Elővásárlási jog

A szüleimnek van egy telke (külterületi, legelő minősítésű). Ezt a telket szeretnénk értékesíteni, de a földhivatalban két elővásárlási jog van bejegyezve rá. Az egyik az önkormányzat, amitől megszereztük a lemondást, a másik viszont egy magánszemély, akiről nem tudunk semmit, és nem tudjuk, hogy került ez a joga a mi telkünkre.
Az új vevő is megvan, aki azonban a lemondó nyilatkozatok nélkül nem hajlandó aláírni a szerződést. A földhitalban bejegyzett címen a magánszemélyt nem tudom elérni. Mit tehetek ilyen esetben? Hogy tudom törvényesen lezárni ezt a dolgot?

Kedves K_Peti!

Hogyan nem tudod elérni?
az elővásárlási jogról való nyilatkoztatás kétféle képpen történhet:

1. Van egy jogi képviselőd (mivel az ingatlan adásvételhez mindenképpen kell egy!) és az elővásárlásra jogosult személyesen megjelenik a jogi képviselődnél, és megteszi a nyilatkozatát: vagy lemond, vagy nem.
2. ajánlott tértivevényes levélben a jogi képviselő megküldi a nyilatkozatot az elővásárlásra jogosultnak.

Amennyiben a tértivevény elköltözött jelzéssel jön vissza, úgy meg kell keresni a lakcímnyilvántartót, hogy közölje az illető lakcímét.

Szolgálati lakásom helyett 1989-ben egy 7o m2-es panellakást kaptam megfelelő elhelyezésként, bérleti szerződéssel. A céget felszámolták, melynek tulajdonában állt bérleményem.
A felszámolás ideje alatt a felszámolóbiztos több pert is veszített, melyben kérte minden utólagos követelés nélküli kilakoltatásom a bérleményből, mondvacsinált okokkal.
Miután így nem sikerült a lakásból eltávolítania, minden törvényes jogomat
megsértve potom 904ezer forintért átjátszotta a bérleményt egy nagy bp-i követeléskezelőnek, E-pontos követelés címen. E-pontos követelés - tudomásom szerint csak az adókra és adók módján behajtható követelésekre vonatkozhat. Márpedig bérleményem tulajdonjogát a felszámoló a saját bérére felvett hitel miatt adta át E-pontos követelésként.
Volt cégemmel kötött bérleti szerződésem tartalmazza az elővételi jogomat, de a bentlakót a lakástörvény alapján is megilleti az elővásárlási jog. Elővételi jog megszűnés szerintem csak az adóstársakra vonatkozik a felszámolás megkezdésekor, mint ahogy visszavásárlási joguk is megszűnik.
Tudomásom, értesítésem nélkül kötötte meg a megállapodást a felszámoló és a követeléskezelő. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kiadott végelszámolási jkv. elkészültéről nem tudtam, mint ahogy annak a tartalmáról is csak akkor értesültem, mikor a követeléskezelő nekem l0-szeres áron ajánlotta fel "szóban" kp-ért/honnan?miből?/a bérleményt,melyet 904ezerért írtak rá át.
A végelszámolói jkv-ben felszámoló azt nyilatkozta, hogy számtalanszor próbálta értékesíteni a lakást, mely a jkv. elkészültének időszakában egyébként is per alatt áll bérleti szerződés felmondására.
A felszámoló állításai nem felelnek meg a valóságnak, ráadásul a végelszámolás dátumának idején a felszámoló volt cége már nem, újjáalakult cége pedig még nem volt bejegyezve a Cégbíróságon.
Mit tegyek?

Ildikó ez nem is ilyan egyszerü, ugyanis sok esetben a tulajdoni lapon kizárólag név van, adatok semmi, és a háttér iratok már nincsenek meg. A mi ingatlanunkon még 19 tulajdonostárs van bejegyezve tulajdonosként ugy, hogy egy körülhatárolható 20 méter hosszu telekről van szó, és 40 éve lakom ott, de még soha nem láttam a 17 másik tulajdonost, csak kettőt ismerek közülük.

Zsuzsanna: természetesen birósághoz fordulhatsz a Ptk. 200. §. (2) bekezdése, és 373. § (6) bekezdése alapján, mely szerint a jogszabályba ütköző szerződés semmis, továbbá a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra a szerződéses elővásárlás szabályait kell alkalmazni. Ha tehát neked akkor mégiscsak elővásárlási jogod volt (hivatkozol a lakások bérletéről szóló jogszabályra is), és ezt a biróság megállapitja, akkor veled szemben az a szerződés legalább is hatálytalan, tehát élhetsz az elővásárlási jogoddal.

