elbirtoklás

Reni: kevés adatot adtál, de az alábbiakat vélem
(közelebbiekhez tudni kellene a fekvést /belterület vagy zártkert/ és pontos megnevezését az ingatlan művelési ágának /lakó vagy hétvégi ház/ mikor épült stb.)

1. a ingatlan-nyilvántartásban nyilván az van hogy hétvégi ház és udvar (vagy hétvégi ház és kert stb.). na már most a térkép szerint ez nem az az ingatlan! ugyanis a térkép az irányadó. ha ott más alapterülettel, máshol áll az épület akkor nem feltétlenül azonos a kettő! a térkép mindig elsőbbséget élvez a tullappal szemben. tehát az adott ingatlan-nyilvántartás egy korábbi ingatlant rögzithet a tulajdoni lapon. nyilván az jogszerűen került fel oda. de a jelenlegi épületre ez nem (biztos) hogy kiterjed... tehát nem rossz az a térkép. inkább csak lemaradt a térképezés. ettől még a ház épülhetett jogszerűen.
2. az épületfeltüntetés soha sem korrekció. itt arról lehet szó inkább, hogy mikor elkészült az épület, meg akarták spórolni az épületfeltüntetés költségét. az épületfeltüntetés MINDIG díjköteles volt, azaz külön kellett fizetni érte. nyilván ezt valaki nem fizette meg amikor elkészült a ház, nyilvánvalóan akkor senki se készített (vállalkozásban!) vázrajzot. ezt most utólag is el lehet készítettni. bármely földmérő megcsinálja.
3. a földhivatal nem hiszem hogy érdemben foglakozott a kérelmetekkel. a földhivatalnak a térképészetről meglehetőst pontos nyilvántartásai vannak. ha készült anno vázrajz, az könnyen megtalalálható a földhivatalnál. neki le kell ellenőriznie hogy ez a vázrajz (ha készült) fel lett-e tüntetve a térképen. a földhivatalnak NEM FELADATA elmaradt épületfeltünetéseket korrigálni, mert mint említettem az bizony vállakozási munka, ha a tulajdonos nem intézkedik, hogy neki fel legyen tüntetve, a földhivatal nem teszi ezt meg. ha téves vagy lemaradt, azt bizony korrigálni kellene. de itt nem erről lesz szó.

másfelől azért nem szép hogy még csak nem is értesítettek. célszerű érdeklődni, hogy hol áll a kérelmetek.

Kedves PTCRUISER! Válaszodat megköszönve a továbbiakat szeretném még kérdezni.

• akkor nincs más dolgunk mint fogadni egy geodétát aki jó pénzért bejegyezteti a valós ingatlanfeltüntetést a földhivatalba?
• ha egy hivatalos szerv (itt a földhivatal) nem válaszol egy ajánlott levélre, akkor az nem úgy számít mintha a levélben állított dolgokat (pl. itt hibás feltüntetés) elismerte volna?

És végül még 2+1 szakmai kérdés:

• Igaz az, hogy egy ingatlanra csak 1 használatbavételi engedély adható ki?
• Igaz az, hogy a tulajdoni lapon szereplő hétvégi ház és kert feltüntetést a földhivatal anno csak jogerős használatbavételi engedély alapján jegyezhette be?

A ház - mint korábban írtam- 20 éve így van. A szomszéd a hatósággal lebontathatja (úgy tudom, hogy 15 év elteltével már nem csinálhatnak semmit!)?

1. a teendő valójában az hogy az eredeti jogerős használatbavételi (vagy fennmaradási) engedély alapján megbizni egy földmérőt (geodétát ha ugyteccik...). hogy mia jó pénz kérdéses: 30ezer körül lesz, általában ennyi egy épfeltünt. vázrajz. a használatba vételi (fennmaradási) jogerős példánya pedig a földhivatali bejegyzéshez kell.
2. másfelől valamit rebesget egy mondat erejéig a Áe. a közig szerv hallgastásáról, de te azzal mit kezdesz? ha így se reagál max. fordulhatsz bírósághoz hogy kikényszeritsd annak a döntésnek a végrehajtását amit a közig szerv hallgatással 'hozott'?!

