termőföld kivonás

Felmerült egy kérdés a termőföld kivonása kapcsán:
művelés alóli kivonás, illetve a pontosság kedvéért más célú hasznosítás lehetséges -e csak egyetlen alrészlet esetében? Vagy csak egész ingatlant lehet kivonni?

Lehet.

A téma engem is érdelene, kicsit bővebben.
Kb. 20-25 évvel ezelőtt a község tartalék építési területének számító , a belterülettel közvetlenül határos pár ha . területet az akkori kezelő MgTsz energia erdő címén akáccal ültette be. Azóta ezen a területen tervezett erdőművelés folyt.
Kérdésem: megváltoztatható-e a művelési ág?, ha igen mikor? Véghasználat után? esetleg előbb is? Milyen feltételekkel?

Katapeter!

Az 1994. évi LV. tv. a termőföldről foglalkozik a művelési ág változtatásáról.

„41. § A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön jogszabály
rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni a földhivatalnak.
42. § (1) Természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásához a
természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni, s azt a művelési ág megváltoztatásának
földhivatalhoz történő bejelentéséhez csatolni kell.
(2) A termőföld művelési ágának az (1) bekezdésben előírt engedély nélküli vagy az
engedélytől eltérő megváltoztatása esetén a földhasználó köteles a területet az ingatlannyilvántartás
szerinti művelési ágba visszaállítani és az előírt földvédelmi bírságot megfizetni.
(3) Az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág visszaállításának kötelezettségét megállapító
határozatot a természetvédelmi hatóság megkeresésére a földhivatal hozza meg.
(4) Az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág visszaállításának kötelezettsége alól,
kérelemre, a természetvédelmi hatóság állásfoglalásának figyelembevételével, a földhivatal
felmentést adhat.”

Az 1994. évi CII. tv a hegyközségekről:

„45. § (2) Szőlő művelési ágban nyilvántartott termőföld esetében a művelési ág megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges. Engedély nélküli kivágás esetén a művelési ág változás az ingatlan-nyilvántartásba nem vezethető át. A művelési ág változására egyebekben a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 42. §-ában foglaltakat kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a földhivatal a művelési ág visszaállításáról a hegyközség megkeresése alapján határoz.”

A lényeges, hogy változási vázrajzot kell készíteni, ha a művelési ág változás nem az egész ingatlant érinti.

Kedves Swift!

Köszönöm a segítségedet. Én különösképen arra lennék kíváncsi, hogy az Állami Erdészeti Szolgálatnak van-e beleszólása.
Különben nem természetvédelmi területről van szó.

Üdvözlet!

Most vagyok itt először, mert némi segítségre lenne szükségem. Ha olvas valaki, aki tud valami okosat mondani, megköszönném a választ.

Vettünk egy külterületi (szántó) ingatlant. A bácsi, akitől megvettük, csak 1/2-ed részben volt tulajdonos. Elmentünk a másik tulajhoz, megkérdeztük, hogy igényt tartanak e a kérdéses részre. Õk családi okokra hivatkozva, akkor nem tudtak nyilatkozni. Az ügyvéd szerint csak a kifüggesztett időn belül jelentkezhetnek be érte és nem kell írásban lemondaniuk. Ez az idő régen letelt, a földhivatalhoz beadtuk a papírokat. A bácsi kapott is értesítést a földhivataltól. Minden ment a maga útján, majd telefonált az ügyvéd, hogy a másik fél letette ugyanazt az összeget és élni szeretne az elővételi jogával. Most azt mondja az ügyvéd, hogy írásban kellett volna lemondaniuk. Eddig erről szó sem volt és összekészítette az iratokat a lemondó nyilatkozat nélkül. Az összeg egyébként elég baráti, mert a bácsi régi családi barát. Másnak nem áll szándékában eladni. A másik fél perrel fenyegetőzik. Mi szeretnénk megtartani a területet, befektetésnek vettük. Szép helyen van, a szívem megszakad érte. Mondjunk le róla vagy van értelme harcolni? Ha valakinek tud segíteni, szívesen vennénk. Előre is köszönöm.

katapeter: van beleszólása.
Az erdőkről külön törvény van, és az erdő művelési ágból más művelési ágba, vagy művelésből kivonás eseteire elég szigorú szabályok vannak.

http://net.jogtar.hu/jr/gen hjegy_doc.cgi?docid=99600054.TV

Evt. 65. § Az erdőterület igénybevételének minősül:

1. az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonása;
2. az erdőterület termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás);
3. az erdőterület termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel);
4. az erdőterület termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása - ide nem értve a vadaskert, illetőleg a vadaspark fenntartását -, így különösen: villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel).

