elbirtoklás

lewho: én úgy tudom, hogy a kizárólagos állami tulajdon tárgyait nem lehet megszerezni elbirtoklással.

azaz lehet.bocs.

kopp..
télleg nem lehet.. nahát mik vannak:)

miért kell a jóhiszeműséget bizonyítania?
(ez kicsit szőrözésnek hat, de nem azt kell vizsgálni, hogy sajátjaként birtokolta-e, vagy mittomén:)?)kérem kapcsolja ki.

sajna lehet...

egyébként BM szerv és azért állami terület, mert a Magyar Állam tulajdona.

a "tőlünk"-et nem biztos, hogy egy nyilvános fórumon kifejtem :)

üdv!

szvsz állami területet(=tulajdont) nem lehet elbirtokolni...
ki az a tőlünk? és miért állami terület?

üdv!

nálunk az a helyzet, hogy tőlünk (állami terület) birtokolnak el területet.

az eljárás során hogyan bizonyíthatja az elbirtokló, hogy jóhiszeműen épített a mi területünkre?

józan paraszti ésszel nézve az, hogy fél méterrel beljebb van a kerítése, az még jóhiszeműnek minősíthető szerintem, de a több száz négyzetméteres ráépítés a mi kezelésünkben lévő ingatlanra már túlmegy a jóhiszeműség határain...

Akkor 1/3-a szerintem. Az ajándékozó örököse a saját nevében kivételesen akkor követelheti vissza az ajándékot, illetôleg akkor követelheti az ajándék helyébe lépett értéket, ha az ajándékozás okát adó feltevés az ô javára, illetôleg az ô javára is szól, s e jog gyakorlása a feltevés jellegére és az ajándékozás körülményeire tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt.

Köszönöm a segitséget Obudafan !!!

Ezt nem nagyon értem:"Az eredeti, az exnek ajándékozott ingatlanrészből az írottak alapján annyi követelhető vissza jobb eséllyel, amennyi abból öröklés esetén megillette volna, tehát ha ketten vagytok testvérek, a fele."
3man vagyunk testvérek.

Az, hogy nem az ingatlant, hanem az arra szolgáló pénzt kapták ajándékba, nem lényeges kérdés. Viszont ha 1/2-1/2 arányú tulajdonosok, akkor csak az ajándék visszakövetelésével lehet próbálkozni, aminek az alább már leírt nehézségei lesznek.
Adott esetben viszont ezt az igényt nem ártana még azelőtt bejelenteni (esetleg érvényesíteni), mielőtt a másik fél közös tulajdon megosztása iránt pert indít.

A hétvégén pontositot a 'N",tehát nem az ingatlant kapták ajándékba,hanem 600EFt-ot (1992-ben)amit csak ingatlanvásárlásra használhatnak fel.Az ingatlan-nyilvántartásba 1/2-1/2 arányban tulajdonosok.

Az ingatlan bővítésének értéke a ráépítés szabályai szerint a ráépítőé (rosszhiszemű ráépítés esetén csak a gazdagodás).

Az eredeti, az exnek ajándékozott ingatlanrészből az írottak alapján annyi követelhető vissza jobb eséllyel, amennyi abból öröklés esetén megillette volna, tehát ha ketten vagytok testvérek, a fele.

Viszont lényeges, hogy valóban 1/2-1/2 arányban mindketten kapták-e ezt az ajándékot, mert ha valójában csak a nővéred kapta, akkor a házasság ellenére ez külön vagyon. Fontos lehet, hogy pontosan mi volt az eredeti ajándékozási szerződésben, illetve mit tartalmaz az ingatlan-nyilvántartás.

Az adott ingatlant jövőre bőviteni szeretnék a nővéremék,nem kis beruházással.
Ha addig nem rendeződik az ügyük a volt férjével,akkor mit lehet csinálni?
Nö az ingatlan értéke,és az most ki tulajdona,arra is igényt tarthat az exe ?Hogyan lehet ezt elkerülni?

Kedves ObudaFan!

