. 14:11
Társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.
Minden lakó szavazata csak erre az esetre vonatkozik a törvény szerint. Az összes többi esetre a 4/5-ös szabály érvényes. Szerintem.
habor
#
2005.05.24. 07:41
Kedves Hozzászólók,
a társasházi tv alábbi rendelkezése nem teljesen világos:
10. § (3) Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép.
A mi esetünkben egy lakó nem akarja aláírni az alapító okiratot, de a 10. § (3) szerint elég a lakók 4/5-e is az alapításhoz? Úgy tudtam, hogy MINDEN lakó kell az alapításhoz.
Milyen jogi eszközökkel lehet "kikényszeríteni" a lakó aláírását? Neki a kivitelezövel vannak jogi vitái, és emiatt szabotálja a társ.alapítást.