Evt. 66. § (1) Az erdőterület igénybevételéhez - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni.
(2) Védett természeti területen lévő erdő igénybevételét az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság, védő erdő területének igénybevételét a rendeltetés szerinti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása alapján engedélyezi.
(3) Az erdőterület honvédelmi célra történő igénybevételét a honvédelemért felelős miniszter, a nemzetbiztonsági és határrendészeti célra történő igénybevételét az e célokért felelős miniszter javaslatára a miniszter engedélyezi.

Pupákszilvia!

Mivel az ingatlant az 1/2 arányú tulajdonosa az ingatlan felét adta el, ezért a másik félnek elővásárlási joga van.
Mindenféle képp írásban kell ezt közölni, és ha jogával nem él, akkor lehet kifüggeszteni (elővásárlási rangsor). Ezért nem lehet hivatkozni arra, hogy az eladás ki lett függesztve.
Mivel a társtulajdonost írásban nem közölték, hogy éljen elővásárlási jogával, így a földhivatal által kiküldött bejegyző határozat ellen tud jogorvoslattal élni.
Lenne egy kérdésem. A másik fél csak értesítést kapott a földhivataltól, hogy adásvételi szerződés érkezett be, vagy bejegyző határozatot hozott? Mert akkor a földhivatal miért nem kérte az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot?

Köszönöm a választ. Nem túl jó, de erre számítottunk. Jelenleg azon a megoldáson gondolkodunk, hogy elállnánk a vételi szándékunktól és egyben a bácsi is elállna az eladási szándékától. Később azonban nekünk ajándékozná. Nekünk szeretné juttatni a területet, nem másnak és semmiképpen sem a másik tulajdonosnak. Ez így kivitelezhető? Gondolom, hogy ez is megtámadható, de annak mennyi a realitása?

Köszönöm PSz

Annyit még hozzá, hogy beszéltünk az önkormányzati illetékessel, aki azt mondta, hogy ez járható út, viszont többe kerülne nekünk az illeték. Ez nem lenne probléma.

Ha már beadtátok a szerződést a földhivatalba, és a másik tulajdonos pert indít, akkor - még ha el is álltok - a bíróság meg fogja neki ítélni (azaz létre hozza a szerződést közte és az eladó között).
Ha nem indít pert, akkor nyert ügyetek van.

Egyébként még egy esélyetek van: ha olyan látványosan olcsón adta a bácsi, hogy az már egyértelműen részben ajándékozás, akkor hivatkozhattok erre egy esetleges perben, miszerint ajándékozással vegyes adásvételit kötöttetek, így a másik tulajdonosnak nem lenne elővásárlási joga. Mondjuk a piaci ár fele alatt van némi esély erre.

Hát, ez nem jó hír. Amennyiben nem indított pert, és elállunk az adás-vételtől, vissza lehet-e fordítani a földhivatali procedúrát?

A bácsi felvetette az is, hogy ír egy végrendeletet, melyben ránk hagyná az ingatlant. Hát, nem tudom. Tisztább lett volna az adás-vétel. Talán az ajándékozás is jobb. Most kicsit megijedtem ettől a pereskedéstől, távol áll tőrünk az ilyen megoldás. Viszont az ár tényleg baráti. (A bácsi a nagyapám régi cimborája. Nagyapám idén lenne 100 éves, úgyhogy elég régi haverságról van szó.)

Most az jutott eszembe, hogy azon a papíron, amit a bácsi a földhivataltól kapott, az szerepel, hogy 10 e Ft ellenében 30 napon belül fellebbezhet. (Értesítették, hogy mi tulajdoni jog bejegyzését kértük.) Mi történik akkor, ha mostanában tesszük semmissé a szerződést és 30 napon belül fellebbezünk? Mármint a bácsiék. Akkor is pereskedhetnek még? Előre is köszi.

„Hát, ez nem jó hír. Amennyiben nem indított pert, és elállunk az adás-vételtől, vissza lehet-e fordítani a földhivatali procedúrát?”

Ha már megszületett a bejegyző határozat, akkor visszavonni nem lehet, de magától a szerződéstől elállhattok (közös megegyezéssel, a szerződéskötés időpontjára visszamenőleges hatállyal), persze erre megint ügyvédi ellenjegyzés kell, és ez alapján kérni kell az eredeti állapot visszaállítását a földhivataltól.
Ha a bejegyzést követően valaki más is jogot szerez/szerzett az új tulajdonosra hivatkozással (pl. jelzálogjog vagy végrehajtási jog!), akkor az ő beleegyezése is szükséges lesz.

