Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

Vazze!

Olvasd már legalább, amit te magad idézel...

"A közös képviselő tehát választott tisztségviselő
és miután választással kapja megbízását,
így e tisztség elnyeréséhez
szakmai (társasházkezelői)
képesítési elvárást támasztani nem !!!! lehet."

Akkor miért nincs igazam?!!!

- -

HA elolvasod amit beidéztél...
Akkor beláthatod, hogy tévedtél.

Szóval: olvasd már el vazze!!!! figyelmesen persze.

Nem volt igazad!

Közös képviselő választása
Mikor társasházkezelő a közös képviselő is
Társasházkezelői tevékenység, szakképesítés az üzletszerűség kérdései
Közös képviselői tisztségre a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban:
Thtv.) 28.§ d) pont szerint (figyelemmel a 49.§ (1) bekezdésére, ld. kizáró feltételek)
megválasztható a társasházban lakó magánszemély tulajdonos (természetes személy), vagy jogi
személy tulajdonos (Bt., kft., rt., stb.), tulajdonostárs, vagy más a társasházon kívüli
magánszemély (természetes személy), illetve egyéni vagy társas vállalkozás (jogi személy) is.
Intéző bizottságot és számvizsgáló bizottságot azonban csak tulajdonostársak köréből lehet
választani Thtv. 27.§ (3). A közös képviselő tehát választott tisztségviselő és miután
választással kapja megbízását, így e tisztség elnyeréséhez szakmai (társasházkezelői)
képesítési elvárást támasztani nem lehet. A közös képviselő feladatát a társasházi törvény 43-
48.§-ai tartalmazzák. Ezekből az is következik, hogy a közös képviselő köteles gondoskodni a
társasházkezelői tevékenységek megoldásáról is.
A társasházi törvény 43.§ (2) alapján a közös képviselő megválasztásával egyidejűleg dönteni
kell arról is, hogy a közös képviselő egyúttal társasházkezelői feladatokat is ellát, vagy sem.
Amennyiben a társasházban lakó magánszemély tulajdonostársat választják meg közös
képviselőnek és a közös képviselői tevékenység ellátása mellett a társasházkezelést is feladatául
jelöli meg a közgyűlés (52.§ (2) bek), akkor dönteni kell abban, hogy képesítés megszerzését
előírják vagy sem, ha úgy döntenek, hogy igen, akkor a képesítés megszerzésével kapcsolatos
költségeket is vállalni kell a társasházközösségnek, feltéve, ha a közös képviselő ezt saját
költségére nem vállalja. (Thtv. 55.§ (1) bekezdés) Ez esetben a tulajdonostárs magánszemély
közös képviselő feladata mellett társasházkezelői tevékenységet is ellát, ezt díjazás (tiszteletdíj)
ellenében is végezheti és tevékenysége nem üzletszerű, nem vállalkozás jellegű (55.§ (2) bek.).
Megjegyzendő, hogy ez esetben a közös képviselőnek eleve olyan személyt kell jelölni, aki
vállalja nem csak a közös képviselőséget, hanem a társasházkezelői tevékenység ellátását, sőt a
társasházkezelői (vagy ingatlankezelői) szakképesítés megszerzését is.
Ha olyan döntést hoznak, hogy a társasházkezelés is a magánszemély tulajdonostárs közös
képviselő feladata, de képesítési követelményt nem ír elő a közgyűlés, akkor ezt a tulajdonostárs
közös képviselő esetében megteheti a közgyűlés. Ebben az esetben a tulajdonostárs közös
képviselő feladatát díjazás ellenében (tiszteletdíj) látja el, de tevékenysége nem üzletszerű és nem
is vállalkozási jellegű. (Thtv. 55.§ (2) bekezdés)
Más a helyzet, ha egyéni vagy társas vállalkozást bíz meg a közgyűlés a közös képviselői és
társasházkezelői feladatok ellátásával. Az egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás (Bt, Kft. Rt.
lakásszövetkezet) azonban csak akkor vállalhatja el a társasházkezelői megbízatást, ha a
vállalkozó vagy a társas vállalkozás egy alkalmazottja társasházkezelői (vagy ingatlankezelői)
képesítéssel rendelkezik és a vállalkozás tevékenységi körébe az ingatlankezelés beletartozik.
(54.§ (1) bekezdés)
A fentiekből egyértelműen az következik, hogy nem a közös képviselői tisztség ellátása
kapcsolódik szakképesítés megszerzéséhez, hanem a társasház kezelési tevékenység ellátása.
(Thtv. 52.§ (1)-(2) bekezdés) A társasház közgyűlésének alapvetően az a dolga, hogy egyrészt
közös képviselőt válasszon (Thtv. 28.§ d). pont), másrészt megjelölje, hogy a társasház kezelési
tevékenységet a közös képviselő lássa el, vagy sem (43.§ (2) bekezdés). Ez utóbbi esetben a közös
képviselő feladata a társasházkezelői tevékenységet ellátó természetes személy, egyéni vagy
társas vállalkozás kiválasztása, az ezzel járó feladatok ellátásával való megbízás kiadása.
Természetesen e megbízást elfogadóknak rendelkezniük kell társasházkezelői (vagy
ingatlankezelői) szakképesítéssel és ilyen tevékenységi kör ellátására szóló jogosítványokkal.
A lakásszövetkezetek jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek és az általuk kezelt épületek
kezelését vagy saját szakképzett munkavállalókból álló szervezet létrehozása útján, vagy külső –
megfelelő szakképesítéssel és bejegyzett tevékenységi körrel rendelkező – egyéni vagy társas
vállalkozókkal látják el.

