elbirtoklás

Azt hiszem némi értelmezési eltérés van az eredeti írásban. Én ugy értelmezem, hogy aki eddig birtokolta, annál már lejárt a 15 év, ti pedig 7 éve birtokoljátok, tehát 8 még hátra van. Ildikó ugy értelmezte (az irásából itélve), hogy nem járt le még senkinél az elbirtoklási idő.

Jó lenne tudni, hogy melyikünk értelmezte jól, ugyanis ettől is függ az, hogy mit érdemes csinálni. Ha lejárt már a 15 év, akkor érdemesebb pert inditani.

Mindazonáltal a Te szempontodból mindegy, hogy (ha lejárt már a 15 év) az eredeti tulajdonostól, vagy pedig a birtokostól (aki majdan per során tulajdonossá válik) veszed meg az ingatlant, csak amennyiben meglesz a tulaj, akkor egy esetleges per a meglévő tulaj és az elbirtokló között évekig elhuzódhat, mig amennyiben ismeretlen a tulaj, a per sokkal előbb lezárul. Tehát ezért nem mindegy, hogy indul-e hagyatéki.

Nem, nem, még senki nem birtokolta 15 évig. A mostani birtokló kezdte meg az elbirtoklást 7 éve, ezt szerettük volna mi folytatni.
A személyes adatoknak, anyja neve alapján is utána néztünk, csodák csodájára ott is névazonosság volt. Ahol éltek régen a tulajok, az a terület már nem létezik, már nem is úgy hívják a helyet. Elutaztunk vidékre, ahol a vélhető örökös él, de az ő szülei sosem laktak az említett helyen. Így ez a szál teljesen bedugult.
Lehet-e olyan szerződést kötni most, hogy amikor a mostani elbirtokló 8 év múlva elindítja a pert, és a nevére kerül a telek, akkor azt önként és dalolva egy akkori adás-vételi szerződéssel átadja nekünk úgy, hogy mi már nem fizetünk neki, mivel ezt megtettük most, azaz 8 évvel korábban????
Egyébként ha vkinek elbirtoklás útján jut ingatlan a tulajdonába, akkor kell neki illetéket fizetni?
Köszi: Mendy

a földhivatali nyilvántartásban eleve kár volt bizni... az említett utolsó 1947-es bejegyzés még a magyar (királyi) telekkönyvi bíróság által vezetett telekkönyvi betétben szerepelhetett , amit 1970-es években a földhivatal csak átvett. Ez pedig BIZTOSAN csak nevet és jó esetben címet tartalmazott, ez tuti (mert ilyen volt az a nyilvántartás, más egyszerűen nem volt benne).

kérdés: miért csak hét éve birtokos a birtokos, ha a tulajdonos 1947 óta nincs meg? akkor elvileg ő már most 15 éve birtokolhat, mert ennek a ténynek az igazolása viszonylag egyszerű.

másfelől ha mégsem igazolható csak a 7 év, véleményem szerint minden a birtokosnak fizetett pénz ablakon kidobott. a birtokosnak ez után milyen érdeke (pénzét már megkapta) füzödne ahhoz, hogy majd 8 év múlva meginditson egy pert, amelyre csak ő jogosult? mert hogy kötelezni perinditásra senkit sem lehet, az aztán biztos. no, meg aztán meg is halhat és az örököst meg pláne nem kötelezheted perinditásra, ha van neki egyáltalán, és meg is tudod találni ezt az örököst (hisz a tualjé sincs meg...). másfelől tényleg előkerül bármely tulaj vagy annak örököse, búcsút inthatsz a pénzednek vagy perelheted az 'eladót' a pénzedért.

adásvételi szerződést biztosan nem tudsz kötni a birtokossal, mert ő nem tulajdonos. biztos van olyan ügyvéd aki valamiféle megállapodásnak titulált förmedvényt hozna neked össze, de hogy az semmire nem lesz jó, az bizonyos (többek által elöttem már okasan elmondott okok miatt).
szavaidból azt veszem ki, hogy biztositani szeretnéd magad(pénzed). valójában jelen helyzetben ezt nem nagyon tudod megtenni, majd csak nyolc év múlva. addig meg sok víz lefolyik a dunán...

