társasházi alapító okirat

Isten ments, hogy hosszan vitázzam, de a 37/2007. (XII.13) ÖTM rendelet szerint a meglévő épület olyan átalakítása tartozik az engedély köteles munkák körébe, mely a teherhordó rendszerének átalakításával, vagy teherhordó szerkezeti elemeinek megváltoztatásával, megerősítésével jár.
Ha pl van egy 120/120-as ablak, s annak helyébe ajtót teszel, akkor csak a parapetfalat kell kibontani, az áthidaló a helyén marad, s máris beteheted az új bejárati ajtódat. A lakáselválasztó fal, ha behúzod, nem lesz teherhordó, mivel ott eddig nem volt fal, mégis állt a ház. Tehát az új fal nem fog részt venni az épület terheinek viselésében. Melelsleg nagyon sok olyan régi bérlakás van az országban, ahol egyetlen régi főfalban lévő ajtó befalazásával - és a közművezetékek szétválasztásával - máris megvalósul a lakásmegosztás.
A lakások számának változásának jelzésére a fenti ÖTM rendelet 11. számú mellékletében szerplő adatközlő lap szolgál, melyet az ügyfélnek kell kitöltenie, s a hatósághoz továbbítania. A hatóság lényegében ennek alapján tudja lejelentenmi a KSH felé. DE! Ezzel az adatlappal kapcsolatban a rendelet semmiféle eljárási lehetőséget nem állapít meg a hatóság részére, így nincs eljárása, így mérlegelési joga sem. Legfeljebb, ha azt feltételezi, hogy itt valami bibi van, akkor hivatalból indíthat egy eljárást. De ez nem kérelem, és nem engedélyezési ügy.
Még egy, hogy teljes legyen a kép! Ha az ingatlan területi műemléki védettség alatt áll, akkor bejelentés köteles a rendeltetési egységek számának változása.

Kedves Nanemaaa! Köszönöm a válaszát!

A leválasztás pedig építési engedélyköteles.

Egyébként a bejelentésköteles építéseknél sem elég a skicc, ugyanúgy építési tervet kell benyújtani, legfeljebb nem négy, hanem kettő példányban.

Az építési hatóság pedig biztos boldogan fog kiadni egy olyan igazolást a kérelmezőnek, hogy lakások leválasztásánál nem volt szükség építési engedélyre.

Nem mondtam, hogy a bejelentésnek nincsenek tartalmi követelményei. Viszont az is csak területi műemléki védelem alatt álló ingatlan esetében érvényes. Először ezzel azért nem foglalkoztam, mert a véleményem szerint netuddkinek nem ilyen telke van (mondta volna).
Mellesleg, ha minden esetben kellene rá engedély, akkor nem lenne szükség a védett területen ennek külön megemlítésére, ráadásul ugyebár indokolatlan lenne, hogy pont a védett teterületen enyhítene a jogszabály engedélyről bejelentésre. Ha átfogóan vizsgálod a 37/2007-est, akkor ez szépen levezethető.

Egyebekben fenntartom a korábbi álláspontomat.

Ja! És ha írásban állásfoglalást kér az ép hatóságtól, akkor biztosan le is fogják neki írni. Akár hatósági bizonyítványt is kiadják erről. :)

Jól beszélsz, jó folyékonyan. :)) Csak legyen, aki beveszi.

Az ablak jó magyarázat volt. Tényleg.

Nem "bevétel" kérdése. Menj be a hatósághoz és kérdezd meg. Én megtettem. :)

Én most csináltam végig egy lakás leválasztását. Építésszel megterveztettem, építési engedélyt kértem rá, aztán a használatbavételi engedélyt is megkaptam, ami nm pontosan megadta a két lakás méretét. Ezzel és az alapító okirat módosításával mentem a földhivatalba. Lehet, hogy azt gondolod, kár volt ilyen körülményesen, de a földhivatal nem dobta vissza, bejegyezte, igaz:) elszúrta, így kijavítást kellett kérnem, de nem dobta vissza hiánypótlásra. Ha Judit egy meglévő ablak helyére teszi a másik bejáratot, akkor az építési engedély kiküszöbölhető, de bejelentés köteles, amit te sem vitattál, ha jól értettem, ahhoz pedig megint csak szükséges egy építészeti terv. Nem elég a vázlat. Jól tudod, ha szakszerűtlenül, nem lakáselválasztó falat húznak, vagy a helyiségeket gondolom formán alakítják ki, akkor abból mennyi probléma és per adódik a későbbiekben. Gondolj csak a fürdőszobás esetre, ahol a fürdőszobával a hálószoba érintkezett.

Summa summárum, Juditnak még lesz ideje kideríteni, hogy engedélyköteles-é vagy sem.

Üdv. I.