MajorDomus

Tehát igazam volt...

"nyilván nem ingyé fogja felvállalni, hanem üzletszerűen, azaz pénzért"

1.

Miért nyilván ?!

Attól, hogy ez a gyakorlat...
A törvény még megengedi, hogy ne vállalkozóként vállalja.

2.

Egyébként mit is vállal?
Mert a két funkciót nem kéne összemosni!

A közös képviselőséget?
Ahhoz akkor sem kell képzettség,
ha pénzért csinálja,
vagy akár vállalkozóként.

A társasház kezelést?
Ahhoz kell a képzettség és regisztráció,
ha vállalkozóként csinálja.

Az a baj, hogy nem veszítek észre,
hogy két KÜLÖN funkcióról van szó.

• közös képviselő
• társasház kezelő

Amikre eltérő előírások érvényesek a törvény szerint.

Az pedig csak egy dolog, hogy
tipikusan a kettőt
ugyanaz a vállalkozó csinálja
a gyakorlatban...

Ezért RÁ a szigorúbb előírás érvényes a társasház kezelés okán.

Ettől még azonban lehetnek helyek, ahol
a közös képviselő más, mint társasház kezelő.
Akkor pedig már külön-külön kell vizsgálni a képzettséget...

Ezt kéne megértenetek végre.

Ahelyett, hogy csak az általatok tapasztaltból indultok ki, tagadva a többi lehetőséget, ami pedig létezik.

A közös képviselő nem társasházkezelőSzerkesztés

(forrás: Farkas Tamás, Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége /LOSZ/ elnöke, 2014.december)

A 2003. évi CXXXIII. tv. a társasházakról alaposan felkeltette valamennyi társasház érdeklődését, és ugyancsak gyakran foglalkozik a törvénnyel a sajtó is. Ez örvendetes tény, azonban van egy kérdéskör, amely mind az írott, mind az elektronikus médiában hibásan vagy jó esetben is félreérthető módon kap hangot. Ez a téma pedig a közös képviselet és a társasházkezelő kérdésköre.