ptcruiser a joggyakorlat ismer olyat hogy meállapodás alapján folytatják az elbirtoklást ez nem förmedvény
az más kérdés hogy az ellenértéket megfelelő biztosítékkal kel szolgáltatni de ezt leírtam már
egyébként én mint jogi képviselő nem javasolnék olyat hogy a bíróságon hamis tényeket adjanak elő

két Ptk. kommentárt is megnéztem, hogy nehogy félreértsek valamit, de nam igazán értem, mi a gond jelen helyzetben?
A Ptk. 122. lehetővé teszi, hogy az új birtokos saját elbirtoklása idejéhez hozzászámítsa azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek számított.

vagyis a birtokos személyében beálló változás nem akadálya a megszakítás nélküli birtoklásnak - ha az új birtokoshoz átruházás, átengedés vagy öröklés folytán került a dolog, mehet tovább az elbirtoklás.
Vagy rosszul értek valamit?

Kedves Kála!

Álláspontom szerint rosszul értelmezted a Ptk. 122. §-át.
Csak az új birtokos számíthatja hozzá a saját elbirtoklási idejéhez az előd elbirtoklási idejét, nem mindenki minősül új birtokosnak, aki a dolog birtokába lépett, hanem csak az, akinek a birtoklás folytatása szempontjából a megelőző birtokossal előd-utód kapcsolata van. Ilyen kapcsolat például az örökhagyó-örökös viszonya, a birtoklásnak a hozzátartozó részére történő átengedése, vagy például a birtok átruházással történt megszerzése. Jelen esetben a birtokos átruházni nem tud. Tehát semmiképp nem tudnak olyan megállapodást kötni, amely szerint folytatódna az elbirtoklási idő.

Amit lent írtam nem az én értelmezésem, hanem a két Ptk. kommentáré (Petrik Ferenc féle KJK-Kerszöv-ös, valamint a Complex kommentár) - én meg hajlok rá, hogy elfogadjam.
Te is csak azt írod, hogy előd-utód kapcsolat létes szükséges, de ezt nem csak az öröklés alapozza meg, hanem az átruházás és az átengedés is.

ezt tényleg nehéz megérteni
jelen esetben magát a birtokot is át lehet ruházni az elbirtoklás folytatása céljából
azt gondolom nem gondolta senki komolyan hogy a tualajdonos, vagy más pl. szívességi használó ruházná át a birtoklási idejét hisz ezen személyeknél az elbirtoklás logikailag kizártt

" A dolgot gyakran nem egyetlen birtokos birtokolja, az elbirtoklási idő alatt a birtokos személyében változás következhet be. A 122.§ kifejezetten lehetővé teszi, hogy két vagy több birtokos esetén az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthassa elődje elbirtoklásának idejét. A birtokos személyében neálló változás esetén is megszakítás nélküli birtoklásról van tehát szó. Így ha a dolog pl. átruházás vagy öröklés útján került az új birtokoshoz, a korábbi birtokos birtoklásának idejét is hozzászámítja a későbbi birtokos idejéhez, feltéve, hogy az elbirtoklás feltételei az átruházóra, az örökhagyóra stb. nézve is fennállottak."

gondoltam egyszerűbb, ha beidézem :-)

Kedves hozzászólók!

Átruházni birtokot álláspontom szerint csak ingók esetében lehet. Ingatlan esetében csak tulajdont lehet átruházni (ingatlannyilvántartás) és csak a tulajdonos teheti meg. Szóba jöhet még használat átengedése, de ettől nem kerül a használó elbirtokló helyzetbe. Soha nem lesz belőle elbirtokló.

Ezek alapján jelen esetben Mandy semmilyen módon nem folytathatja a jelenlegi birtokos elbirtoklási idejét!

Olyan nagyon jó lenne, ha Kálának lenne igaza. Mi laikusok vagyunk teljesen, de mi is így értelmeztük a Ptk-t, hogy lehet folytatni az elbirtoklási időt.....
Annyira kedvesek vagytok hogy ennyit foglalkoztok ezzel a dologgal. Ha vki még a javunkra bármit fel tud hozni, azt továbbra is örömmel fogadjuk, köszi:
Mendy

Ildikó, nem kötözködni akarok, de ilyen esetekben szokta főnököm megkérdezni, hogy "és ez hol van leírva?" mármint, hogy ingatlanra a Ptk. 122. nem alkalmazandó.

Mendy: Te komolyan kifizetnél most bármennyit arra, hogy lehet, hogy el tudod majd birtokolni 7 év mulva, és lehet, hogy nem? Egyébiránt csak jogutód tud elbirtokolni (Ildikó irta lentebb), Te mitől leszel jogutód?

