Kovács_Béla_Sándor
Kérlek mondd el miért nem?
Igen, már kérdeztem, de akkor kérlek magyarázd el miért nem él itt az elbirtoklás?
És ha nem, akkor mit tudok tenni? Talán bontsam el a fél melléképületet, amit már több mint 30 éve úgy áll?
Nem.
De ezt egyszer már kérdezted.
Tisztelt Hozzáértők!
Az alábbi ügyben kérném tanácsukat:
2002-ben vásároltunk egy házat , és a körülötte lévő 2 üres telket is.Ez mind egy tulajdonosé volt.
2021-ben a két üres telket elárverezték. Az új tulajdonos nem jelentkezett, nem tartotta karban.
2025-ben kiderült , hogy a ház területén lévő egyik melléképület átlóg az ő területére.
Mit tudunk tenni? Ezt mi nem tudtuk , amikor 2002-ben megvettük az egészet, akkor már ott volt ez a melléképület , azóta is ugyanott áll.
Itt szóba jöhet az elbirtoklás?
Köszönöm
Mit tegyek?
Szeretnék megvásárolni egy ingatlant amellyel a következő a helyzet:
egy német áll.polgár 1993-ban megvásárolt egy építési telket az önkormányzattól.
1999-97-ben a telek előző tulajdonosának építési engedélye, terve alapján felépített -gyakorlatilag engedély nélkül- egy úgymond félkész házat.
Nem akarta befejezni -megszűnt számára Mo. varázsa-viszont úgy gondolta, hogy a lányának jó lesz, így 2000-ben elajándékozta azt a lányának.
Én meg szeretném venni az ingatlant.
Azt a tájékoztatást kaptam, hogy fentmaradási engedély kell, de mivel 1998 előtt épült nem fognak bírságot kiszabni az építtetőre.
Én ezen tájékoztatás megelőzően nem mondtam az építésügyi hatóságnak az ajándékozás tényét -mert akkor még nem tudtam-, így abban maradtunk, hogy a fentmaradási engedélyt a németnek kell elintéznie.
Kérdésem a következő:Mot már annak tudatában, hogy ő házat 2000-ben elajándékozta a lányának, véleményem szerint csak a lány kérhet saját telkén lévő saját épületére fentmaradási engedélyt.De mi van a bírsággal?
Az ingatlan a bírság szempontjából továbbra is 1998 előtti építésűnek minősül,vagy az ajándékozási dátum időpontját veszik figyelembe ami 2000.év akkor viszont már volt bírság.
Köszönöm segítségeteket!
Köszönöm válaszod, és további szép napot!
A jegyző felett a közigazgatási hivatal.
Ha szétbontja az aknát, rongálás vétsége miatt lehet feljelentést tenni.
Köszönöm a válaszotokat, de mi van akkor ha például a jegyző nem intézkedik (mert mondjuk le van fizetve) és olyan válaszlevelet ad, hogy ez nem az ő hatásköre, intézzük el a szomszéddal máshogy? ekkor kihez lehet fordulni? ki áll a jegyző felett?
Idézetek:
Önbíráskodás akkor lesz belőle, ha bemegy a nem saját ingatlanára, és ott a jogszerű tulajdonos fizikai kényszerítésével, vagy fenyegetésével megpróbálja elbontani a szomszédos telken az építményt. Persze ha a tulajdonos távollétében teszi ezt, akkor csak szimplán megsérti az építési szabályokat (bontási jogosultság hiánya), valamint kárt okoz (amelyért aztán kártérítéssel tartozik).
Ja, és birtokháborítást követ el.
Önbíráskodás biztosan nem lesz belőle, mert nincs olyan vagyoni igény, amit jogosnak hihetne. Sőt, véleményem szerint ez egyáltalán nem vagyoni igény. Ez kényszerítés vétsége lenne.
Akkor -ha netán- szétbontja sunyiban az aknát, akkor mi a teendő?
Önbíráskodás biztosan nem lesz belőle, mert nincs olyan vagyoni igény, amit jogosnak hihetne. Sőt, véleményem szerint ez egyáltalán nem vagyoni igény. Ez kényszerítés vétsége lenne.
Ja, és birtokháborítást követ el.
Önbíráskodás akkor lesz belőle, ha bemegy a nem saját ingatlanára, és ott a jogszerű tulajdonos fizikai kényszerítésével, vagy fenyegetésével megpróbálja elbontani a szomszédos telken az építményt. Persze ha a tulajdonos távollétében teszi ezt, akkor csak szimplán megsérti az építési szabályokat (bontási jogosultság hiánya), valamint kárt okoz (amelyért aztán kártérítéssel tartozik).