   3. az hogy egy ingatlanra csak egy használatba vételi lenne kiadható, messzemenőkig blődség. nyilván itt felmerülnek a kérdések: egyidőben vagy egy épület megszünése után egy másikra? nyilván ha egy épület megszünik (elbontják stb.) mi akadály lehetne újabb épület létesítésének? na itt kell rátérnünk a HÉSZ-re, azaz a helyi épitési szabályzatra (ez az önkormányzat adott településre vonatkozó építési rendlete). ez kimondhatja egy területre (a terület itt nagyobb léptékű szabályozott településrész: tömb) ha ott megszünik egy épület, újabb nem létesíthető. kimondhatja még, hogy mi a beépithetőség mértéke, ez általában szézalékosan kerül meghatározásra. kizárhatja, hogy egynél több felépítmény szerepljen az ingatlanon, még akkor is, ha egyébként a már létező épület alapterülete nem meriti ki a beépíthetőségi százalékot.

3. az első pontban már választ kiolvashatad: igen. ÁM most mondok meglepőt is: nem. itt arról van szó, hogy régi épületek esetében e nélkül is felkerülhetek. ugyanis mikor a telekönyvet megszüntették és létrehozták a földhivatalokat, készittek egy új ún. egységes ingatlan nyilvántartást. ez a szerkesztés nevű eljárás eredményeképpen lértrehozta a ma ismert tulajdoni lap és térkép rendszert. a telekkönyv kesze-kusza rendszerére tekintetel a szerkesztés során meglehetősen szabad kezet kaptak a készítők. itt a természetbeni állapot is adhatot alapot akár épület felvételére a nyilvántartásba. a szerkesztés 1972-1982 között zajlott. ha ekkopr létesítették az épületet a tébnyleges létezésénél fogva felkerülhetett a tulajdoni lapra és térképre. ezt követően - napjainkig természetesen -, csak engedély alapján létesíthető épület.
4. nem bontathatja le a szomszéd? ő az építéshatóság? persze tehet 'feljelentést'. de itt is vannak elévülési szabályok. 15 év után nincs se bontás se építésügy i bírság!

Köszönöm válaszodat!
Olyan kérdésem lenne még, hogy ha az üdülőház több mint 20 éve változatlan állaptoban van, amely a mai jogszabályok szerint szabálytalan (eddig erről nem volt tudomásunk): 20 % helyett 25 %-os beépítettségű, 6 méter magas helyett 6,5 méter, a szomszéd a hatóságon keresztül, e különbségekre hivatkozva, lebontathatja-e az épületet?
A csapadékvizet csak az őtelkén tudjuk levezetni, mivel olyanok a lejtésviszonyok (ez is 20 éve így van). A szomszéd a jegyző által felszólított minket, hogy szüntessük ezt meg, a fizika törvényeinek ellentmondva felfelé vezessük az utcára a vizet, mivel ott nincs szolgalmi jog bejegyezve. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi mit tudunk tenni ez ellen?
Előre is köszönöm válaszodat!

Az építési törvény alapján:
Építési munkát a korábbi jogszabályi rendelkezések alapján végezték, a fennmaradás engedélyezésnek több feltétele van: célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglévő környezethez, a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, közérdeket nem sért, (különösen nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit, nem veszélyezteti a talaj- és a vízgazdálkodást, nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerű felhasználását, a megfelelő megközelítés biztosított, illetőleg biztosítható), építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el, illetve a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság meglévő építményeinek közvetlen közelében építik fel, helyhez kötött, továbbá a környezetével szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetőleg a környezetére kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezhető el, közösségi építmény vagy köztárgy. Ezen túlmenően: az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét, a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit, a rendeltetésszerű telekhasználatot, az értékes táj- és településkép, építészeti-beépítési jellegzetesség és látvány védelmét, a kedvező tájolás, a mechanikai ellenállás és stabilitás, a tűzbiztonság, a higiénia, egészség- és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem, az életvédelem követelményeit, a rendszeres karbantartás lehetőségét, hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl.

Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a fent felsorolt feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta.
Az építésügyi hatóság a megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel. Amennyiben az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli. A meghatározott idő elteltét követően az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli.

Összeségében ennyi. Ebből ollózd ki a rátok vonatkozóakat. Szerintem itt minden az építési hatóság jóindulatán múlik...

