Autóhitel és behajtási költség

Ha ezt teszi, akkor a Ptk-ba ütközően teszi, nem kell figyelembe venni.

Még egyszer és utoljára. A használat és a hasznok szedésének joga egy, azt különválasztani nem lehet. Ezt a jogot csak a kézizálogba adás korlátozza.

„Ha ezt teszi, akkor a Ptk-ba ütközően teszi”

Tenné, ha be tudnád hozzá idézni, hogy hol ütközik.

„Még egyszer és utoljára.”

Butaságot elég volt egyszer is.

A használat és a hasznok szedésének joga
Ptk. 99. § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

A rendelkezési jog
Ptk. 112. § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.

Ptk. 114. § (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis.
(2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

Olvashatod, az elidegenítés és terhelés jogát lehet korlátozni és azt is csak a megengedettek szerint.

Használat, hasznok szedésének jogánál ilyet nem találsz.

„Olvashatod, az elidegenítés és terhelés jogát lehet korlátozni és azt is csak a megengedettek szerint.”

Akkor ezzel az első tévedésedet beláttad.

„Használat, hasznok szedésének jogánál ilyet nem találsz.”

Azért nem, mert a használat és hasznok szedésének jogát nem csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni, hanem más alkalommal is. A polgári jog a felek szerződési szabadságának talaján áll, tehát nem csak azt tehetnek meg a felek amit a törvény megenged, hanem mindazt amit nem tilt.

Sziasztok!

A múltkor írtam Nektek egy üggyel kapcsolatban: az ügyfél írt a banknak, csatolta a befizetéseket, hivatkozott a telefonos beszélgetésre, a bank visszavonta a szerződés felmondását: Erre varrjatok gombot!
Én örülök, hogy így sült el a dolog! :-)

Sziasztok!

Tanácsot szeretnék kérni tőletek, egy bedőlt autó lízing ügyben.

Kollégám a bajba jutott.
Évekkel ezelőtt indult a lízing, aztán rossz anyagi helyzetbe jutottak. Nem tudták már tovább fizetni a havi 70 e törlesztést.
Vissza adták a kocsit, abban reménykedtek, hogy utána meg lehet állapodni valami kisebb törlesztő részletben, mert most épp még 6 millió lenne hátra.
A telefonos egyeztetés nem volt túl biztató. Azt mondták, hogy ilyesmire nincs lehetőség, fizessenek, vagy jön a per, meg a behajtó.

Milyen megoldási lehetőség van az ilyen ügyekre? Ha az illető tényleg abszolút fizetésképtelen, idős, és rokkant, mire lehet számítani?
Biztos van erre valami hivatalos megoldás. Gondolom nem egyedülálló a probléma.

Előre is köszönjük a tanácsokat!
Biela

Szép estét Mindenkinek!

Segítséget, tanácsot szeretnék kérni ! 2012.08.22.-ei dátummal a Bank azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződésemet. Hozzáteszem a banki kimutatás alapján befizettem 3 168 915,- és jelenleg még 6 720 322,-ot követelnek, a felvett kölcsön 2007-ben 4 947 388,- volt.
A bank írásbeli felszólítása alapján köteles vagyok a bank megbízottjának az autót birtokba adni? Kaptam már olyan tanácsot, hogy önkéntesen ne adjam át az autót, csak ha bírósági végrehajtásról szóló végzéssel jönnek érte! Mit tegyek??
Köszönöm!

Grelin

A szerződés ismerete nélkül ezt nehéz lenne megmondani, de mindenképpen vesztes vagy.

Ne adja birtokba. Nem köteles. Ha nem adja birtokba, akkor a bank nem szerez tulajdonjogot. Ezzel jogsértést sem követ el. Az ilyen ügyben a Legfelsőbb Bíróság- ma Kúria- is hozott eseti döntést, tehát teljesen jogszerűen cselekszik.

Lehetne a számát annak a döntésnek?

Ha kéred holnap után az egészt döntést átküldöm.

Átküldtem.

Egy üres Word-fájlt küldtél.

Most átment.

Igen, köszönöm.
Szóval egy büntetőügyben hozott BH-val akarod igazolni, hogy a vételi jog jogosultjának nem köteles átadni az autót a vételi jog kötelezettje?

Igen.
BH2008. 85

1. A hitelsértés vétségének elkövetési tárgya a kölcsönre vásárolt gépkocsi, amelyre vételi jogot alapítottak és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki (1978. évi IV. törvény 330. §, 1959. évi IV. törvény 375. §).
2. A hitelsértés vétségét nem valósítja meg az adósnak az a magatartása, hogy a jogosult felhívására a hitel fedezetét nem adja át (1978. évi IV. törvény 330. §).

