Haszonbérleti szerződés

Mikor vehetem meg az általam frissen haszonbérre kibérelt termőföldet?

Tiltja valamilyen jogszabály, hogy pár hónapon belül megvehessem?

"Mikor vehetem meg az általam frissen haszonbérre kibérelt termőföldet?"
Amikor akarod.

(A haszonbérletre ugyanúgy van előjog, mint a vásárlásra. Ha tehát ezzel akarja valaki az első - na, jó, a második -helyre csempészni magát az elővásárlási sorban, akkor nem biztos, hogy működni fog.)

Köszönöm! Azt hallottam, hogy csak 3 év bérlés után. Akkor nincs ilyen kitétel, örülök! :)

Lehet, hogy rosszul kérdeztem! :)

Mikor élhetek a haszonbérbe vett földel kapcsolatban kikötött elővásárlási jogommal? Akár azonnal is?

Értelem szerűen, akkor...

HA éppen eladó az a föld és VAN is MÁR rá vevő.
Azaz az adásvételi szerződés létrejött valaki mással.

Hisz

• az elővásárló
• a vevő HELYETT léphet be
• a már mással létrejött szerződésbe

- -

Ha netán "VÉTELI JOG"-od van az más.
De gondolom nem az van.

Vételi jog: ha úgy döntesz megveheted és ekkor kötelező neked eladni.

"Mikor élhetek a haszonbérbe vett földel kapcsolatban kikötött elővásárlási jogommal?"
Erre már te válaszoltál: 3 év bérlést követően.

:) Köszönöm!

Akkor, ha jól értem, jobban járok, ha nem írok be elővásárlási jogot a szerződésbe?

Mert ha beírom, akkor nem vehetem meg 3 évig, de ha nem írom be, bármikor megvehetem?

Van különbség a vételi jog és az elővásárlási jog között?

Van.

Köszönöm!

Érdemes-e vételi jogot kikötni haszonbérlet esetében, ha a célom az, hogy pár hónapon belül megvegyem a haszonbérbe vett földet?

Igen.

Hisz akkor te egyoldalúan mondhatod, hogy: MOST megveszem.

Így te leszel a szerződéses vevő a kifüggesztéskor
és mások élhetnek az elővásárlási jogukkal,
ha van nekik olyan, ami erősebb még nálad is.

A vételi jognak van

• határideje

és

• szokott lenni díja is

Nyilván csak akkor fog vételi jogot adni a tulajdonos neked, HA
ő egyébként el AKARJA adni a határidőig terjedő időszakban.

Bea1

Jájjj....

1.
Bármikor megveted, ha éppen eladó
és veled köt szerződést a tulajdonos.
Ekkor legfeljebb más a tiédnél erősebb jogú elővásárló viheti el előled a kifüggesztés során.

2.
Az elővásárlási jogod alapján akkor veheted meg, ha

• már eladták valakinek (ki van függesztve)

DE!!!

• a te elővásárlási jogod erősebb.

3.
A vételi jogról meg alább volt már szó...

Köszönöm a válaszokat!

2012. évben kötött termőföld bérleti szerződés lejárt 2017. év végén. Kérdésem az lenne, hogy a 1994. évi LV. törvényt kell még alkalmazni erre a szerződéses viszonyra, vagy az új földtörvényt. A bérlő ugyanis úgy, hogy a szerződése lejárt tovább művelte a földet, a szerződés megszűnésekor mezei leltárt nem nyújtott be, az új bérlő művelési kötelezettségét megakadályozza. Birtokvédelem elindítva, csak nem tudjuk az elszámolásra melyik jogszabály az érvényes, illetve, hogy a mezei leletárt érvényesítheti-e jóval a szerződés megszűnése után. Segítséget előre is köszönöm.

Tisztelt Szerkesztőség!

Haszonbérleti szerződés kifüggesztésével kapcsolatban lenne kérdésem.
Amennyiben a földrészletnek két tulajdonosa van, de a haszonbérleti szerződés nem külön okiratba lett foglalva, hanem egy szerződésen lett megkötve mindkét tulajdonossal, ez esetben a jegyző felé a hirdetményi úton történő közlésre vonatkozó közzétételi kérelmet elég ha az egyik tulajdonos nyújtja be, vagy mind a kettőnek be kell nyújtania külön kérelmen?

Előre is köszönöm a választ!

Tisztelt Szerkesztők!