Ildikó egyáltalán nem irta, hogy a 122 nem alkalmazható, hanem arról beszél, hogy nem lesz jogutód Mendyből, tehát csak saját maga kezdheti az elbirtoklást, és 15 év mulva válik elbirtoklóvá - amibe a jelenlegi birtokos nem biztos, hogy belemegy, hiszen igy ő nem kap semmit.

Részben osztom Ildikó nézetét, mindenképpen a jogelődi minőséget kell bizonyitani. A gyakorlat - a birói döntés - majd megmutatja, hogy a biróság mit fogad el jogelődi minőségnek. Az elbirtoklási idő szerintem sem forgalomképes, de nem gondolom, hogy olyan szüken kell értelmezni, ahogy Ildikó tette, tehát szerintem nem csak örökléssel lehet valaki jogutód, hanem pl. ha megvásárol egy telket, és a mellette lévő telekre vonatkozott az elbirtoklás, ez esetben szerintem jogutóddá válik az elbirtoklásban, ha a telket a továbbiakban ő birtokolja sajátjaként (és tudja igazolni, hogy jogelődje már mikortól birtokolta).

Azt gondolom, hogy próba-szerencse, azonban még igy is csak 8 év mulva tudod meg, hogy milyen döntés születik, tehát szerintem ne nagyon költs pénzt bele addig, mert igen rosszul is járhatsz.

Köszönöm derill!

Én is így gondoltam!
Egyébként amit te írtál a vásárlásról az akkor lenne igaz, ha Mandy abban a hiszemben vásárolta volna meg a jelenlegi telkét, hogy a szomszéd telek is a megvásárolt telekhez tartozik, és így birtokolná, akkor az előd elbirtoklási idejét beszámíthatná.
Ebben az esetben ugye ez szóba sem jöhet!!!

Kedves Kála!

Nem azt mondtam, hogy a Ptk 122.§ az ingatlanra nem alkalmazható!

Akkor elnézést, ezek szerint félreértettem - de a nagyon szűk értelmezéssel sem tudok igazán egyetérteni. A jogelődi minőség igazolása elég kell, hogy legyen a birtoklás folyamatosságának igazolásához - ahogy azt a jogszabály is írja, úgyhogy egyetértek Derillel.
Érdemes lehet végigböngészni az elbirtoklással kapcsolatos BH-kat és aztán eldönteni egy ügyvéddel - ingatlanforgalmi szakjogásszal, hogy mi a legpraktikusabb megoldás az adott esetben.

Ildikó jól látja a dolgot, eredetileg mi azért választottuk ezt a házat, mert úgy láttuk, tudtuk (az elején), hogy a mellette lévő telek is hozzátartozik, mert egyben van a mai napig is bekerítve. Akkor még nem tudtam, hogy 170 nöl nem lehet ekkora, mert nem voltam benne jártas. Mivel egybe volt bekerítve, azt hittük ekkora a telek. És azért költözünk ki Bp-ről, hogy legyen terünk, és ne építsen senki 5 m-re mellénk. Már a szerződéskötés előtt kiderült, hogy szó sincs ekkora telekről, de ekkor meg már beleszerettünk a házba, és gondoltuk hogy majd megvesszük hozzá a telket. Az ismertetett indokok alapján ugye ez nem lehetséges.
Mendy

rite: tartom az álláspontom, nem lehet sz'tem jó megoldás a birtok átruházása MEGÁLLAPODÁS-félével elbirtoklási idő hozzászámításához. véleményem ildikó31 és derill véleményével azonos, nem kívánom őket ismételni, mert érhetően irták le álláspontjukat amivel személy szerint egyet értek.

mendy: ezt eddig nem mondtad, hogy a nevezetes telek a ti házatok telkéhez van hozzá kerítve! akkor mondjad már el légyszíves hogy a hogyan és ki birtokolja a telket és mit akarsz átvenni, ha a tietekhez van kerítve és ti használjátok???
már bocs de a akkor ti vagytok a birtokosok ugye? mert itt akkor azt kell bizonyítani a bíróságon hogy a ti eladótok mikortól birtokolt (így egyben) és azóta eltelt-e a 15 év a kereset benyújtásáig. ha igen (már nálatok következett be) nyert ügyetek van sz'tem.