Tehát értsem ez alatt,hogy amit a volt férjének ajándékozott az apám a nővéremre való tekintettel ,azt követelheti töle?
Pl.nak okáért tegyük fel hogy 1Mba került az ingatlan,akkor mennyit követelhet töle ilyen alapon?
Pontosabban mennyivel fizessen neki kevesebbet az ingatlan 50%ért a növérem a volt férlének.?

viktor99!

Az ajándékozó örökösét általában nem illeti meg az a jog, hogy visszakövetelje az ajándékot, illetôleg követelje a helyébe lépett értéket. Az ajándékozó által már megindított pert azonban az ajándékozó örököse a perbeli jogutódlás szabályai szerint folytathatja. Az ajándékozó örököse a saját nevében kivételesen akkor követelheti vissza az ajándékot, illetôleg akkor követelheti az ajándék helyébe lépett értéket, ha az ajándékozás okát adó feltevés az ô javára, illetôleg az ô javára is szól, s e jog gyakorlása a feltevés jellegére és az ajándékozás körülményeire tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt.

Ebben az esetben esetleg a nővéredre jutó részt (vagyis az exe felének azt a részét, amit ajándékozás nélkül a nővéred örökölt volna) lehet megpróbáni visszakövetelni, hiszen az édesapátok reá tekintettel is ajándékozott, illetve a meghiúsulás éppen az ő személyéhez köthető feltételezésben (a házasság) hiúsult meg.

Elbirtoklás nemigen jöhet szóba, ha 2002-ig közösen használták, és még 15 év múlva sem jöhet majd, ha megegyezés a használat alapja.

Viszontkeresetet csak az alperes a felperes ellen indíthat, másik alperes ellen nem. Épp ez a probléma az ilyen sokszereplős elbirtoklási perekben. Viszont szerintem új per indítása esetén az egyesítésnek nem lenne akadálya.

(147. § (1) Az elsô fokú ítélet hozatalát megelôzô tárgyalás berekesztéséig az alperes a felperes ellen viszontkeresetet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggô jogviszonyból ered, vagy ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas. )

Édesapám 1992-ben ajándékba adott 1 ingatlant a növéremnek és férjének 1/2,1/2arányban.2002-ben elváltak,van 1 közös gyermekük(azota a növérem használja az ingatlant,a válóperes megegyezés alapján).A 'N'szerete volna rendezni az ügyet,de nem tudtak megegyezni az árban,(2002ben felértékeltette).Azóta is húzodik az ügy és most az exe a piaci árának a felét óhajtja.
Az exének egy fillérjébe sem került az a lakás,még én is adtam nekik pénzt a felujjitásra,az apám tovább támogatta őket,a tetőszerkezet is az ő pénztárcájának köszönhetö .
Rendben van ez igy??
Hogyan lehet ebből jól kijönni??
Az hogy ajándékba kapta az ingatlant megtámadható?
Édesapám elhunyt,igy ő már nem tudja visszakövetelni.

Szerintem viszontkeresetre is van, ugyanis nem zárja ki a Pp, hogy elbirtoklási perben viszontkeresetet indits, és az összes tulajdonos ellen kell indítani, aki annak a résznek a tulajdonosa, amit el kivánsz birtokolni.

Jelenleg hasonló a helyzet nálunk, kissé kacifántosabban. Még nem nyálaztam agyon a Pp-t hozzá, de várhatóan egy tulajdonjog megállapitási perből (meghalt a birtokos, de a nevén sem volt még az ingatlan, igy a hagyatéki eljárással gondok vannak, nem tudom mi, mert még nem láttam az iratokat, tény, hogy per volt folyamatban, ami most szünetel, vagy felfüggesztették, vagy fogalmam nincs, de most áll az egész) kell elbirtoklási pert csinálnom, ugyanis én vagyok az egyik tulaj és birtokos egyben, van még kettő, aki birtokos is, meg van 16, aki birtokos sosem volt, csak rossz helyrajzi számra jegyezték be a tulajdonjogát ugy 43 évvel ezelőtt. Azóta néhányan meghaltak, meg időnként ujra meghalnak, néhányan elajándékozták stb., emiatt akadt el minden halálesetnél a per. Csak 10 éve folyik:), illetve hol folyik, hol nem. Szóval szép az élet.