„Mi történik akkor, ha mostanában tesszük semmissé a szerződést és 30 napon belül fellebbezünk?”

A kettőnek nincs köze egymáshoz! Azaz hiába teszitek semmissé, ez nem indok a fellebbezésre, tehát először el fogják utasítani a fellebbezést, majd az újólag beadott visszaállítási kérelmet elbírálják, és jó esetben visszaállítják az eredeti állapotot.

Olyan értelmes fellebbezési indok mellett lenne érdemes fellebbezni, amely alapján mégsem jegyzik be az eredeti szerződés szerinti tulajdonjogot. Különben csak pénz- és időpocséklás.

„Akkor is pereskedhetnek még?”

Ha sikerülne olyan fellebbezési okot találni, amely miatt elutasításra kerülne az eredeti bejegyzési kérelem, akkor volna esély arra, hogy a pereskedésük ne vezessen eredményre.

Jelen pillanatban úgy áll az ügy, hogy a héten megyünk az ügyvédhez, aki felbontja a szerződést. Szerinte perről nincs egyenlőre szó, mert nincs miért. A másik fél egyenlőre csak jelezte, hogy élni szeretne az elővásárlási jogával. Amennyiben nem kapja meg, úgy perre viheti a dolgot. Ugyanannyit akar adni érte, mint mi, de mindenki tudja, hogy ez az összeg nevetségesen alacsony érte. A szörnyű az egészben, hogy igazából tényleg egyfajta ajándékozásról volt szó, hiszen nagyon alacsony az ár. És tényleg annyit fizettünk érte, nem csak papíron annyi. Bejegyzés sem történt még, csak értesítést kapott a bácsi, hogy mi kértük a tulajdoni jog bejegyzését. Állítólag a földhivatali bejegyzés előtt még vmi másik állami szervhez is eljuttatják a papírokat. Az ügyvéd szerint minden rendben lesz, habár az ajándékozást is támadhatják. A bácsi azt mondta, hogy bármit aláír, csakhogy végre a nevünkre kerülhessen az ingatlan. Napok óta nem alszunk emiatt, nem gondoltuk, hogy ez lesz belőle. Régebben megkerestük őket, hogy kell-e nekik, érdemben nem nyilatkoztak akkor. Igazából értem én, hogy miért akarják, de a megoldásukat nem tartom fair-nek. Tudom, hogy csak haszonszerzés hajtja őket. Mi viszont szeretnénk megtartani az ingatlant. Arra is gondoltunk, hogy a gyerek nevére iratjuk. Az ügyvéd szerint teljesen mindegy, hogy kis- avagy nagykorú-e a tulaj. Mi azon gondolkodtunk, hogy talán akkor a gyámügynek is lenne beleszólása. Vagy nem? Írj valami jót is, légyszi Lala!

És még azt szeretném kérdezni, hogy ki lehet-e deríteni, hogy indítottak-e pert valójában? Ha igen, azt hová szokás benyújtani? Mi nagyon elmaradott emberek vagyunk, soha senkivel nem álltunk perben, nem is jártunk még bíróságon. Ezért is félek tőle, nekem teljesen idegen ez a világ. Már a gondolattól is görcsbe rándul a gyomrom.

Egyébként percenként merülnek fel bennünk újabbnál újabb kérdések. A legfrissebb, hogy mennyi realitása van annak, hogy megtámadják az ajándékozási szerződést? A bácsi - bár már igazán nem fiatal - remek szellemi fittségnek örvend, ez tényleg nem kamu lenne, a fia már azt is felajánlotta, hogy fizessünk 50-50 %-ban (a bácsi és mi) a másik félnek úgymond "lelépési" pénzt, amennyiben eláll az elővételi szándékától. Elég vad, de cikáznak a gondolataink. Már nagyon bánjuk, hogy nem egyből az ajándékozás mellett döntöttünk, nem szeretném a bácsiékat idős korukra perbe hajszolni, de hamár adódott egy ilyen nem mindennapi lehetőségünk, akkor ragaszkodnánk az ingatlanhoz. Nem mindennap dobnak meg ilyen ajándékokkal. Előre is köszönöm a választ. PSz

A bácsinak csak akkor kell perben állnia, ha ajándékozási szerződést köttök, és annak megállapítása iránt indít a másik fél pert, hogy az színlelt adásvétel. Jelen állapot szerint nem, persze a jelen állapot nektek nem jó igazán. A gyermek nevére íratni lehet, de ez a tény az elővásárlási jogot nem érinti, az elővásárlási jogról való lemondás / le nem mondás tényével kapcsolatban a gyámhatóságnak hatásköre nincs.
Azt, hogy a pert hol indították meg, ha megindították, nem olyan könnyű megmondani, mert ha 5M alá értékelték a keresetlevélben az ingatlant, akkor városi bíróságon, ha efölé, akkor megyein. Indíthatták az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságon, de a ti lakóhelyetek szerint illetékes bíróságon is. Minden bizonnyal csak akkor fogtok tudni a perről, ha megérkezik a keresetlevél.