Vizelvezetés.
A Ptk. - ritka kivételeként - nevesiti a vízelvezetés céljára alapítható szolgalmat. Itt jelen esetben az szolgalom elbirtoklása állja meg a helyét:
„Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.”
A szomszéd a háborítatlan birtoklás védelme érdekében a jegyzőtől ún. birtokvédelmet kért. ha ezt a jegyző határozatba foglalta akkor Te kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthatsz keresetet. A kereset levélben a szolgalom elbirtoklására kell hivatkozni és a perben bizonyítani.

Köszönöm válaszodat!

Időközben azonban utánanéztem én is pár dolognak. Más topicokban is olvastam (itt is) meg máshol is, hogy a hatóság 10 év eltelte után nem intézkedhet. Erről mit tudsz? A ház már 20 éve így van (igaz szabálytalanul), és így elvileg nem vonatkozna rá az általad leírt formula. Írnál erről is valamit?
Előre is köszönöm válaszodat és kellemes napot!

Építési tv. (leegyszerűsítve a szabályok):
48.§(9) Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet a bontásról, bírságról, átalakításról.
(12) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.

Ezért valóban a tíz év 'elévülést' eredményez. Bár ez nem a klasszikus érteleben vett elévülés.

Üdvözlet mindenkinek!

Az lenne a kérdésem, hogy külterületi szántóföldön van két szomszédom kis területtel (2,3 és 3,4 Ak-val) az lenne a kérdésem hogy hogy hogyan szerezhetném meg ezeknek a területeknek a tulajdonjogát elbirtoklás nélkül. A problémám az hogy az ingatlan nyílántaróban hiányosak a címbejegyzések és a személyes adatok is. Az okmányirodán keresztül próbáltam felkutatni Õket, de nem találhatók sem a holtak sem az élők sorában. A területet amúgy nem is művelik évek óta parlagon hever.
Ha az elbírtoklás az egyetlen mód akkor hogyan lehet bizonyítan azt hogy én használom a területet megszakítás nélkül, mivel a Földhivatal nem jegyez be földhasználónak bérleti szerződés nélkül. Erre elegendő lenne az MVH-tól igényelt támogatás (A blokktérképen berajzolom a területet), ha megigénylem a kérdéses területekre?
Előre is köszönöm segítséget.

Kedves Sanyi01!

Két lehetőséged van:

1. adásvétel útján a bejegyzett tulajdonosoktól
2. elbirtoklás útján
3. esetben: Ha hiányosak a földhivatali bejegyzések, akkor meg kell nézni, hogy a jelenlegi tulajdonos mikor és milyen jogcímen lett tulajdonos. Ez a tény a tulajdoni lapon egy határzatszámmal szerepel. Az irattárba vissza kell keresni ezen határozatszám alatt lévő szerződéseket, esetleg határozatokat, és abból valószínű, hogy több adatot is találsz a jelnlegi tulajdonosra nézve. Ezek a határozatok a Földhivatal irattárában vannak, és előzetes megbeszélés, időpontegyeztetés esetén, hivatalvezetői engedéllyel bele lehet tekinteni ezekbe a határozatokba.
4. elbirtoklás: a bíróságon pert kell indítani. Ingatlanok esetében 15 év szakadatlan használat kell az elbirtokláshoz. Legjobb ha tanúkkal tudod bizonyítani, a családtagjaid vagy esetleg az ingatlan szomszádaival.

Én azonban azt javasolnám, hogy előbb mindenképpen próbálj még egy kicsit kutatni, hátha meg tudod találni a jelenleg bejegyzett tulajdonosokat.

Szia Ildikó31!
Köszönöm szépen a segítségedet a határozatvisszakeresésre nem is gondoltam, nagyon jó ötlet, de előtte azért még keresgélek!
Köszi mégegyszer!
Üdv: Sanyi01

már korábban írtam itt és választ is kaptam az "üdülőtelkes" sztorival kapcsolatosan. a helyzet tovább fokozódik. a tényállás rövid ismertetése: vala egy 20 éve meglévő szennyvízakna, aminek egy része (kb. 15 cm) átnyúlik a szomszéd telekre. az új szomszéd azzal fenyegetőzik, hogy fogja és erőszakkal elbontja a szennyvízaknát arra hivatkozva, hogy az átmegy az ő telkére és hogy ne ott "büdösítsen".
kérdéseim:

• ha erőszakosan elbontja, kihez lehet fordulni? (rendőrség- garázdaság, építésügyi osztály- építészeti szabálysértés, ÁNTSZ, esetleg a jegyző- közveszély okozása -
  • fertőzés-és járványveszély, stb)
• a szomszéd egy kerítést is tett oda beleegyezés nélkül ahová "SZERINTE" a telekhatár van. no ugye ez lehet odébb is - de ő egy földmérőre hivatkozik (érdekesség, hogy a mi földmérőnk teljesen más telekhatárt tűzött ki), oly módon, hogy megrongálta e szennyvízakna tetejét. feljelentést próbáltunk tenni a rendőrségen, ahol azt mondták, hogy ez építéshatósági ügy. oké, irány a helyi építési osztály. bejelentés. eltelik 60 nap. semmi. újabb bejelentés. semmi.
• Hova lehet ilyenkor menni? (közig hivatal? belügyminisztérium)
• hogyan lehet kötelezni a szomszédot, hogy a "SZERINTE" jó helyen lévő kerítést lebontsa és a tényleges "független" geodéta által kitűzött helyre tegye a kerítést? marad a bíróság?és ha én mondjuk szintén erőszakkal elbontom onnan a kerítést akkor mi történhet? lenne jogom hozzá? vagy akkor jönne a tiltott szemet-szemért elv?

Az építési hatóságnak elvileg foglalkoznia kellene vele, ha nem teszi, akkor közig. hivatal. Egyébként pedig ha a szomszéd semmilyen együttműködésre nem hajlandó, a bíróságtól , túlépítésre hivatkozva lehet kérni azt, hogy vagy - pénzfizetés ellenében, ha az önkorm. normák szerint ilyen lehetőság van - állapítsa meg máshol a telekhatárt, vagy azt, hogy használati díj ellenében használhasd ezt a részét az ingatlanjának. Mivel a per elhúzódhat, nem árt már az elején ideiglenes intézkedést is kérni, amiben le lehet írni, milyen problémák lennének a lebontással.

Illetve az elbirtoklás is megállhat, de csak akkor, ha az önkorm. normák szerint megosztható így a szomszédos ingatlan. Ebben az esetben fizetni sem kell a szomszédnak.

Értem! egy elbirtoklási per már folyamatban van. ha az nem sikerül, akkor -ezek szerint- még jöhetne a túlépítési per, ugye? az önkormányzat -őszintén szólva- nem nagyon foglalkozik az üggyel, sőt , inkább mintha a szomszéd fele hajlana a keze (hát igen, a pénz nagy úr).
ObudaFan! ha a szomszéd erőszakkal lebontaná az aknát, akkor utána hova fordulhatnék? milyen megelőző intézkedéseket kellene tennem? (vedd figyelembe amit fentebb is írtam: a helyi hatóság mintha "le lenne fizetve"!)

Megmondom, nem igazán értem, hogy a szomszéd hogyan gondolja az elbontást. A szennyvízakna - gondolom én - üreges, tehát ha a túlnyúló részt elbontja, akkor lukas lesz az oldala, és egyrészt még jobban fogja ontani a bűzt, ráadásul iszonyatosan meg fogja őt büntetni az ÁNTSZ. De a maradék részhez meg nem nyúlhat hozzá, hiszen ahhoz a területhez semmi köze (önbíráskodás?).

Egyébként az adott szituációban (ha bontani próbál bármit is) már nem az építési hatóság az illetékes, hanem a jegyző (birtokháborítás). Én ezen felül az ÁNTSZ véleményét is kikérném az ügyben, mivel illetékes szakhatóság.

Az elbirtoklás esetén, ha nem megosztható a szomszéd telek, akkor is megállhat a használat elbirtoklása. Tehát az elbirtoklási perben az igényt érdemes lehet kiegészíteni, hogy amennyiben a fizikai megosztás nem lehetséges, akkor a használat jogának elbirtoklását állapítsa meg a bíróság.

A földmérésről meg annyit, hogy ha az "ő" földmérője úgy végezte a földmérést, hogy nem értesített előtte (hogy ott tudjál lenni), akkor az illető szakmai hibát vétett, nem is kicsit.