Úgy tűnik, a jogalkotó minden igyekezete ellenére keverednek a fogalmak és az ahhoz kapcsolódó tevékenységi szabályok. Az alábbiakban megkísérlem egyértelműsíteni a közös képviselő fogalmát, a társasházkezelő tevékenységét, a közös képviselet, illetve a társasházkezelés formáit, az ehhez kapcsolódó vállalkozás elszámolásának mikéntjét. Elsőként is tisztázzuk, hogy minden társasháznál kötelező közös képviselőt (vagy intéző bizottságot) választani. A közös képviselő tehát választott tisztségviselő, és miután választással kapja megbízását, így e tisztség elnyeréséhez szakmai (társasházkezelői) képesítési elvárást támasztani nem lehet. A közös képviselő feladatát a társasházi törvény 43-47. §-ai tartalmazzák. A közös képviselő köteles gondoskodni a társasházkezelői tevékenységek (lásd: társasházi törvény 52. §) megoldásáról is. Ennek egyik módja, hogy megbízási szerződéssel foglalkoztat társasházkezelőt, vagy maga a közös képviselő a társasházi törvény 43. § (2) bekezdése alapján látja el a társasházkezelői tevékenységet is. Ebben az esetben a közgyűlésnek rendelkezni kell arról is, hogy adott esetben a társasházkezelői szakmai képesítés megszerzésének költségeit - ha a közös képviselő ezt nem vállalja - a társasház vállalja-e. Ha a közös képviselő egyúttal az adott társasház tulajdonostársa is, akkor a társasházkezelői szakmai képesítés megszerzését vagy megkövetelését a törvény nem írja elő.

Magyarul a társasházi tulajdonostársak közül választott közös képviselőnek kötelezően társasházkezelői szakmai képesítéssel rendelkeznie nem kell, és ha társasházkezelői tevékenységet is ellát, e képesítés megszerzését sem lehet tőle megkövetelni.

Más kérdés, hogy a lakóingatlan fenntartását, felújítását, gazdálkodásának szervezését, közös tulajdonának hasznosítását szakmai ismeretek hiányában meglehetősen kockázatos vállalni, de a törvény ma ilyen és ehhez kell tartani magunkat. A fenti gondolatmenetet folytatva jöhet szóba, hogy a társasház közgyűlésén a tulajdonostársak úgy is határozhatnak, hogy a közös képviseletet nem a tulajdonostársak köréből, hanem külső természetes személyre vagy gazdálkodó szervezetre bízzák. (Itt csak azt jegyzem meg, hogy intéző bizottság csak a társasház tulajdonosai közül választható, így ha külső forrásból kívánja megoldani a közös ügyek intézését a társasház, akkor a törvény szerinti választási lehetőség, azaz közös képviselő, illetőleg intéző bizottság közül csak a közös képviselői megoldás jöhet szóba!)

Ebben az esetben a közös képviselő választásakor abban is dönteni szükséges, hogy a közös képviselő egyúttal és egyidejűleg a társasházkezelő tevékenységet is ellátja. (Természetesen elmaradhat a közgyűlési döntés a társasházkezelői tevékenység végzésének ily módon kiemelt és megerősített ellátásáról, de akkor azt kell feltételeznünk, hogy a közös képviselői megbízás ezt magától értetődően tartalmazza.)

A választással megbízott közös képviselő így szolgáltatást lát el a társasháznak, ez a szolgáltatás a társasházi lakóingatlan-kezelés (SZJ 70.32), amelyről a közös képviselő köteles számlát adni, és ebben a számlában 27%-os áfa-mértéket is fel kell számítania. (Feltéve, ha az adott közös képviselő nem alanyi adómentes áfa-körbe jelentkezett be!)

