Helyi önkormányzat építési osztályán lehet bejelenteni, engedély nélküli építkezés címen.
Engedélyt pedig osztatlan közös tulajdon esetén nem tud kapni, amíg az összes tulajdonos nem járul hozzá (vagy ezt egy bírósági ítélettel nem pótoltatja).
Üzlettulajdonosok vagyunk egy udvarban, ahol rajtunk kívül még 8 másik üzlet is van. Osztatlan közös a tulajdon.
Az egyik üzlettulajdonos, mint kiderült építkezni akar méghozzá úgy, hogy az udvarba bevezető kapubejáró fölé is benyulna az ingatlana. Tehát ott csak személyautó férne be, más nem. A kapubejáró közös tulajdonban van.
Már megterveztette az épületet és nem kérte ki senki engedélyét és aláírását, hanem úgy áll az egészhez, hogy nekiáll és nem érdekli a többi tulajdonos, mert a perek úgyis elhúzódnak majd és sokba kerülnek ő meg addig is folytathatja a tevékenységét.
Teljes döbbenettel állunk a dologhoz.
Mit tehetünk, ha egyszer csak nekiáll...
Nem szeretnénk odáig eljutni és meg szeretnénk védeni a tulajdonunkat!
Nem beszélve arról, ha tűz ütne ki vagy mentőnek kéne bejönnie...ha beépíti a bejáratot ez sem megoldható...
Köszönöm Vadalma!
Beszéltem a polgármesterrel is a témában. Õ mindenképpen arra buzdított, hogy szerezzük meg a többséget a társasházban. Sajnos nagyon rezeg a léc, mert kb. 50-50% az állás és ez csak a mi lépcsőházunk. Talán tulajdoni hányad szerint mi vezetünk, de nem tudom ez számit-e? Ma letelt a 8 . nap a közös képviselő nem nyilatkozott. A kisgyermekeket azért említettem, mert a mellettünk szavazók nagy része kisgyermeket nevel és sajnos a TSH TV nem rendelkezik arról, hogy a kiskorúakat milyen jogvédelem illeti meg. A műszaki osztályon azt mondták semmilyen kérelem nem érkezett a Pub leendő tulajdonosa részéről. Még egy kérdés, a szomszédos telek(családi ház)tulajdonosok véleménye számít-e?
pardon 1. pont visszavonva.
örüljetek, hogy megszabadultatok tőle. ha valami nem stimmel, akkor a megbízási szerződése alapján lehet ellene fellépni.
díszburkolat, ilyesmi, követelhető a közös képviselőn. forduljatok ügyvédhez.
Egy biatorbágyi lakóparki társasház tetőterében (II.em) lakunk. Az alattunk lévő ABC tulajdonosa egy ún. PUB-ot szeretne nyítni. Ehhez nem kérte a társasház közös képviselőjének és lakóinak beleegyezését. A közös képviselő nagy unszolásra és kérésünkre írásbeli szavazást kezdeményezett a megnyitandó pub ellen. A házunkban lakó közös képviselő ellenben arra buzdítja a lakókat, hogy támogassák az italbolt megnyitását. Annak ellenére hogy, korábban felvilágosított volna milyen üzletszerű tevékenységet is végeznének a társasházunkban. Természetesen az ABC és a leendő pub tulajdonosa semmilyen közös költséget és felújítási-alap fizetést nem teljesített eddig (tartozása 160e FT) ill. közgyűlésen nem vesz részt. Múlt hónapban átalakítottuk a belső udvart amelynek eredményeképpen kb. 20m2-nyi díszburkolat megmaradt. A közös képviselő a lakótulajdonosok jóváhagyása nélkül elajándékozta az ABC tulajdonosának, mint kocsibeálló alapanyagot, amit a ház előtti önk. területen beépített. A legutóbbi közgyűlésen (szept. 20-án) posztjáról lemondott 2 hónap felmondási idővel. Ráadásul számlát sem láttunk a befizetett közös költségeinkről és a közös képviselői munkadíjról. A kérdésem mit tehetünk , ha a társasház "félelemből/alulinformáltságból" mégis megszavazza a pub üzemeltetését, és mit tehetünk a közös képviselőt számon kérése érdekében?
((PLUSZ: A leendő pub környékén most nyílt egy új óvoda (150m). Egyébként mindennapos hangos alkohol fogyasztás zajlik az ABC előtti társasházi közös területen. A közös képviselő és az ABC tulajdonos nem tett semmit a helyzet felszámolására.
Egyébként a leendő pub (kocsma) korábban játszóház volt! Tevékenysége nem zavart minket az alacsony forgaloma miatt. Sajnos a társasház több, mint 25%-a szavazati joggal nem rendelkező kisgyermek.Szeretnénk őket megóvni még a kocsma látványától is. Nem tudom hogy, a gyermekvédelmi törvény tud-e a fenti ügyünkkel kapcsolatosan segíteni?))
16. § A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével.
17. § A szervezeti-mûködési szabályzat meghatározza a külön tulajdonban lévô lakás, illetôleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület céljának, mûködésének megfelelôen.
18. § (1) Lakóépület esetén a társasház közgyûlése megtilthatja a külön tulajdonban lévô nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház mûködését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná.
(2) Ha a lakóépületben lévô nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akkor adható ki, ha a hatóság felhívására - harmincnapos határidôn belül - a közgyûlés nem hozott tiltó határozatot.
(3) A közgyûlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma - így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetôleg a lakókörnyezetet veszélyeztetô más tevékenység megelôzése - érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok elôírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat.
19. § (1) A közösség a 18. § (1) és (3) bekezdésében említett közgyûlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak legalább kétharmadának igenlô szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerû szavazattöbbséggel állapítja meg.
(2) A közös képviselô vagy az intézôbizottság elnöke felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak - a szervezeti-mûködési szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelôen - írásban is szavazhatnak.
(3) Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselô vagy az intézôbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidôt követô nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.
A 2003. évi CXXXIII társasházakról szóló törvény 16-19. §-a részletesen leírja, hogy a tulajdonosok hozzájárulása szükséges a használat, hasznosítás módjának megváltoztatásához.
Egyik ismerősöm kétségbe van esve az alábbiak miatt:
Társasház földszintjén található önkormányzati tulajdonú üzlethelyiséget az önkorm. eladta. Az új tulajdonos kocsmát (nem kávézó, hagyományos talpon álló, köpködő) nyitott, annak minden velejárójával együtt. (zaj, kosz, ittas emberek és végtermékeik, stb...) Ismerősöm azt szeretné megtudni, hogy a kocsma működési engedélyt kahatott e anélkül, hogy a társasház lakói erről bármiféle értesítést kaptak volna, vagy esetleg kellet volna-e a tház tulajdonosainak a hozzájárulását kérni a működéshez.
Ismerősöm többször jelezte más az illetékes önkormányzatnak a panaszt, de elmondása szerint a hivatal inkább a vendéglátós érdekeit védi és nem a lakókét.
Van e valamilyen jogszabály, rendelet, vagy bármi, ami ilyen esetben védi a lakókat?