Lala! Köszönöm válaszod! önbíráskodás, birtokháborítás. de mi van akkor ha például a jegyző nem intézkedik (mert mondjuk le van fizetve) és olyan válaszlevelet ad, hogy ez nem az ő hatásköre, intézzük el a szomszéddal máshogy? ekkor kihez lehet fordulni? ki áll a jegyző felett?

Önbíráskodáshoz semmi köze a dolognak.
A bontáshoz adott építési hatósági engedélyt meg tudod fellebbezni, illetve a jogerős határozat ellen bírósághoz fordulhatsz, és kérheted a végrehajtás felfüggesztését. Megpróbálhatod a folyó perben is az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, aztán döntse el a bíróság, hogy lehet-e ilyen id. intézkedést hozni elb. perben.

Önbíráskodás akkor lesz belőle, ha bemegy a nem saját ingatlanára, és ott a jogszerű tulajdonos fizikai kényszerítésével, vagy fenyegetésével megpróbálja elbontani a szomszédos telken az építményt. Persze ha a tulajdonos távollétében teszi ezt, akkor csak szimplán megsérti az építési szabályokat (bontási jogosultság hiánya), valamint kárt okoz (amelyért aztán kártérítéssel tartozik).

Ja, és birtokháborítást követ el.

Önbíráskodás biztosan nem lesz belőle, mert nincs olyan vagyoni igény, amit jogosnak hihetne. Sőt, véleményem szerint ez egyáltalán nem vagyoni igény. Ez kényszerítés vétsége lenne.

Köszönöm a válaszotokat, de mi van akkor ha például a jegyző nem intézkedik (mert mondjuk le van fizetve) és olyan válaszlevelet ad, hogy ez nem az ő hatásköre, intézzük el a szomszéddal máshogy? ekkor kihez lehet fordulni? ki áll a jegyző felett?

Idézetek:

Önbíráskodás akkor lesz belőle, ha bemegy a nem saját ingatlanára, és ott a jogszerű tulajdonos fizikai kényszerítésével, vagy fenyegetésével megpróbálja elbontani a szomszédos telken az építményt. Persze ha a tulajdonos távollétében teszi ezt, akkor csak szimplán megsérti az építési szabályokat (bontási jogosultság hiánya), valamint kárt okoz (amelyért aztán kártérítéssel tartozik).

Ja, és birtokháborítást követ el.

Önbíráskodás biztosan nem lesz belőle, mert nincs olyan vagyoni igény, amit jogosnak hihetne. Sőt, véleményem szerint ez egyáltalán nem vagyoni igény. Ez kényszerítés vétsége lenne.

Akkor -ha netán- szétbontja sunyiban az aknát, akkor mi a teendő?

A jegyző felett a közigazgatási hivatal.
Ha szétbontja az aknát, rongálás vétsége miatt lehet feljelentést tenni.

Köszönöm válaszod, és további szép napot!

Mit tegyek?
Szeretnék megvásárolni egy ingatlant amellyel a következő a helyzet:
egy német áll.polgár 1993-ban megvásárolt egy építési telket az önkormányzattól.
1999-97-ben a telek előző tulajdonosának építési engedélye, terve alapján felépített -gyakorlatilag engedély nélkül- egy úgymond félkész házat.
Nem akarta befejezni -megszűnt számára Mo. varázsa-viszont úgy gondolta, hogy a lányának jó lesz, így 2000-ben elajándékozta azt a lányának.

Én meg szeretném venni az ingatlant.
Azt a tájékoztatást kaptam, hogy fentmaradási engedély kell, de mivel 1998 előtt épült nem fognak bírságot kiszabni az építtetőre.
Én ezen tájékoztatás megelőzően nem mondtam az építésügyi hatóságnak az ajándékozás tényét -mert akkor még nem tudtam-, így abban maradtunk, hogy a fentmaradási engedélyt a németnek kell elintéznie.

Kérdésem a következő:Mot már annak tudatában, hogy ő házat 2000-ben elajándékozta a lányának, véleményem szerint csak a lány kérhet saját telkén lévő saját épületére fentmaradási engedélyt.De mi van a bírsággal?
Az ingatlan a bírság szempontjából továbbra is 1998 előtti építésűnek minősül,vagy az ajándékozási dátum időpontját veszik figyelembe ami 2000.év akkor viszont már volt bírság.

Köszönöm segítségeteket!