Az, hogy nem kell tá engedély, nem jelenti azt, hogy nem kell szakszerűnek lennie. Csak a hosszadalmas hatósági eljárást tudja megspőrolni. (Az engedély nélkül végezhető építési munkát is csak az általános érvényű kötelező és az egyéb hatósági előírások betartásával lehet végezni. Ellenkező esetben az engedélyhez kötött, de engedély nélkül végzett munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni)

Egyébként még mindig azt mondom, hogy bejelentés sem kell (csak műemléki területen). Mindössze aztaz adatlapot kell leadni, de azal nem indít eljárást.

Üdv Mindenkinek!

Kérdésem ismét az Alapító okiratra, és az SZMSz-re irányul.

1.Történt e bizonyíték erejű magánokirathamisítás, ha a földhivatalba olyan SZMSz lett becsatolva, amely az Szmsz-t megszavazó közgyűlés általi kiegészítésekkel együtt néhány helyen megváltoztatott tartalommal lett beadva? Ügyvéd ellenjegyezte....
Igazolhatóan bizonyos pontok tartalmát valaki megváltoztatta. Kivettek, betettek bizonyos részeket...

2.Az A.O a társasház alapításától kezdve nem lett módosítva, viszont a fent említett SZMSz-be olyan határozatok is be lettek véve, amelyek az A.O-ban is szerepelnek. Az SZMSz. mennyiben írja felül az A.O.-ot, ha egyáltalán felülírja.
Nem kellett volna pld. a közös költség kiszámításának a módját az A.O-ból kivenni, és csak utána megszavaztatni az SZMSz.-t? Ebben az esetben mi a jogszabály által elfogadott számítási mód?

Előre is köszönöm a hozzászólásokat.

1. Szándékos bűncselekményről van szó, így ez kérds, hiszen elírásról is szó lehet.
2. Az Alapító Okiratnak ezek a rendelkezései törvény erejénél fogva hatálytalanok már. Persze, elegánsabb lenne az Alapító Okiratot is felülvizsgálni.

Tisztelt Fórum

kérdésem hogy a társasházzá alakulást azt akadályozhatja-e ha egyik lakástulajnak ki kell alakítania 2 kocsibejárót, és ehez a helyrajzi számot beadta, de a tényleges kocsibeállókat még nem csinálta meg. és a kérdés hogy várni kell-e a társasházzá alakulással addig amíg tényleges elkészül a 2 kocsibejáró, vagy elég ha a helyrajzi számaik megvannak, beiktatva, ügyvédnél aláírva

válaszukat előre is köszönöm

Huhhh. Én nem értem.

A kocsibejárónak semmi köze a társasházzá alakításhoz. Meg lehet kezdeni az átalakítást.

Lehetne lehet, csak nem érdemes!

Lehetne lehet, csak nem érdemes!

és itt is köszönöm szépen a gyors válaszokat!

Használatbavételi engedély kell a társasház alapításhoz.

Az előfordulhat, hogy az engedély feltétele a megfelelő számú parkolóhely biztosítása. De ha megvan az engedély akkor nem akadály, hogy még nincs kialakítva.

Ahhoz ugyan nem,
De a bejegyzésèhez feltétlenül!

Tisztelt Fórumozók,

azzal a kérdéssel keresem meg Önöket, hogy két külön bejáratú, de egy helyrajzi számon bejegyzett lakásunkat szeretném különbontani. (Illetve bejegyeztetni új helyrajzi szám alatt.) Amikor megkérdeztük a közös képviselőt, hogy kihez fordulhatnánk a folyamat elindításával, először is felhívta a figyelmem a szükséges társasházi közösség együttes hozzájárulására és olyan szavakkal dobálózott, hogy SZMSZ meg alapítói okirat módosítás... Kérdem én, minek is kell a komplett ház beleegyezése, alapító okirat változtatás, ... ha én mindösszesen csak két ajtót szeretnék a saját ingatlanomban befalaztatni?

Segítségüket előre is köszönöm és boldog új évet kívánok!

Mert ez a törvény!

Az alapító okirat módosítása7
10. §8 (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.

Szerintem ez pont az az eset, amikor nem kell a teljes egyetértés. Mert a módosítás nem jár a többi tulajdonost a közös tulajdonból megillető hányadok módosulásával.

Próbáltam, nem megy!
A földhivatal nem ad uj hrsz-t csak teljesen uj Alapitó Okirat és 100 % aláirás esetén.

Kedves MajorDomus és Kovács Béla Sándor,

köszönöm a segítségüket!

egy 8 éve épült társasház alapító okiratát ki lehet kérni a földhivataltól? Vagy hogy jutok hozzá, ha a társasház térképe -lakások kiosztása- érdekel?

Ki.

Így! 100 ft/oldal!