Osztatlan közös tulajdon

Bele sem érdemes kezdeni...

„Szerintem tetőtér beépitésben gondolkodik. Itt jön képbe a padlás kivét.”

Mondjuk, hogy szerintem is. De akkor is úgy kell megcsinálni, hogy először megkapja a társasház hozzájárulását a beépítéshez, esetleg valami előszerződés formájában, majd megcsinálja a beépítést úgy, hogy az pl az országos építési szabályoknak is megfeleljen, pl a lépcsőházból, közös közlekedőből továbbra is biztosítsa a tetőre val kijutás, és a kémyénekhez történő odajutás lehetőségét.... stb. Majd a beépítés elkészültét követően megcsinálja az alapító okirat módosítását, és úgy lesz forgalomképes a tetőtér, amit már akár önálló albetétként, vagy akár egy alatta levő lakás részeként már be lehet jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba is.
Megjegyzem, hogy a beépítés vagy építési engedély, vagy településképi bejelentés köteles tevékenység.

Szerintem tetőtér beépitésben gondolkodik. Itt jön képbe a padlás kivét.

Márha. Bár ha nincs valamely lakáshoz kapcsolva eleve, akkor más nem lehet(ne).

Már ha sajtburesz társasházi közös tulajdonra gondol...

Padlást alap esetben sehogy, mert az nem építményszint, nem helyiség, így önálló albetétbe nem vehető. Persze átalakítható, beépíthető úgy, hogy ha az építési szabályoknak megfelel, és akkor már alkalmassá válik az alapító okirat módosítására, és így az eladásra is.

Kivenni sehogy.
Meg lehet venni ha 100 %-ban hozzájárul minden tulajdonos.

Üdvözletem! Olyan kérdésem lenne , hogy osztatlan közös tulajdonból hogy lehet kivenni a közös tulajdont? pl padlást? köszönöm.

Ha az érdekeidet sérti akkor támadd meg a szerződést...

osztap,

Hát nem tudom, végülis igazad lehet. Bár én a "lakottan" vásárlás alatt kifejezetten azt értelmezném, hogy abban lakik valaki, akit emiatt (alacsonyabb becsérték) nem korlátozhatom a lakhatásában. Igaz, ő se a tulajdonom használatában.
Vagy értsük csak azt, hogy lakott, tehát ha be akarok költözni (és engedi), akkor lakni fog ott egy idegen is? Lehet, hogy igazad van.

drbjozsef,

Ilyen esetben célszerű lehet megtámadnunk az adásvételi szerődést ( színlelt szerződés, joggal való visszaélés vagy más címszó alatt) ?
Pl amikor a földhivataltól megérkezik a bejegyző határozat.
Azt sem tudom mennyire szabályos az, hogy az elővásárlási jog gyakorlására küldött levélhez csatolva már egy aláírt, ellenjegyzett adásvételi szerződés jött. Egyértelműen mutyiznak. Az eladó, a vevő (aki ügyvéd) és a szerződést ellenjegyző ügyvédi iroda egy lakcímen szerepel.
Mivel semmi jóindulatot nem remélünk sem az eladótól sem az új vevőtől az is felmerült bennünk, hogy ez nem valós szerződés és csak nyomásgyakorlás céljából küldték. Ez majd kiderül ha beküldték a fölhivatalba.

drbjozsef,

A közös tulajdon megszüntetését az új tulaj nem kérte. Használni viszont használhatja az ingatlant, az minden tulajdonos joga. Azért vette olcsóbban, mert nem kizárólagosan használhatja. Ha a másik tulaj kizárja, akkor szerintem jár neki a többlethasználati díj.

De majd a bíróság eldönti.

osztap,

Szerintem nem.
Ez a rosszhiszemű, joggal visszaélés minősített esete.

Abban már egyetértettünk itt, hogy az árverési vevő nemhogy használati díjat nem követelhet, de még csak a közös tulajdon megszüntetését sem perben, ha lakottan - ezért jóval alacsonyabb induló becsértéken - vásárol árverésen ingatlan tulajdoni hányadot. Legalábbis a körülmények bizonyos megváltozásáig semmiképpen. Lakottan vesz, tudomásul vette az árverési hirdetményt, így, ezzel "terhelten" szerzi az ingatlant.

Márpedig adásvétellel sem szerezhet több jogot a vevő, mint amennyivel az eladó rendelkezett.

Ha a mostani tulajdonos bármit is követelne a lakhatással, használattal kapcsolatban, akkor én perelnék a lakó helyében.

laikususer,

Igen, mint tulajdonostárs hozzáférhet és használhatja az egész ingatlant, veletek együtt. Ha kizárjátok, akkor jogosan követel többlethasználati díjat. Ha nem fizettek, akkor fizetési meghagyást adathat ki, és végrehajtást kérhet.
Ha viszont kap kulcsokat, akkor nem jár neki többlethasználati díj.

Adott egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan aminek a felét megvette valaki árverésen 1.5M ft-ért lakottan.
Először használati dijat és kulcsokat szeretett volna.
Amikor tudomására jutott hogy az árverést vitatjuk, hamar gyorsan eladta a tulajdonrészét egy "idegennek" ( ismerik egymást) 9 millió forintért..