Az elsőfokú bíróság a 2005. december 1. napján kihirdetett ítéletével terheltet az ellene hitelsértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette.
A megállapított tényállás lényege a következő:
A terhelt 1999. augusztus 9-én a H. W. Kft.-től VW Golf 1.9 Tdi személygépkocsit (a továbbiakban: gépkocsi) vásárolt. A vételár kiegyenlítéséhez a M. C. Bank Rt.-től kölcsönt vett fel.
A kölcsönszerződéssel egyidejűleg a felek a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségek biztosítására megállapodást kötöttek vételi jog alapításáról is. Ez utóbbi megállapodás 5. pontjában a vételi jog biztosítására a vételi joggal terhelt gépjármű tekintetében elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki.
A megállapodás 7. pontja szerint a bank vételi joga gyakorlására egyoldalú nyilatkozattal akkor válik jogosulttá, amikor a kötelezett a kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti.
A megállapodás 8. pontja szerint a terhelt, mint kötelezett vállalja, hogy a vételi jog gyakorlását követően a gépjárművet haladéktalanul a bank, illetve annak megbízottja birtokába adja, melynek elmulasztása a kölcsöntartozás fedezetének elvonására irányuló magatartásnak minősül.
A megállapodás 9. pontja szerint a bank jogosult vételi jogával élve egyoldalú írásbeli nyilatkozattal a gépkocsit - a szerződésben rögzített áron - megvásárolni.
A hivatkozott rendelkezések ugyanilyen formában a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeiben a 6.2. is megtalálhatók.
A felek a gépjárműre zálogszerződést nem kötöttek, így az jelzálogszerződés alapján nem képezte a hitel fedezetét.
A terhelt a kölcsön részleteit szerződésszerűen nem fizette, ezért a bank - a terhelt által 2001. szeptember 25. napján átvett levelével - a kölcsönszerződést felmondta.
A terhelt 2001 márciusában a gépkocsival balesetet szenvedett. E káresemény alapján a bíróság a 2005. március 5. napján jogerőre emelkedett ítéletével a biztosítót 968 584 forint és járulékai megfizetésére kötelezte.
Időközben egyeztetés folyt a terhelt és a bank képviselője között a gépkocsi közös értékesítése tárgyában. A sértett 2003. október 13-án megbízta a C. Kft.-t a gépkocsi „visszaszármaztatására”, amely 2003. december 2-án nem járt eredménnyel, mert a felek között ekkor már elszámolási vita volt a tartozás mértéke vonatkozásában.
A terhelt 2004. június 14-én vette át a Bank levelét, amelyben vételi jogával élt és kérte a gépkocsi átadását. A terhelt a fennálló elszámolási vita miatt a gépkocsit nem adta át.
A gépkocsi értéke 2004. június 2-án (a vételi jog gyakorlásáról szóló levél keltének napján) 1 103 000 forint volt.
A városi bíróság e tényállás alapján a terheltet az ellene hitelsértés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette, mert álláspontja szerint a vételi jog létesítésével a felek a kölcsön fedezetéül a gépkocsit szerződéssel nem kötötték le. Az elidegenítési és terhelési tilalom sem minősül a gépkocsi fedezetként történő lekötésének, mert az csupán a vételi jogot volt hivatva biztosítani. Az irányadó tényállás alapján más bűncselekmény sem állapítható meg. A vételi jog érvényesítésével - 2004. június 14. napján - a gépkocsi tulajdonjoga a sértettre szállt át, így a hitelsértés megállapítása emiatt is kizárt, hiszen az a jellegéből adódóan csak saját tulajdonú dologra követhető el. A polgári jog szabályai szerint a tulajdonszerzéshez ugyan az opció érvényesítésén túl ingó dolgoknál a dolog átadása is szükséges, és az jelen esetben nem történt meg, e körülmény azonban a sértett tulajdonszerzését nem akadályozta meg, mivel a dolog átadása éppen a terhelt nem szerződésszerű magatartása folytán maradt el. Az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4. §-ának (4) bekezdése szerint pedig saját felróható magatartására - így különösen mulasztására, késedelmére, szerződésszegésére stb. - előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Mivel az elsőfokú bíróság szerint a gépkocsi 2004. június 14. napja után (a bíróság által pontosan meg nem jelölt időponttól) már nem volt a terhelt tulajdonában, csupán birtokában, rábízás hiányában az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 317. §-a szerinti sikkasztást nem követhette el. Az a körülmény pedig, hogy a gépkocsit szerződésszerűen nem adta át, pusztán birtokolta, a sajátjakénti rendelkezést nem meríti ki.