Az imént leírtakból következik, hogy nem a közös képviselet lett 27%-os áfa-köteles körbe sorolva, hanem a közös képviselő által ellátott lakóingatlan-kezelési szolgáltatás vált 2004. január 1-jétől immár véglegesen normál áfa-mértékűvé. Hangsúlyozandó, hogy mindazon természetes személyek vagy gazdálkodó szervezetek, akik/amelyek közös képviseletet vagy társasházkezelést, szolgáltatást vállalnak, kötelesek társasházkezelői képesítéssel (gazdálkodó szervezet esetében annak legalább egy alkalmazottja) is rendelkezni.

Ez a kötelezettség nemcsak a törvényi előírásból következik, hanem a vállalkozással összefüggésben is, hiszen vállalkozó csak megfelelő szakképesítéssel vállalkozhat egy-egy, a mi esetünkben társasház-kezelési tevékenységre. Fontos tehát annak tisztánlátása, hogy az üzletszerű vállalkozás jellege hozza magával a társasházi lakóingatlan-kezelési szolgáltatás létrejöttét, amihez szakképesítés (társasházkezelői) szükséges. Miután a társasházkezelés része a közös képviselő törvényben megjelölt feladatának, maga a közös képviselet vállalkozásban ellátása (és csak az üzletszerű vállalkozás esetében) válik szakmai képesítéshez kötötté.

Nincs tehát ellentmondás azzal a korábbi kitétellel, hogy a választott közös képviselőnek nem lehet képesítési előírást szabni, miután az üzletszerű vállalkozás esetén a vállalkozónak (gazdálkodó szervezetnek) egyidejűleg a vállalkozási szakmai követelményeknek is meg kell felelnie, tehát ez a vállalkozó oldaláról kötelezettség, nem pedig a társasház oldaláról elvárás. Vélhetően ebből származik az a hibás szemlélet is, hogy a közös képviselőnek kötelező a szakmai képesítés megszerzése.

Lényeges és a törvény tartalmából nem egyértelműen kitűnő szabály, hogy az üzletszerűen végzett társasházkezelői, illetőleg az üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet kizárólag olyan természetes személy vagy olyan gazdasági társaság láthatja el, aki a fentiekben meghatározott szakképesítést megszerezte.

Ezen megfogalmazás értelmezése szempontjából a lakásszövetkezet gazdasági társaságnak minősül, hiszen egyrészt gazdálkodó szervezet, a kötelezettségei nagyrészt a gazdasági társaságok kötelezettségeihez igazodnak, másrészt indokolatlan és indokolhatatlan jogkorlátozás volna a jogalkotó részéről, ha az erre egyébként feljogosított szervezetek valamelyikétől diszkriminatív módon megvonná a társasházkezelés jogát. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a lakásszövetkezet valamely alkalmazottjának vagy tisztségviselőjének nem kell rendelkeznie az előírt képesítéssel, a törvény jogalkotó szándéka szerinti kötelező rendelkezését természetesen be kell tartaniuk a lakásszövetkezeteknek is.

Vazze!

Mutasd már meg végre, hogy
melyik jogszabály ír elő végzettséget
a közös képviselőnek?!!!!

Nem bírod felfogni, hogy
a közös képviselő
egy választott tisztég.

Tehát nem kell hozzá végzettség.

Ahogy semmilyen választott tisztséghez nem kell!!!!!

Hisz ez a választás lényege...
Bárki választható aki nem kizárt a választásból.

Vajon sikerül megértened végre?
Hogy épp ezért közös képviselőnek
nem kell SOHA-SEMMILYEN végzettség.

Hisz választott képviselő!!!!!!!

- -

Más kérdés az, ha a megválasztása után
a közösképviselőt
megbízzák!!!! a képviselőség mellé!!!!
a társasházkezeléssel is.

Ekkor jön CSAK szóba, hogy kell-e neki társasházkezelő képesítés.

Amennyiben vállalkozó akkor kell.