A jogszabály nem irja, hogy az elővásárlási jog is megszünne.

(39. § (4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. )

Kedves deril!
Köszönöm a válaszodat. A probléma az, hogy nem szerződést kötött a követeléskezelővel a felszámoló, hanem a Főv.Biróság Gazd.Hivatala által kiadott végelszámolási jkv-ben adta át E-pontos követelés címen a lakás tulajdonjogát. Nincs szerződés, átírás van E-pontos követelésként.
Beadtam a lakhely szerint illetékes bírósághoz "eredeti állapot helyreállítása" cimen keresetemet, a bírónő közel fél évig mindenféle kiegészítéseket kért be tőlem, majd áttette az ügyet a Fővárosi Bírósághoz. Addig nem tudta, hogy kihez tartozik az ügy?
Egyáltalán azt sem tudom sajnos, hogy mit jelent az, hogy "áttette"? Nekem akkor ismét be kell nyújtanom a keresetet, de most már a Főv.Bírósághoz, vagy ez automatikusan meg és várhatom a Főv.Bíróság értesítését?
Megköszönném segítő válaszát/válaszodat.

Nyilván sejtette, de a kiegészitések ebben megerősitették. Sejtés alapján nem lehet iratot áttenni. Azt jelenti, hogy nem ő az illetékes, vagy nincs hatásköre, itt valószinü, hogy ez utóbbi történt (értékhatár miatt). Nem kell ujra benyujtanod, az egész irat ment. Áttette = átküldte.

Kedves deril!
Köszönöm számomra kissé megnyugtató válaszodat.
E-pontos követelés itteni alkalmazásáról mi a véleményed?

Arról semmi, nem ismerem a szabályait, utána kellene néznem, de szerintem a Ti ügyetekben ez elég lényegtelen, ha gondolod, kifogásold meg azt is. A többi viszont igy megállhat.

Kedves deril!
Köszönöm, ha utánanézel.
Közben küldtem neked egy e-mailt, ha úgy gondolod válaszolj.
Köszönöm.

Jövő hét elején lesz rá időm, mivel most szombaton vizsgázom.

kedves deril

Eredményes vizsgád után várom válaszod.

Házrészemet el szeretném adni. Elővásárlásról lemondáshoz létezik-e valamilyen nyilatkozat melyet a tulajdonos társak lemondás esetén aláírnak. Ha valaki rendelkezik ilyen dokumentummal kérem küldje el nekem.
Köszönöm

Kedves hair!

Az elővásárlási jogról a tulajdonostársakat nyilatkoztatni kell. Ezt többféle módon meg lehet tenni.

1. az adásvételt intéző ügyvéd behivatja az irodába az elővásárlásra jogosult tulajdonosokat, és ha a tulajdonostársak lemondanak az elővásárlási jogukról, akkor egy ilyen tartalmú nyilatkozatot aláírnak.
2. kell küldeni a tulajdonostársaknak egy levelet, amelyben az ügyvéd megírja nekik, hogy az egyik tulajdonostárs értékesítési a tulajdoni hányadát, és hogy a tulajdonostársaknak szándékában áll-e megvásárolni vagy nem, erre kell nyilatkozni, és mellékelni kell az adásvételi szerződés egy példányát.

Szerintem nem kell mellékelni az adásvételit söt...
és célszerü még a szerzödés megkötése elött értesíteni a jogosultakat mondjuk 15 napos záros határidövel.

Két megoldás van: vagy mellékeli az adásvételi szerződést, vagy annak a feltételeit a levélben közli, hogy az elővételre jogosult azokat megismerhesse, és arra tekintettel tegye meg nyilatkozatát.

Kedves rite csillaggal

Ha nem az adásvételit mellékelik, akkor az adásvétel körülményeit , feltételeit kell közölni az elővásárlásra jogosultakkal, ugyanis ha ők élni kívánnak az elővételi jogukkal, akkor ugyanazok feltételek vonakoznak rájuk, mint a leendő vevőre, tehát ugyanaz a vételár, ugyanaz a fizetési kondíciók, és ha az elővásárlásra jogosult ezeket a feltételeket nem tudja teljesíteni, akkor nem tud élni az elővásárlási jogával!!!

Hogyne ez így van ahogy mondod ildikó csak ha belegondolsz egy szerözdésben amit mondjunk az egyszerüség kedvért csak két fél köt egymással rengeteg olyan információ lehet ami titok és ahhoz hogy ezeket /a vételár és a fizetési kondíciókat leszámítva/ harmadik fél megismerhesse bele kell egyeznie mindkét félnek ha a vevö ezt nem teszi nem lehet csak úgy küldözgetni a szerzödést

Kedves rite csillaggal!