Az ítélet ellen az ügyész által a terhelt terhére, felmentése miatt, bűnösségének megállapítása végett bejelentett fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a 2006. május hó 23. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a terhelt bűnösségét hitelsértés vétségében megállapította. Ezért őt 200 napi tétel (400 forint/egynapi tétel összegű), összesen 80 000 forint pénzbüntetésre ítélte.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdésében írt alapelvet, amikor megsértésére hivatkozással azt állapította meg, hogy a gépkocsi tulajdonjoga a M. C. Bank Rt.-hez került.
A Ptk. 117. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a Ptk. 375. §-a szerinti vételi jog gyakorlása ellenére a gépkocsi továbbra is a terhelt tulajdonában van.
A vételi jog kikötése nem jelenti a vagyontárgynak a kölcsön fedezetéül történő lekötését. A vételi jogról szóló megállapodás 5. pontja szerint azonban a felek elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki, s ez a vagyontárgy fedezetül történő lekötésének a tipikus polgári jogi eszköze.
A hitelsértés elkövetési magatartása a hitel fedezetének az elvonása, vagy a hitelező fedezetből történő kielégítésének más módon történő meghiúsítása. Ez utóbbi a fedezet elrejtésével, eltitkolásával egyaránt megvalósítható.
A terhelt azzal a magatartásával, hogy a hitel fedezetét, a kölcsönből vásárolt gépkocsit a hitelező elől eltitkolta, megvalósította a Btk. 330. §-a szerinti hitelsértés vétségét.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt - az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - arra hivatkozással, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor.
Az indítvány szerint az irányadó tényállás alapján a hitelsértés vétségének több tényállási eleme sem állapítható meg.
A Btk. 330. §-ában megjelölt fedezet szűkebb fogalom, mint a polgári jogi biztosíték fogalma. Büntetőjogi értelemben csak meghatározott vagyontárgy vagy követelés minősül fedezetnek, az elidegenítési és terhelési tilalom nem.
A terhelt azzal, hogy a kölcsönből vásárolt gépkocsit a vételi jog gyakorlását követően nem adta át a sértett Bank képviselőjének, a hitelsértés elkövetési magatartását nem tanúsította. A dolog át nem adása nem azonos annak eltitkolásával, amelyre a másodfokú bíróság tévesen hivatkozott.
Ezért a másodfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség az átiratában a felülvizsgálati indítványt - bár részben eltérő indokok alapján - alaposnak tartotta.
Rámutatott, hogy minden olyan kifejezett korlátozás vagy lekötés, amelynek célja a hitel (kölcsön) visszafizetésének a biztosítása, fedezetnek minősül. Az ítéleti tényállásban részletesen megjelölt vételi jog alapítására irányuló megállapodás és a biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom következtében a kölcsönre vásárolt gépkocsi a hitel fedezete volt. A fedezet elvonása csak aktív magatartással, a dolog eladásával, megterhelésével, eltitkolásával, elrejtésével valósítható meg. Pusztán a jármű visszaadásának az elmulasztásával - a törvényi tényállásban felsorolt elkövetési magatartások tanúsítása nélkül - terhelt nem követett el bűncselekményt. A Legfőbb Ügyészség ezért azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a terheltet az ellene hitelsértés vétsége miatt emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - mentse fel.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a C. Bank Rt. sértett vételi jogának gyakorlását követően következett-e be változás a gépkocsi tulajdonjogi helyzetében. E kérdésben a másodfokon eljárt bírósággal egyezően foglalt állást.
A sértett a 2004. június 2. napján kelt értesítésében a vételi jogának bejelentésével egyidejűleg felszólította és kötelezte a terheltet arra, hogy e levél kézhezvételét követő 2 munkanapon belül a gépkocsit és tartozékait a Bank képviselőjének adja át. Az átadás azonban sem a felszólításban megjelölt határidőben, sem a jogerős ügydöntő határozat meghozataláig nem történt meg.
A Ptk. 375. §-a (1) bekezdésének első mondata szerint: ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
A vételi jog az adásvétel egyes különös nemei cím alatt található a Ptk.-ban. Az adásvétel - s közöttük a vételi jog gyakorlása - ún. származékos tulajdonszerzés, az átruházás egyik fajtája.
A tulajdonjog - például átruházással történő - megszerzése a dologra vonatkozó tulajdoni jogviszony létrejöttét jelenti. A tulajdonost a megszerzés időpontjától kezdődően illetik meg a tulajdonjogból folyó jogosítványok (birtoklás, használat, haszonszedés és rendelkezés joga) és terhelik őt a dolog fenntartásával, használatával stb. együtt járó kötelezettségek, illetve ettől kezdve viseli azokat a károkat, amelyek másra át nem háríthatók.