Kérdésem az lenne, hogy ha valaki így bevásárolja magát egy ingatlanba, tudván, hogy az lakott, akkor is kérhet használati díjat? Az "idegen" perelhet? Mik a lehetőségei?
A másik 1/2-ed kiskorúaké és az ő hányadukon haszonélvezet is van.

Köszönöm

A régi mondás szerint:
" két magyar, három párt"

Miért nem tudtok leülni és megállapodni egymással?

„AZ ADÓT A BRUTTÓ JOVEDELM UTÁN A TULAJDONJOG ARÁNÁYBAN KELL-E FIZETNI ÉS UGYANIGY A MEGMARADT NETTO ÖSSZEGET A TULAJDONJOG ARÁNYÁBAN KELL ELOSZTANI? VAGY”
Szerintem adózni az egyes tulajdonosoknak kell

„E EZ KOMPLIKÁLT VOLT, IGY SZÉTVÁLASZTOTTUK ÉS A 3 LAKÓ A 3 KÜLÖNBÖZÖ TÁRSASÁGGAL TARTJA A KAPCSOLATOT, ”
Nem ez volt a kérdés. Akkor a kérdés továbbra is az : egy adott szolgáltatóval kötött szerződést mind a három tulajdonos aláírja? Vagy legalábbis szerepel a szerződésben, és egy tulajdonos meghatalmazással jár el a nevükben?

„Akik 30 db csokit kapnak az több adót fizetnek 5% al a részesedés arányától eltérően.”
Nem értem. Ha az egyik szerződésben 30 ft, a másikban 40 forint szerepel, akkor az egyiktől a szolgáltató kevesebbet von le, mint a másiktól. Miért fizetne többet az első, és miért kevesebbet a második?

Ha az összes kapott (nettó) pénzt összedobják, és három fele osztják, akkor mindenki ugyanannyit kap - tehát ugyanannyi adót is fizet.

(nem vagyok ügyvéd)

Miért kell bonyolitani feleslegesen?

A mobilcégeknek kötelezően le kell vonni az szja-t.

A megmaradó nettó összegeket kell a tulajdoni hányad arányában szétosztani.
Ennyi.

@ drbjozsef

folytatom a válaszok nyomtatot betűvel

• A tulajdoni lapon is?

Vagyis van két tulajdonos akinek 3/10 tulajdoni hányada van, és egy, akinek 4/10 hányada? / IGEN

• „A lakók a három különböző nettó jövedelmet a tulajdonhányad arányában osztják el. Vita tárgya az adó, véleményem szerint az adót is a tulajdonhányad arányában kellene felvállalni.”

Mindenkinek ugyanaz az adókulcs. Ha a nettó bevételük tulajdoni hányad arányos, akkor értelemszerűen a befizetett adó is tulajdoni hányad arányos kell legyen.
Miért nem a bruttó bevételt osztják meg arányosan (mindegy ki mit "adminisztrál"), aztán fizetnek adót? Ami elvileg ugyanaz lenne, nem is értem hol jön ki a különböző adó, és miért fizett többet valamelyikük. -/ IGEN A BRUTTÓ SZÉTOSZTÁS LENNE LEGLOGIKUSABB, EGYNLŐRE AZ ADOTT SZOKÁSHOZ PROBÁLOK IGAZODNI MISZERINT AZ ADÓT A MOBILSZOLGÁLTATÓK LEVONJÁK UTÁNA FOLYÓSITANAK A LAKÓKNAK - AZ ADÓ SZÁZALÉKA A TÖRVÉNYBEN ELŐIRT UGYANAZ, ÉS EZ NEM VITATOTT. DE NAGYOBB ÖSSZEG UTÁN NAGYOBB ADÓT FIZET EGY EGY LAKÓ, MIVEL A 3 SZOLGÁLTATÓNÁL MÁS A SZERZŐDÉS ÖSSZEGE, ÉS AZ ADÓ UTÁNI ÖSSZEGET OSZTJA EL A TULAJDONHÁNYAD ARÁNYÁBAN, TEHÁT, EGYSZERŰSíTETT PÉLDA:

Ha pl. veszünk 100 Ft csokit hárman az egyik 30Ftért a második 40Ft-ért és a harmadik 30Ft-ért akkor ezeknek is más az adója ha az egyszerűség kedvéért 15% az összesen 15 FT az adó.
Ezt jelenleg 5-5-5 FT arányban fizetjük, de a csokiból az egyik 30t a másik 40t a harmadik 30 db csokit kap. Tehát akik 40 db csokit kap ugyanazt az adót fizeti 5Ftot a 6Ft helyett, mint aki 30db csokit kap szintén 5 Ft-t fizet a 4.5Ft helyett. Akik 30 db csokit kapnak az több adót fizetnek 5% al a részesedés arányától eltérően.
Ugyanez az 5% többlet adófizetés probléma fennál mindhárom szolgáltatónál csak a összeg mindegyiknél más."
A KÉRDÉS AZ, HOGYHA OSZTOTT TULAJDONÚ HÁZ ÁLL FENT AKKOR,

1. AZ ADÓT A BRUTTÓ JOVEDELM UTÁN A TULAJDONJOG ARÁNÁYBAN KELL-E FIZETNI ÉS UGYANIGY A MEGMARADT NETTO ÖSSZEGET A TULAJDONJOG ARÁNYÁBAN KELL ELOSZTANI? VAGY
2. A BRUTTO ÁR UTÁN FIZETJÜK EGYENLŐ ARÁNYBAN AZ ADÓHÁNYADOT ÉS A TULAJDON ARÁNYÁBAN OSZTJUK EL A NETTO RÉSZT?