Azzal kezdtem a hozzászólásomat, hogy ha nem az adásvételit.....
Meggyőződésem, hogy minden éppeszű vevő tulajdonlap másolatot kér a földhivatalban a megvásárolandó ingatlanról. Ebből már látszik, ha másképp nem széljegyen, hogy esetleg vannak tulajdonostársak. Ez pedig egyértelműen előre vetíti az elővásárlási joggal kapcsolatos teendőeket. Tehát a vevő is tudja, hogy nyilatkoztatni kell a tulajdonostársat, ennek megfelelően előre meg tudják beszlni a leendő eladóval, hogy milyen formában kívánják nyilatkoztatni a tulajdosnostársat!!!

OK. és bocs.

zsuzsanna: Itt a szabály, bocs, de most volt időm: 1994. évi LIII. tv. 165. § Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:

1. gyermektartásdíj,
2. egyéb tartásdíj,
3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),
4. a büntető és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
6. egyéb követelés,
7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

Eszerint csak adó stb. Kérdezz rá a végrehajtóra irásban. Kiváncsi vagyok mit válaszol.

kedves derill!

Köszönöm válaszodat,de sajnos a dolog nem olyan egyszerű,talán hihetetlen is, de megtörténhetett.
Nagy nevű felszámolócég vezetőivel éveken keresztül nem tudtam kapcsoltba lépni, mert egyszerűen nem is válaszoltak. Illetve egyetlen alkalommal találkoztam velük, de abban nem volt köszönönet, a hazúgságok özöne fogadott, jogokat sárbatiporva tárgyaltak, ha azt tárgyalásnak lehet nevezni. De ez kb. 15 éve volt, azóta nem válaszoltak, közben megszűnt a felszámolócég, új bejegyzésre váró néven, címen /tehát hivatalos bejegyzés nélkül/szerepelnek a Gazdasági Hivatal által kiadott végelszámolási jkv-ben, nem jegyezték be még mindíg őket, stb. Tehát nincs kit megkérdezni, remélem a Bíróság, ha végre már megmozdul, majd számonkéri, akiktől kell. Egyébként, amíg volt felszámolóember,bármit is kérdeztem, ő sem válaszolt, csak egy jogásznőn keresztül folytatta le a 4 elveszitett tárgyalásukat, aki számtalanszor jogot sértett , hazudozott, megtévesztési kísérleteket gyártott velem szemben, hazudott a bíróságon, hamis jkv-t készített és okirathamisított, ill. arra bírt rá egyéneket, talán hihetetlen, de így történt.
Nem tudom érthető-e , amit írok, mert túl sok ideje folyik velem szemben sok jogtalanság, amit így, ilyen formában nem lehet leírni terjedelme miatt.
Mivel válaszoltál, remélem sikerültek a vizsgáid. Köszönöm a segítséget.
Zsuzsanna, Anna

Sikerültek:)

Az okirathamisitás miatt tettél feljelentést? (ismeretlen tettes ellen!)

Lehet, hogy megtörtént, de nem történhetett volna, emiatt viszont támadható, kártéritési per inditható stb.

Sajnos nem tettem, mert akkori jogi képviselőm lebeszélt, s mikor már nélküle folytattam a következő pert, - bírói intstrukcióra megtettem a feljelentést a rendőrségen - már lejárt a büntethetőség ideje. Többek között ilyen okok miatt sincs jelenleg még ügyvédem, illetve nagyon körültekintően keresem a következőt.
Ezért is örültem, hogy általam olyan nagyra becsült ügyvéd igért segítséget,/a nevét nem akarom kiírni, derill te tudod/.

Kedves ildikó31!

Mi a teendő, ha osztatlan közös lakóingatlannál az egyik lakó nem hajlandó aláírni a lemondó iratot, "büntetésül", mert nem tud megegyezni a lakóközösség a társasházzá alakulás kérdésében. Közölte velem, hogy nem rám haragszik - ráadásul nem is én elleneztem a megállapodást - de ő megfogadta és kész. Befolyásos, rabiátus ember, nem várható, hogy megváltoztatja a véleményét. Egy éve árulom a lakást, végre van egy komoly vevőm, aki azonnal fizetné a foglalót, ha átadnám a nyilatkozatot. Így viszont elveszítem a lakást, amit meg szeretnék venni, és a leendő állásomat, mivel más városba költözünk. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lemondó nyilatkozat magában foglalja a megosztó nyilatkozatot is, ezek hiányában pedig a vevőnk nem kap kölcsönt, nem tudja megvenni a lakást.