Voltunk ügyvédnél. Szegény bácsit nagyon sajnáltam, mert ő érezte magát kellemetlenül, hogy nem megy simán a dolog. Felbontottuk az adás-vételt, erről értesíteni fogják a másik felet. Egyben kötöttünk egy elővásárlási szerződést. Ezzel kihúzzuk egy darabig, addig agyalunk a dolgon. Jelenleg az tartási szerződés tűnik valószínűnek és kivitelezhetőnek.

Elővásárlási szerződést?? Nem adásvételi előszerződést, vagy vételi jogot alapító szerződést?

De igen, bocsi, adásvételi előszerződést.

sziatok!

termőföld hasznosításával kapcsolatban lenne néhány kérdésem, amelyben segítségeteket kérem!

van 1 fél hektáros szántóföld művelési ágú külterületi ingatlanom ,1/1 tulajdonban.lakóhelyemtől 200 km-re van, emiatt nem tudok vele foglalkozni.évek óta parlagon van, előtte egy idős gazda művelte szívességi alapon (ingyen). területalapú támogatást nem igényelt rá senki, én sem.erre a földterületre akácot szándékozom telepíteni.
kérdéseim a következők ezzel kapcsolatban:

1.valamely szakhatóságtól kell engedélyt beszereznem hozzá? / K-E megyében élek,itt több hektárnyi erdőt telepítettem, de nem szereztem be hozzá semmit, mivel itt földművelés nem nagyon van, csak erdő mindenhol.a szóban forgó föld viszont J-N-Sz megyében van,erősen földművelő környéken./

2.a szomszédoktól kell erre engedélyt kérnem?

3.a szántóföld egyik oldala egy nagy és magzó akácerdővel határos.hivatkozhatok esetleg a magától történő benövésre?(jelenleg bozót van egy részén, de nagyrészt fű borítja.alulról viszont akácfák nőnek, kb 20 centi hosszúak.)

4.ha nem jelentem be sehol, és úgy telepítem be,mire büntethetnek meg (ha megbüntethetnek)?bírság, eredeti állapot helyreállítása, stb.?

előre is köszönöm a választ!ha tudtok jogszabály számot is, megköszönöm!

sziatok

sziatok!

termőföld hasznosításával kapcsolatban lenne néhány kérdésem, amelyben segítségeteket kérem!

van 1 fél hektáros szántóföld művelési ágú külterületi ingatlanom ,1/1 tulajdonban.lakóhelyemtől 200 km-re van, emiatt nem tudok vele foglalkozni.évek óta parlagon van, előtte egy idős gazda művelte szívességi alapon (ingyen). területalapú támogatást nem igényelt rá senki, én sem.erre a földterületre akácot szándékozom telepíteni.
kérdéseim a következők ezzel kapcsolatban:

1.valamely szakhatóságtól kell engedélyt beszereznem hozzá? / K-E megyében élek,itt több hektárnyi erdőt telepítettem, de nem szereztem be hozzá semmit, mivel itt földművelés nem nagyon van, csak erdő mindenhol.a szóban forgó föld viszont J-N-Sz megyében van,erősen földművelő környéken./

2.a szomszédoktól kell erre engedélyt kérnem?

3.a szántóföld egyik oldala egy nagy és magzó akácerdővel határos.hivatkozhatok esetleg a magától történő benövésre?(jelenleg bozót van egy részén, de nagyrészt fű borítja.alulról viszont akácfák nőnek, kb 20 centi hosszúak.)

4.ha nem jelentem be sehol, és úgy telepítem be,mire büntethetnek meg (ha megbüntethetnek)?bírság, eredeti állapot helyreállítása, stb.?

előre is köszönöm a választ!ha tudtok jogszabály számot is, megköszönöm!

sziatok

legyen oly jó és válaszoljon valaki, ha tud erről a kérdésről valamit!

előre is köszönöm!

sziatok