Akkor meg nem kell... ha a kivételbe esik bele.
(azaz: ha magánszemély, tulajdonos, nem vállalkozó)

,,Ez sem igaz, ugyanis ha a külsős közös képviselő akár magánszemély, akár vállalkozó, nyilván nem ingyé fogja felvállalni, hanem üzletszerűen, azaz pénzért, akkor pedig kutya kötelessége regisztrálnia magát az önkormányzatnál. Hiszen pont ezt fogja tiltó listára rakni ugyanazon önkormányzat, ha hivatalos határozatban eltiltják a tevékenység végzésétől,,

Pontosan ez a lényeg!

Én csak azt nem értem miért vitázol itt feleslegesen napok óta!

Felesleges időpocsékolás,meggyőzhetetlen emberekkel.

"Ez így, ebben a formában nem igaz."

Mutasd a jogszabályt!!!! ami szerint nem igaz.

A mindenféle emberek véleménye nem számít...

CSAK a JOGSZABÁLY!

Azt melyik tud mutatni?

Egyik sem... és te sem, mert nem létezik.

nonolet

„Közös képviselő bárki lehet aki nincs kizárva.
Akár magánszemély, akár vállalkozó.
SEMMILYEN képzettség NEM kell ehhez a funkcióhoz!!!!”

Ez így, ebben a formában nem igaz. Két esetben nem kell neki végzettség

1. Ha ez a személy tulajdonostárs a házon belül
2. A társasház 4 v. 6 lakás alatt van, pontosan nem tudom, de akkor akár külső személy is elvállalhatja képzettség nélkül, de ugyanúgy mindkét esetre érvényes, hogy a THT alapján kell a közös képviselőséget ellátnia.

„Társasházkezelő is bárki lehet aki nincs kizárva. Akár magánszemély, akár vállalkozó. Azonban neki kell az előírt végzettség is társasházkezeléshez....Annak a társasházkezelőnek aki VÁLLALKOZÁSBAN!!!! társasházkezelő regisztrálnia kell magát az önkorinál is társasházkezelő vállalkozóként.”

Ez sem igaz, ugyanis ha a külsős közös képviselő akár magánszemély, akár vállalkozó, nyilván nem ingyé fogja felvállalni, hanem üzletszerűen, azaz pénzért, akkor pedig kutya kötelessége regisztrálnia magát az önkormányzatnál. Hiszen pont ezt fogja tiltó listára rakni ugyanazon önkormányzat, ha hivatalos határozatban eltiltják a tevékenység végzésétől.

Most beszéltem egy ismerős társasházkezelő-közös képviselővel, aki egy kft. keretein belül végzi mindezt több házban is. Az információk tőle származnak.

Ne légy már megint agyatlan fröcsögő.

"ilyen!!!! tevékenységével összefüggően!!! keletkezett"

Azaz a közösképvielői/társasházkezelői munkája miatt ítélték el.
Pl. lopott a közös kasszából és erről van!!! ítélet is.

Amíg nincs ilyen ítélet,
addig te csak egy rágalmazó vagy...

Hapciusz

Hát nem vagy egy észlény az biztos... ha ennyire
nem tudod külön választani és átlátni az eseteket.

Két funkció létezik a társasházban.

• a közös képviselő

és

• a társasház kezelő

Ezeket elláthatja

• egy személyben is valaki

közösképviselő+társasházkezelő

de!!!

• elláthatja két külön személy is

az egyik a közöképvielő
a másik a társasházkezelő

- -

Közös képviselő bárki lehet aki nincs kizárva.
Akár magánszemély, akár vállalkozó.
SEMMILYEN képzettség NEM kell ehhez a funkcióhoz!!!!

- -

Társasházkezelő is bárki lehet aki nincs kizárva.
Akár magánszemély, akár vállalkozó.

Azonban neki kell az előírt végzettség is társasházkezeléshez.

KIVÉVE!!!!!!! ha éppen egy

• olyan MAGÁNSZEMÉLY közös képviselő

lesz a társasházkezelő IS egyszemélyben

• aki TULAJDONOS IS a házban

Ekkor neki (kivetelként) nem kell az előírt képzettség.

