társasházi közgyűlés összehívása napirendi pontokkal

Nem feltétlenül érvényesek akkor sem a megismételt közgyűlés határozatai, mert van már olyan LB-döntés, hogy nem lehet aznap tartani a megismételt közgyűlést. Persze a joggyakorlat ebben a kérdésben elég bizonytalan.

Kedves frife, ha az alapitó okirat másképp nem rendelkezik, akkor az eredeti meghivóban szereplő megismételt közgyűlés már a tulajdonosi hányadra való tekintet nélkül határozatképes. (Úgy szokták, hogy a megismételt közgyűlésre már 1 óra múltával kerül sor) Az első gyűlést határozatképtelenség miatt berekesztették, mert egyébként az nem tartható meg, és sor kerül a megismételt gyűlésre. A megismételt gyűlésen, de egyébként már az első gyűlésen is nyilatkozni kell (nem szoktak), hogy az szabályosan lett-e összehivva. Ha van eltérő vélemény, akkor a többség dönt. Megtartják a gyűlést, hoznak határozatot, és a vele egyet nem értő kisebbség fordulhat törvényességi felülvizsgálatért a birósághoz, ugyanis a semmiséget, ha azt a társasház többsége magától nem ismeri el, csak a biróság tudja kimondani és ezáltal lesz a kisebbség számára kikényszerithető.
Kulcskérdés itt most, hogy az első gyűlés szabályosan lett-e összehivva. Ha igen, akkor a megismételt gyűlésen hozott határozatok érvényesek. Viszont még ekkor is megtámadható, ha a kisebbség méltányolható érdekét komolyan sérti.

Üdvözletem Mindenkinek!
Mi alapján hatályosulhat egy közgyűlésen hozott bármilyen határozat, ha a közgyűlés szabálytalanul lett meghirdetve, vagy a meghirdetett közgyűlés helyett, időben eltolva csak a megismételt közgyűlés lett megtartva?
A megismételt közgyűlés előzménye (nem jelent meg a szükséges tulajdonihányad képviselete. Ezt becsléssel állapították meg a megjelentek, ezért várnak egy keveset) a megnyitott, majd a megválasztott elnök, jegyzőkönyv-vezető megállapítja a határozatképességet és annak hiányában berekeszti a közgyűlést. Természetesen mindez jegyzőkönyvezve. Ezen előzmény után lehet megismételt közgyűlést megtartani!
Az előzmény nélkül megtartott megismételt közgyűlés teljességgel szabálytalan! Az itt hozott határozatok miért hatályosak? Miért csak akkor hatálytalan, ha a bíróság az összes határozat tekintetében bevasalta a jelen estben határozatonkénti 15.000 Ft, majd csak ezután tárgyalja érdemben a közgyűlés szabálytalan voltát?
Mi a logikája a dolognak. A szabálytalan közgyűlés határozata miért nem semmis?

Köszönöm, Mart !
Sajnos ez nekem későn jött.

3/2006. (II. 8.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok, bírói kezdeményezés és alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő
határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 42. § (1) bekezdése második mondata, amely szerint „A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.” , alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.A megsemmisített rendelkezés a határozat közzétételének napján veszti hatályát.
A 42. § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
„42. § (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.”

Az én tapasztalatom az, hogy ha a vita a bíróság elé kerül, a bíróság minden határozatot, melyet elfogadtak, érvényesnek tekint, bármilyen jogszerűtlen volt is az elfogadása.
Csak akkor tekinti érvénytelennek a határozatot, ha azt megtámadták 60 napon belül és jogerősen ki is mondták az érvénytelenségét.
Tehát hiába van benne a törvényben az, hogy csak a napirendi pontokban megjelölt témákban lehet határozatot hozni, ha bíróság elé kerül a dolog, fontosabb lesz az a pont, hogy a 60 napos határidő jogvesztő.

2005-ben vagy 2006-ban történt?
Mik voltak a meghívóban leírt napirendi pontok?
A közös költég emeléséhez határozatképes közgyűlés szükséges, ami azt jelenti, hogy az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított 50 %+1 arányú megjelenés szükséges, amibe bele kell számítani a meghatalmazással képviselt tulajdoni hányadokat is.

2005. áprilisában megtarott közgyűlésen a meghívóban nem szerepelt napirendi pontként a közös költség díjának felemelése.
A közgyűlésen nem tudtam megjelenni, családi okok miatt, egy lakótársam meghatalmazással képviselt. Igaz adtam meghatalmazást, de a meghívóban leírt napirendi pontok ismeretében.
Érvényesnek tekinthető-e az ily módon közös költség emelésére hozott közgyűlési határozat? /A részvétel nem volt 100 %-os/

Nem szükséges minden nanirendi pontban jelezni, hogy "határozathozatal", hisz a Meghívóban szerepló napirendi pontokban határozat hozható.
Nem árt az egyes napirendi pontoknál a téma rövid ismertetését, vagy a határizati javaslatot feltűntetni, hogy a tulajdonosok felkészülhessenek a közgyűlésre, és ne csak ott szembesüljön a többség a helyzettel, a tényekkel.
Alapos megfontolást igénylő kérdésekről mellékletben kell tájékoztatni a tulajdonosokat.
A 7. napirendi pontban határozat csak abban az esetben hozható, ha a költségvetési terv is bemutatásra és elfogadásra kerül.
Közös költséghez való hozzájárulás mértékét emelni ugyanis csak elfogadott költségvetés alapján lehet.
Új költségvetést viszont akkor kell a közgyűlés elé terjeszteni, ha az előző időszak elszámolása megtörtént, és azt a közgyűlés elfogadta.
Azaz, be kell iktatni még egy napirendi pontot a 2005. év elszámolásáról.
A közös költség emelése helyett pedig 2006. évi terv szükséges.
A két napirendi ponttal kapcsolatos mellékletek adattartalmát a társasházi törvény részletesen előírja.

Kedves Kopaszkk!

Szerintem, az első kettő napirendi pont kicsit furcsa, szükségtelen.
Az, hogy a közgyűlés határozatképes vagy sem , a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető feladata megállapítani.
Ugy gondolom, a többi jó! :)

A tapasztalatok szerint, a közgyűlési meghívóban az előterjesztett napirendi pontokat megfelelő vajon az alábbi tömör stílusban leírni, vagy részletesebben kellene? Köszönöm a tanácsokat!

Példa:

1. A közgyűlés megnyitása.
2. A közgyűlés határozatképességének megállapítása a jelenlévők tulajdoni hányada alapján. A határozatképesség megállapítása megismétlendő minden további napirendi pontról történő szavazás előtt.
3. A közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása (levezető elnök, jegyzőkönyv vezető, jegyzőkönyv hitelesítők).
4. Határozathozatal a lépcsőház takarítási rendjéről.
5. Határozathozatal a korábban részletezett felújítási munkák elvégzéséről, a kivitelező kiválasztása a korábban ismertetett árajánlatok alapján.
6. A közös képviselő felajánlja lemondását, szükség esetén új képviselő megválasztása.
7. Határozathozatal a közös költség emeléséről az eddig meghozott határozatok függvényében.