Jelen perben minden tulajdonos peres fél. A felperes a házaspár, a másik ingatlan tulajdonosai pedig az alperesek, köztük a Magyar Állam. Az elbirtoklás feltételei a felperesek oldalán fennállnak azt, nem igazán tudjuk vitatni. Alperesi oldalon viszont csak az egyik tulajdonos javára állhat meg az elbirtoklás.

Most akkor mire van lehetőség?

Jogcím nem kell, viszont nem jól gondoltad. Az elbirtoklás megállapítása valamennyi tulajdonostársat érinti, mert az mindenki tulajdonjogát megszünteti. Vagy elbirtokló felperesként, vagy alperesként mindenkinek perben kell állnia, aki a tulajdoni lap szerint tulajdonos (vagy pl. haszonélvező, stb., ld. PK 10), hiszen kényszerű pertársaság. Ezt viszont szerintem nem lehet megoldani viszontkeresettel.

Miért kellene jogcím?

Birtoklok egy szomszédos telket Érden, aminek a tulajdonosait nem találtam.

Birtoklok egy telket Budapesten, aminek a kezelője jogutód nélkül megszünt...
A tulajdonosi jogkörök gyakorlója pedig nem tisztázott...

A saját telkemhez csatoltam, illetve volt csatolva 30 éve, nem kértem jogcímet senkitől...

És most akkor ebben a perben mi lehet a következő lépés? Én arra gondoltam, hogy mivel a házaspár nevén szereplő ingatlant egyedüliként használta, birtokolta, ezért a házaspár ellen viszontkeresetet lehet indítani elbirtoklás jogcímén. Ha valamelyik tulajdonostárs is igényt tartana tulajdonjogára, akkor már legyen az ő gondja, hogy miként próbálja ezt érvényesíteni.

Jogcím egyébként nincs a használatra.

Valamennyi tulajdonostársnak perben kell állnia, kényszerű pertársaságról van szó, a PK 10 megfelelő alkalmazásával. És itt a probléma: ugyanis jelen perben egyesek ugye alperesek, mások felperesek. Márpedig ez szerintem kizárja a viszontkereset indítását.

Sajátkénti birtokláshoz nem kötelező az, hogy ne is tudja a használó, hogy ez nemcsak saját tulajdona. Persze a csalárd szerzés kizárja az elbirtoklást. Azonban a sajátkénti birtokláshoz elég, ha az illető nem vaéamilyen nevesített jogviszony alapján használó.

És persze ha nem muszáj, akkor a bíróság előtt fölösleges is előadni, hogy ezt tudta.

És a viszontkeresetet minden tulajdonossal szemben be lehet nyújtani, vagy a tulajdonostársakkal szemben külön pert kell indítani?

Persze!
Ha jó gazda módjára viselte gondját a területnek, akkor igen!
Márpedig ez evidens.

Segítséget szeretnék kérni egy elbirtoklási esettel kapcsolatban. Két külterületi ingatlanról van szó, az egyik egy házaspár tulajdona, a másik pedig 7-8 magánszemélyé volt. Azért csak volt mert többen meghaltak közülük, most már öröklés jogcímén a Magyar Állam bejegyzésre került. A probléma az, hogy 30 év birtoklás után kiderült, hogy a szomszédok nem a saját tulajdonukat használják, hanem mindegyik a másikét. A házaspár pert indított elbirtoklás jogcímén, amit több alperes el is ismert. Egyikük azonban nem szeretné elveszíteni kertjét, ezért nem tudja mit tegyen. Egyfelől egy korábbi perben már elismerte a házaspár birtoklását, de nem szeretné, ha az általa birtokolt ingatlant is "elveszítené", ugyanis az maradna a házaspár nevén. Kérdésem az, hogy lehet-e viszontkeresetet benyújtani a házaspárral szemben, vagy a többi tulajdonostárs ellen is kellene? Az igazság az, hogy ő tudta, hogy az általa használt ingatlannak nem ő az egyedüli tulajdonosa, de 30 éve ő használja egyedül. A szakadatlan birtoklás megvan, de nem tudom, hogy a sajátjakénti birtoklás is megáll-e?