Önbíráskodáshoz semmi köze a dolognak.
A bontáshoz adott építési hatósági engedélyt meg tudod fellebbezni, illetve a jogerős határozat ellen bírósághoz fordulhatsz, és kérheted a végrehajtás felfüggesztését. Megpróbálhatod a folyó perben is az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, aztán döntse el a bíróság, hogy lehet-e ilyen id. intézkedést hozni elb. perben.
Lala! Köszönöm válaszod! önbíráskodás, birtokháborítás. de mi van akkor ha például a jegyző nem intézkedik (mert mondjuk le van fizetve) és olyan válaszlevelet ad, hogy ez nem az ő hatásköre, intézzük el a szomszéddal máshogy? ekkor kihez lehet fordulni? ki áll a jegyző felett?
Megmondom, nem igazán értem, hogy a szomszéd hogyan gondolja az elbontást. A szennyvízakna - gondolom én - üreges, tehát ha a túlnyúló részt elbontja, akkor lukas lesz az oldala, és egyrészt még jobban fogja ontani a bűzt, ráadásul iszonyatosan meg fogja őt büntetni az ÁNTSZ. De a maradék részhez meg nem nyúlhat hozzá, hiszen ahhoz a területhez semmi köze (önbíráskodás?).
Egyébként az adott szituációban (ha bontani próbál bármit is) már nem az építési hatóság az illetékes, hanem a jegyző (birtokháborítás). Én ezen felül az ÁNTSZ véleményét is kikérném az ügyben, mivel illetékes szakhatóság.
Az elbirtoklás esetén, ha nem megosztható a szomszéd telek, akkor is megállhat a használat elbirtoklása. Tehát az elbirtoklási perben az igényt érdemes lehet kiegészíteni, hogy amennyiben a fizikai megosztás nem lehetséges, akkor a használat jogának elbirtoklását állapítsa meg a bíróság.
A földmérésről meg annyit, hogy ha az "ő" földmérője úgy végezte a földmérést, hogy nem értesített előtte (hogy ott tudjál lenni), akkor az illető szakmai hibát vétett, nem is kicsit.
Értem! egy elbirtoklási per már folyamatban van. ha az nem sikerül, akkor -ezek szerint- még jöhetne a túlépítési per, ugye? az önkormányzat -őszintén szólva- nem nagyon foglalkozik az üggyel, sőt , inkább mintha a szomszéd fele hajlana a keze (hát igen, a pénz nagy úr).
ObudaFan! ha a szomszéd erőszakkal lebontaná az aknát, akkor utána hova fordulhatnék? milyen megelőző intézkedéseket kellene tennem? (vedd figyelembe amit fentebb is írtam: a helyi hatóság mintha "le lenne fizetve"!)
Illetve az elbirtoklás is megállhat, de csak akkor, ha az önkorm. normák szerint megosztható így a szomszédos ingatlan. Ebben az esetben fizetni sem kell a szomszédnak.
Az építési hatóságnak elvileg foglalkoznia kellene vele, ha nem teszi, akkor közig. hivatal. Egyébként pedig ha a szomszéd semmilyen együttműködésre nem hajlandó, a bíróságtól , túlépítésre hivatkozva lehet kérni azt, hogy vagy - pénzfizetés ellenében, ha az önkorm. normák szerint ilyen lehetőság van - állapítsa meg máshol a telekhatárt, vagy azt, hogy használati díj ellenében használhasd ezt a részét az ingatlanjának. Mivel a per elhúzódhat, nem árt már az elején ideiglenes intézkedést is kérni, amiben le lehet írni, milyen problémák lennének a lebontással.
már korábban írtam itt és választ is kaptam az "üdülőtelkes" sztorival kapcsolatosan. a helyzet tovább fokozódik. a tényállás rövid ismertetése: vala egy 20 éve meglévő szennyvízakna, aminek egy része (kb. 15 cm) átnyúlik a szomszéd telekre. az új szomszéd azzal fenyegetőzik, hogy fogja és erőszakkal elbontja a szennyvízaknát arra hivatkozva, hogy az átmegy az ő telkére és hogy ne ott "büdösítsen".
kérdéseim:
Szia Ildikó31!
Köszönöm szépen a segítségedet a határozatvisszakeresésre nem is gondoltam, nagyon jó ötlet, de előtte azért még keresgélek!
Köszi mégegyszer!
Üdv: Sanyi01
Kedves Sanyi01!