ptcruiser: Erre a házra 2004. decemberben kötöttünk adás-vételi szerződést,és a Földhivatalban 2005 áprilisában került a nevünkre. Addig bank, papirok, ügyintézés, stb... A szerzkötés előtt nem sokkal kiderült, hogy nem tartozik az egész bekeritett telek a házhoz, de mi ennek ellenére belementünk, hogy majd megpróbáljuk megvenni. Miközben ezek zajlottak, kiderült, hogy nem tudjuk megvenni a telket, mert a következő a története: (csak azt irom le, amit még nem irtam le eddig): Akitől vettük a házat (ELADÓ), ami egy 170 nöl-es telken van hivatalosan, ő ezt a telket 2001-ben vásárolta XY-tól. Ez a telek akkor még XY tulajdona volt, aki ezt a telket 1997 körül vásárolta, de neki is kicsinek tűnt, nem akart rá igy épiteni. Fel akarta keresni a szomszédokat, de nem találta, erre bekeritette az egészet mint sajátját (a két telket együtt), és elkezdte birtokolni 1998-tól. Kaszálta, fákat ültetett, keritést csináltatott, tehát gondozta rendesen, és elkezdett máshol épitkezni. Pénze fogytán volt,és a bekeritett telkek közül eladta azt, ami amúgy is az övé volt. Igy maradt neki (XY-nak) ott csak az elbirtokolt telke. Akinek eladta a telket (ELADÓ), vele jó viszonya alakult ki,és igy nem azonnal az elválasztó kerités felhúzásán dolgoztak, hanem hagytak mindent igy egyben bekeritve. ELADÓ elkezdett épitkezni 2002-ben, de anyagilag nem tudta tovább finanszirozni, és eladta nekünk a házat féligkészen. ELADÓ, egy véletlen elszólása alapján derült ki, hogy ez két telek. Nem akarta ő elhallgatni, mondta hogy 170 nöl-es a telek, de ez nekünk azt jelentette, hogy nyilván ami be van keritve, az akkora. Tehát a bekeritett telek fele csak a miénk hivatalosan, és csak 2004 decemberétől van hozzá bármi közünk is. Nem bizonyithatjuk a Biróságon hogy 15 éve birtokoljuk, mert XY már a Földhivatalban bejegyeztette elbirtoklási igényét úgy 2-3 éve, mert úgy látta, hogy úgy változnak a telek tulajdonosai, hogy nem szeretné, hogy vki ezt elbirtokolja újra vagy előle... Hogy ez lehetséges vagy nem azt nem tudom, de most nem is érdekes. A lényeg, hogy ez egy teljesen normális kedves, intelligens ember feleséggel, 3 gyerekkel, és egy félbenlévő épitkezéssel. Õ őszintén elmondta, hogy nem tudja hogy megy ez az elbirtoklás folytatása dolog, nekünk kell utána nézni. Megállapodtunk egy összegben, amit ha tudunk kötni bármi szerződést vagy megállapodást, megkap az elbirtoklás eddigi idejéért cserébe. Mi nem tudtuk hogy ezt nem lehet, mert mi is a Ptk 122.-ben azt olvastuk hogy lehet, vagy legalábbis igy értelmeztük mint laikusok. Mi simán átvettük volna, folytattuk volna a használatát, művelését,és 8 év múlva mi mentünk volna biróságra. Puszta óvatosságból, elővigyázatosságból és naivan kezdtem el itt érdeklődni. Most úgy érzem, hogy amiért kiköltöztünk az Isten háta mögé, azt mégis elveszitjük: a zöldet, a levegőt, a teret. Igy olyan pici ez a telek, hogy még egy garázst sem szabad már rá épiteni, pedig még mennyi minden mást is szerettünk volna itt véghez vinni. El is vagyok keseredve.
Hol lehet BH-knak (feltételezem az biroi határozat) utána nézni? Én mint kivülálló tudok ilyesmikhez hozzájutni, vagy ez csak a TI kiváltságotok???
Nem is gondoltam volna, hogy egy szó pár nap alatt már nem ugyanazt fogja jelenteni (elbirtoklás folytatása).
No, hát jó éjszakát és 7végét. És még mindig várom a megmentő reménysugarat. Hátha...
Köszönettel: Mendy

