ingatlan - szerződés megnevezése

szia ObudaFan,

1. milyen szerződést kell kötni a következő esetben?

2. az illetéket kinek, mennyit kell fizetni?

3. illetékmentességet ez esetben lehet kapni? a szerződés megnevezés vonz maga után illetékmentességet?

Mókus lak ingatlan 1/2 Tibor tulajdona, másik 1/2 Ármin tulajdona.
X villa tulajdonosai ua.z mint a Mókus laké.
Úgy cserélnének, hogy X villa Tibor tulajdona lenne, Mókus lak pedig Ármin tulajdona lenne.

1. Ingatlancsere szerződés
2. Feltételezve, hogy lakóingatlanokról van szó: Ha a két 1/2 ingatlanrész értéke megegyezik, akkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Ha eltérőek az értékékek, akkor a különbözet után kell fizetni (mintha mindkét tulajdonos eladta volna a sajátját a másiknak két külön ügyletben) mindkettőjüknek.
3. Illetékmentességet nem kell kérni, ha a fentiek (lakóingatlan, csere ténye, értékek) kiderülnek a szerződésből. Ha két külön adásvételi szerződés készül, mintha a pénzt oda-vissza át is adták volna, akkor hivatkozni kell mindkét esetben a vevőnek az eladás miatti kedvezményre.

Szerintem megállapodás közös tulajdon megszüntetéséről. Nincs vagyonszerzés így vagyonszerzési illeték sincs.

Szerintem ebben az esetben mindkét félnek lenne két saját tulajdonú félingatlana.

Már, ha természetben osztanák meg a közös tulajdont. De ők nem így osztják meg.

Ez csak abban az esetben igaz, ha a két ingatlan pontosan egyenértékű, erről azonban nem volt szó.

Eltérő értékek esetén is lehet szó közös tulajdon megszüntetéséről, de ebben az esetben nyilván az egyik fél többet kap, mint amennyije volt, így vagyonszerzés is történik, amely után viszont vagy visszterhes (ha kifizeti a különbözetet) vagy ajándékozási (ha nincs pénzmozgás) illetéket kell fizetni.

Nem azzal volt vitám, hogy minek minősítsük a jogviszonyt, mert sem a cserénél, sem a közös tulajdon felbontásánál nem feltétel, hogy a dolgok azonos értékűek legyenek. Viszont, ha a közös tulajdont úgy osztják meg, h X villa Tiboré, Mókus lak pedig Árminé lesz, és nem keletkezik illeték fizetési kötelezettség, az csak úgy lehetséges, ha a két ingatlan egyenértékű. Ellenkező estben az értékkülönbség fele az illetékfizetés alapja, vagy pedig ha nincs illetékfizetési kötelezettség, akkor mindkét ingatlant természetben kellett, hogy megosszák.