Az ajándékozásnál nyilvánvalóan a kiszabott illeték szerinti érték a szerzés szempontjából figyelembe veendő érték.
A kérdéses az lehet, hogy ha adásvétellel szerez valaki tulajdont, és az illetéket magasabb érték alapján vetik ki, mint a szerződés szerint kifizetett összeg, akkor a szerzési értéknek a kifizetett összeget, vagy az illetékkiszabásnál figyelembe vett forgalmi értéket kell tekinteni.
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
- a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
- az értéknövelő beruházásokat;
- az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.