Nos ez az az eset szerintem, amikor a jogutódlás fennállását a biróság is el fogja fogadni (jól kell megindokolni). Tehát véleményem szerint beszéld meg a nagyon rendes 3 gyerekes jogelődöddel, hogy 8 év mulva Te benyujtod az elbirtoklási kérelmedet, ő mint jogelőd tanusitja, hogy már birtokolta 7 évig (nem ártana ehhez most valamilyen nyilatkozatot késziteni, amit két tanú aláir, aki lehetőleg nem Joda koru, nehogy 8 év mulva már hamuja se legyen), és 8 év mulva benyujtod mindezt a biróságra. Amennyiben a biróság az elbirtoklást megállapitja, akkor fizetsz a jogelődödnek az elbirtoklási idő folytatásáért, amennyiben nem, akkor nem (köthettek erre most szerződést), hanem majd vársz még 7 évet, és saját jogon birtoklod el. Eléggé kétlem, hogy az eredeti tulaj jelentkezni fog, ha eddig nem tette, de azért nem kizárt, tehát addig semmiképp se fizess, amig nem biztos a dolog. Viszont ez most 8 évre köt, arra a területre mindaddig nem érdemes épiteni (szerintem nem is kapnál rá épitési engedélyt, de azért sose lehet tudni), amig nem rendeződik a jogi sorsa.

Ja BH-k. CD jogtárban tudsz hozzájutni, ez minden halandó számára megvásárolható, azonban nem olcsó. Érdemesebb valakit felkutatni, akinek a munkahelyén eleve van, és ott megnézni.

Egyébiránt a BH-k sem teljes mértékben irányadóak. Magyarországon ugyan nincs esetjog, azonban valahol mégiscsak van, hiszen a Birósági Határozatok irányadóak arra nézve, hogy bizonyos, jog által pontosan nem szabályozott dolgokat a biróságok hogyan értelmeznek. Nyilvánvalóan nem lehet megtenni azt például, hogy jogutódlásként elfogadnak Sopronban valamit, amit viszon Miskolcon nem, erre szolgálnak iránymutatásul tehát a BH-k. Azonban ahogyan az életviszonyok is, ily módon a BH-k is változnak időnként, egy 2003-ban hozott BH nem biztos, hogy irányadó lehet mondjuk 2005-ben (vegyük csak figyelembe az Uniós csatlakozást, amivel az Unió által kidolgozott rendeletek és irányelvek kötelezővé váltak nálunk is).

Tehát az, hogy van egy BH, nem jelenti azt, hogy nem lehet azzal ellentétes döntést hozni, csak azt jelenti, hogy nem lehet megtenni, hogy egyik hónapban ellentétes, másik hónapban vele azonos, vagy egyik városban ellentétes, másik városban vele azonos döntések szülessenek.

A BH tehát jó iránymutatás, de igen képlékeny, változtatható.

derill: Köszi szépen az infókat. Most már majd csak-csak jutunk valamire.
Üdv:
Mendy

osztom derill álláspontját, de egy fenntartássa: most nem tud szerződést kötni jogelőddel. Nyilatkozat két tanúval jó ötlet. Nyolc év múlva bíróság nagyon jó eséllyel, ti meg majd akkor számoltok el.
Most nem szépet mondok: de ha ti igy bekerítve átvettétek, ő keresztet vethet az eddigi birtoklásra ha mással próbál alkudozni... mivel megszakadt a birtoklása! Ha ajogelőd rugalmatlan, rossz esetben 14,5 év múlva biztos nyersz a bíróságon.

Köszi nagyon!!
Üdv:
Mendy

• üdülőépület, stb. A gáz csak ott van, hogy a földhivatali térképszelvényen rossz helyre van feltüntetve és nem akkora (kisebb) alapterülettel mint a valóságban. A szomszéd elkezdett pattogni, hogy nincs engedély és hogy lebontatja, stb.stb.

1. kérdés: ha be van jegyezve a ház a földhivatali nyilvántartásab az ugye akkor is csak jogerős használatbavételi engedély alapján történhetett?
2. lehet e fentiek alapján a földhivataltól helyszínrajz feltüntetési korrekciót kérni és hogyan?
3. Kértük a 2.pontban lévő helyszínrajz feltüntetés rendezését arra hivatkozva, hogy hibás az, de erre 60 nap múlva se jött válasz a földhivataltól. Kérdés: ha nem válaszol, akkor azzal elismeri e, hogy igazunk van, vagyis ő vezette fel a helyszínrajzott annó hibásan.

Válaszaitokat, tanácsaitokat előre is köszönöm!