- -

Annak a társasházkezelőnek aki VÁLLALKOZÁSBAN!!!! társasházkezelő regisztrálnia kell magát az önkorinál is társasházkezelő vállalkozóként.

Itt is kivétel, ha a társasházkezelő éppenséggel
a fenti magánszemély+tulajdonos+közösképviselő esete.

Mivel ő NEM VÁLLALKOZÓ-ként társasházkezelő.
Ezért regisztrálnia sem kell... értelemszerűen.

- -

Gondolkodj ezen és próbáld átlátni.
Hisz egyszerű és tiszta logika kell csak hozzá.

Szomorú örökös

"Te írtad, hogy akik nincsenek eltiltva ezen tevékenység végzésétől, azaz regisztrálva kell lennie "

Hülyeség!
Kevered a dolgokat, mert megint nem gondolkodsz.

A foglalkozástól eltiltás az egy bírói ítélet!!! BTK-ba ütköző deliktumért.
Naná, hogy az ilyen nem lehet ...

-

A regisztráció pedig CSAK!!!! a vállalkozóknak szól.

Aki nem az azt nem kell regisztrálni sem.
Ennyi.

F.Laca

„Nálunk a SZBV elnökének már egész paksamétája van mindenféle renitenskedésekről ingatlana Földhivatali tulajdoni lapján! Érdekel az valakit?”

Úgy látszik téged igen, és erre egészen sok pénzt hajlandó vagy költeni, hogy az összeesküvés elméletedet alátámaszd, ugyanis ez nem ingyenes szolgáltatás, hogy ráláss egy teljes tulajdoni lapra! :-)

F.Laca

„Nálunk a ház takarítója a SZVB elnökének cége! (BT)”

Én nem látok bármiféle összeférhetetlenséget ebben. Ha a ház teljesen jogosan a közgyűlésen ezt a takarító céget választotta, akkor vajon mi a törvénytelen szerinted ebben? Nem az etikusságát említettem szándékosan. ;-)

„Ellenük azonban szintén van néhány cégbírósági bejegyzés (APEH)”

No ez az, amihez nem sok közöd van. Ez a cég dolga a NAV felé, külső laikus szemlélődőre nem igazán tartozik, mivel te messze nem hivatalos üzletfélnek számítasz velük szemben. Talán esetleg őket érdekelheti jogosan, mást nem.

Hapciusz

„a regisztráltaknak rendelkezniük kell okj végzettséggel, azaz társasházkezlők”

Neked sincs igazad, nem kötelező, hogy a külsős közös képviselő egyben társasházkezelő is legyen, bár nyilván ez a célszerű egy társasház számra, hogy így válasszon. Előbb ennek járj utána, hogy van-e a társasházatoknak külön társasházkezelője. Ha nincs, akkor talán jogos a felvetésed, ha pedig külön személy vagy cég látja ezt el, akkor hiába fröcsögsz itt, sosem lesz igazad.

nonolet lásd be hogy nincs igazad :-)
a regisztráltaknak rendelkezniük kell okj végzettséggel, azaz társasházkezlők. Az meg nem ugyanaz mint egy végzettség nélküli közösképviselő a saját házában, tehát felújítási tervet kell készíteniük a társasházkezelőknek. Az eredeti kérdésem ugye ez volt.

nonolet

Itt csak egyetlen dolog hibádzik:

„49. §
(1) Nem lehet közös képviselő ...
b. aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll”

Te írtad, hogy akik nincsenek eltiltva ezen tevékenység végzésétől, azaz regisztrálva kell lennie a közös képviselőnek az önkormányzatnál, ott pedig bizony azok vannak regisztrálva, akik üzletszerűen, vállalkozóként végzik, tehát nyilván vállalkozók, nem szimpla magánszemélyek. Utóbbit szerintem nem sokat találsz közöttük.