• Remélem, az "adminisztrál" alatt nem azt érted, hogy az egyes bérlőkkel csak egyes tulajdonos kötött szerződést? - A MOBIL SZOLGÁLTATOKKAL LEGELŐSZÖR MINDEN TULAJDONOSSAL ALÁIRT SZERZŐDÉSÜNK VOLT, DE EZ KOMPLIKÁLT VOLT, IGY SZÉTVÁLASZTOTTUK ÉS A 3 LAKÓ A 3 KÜLÖNBÖZÖ TÁRSASÁGGAL TARTJA A KAPCSOLATOT, DE A MOBILOSOK TUDJÁK HOGY EZ MINDHÁRMUNKNAK SZÓL, TEHÁT AZ A PROBLÉMA FENNÁL HOGY AKI A FENT EMLITETT CSOKI PÉLDÁVAL NEM ÉRT EGYET LETILTHATJA A MÁSIK LAKÓ MOBILSZOLGÁLTATÓJÁNÁL A PÉNZFELVÉTELT.

Nagyon szépen köszönöm,

Frezia
Ha van mód vállal ügyet?

Vegyél egy kaukázusi juhászt az a szomszédot is meg a rotweulert is távol tartja.
Jogilag?
Birtokvédelem kérése a Jegyzőnél.

Üdvözlöm!

Egy olyan problémám lenne hogy egy osztatlan közös tulajdonú telken van 2 lakóház közös udvarral. A gond az hogy a szomszédnak van egy rottweiler kutyája aki az én telek részemre piszkít folyamatosan , a szomszéddal sikerült annyit beszélni hogy legalább a kutyapiszkot szedje össze de azt is csak immel ámmal. Nyáron a pisi szag jön be az ablakon .Kértük hogy kerítse el vagy hogy csináljon neki egy külön kenelt ,amire a válasza az volt hogy nem fog. Beszéltünk vele hogy felhúzunk egy kerítést , de megkértük hogy ha a kutyája kárt tesz benne vállalja a feleőséget, de amit szintén nem vállal.
Ilyen esetben mi a teendő?

Válaszukat előre is köszönöm!

osztap

„Én azt írtam, hogy megállapodásnak kell lennie.”

Igen, de annak csakis írásban van értelme. Bármi mást letagadhat úgyis a másik fél és te nem tehetsz semmit.

Szomorú örökös,

Egyetértek az első résszel. Én azt írtam, hogy megállapodásnak kell lennie. Nem írott megállapodásnak, lehet az szóban is, akár ráutaló magatartással is. A gondok akkor jönnek, ha nem tudnak megállapodni.

Az, hogy a a példádban a puska is előkerül, épp azt támasztja alá, hogy lehetnek még gondjai a leendő 1/1-es tulajdonosnak az 1/2 haszonélvezőjével. Persze, az is lehet, hogy jól kijönnek majd, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.

osztap

„Ha nincs köztük más megállapodás, mind a ketten használhatják az egész ingatlant.”

A volt lakhelyemen két külön épületben laktunk a másik tulajdonossal. Erre mondta tavaly ősszel egy ügyvéd, mikor mondtam neki, amit ti itt sokat hajtogattok, hogy „ráutaló magatartással” is létrejöhet egy ún. használati megosztás, mert nem kötelező papírra fektetni:

„Szép is volna, ha a másik tulaj csak úgy lazán átjönne az én nappalimba és leülne, mert neki akkor épp ott van kedve tartózkodni.”

A te állításod alapján használati megosztás hiányában ezt meg is tehetné, közben meg nagy büdös francokat teheti meg! Nagy valószínűséggel előbb udvariasan megkérném a távozásra, aztán ha ez nem hat rá, később akár egy vadászpuska is előkerülhet a szekrényből nyomatékosítás végett. Csak úgy, a jószomszédi viszony érdekében gondolom így egyébként. :-)

Szomorú örökös,

„Ha a haszonélvezőnek csak a felére van haszonélvezeti joga, akkor nem használhatja önkényesen az egész ingatlant ingyen és bérmentve. ”
De igen, csak nem zárhatja ki a haszonélvezettel nem terhelt rész tulajdonosát. Ha nincs köztük más megállapodás, mind a ketten használhatják az egész ingatlant. Közös konyha, közös fürdő, közös nappali...
Miért: Ha két fele-fele arányú tulajdonos volna, a Ptk. 5:74. § szerint mindegyik jogosult volna az egész használatára. Itt az egyik fél tulajdonosa helyett a hasznonélvező használ, a Ptk. 5:147. § alapján.