Környékünkön bevett gyakorlat, hogy (MOSZ ajánlással egyezően) a korábban 20 évre megkötött haszonbérleti szerződést közös megegyezéssel felbontják a felek 19 év és xx napra, majd új szerződést kötnek újabb 20 évre - az új szerződést kifüggesztik, és a korábban 19 év xx napig haszonbérlő a volt haszonbérlői státusszal elviszi a földet.
E szerint az értelmezés szerint ugyanazon felek között a két szerződést nem tekintik ugyanazon jogviszony meghosszabbításának, hanem az új szerződést új jogviszonyként értelmezik (amivel a 20 éves időkorlát megkerülhető).
Kérdésem tehát egyrészt, hogy ha a felek a korábbi szerződést közös megegyezéssel felbontják, majd újat kötnek (kifüggesztéssel), azt két külön jogviszonynak kellene-e tekinteni vagy a korábbi jogviszony meghosszabbításának (ugyanazon felek között, megszakítás nélkül, ugyanarra a területre)? Másrészt pedig, hogy a volt haszonbérlői státuszra hivatkozással meddig gyakorolható előhaszonbérleti jog (pl. 15 évre felbontják a szerződést, kifüggesztik az újat mondjuk 10 évre, a volt haszonbérlő erre a státuszára hivatkozhat-e (hiszen a kettő együttes időtartama a 20 évet meghaladja)?
Amennyiben a volt haszonbérlő korlátlanul hivatkozhat volt haszonbérlői státuszára (20 éven túl), akkor viszont mi értelme a 20 éves időkorlátnak a törvényben?
Köszönöm szépen!

@br92

a jegyző felé a hirdetményi úton történő közlésre vonatkozó közzétételi kérelmet a 2 tulajdonos megállapodása (döntése) szerinti tulajdonos nyújtjhatja be, én ezt rögzíteni szoktam a szerződésben.

"474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet

7. § (1) A közzétételi kérelmet a haszonbérbeadónak kell benyújtania a jegyzőhöz. Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát osztatlan közös tulajdonban álló föld képezi, és a szerződés szerint a haszonbérlet

1. a földrészlet területének egészére jött létre, vagy
2. a földrészletnek csak egy meghatározott részére jött létre, de a Fétv. szerinti használati megosztásról szóló megállapodás alapján azt több tulajdonostárs adja haszonbérbe,

a közzétételi kérelmet a tulajdonostársak döntése szerint kijelölt tulajdonostárs nyújthatja be."

@mrng5

új közzététel, új szerződés= új jogviszony.

A korábbit nem felbontják, hanem megszüntetik.

Felsőbírósági döntés van arra nézve, meddig hivatkozhat vki a "volt haszonbérlői" minőségre.

A 2019. január 11. napjától hatályos szabályozás szerint nem csak a volt haszonbérlő állhat első helyen, bár amit írsz gyakorlat, az valóban visszasságra adhat okot......

dr_Egyed_Zoltán

Köszönöm a választ.
Esetleg a felsőbírósági döntés számát le tudná írni?
Eddig csak olyat találtam, amely azt írja le, mit jelent a közvetlenül bérelte, ill. bérli kifejezés, olyat azonban nem, amelyből megtudnám, hogy meddig (akár 20 éven túl is?) hivatkozhat erre a minőségre a volt haszonbérlő.

20 évente egyszer legalább közzé kell tenni a szerződést. Ha csak 5 évre kötik, akkor hosszabbíthatnak a felek további 15-öt. Közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik és aznap újat köthetnek, amelyet közzé kell tenni. Ha nincs a rangsorban előrébb álló jogosult, akkor a régi-új bérlő használhatja újra 20 évig. A lényeg, hogy 20 évente egyszer legyen közzététel. (jelenlegi szabályok szerint, kérdés mi lesz 10-15-20 év múlva). Állattartó, ökogazda, kertészeti tev. szintén versenyben van, így nem 100%, hogy a volt bérlő viszi el.

Bh-ban egyre gondoltunk sztem, csak máshogy közelítettük meg a problémát. :)

A "földet használó" - így pl. a bérlő - földművest [18. § (1) b)] nem előzi meg az állattartó, a bio-, a kertész stb. [Mindezek csak az (1) d-e) pontja alá tartozókat előzik.)
A földet használó földművest tulajdonképpen senki nem előzi meg - csak az állam. (De még annak a joggyakorlása is célhoz kötött.)

Adásvétel esetében igazad is van kolléga úr, de haszonbérletnél máshogy alakul a sorrend. :)

Elnézést, valóban tévesen hivatkoztam a jogszabályhelyet. De a rangsor érdemben itt sem lesz más. Az általad soroltak bérlet esetén sem előzik meg - főszabályként - a "volt haszonbérlőt", hanem "megegyező ranghelyen illeti meg" őket az elővásárlási jog. (Gyakorlatilag tehát csak akkor előzhetik meg a bérlőt, ha utóbbi nem családi gazdálkodó.)

Így van, ahogy írod.

Ranghely egyezőség állhat elő (volt földhasználó és állattartó, eredetterméket előállító, öko gazda, kertészeti és vetőmag előállító) között és az alsorrend lesz a döntő (családi gazdálkodó, fiatala fm, pályakezdő gazd.)

Én ebből szoktam puskázni, mert szemléletes:

https://www.nak.hu/…abalyozasban?…