Pedig de!

Miért ne választhatna?!

Nincs más korlátozás, a néhány kizáró okon kívül.

Aki nem esik bele ebbe az mind lehet!!!! közös képviselő.

- kizáró okok -

49. §
(1) Nem lehet közös képviselő ...

1. aki büntetett előéletű,
2. aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
3. az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget

- -

Szóval?
Miért ne lehetne?

nonolet

„Mivel mindig kiemeltem, hogy: Kivétel, HA tulajdonos és MAGÁN személy. A vállalkozó minőségében eljáró viszont MÁR nem magánszemély!!! tehát nem kivétel.”

Alapból ezt kár volt írnod, mert szerintem egy külsős magánszemélyt nem igazán választhat meg egy társasház közös képviselőnek. Csakis vállalkozást bízhat meg vele.

Szomorú örökös

"Egyébként abban igazad van, hogy ha külsős vállalkozó közös képviselőt választanak egy társasházban, akkor képesítéssel kell rendelkezniük, úgyhogy ebben nonolet téved:"

Nem ebben SEM tévedett nonolet!

Mivel mindig kiemeltem, hogy:
Kivétel, HA tulajdonos és MAGÁN személy.

A vállalkozó minőségében eljáró viszont MÁR nem magánszemély!!! tehát nem kivétel.

F.Laca

„Hivatalos kormányzati oldalakról (amelyek a neten a gyakorlatban elérhetőek bárkinek) letöltött és TELJESEN HIVATALOS ADATOK ellen - szerintem nehéz lehet a rágalmazás szóval előjönni!”

Nem azért fognak rágalmazásért elmarasztalni, mert te hivatalos kormányzati oldalról másoltad az infódat, hanem azért, mert az, hogy a közös képviselőd bűncselekményt elkövetve kezeli a társasházadat, nem állja meg a helyét, azaz az állításod hamisnak bizonyul. Hozzá teszem, hogy ha te ilyennel megvádolod a közös képviselőt, akkor ne feledd, nem neki kell bizonyítania, hogy ártatlan, hanem neked, hogy ő bűnös.

Hapciusz

„egyértelmű, benne van”

Mi van benne? Olvasd már el a hivatalos, jelenleg is érvényben levő társasházi törvényt végre:

„(2)54 A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat.”

Tehát ellátHAT, de nem köteles rá. Ez esetben viszont az ő dolga társasházkezelőt kijelölni.

Egyébként abban igazad van, hogy ha külsős vállalkozó közös képviselőt választanak egy társasházban, akkor képesítéssel kell rendelkezniük, úgyhogy ebben nonolet téved:

„mindazon természetes személyek vagy gazdálkodó szervezetek, akik/amelyek közös képviseletet vagy társasházkezelést, szolgáltatást vállalnak, kötelesek társasházkezelői képesítéssel (gazdálkodó szervezet esetében annak legalább egy alkalmazottja) is rendelkezni.”

Viszont ott szerepel a mondatban a VAGY szó is, azaz VAGY közös képviseletet, VAGY társasházkezelést, azaz azon állításod, miszerint a külsős közös képviselő egyben társasházkezelő is kell legyen, bizony nem állja meg a helyét.

egyértelmű, benne van

http://losz.hu/…epesites.pdf

Szerintem nonoletnek van igaza.

Közös képviselő : bárki lehet (magánszemély/cég), nem kell hozzá képesítés. Akár tulajdonos a házban, akár külsős. (de nekik nem kell társasház kezelői feladatokat ellátni, sőt, nem is szabad).

Társasház kezelő : bárki lehet (magánszemély/cég), akár tulajdonos akár külsős, de CSAK társasház kezelői végzettséggel, EGY KIVÉTELLEL: ha magánszemély ÉS tulajdonos a házban ÉS közös képviselőnek választották ÉS a közgyűlés nem írja elő neki a képesítés megszerzését.