Két lehetőséged van:
Én azonban azt javasolnám, hogy előbb mindenképpen próbálj még egy kicsit kutatni, hátha meg tudod találni a jelenleg bejegyzett tulajdonosokat.
ildiko31
Üdvözlet mindenkinek!
Az lenne a kérdésem, hogy külterületi szántóföldön van két szomszédom kis területtel (2,3 és 3,4 Ak-val) az lenne a kérdésem hogy hogy hogyan szerezhetném meg ezeknek a területeknek a tulajdonjogát elbirtoklás nélkül. A problémám az hogy az ingatlan nyílántaróban hiányosak a címbejegyzések és a személyes adatok is. Az okmányirodán keresztül próbáltam felkutatni Õket, de nem találhatók sem a holtak sem az élők sorában. A területet amúgy nem is művelik évek óta parlagon hever.
Ha az elbírtoklás az egyetlen mód akkor hogyan lehet bizonyítan azt hogy én használom a területet megszakítás nélkül, mivel a Földhivatal nem jegyez be földhasználónak bérleti szerződés nélkül. Erre elegendő lenne az MVH-tól igényelt támogatás (A blokktérképen berajzolom a területet), ha megigénylem a kérdéses területekre?
Előre is köszönöm segítséget.
Építési tv. (leegyszerűsítve a szabályok):
48.§(9) Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet a bontásról, bírságról, átalakításról.
(12) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.
Ezért valóban a tíz év 'elévülést' eredményez. Bár ez nem a klasszikus érteleben vett elévülés.
Köszönöm válaszodat!
Időközben azonban utánanéztem én is pár dolognak. Más topicokban is olvastam (itt is) meg máshol is, hogy a hatóság 10 év eltelte után nem intézkedhet. Erről mit tudsz? A ház már 20 éve így van (igaz szabálytalanul), és így elvileg nem vonatkozna rá az általad leírt formula. Írnál erről is valamit?
Előre is köszönöm válaszodat és kellemes napot!
Vizelvezetés.
A Ptk. - ritka kivételeként - nevesiti a vízelvezetés céljára alapítható szolgalmat. Itt jelen esetben az szolgalom elbirtoklása állja meg a helyét:
„Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.”
A szomszéd a háborítatlan birtoklás védelme érdekében a jegyzőtől ún. birtokvédelmet kért. ha ezt a jegyző határozatba foglalta akkor Te kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthatsz keresetet. A kereset levélben a szolgalom elbirtoklására kell hivatkozni és a perben bizonyítani.
Az építési törvény alapján:
Építési munkát a korábbi jogszabályi rendelkezések alapján végezték, a fennmaradás engedélyezésnek több feltétele van: célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglévő környezethez, a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, közérdeket nem sért, (különösen nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit, nem veszélyezteti a talaj- és a vízgazdálkodást, nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerű felhasználását, a megfelelő megközelítés biztosított, illetőleg biztosítható), építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el, illetve a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság meglévő építményeinek közvetlen közelében építik fel, helyhez kötött, továbbá a környezetével szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetőleg a környezetére kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezhető el, közösségi építmény vagy köztárgy. Ezen túlmenően: az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét, a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit, a rendeltetésszerű telekhasználatot, az értékes táj- és településkép, építészeti-beépítési jellegzetesség és látvány védelmét, a kedvező tájolás, a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem, az életvédelem követelményeit, a rendszeres karbantartás lehetőségét, hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl.
Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a fent felsorolt feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta.
Az építésügyi hatóság a megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel. Amennyiben az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli. A meghatározott idő elteltét követően az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli.
Összeségében ennyi. Ebből ollózd ki a rátok vonatkozóakat. Szerintem itt minden az építési hatóság jóindulatán múlik...
Köszönöm válaszodat!
Olyan kérdésem lenne még, hogy ha az üdülőház több mint 20 éve változatlan állaptoban van, amely a mai jogszabályok szerint szabálytalan (eddig erről nem volt tudomásunk): 20 % helyett 25 %-os beépítettségű, 6 méter magas helyett 6,5 méter, a szomszéd a hatóságon keresztül, e különbségekre hivatkozva, lebontathatja-e az épületet?
A csapadékvizet csak az őtelkén tudjuk levezetni, mivel olyanok a lejtésviszonyok (ez is 20 éve így van). A szomszéd a jegyző által felszólított minket, hogy szüntessük ezt meg, a fizika törvényeinek ellentmondva felfelé vezessük az utcára a vizet, mivel ott nincs szolgalmi jog bejegyezve. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi mit tudunk tenni ez ellen?
Előre is köszönöm válaszodat!