A tulajdonjog megszerzéséhez azonban az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül - a Ptk. 117. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán - a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének a hatalmába került.
A Ptk. hivatkozott rendelkezéséből kitűnően a birtokba adásnak ténylegesnek kell lennie, ami azonban nemcsak a dolog kézből kézbe történő átadásával, de bármilyen más olyan módon is megtörténhet, amiből egyértelmű, hogy a dolog az átruházótól az új tulajdonos hatalmába került.
Az irányadó tényállás alapján a sértett vételi jogának gyakorlását követően a gépkocsi nem került ki a terhelt birtokából és nem került a sértett birtokába. Ennél fogva tulajdonlásában változás nem következett be.
Kétségtelen, hogy a terheltet szerződéses kötelezettség terhelte a gépkocsi kiadására, s e kötelezettségét nem teljesítette.
Valamely szerződéses kötelezettség nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése azonban a tulajdoni viszonyokban változást nem eredményezhet, és elsősorban a szerződési igény érvényesítése során juthat jelentőséghez.
A Btk. 330. §-ában meghatározott hitelsértés vétségét az követi el, aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégítését más módon meghiúsítja.
A védő felülvizsgálati indítványában kifejtett álláspontja szerint a Btk. 330. §-ában megjelölt fedezet szűkebb fogalom, mint a polgári jogi biztosíték fogalma. Büntetőjogi értelemben csak meghatározott vagyontárgy vagy követelés minősül fedezetnek, az elidegenítési és terhelési tilalom nem.
A védő álláspontja téves.
A hitelsértés vétsége a következetes ítélkezési gyakorlat szerint csak a fedezetként külön szerződéssel lekötött vagyon elvonása által valósulhat meg.
A fedezet biztosítására szolgáló szerződéseknek két jól körülhatárolható csoportja különböztethető meg: 1. a Ptk. XXIII. Fejezetében szabályozott dologi biztosítékok (úm. a zálogjog és az óvadék) nyújtására vonatkozó megállapodások; 2. a fedezet biztosítására szolgáló más szerződések.
Szerződési jogunk alapelve a szerződési szabadság. A felek főszabályként szabadon döntenek abban, hogy kívánnak-e szerződést kötni, és ha igen, akkor kivel és milyen tartalommal.
A szerződéses szabadság polgári jogi alapelvének megfelelően mondja ki a Ptk. a 200. §-ának (1) bekezdésében, hogy: a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
E rendelkezés folytán a felek szabad akarata érvényesül a szerződés tartalmának a meghatározásában is. A tartalom-meghatározás szabadsága kiterjed a típusszabadságra, azaz a felek nem csak a törvényben külön nevesített szerződések valamelyikét választhatják, de több szerződéstípus elemeit vegyíthetik is (vegyes szerződések), illetve olyan megállapodást is köthetnek, amely sajátos elemei folytán egyik típusba sem sorolható (atipikus szerződés). A típusválasztás szabadsága a szerződésbe foglalt jogok és kötelezettségek szabad alakítását jelenti.
A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződést a felek akaratnyilatkozatának egyezősége hozza létre. A szerződés létrejöttéhez további aktusra (például a dolog átadására) nincs szükség.
A felek között létrejött opciós szerződés kifejezett és kizárólagos rendeltetése az volt, hogy a kölcsönszerződés teljesítésének biztosítékául szolgáljon. E biztosítéki szerződésben kötötték ki fedezetül a szerződő felek VW Golf 1.9 Tdi személygépkocsira az elidegenítési és terhelési tilalmat. A felek megállapodása alapján létesített elidegenítési és terhelési tilalom biztosította, hogy a kölcsönszerződés fedezete, a gépkocsi a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése esetén a sértett Bank számára megfelelő kielégítési alapot szolgáltasson.
A fedezeti jelleg meghatározása körében - amint arra átiratában a Legfőbb Ügyészség is helyesen rámutatott - abból kell kiindulni, hogy mi volt a felek akarata a meghatározott vagyontárgyra vonatkozó konkrét szerződési rendelkezés megfogalmazásakor. Minden olyan kifejezett korlátozás, vagy lekötés, amelynek célja a hitel (kölcsön) visszafizetésének a biztosítása, fedezetnek minősül. A fedezetet biztosító jogcímeket nem lehet leszűkíteni a Ptk.-ban nevesített szerződést biztosító mellék-kötelezettségekre. Mindig a felek szerződési akaratából kiindulva kell és lehet megállapítani, hogy az adott vagyontárgy a hitel (kölcsön) visszafizetésének a biztosítékául szolgál, s így a vizsgált bűncselekmény elkövetési tárgya-e vagy sem.
A Legfelsőbb Bíróság ezért azt állapította meg, hogy a felek között létrejött opciós szerződés, valamint abban a gépkocsira kikötött elidegenítési és terhelési tilalom folytán e fedezet biztosítására irányuló szerződés az egybehangzó akarat-kijelentésükkel és az írásba foglalt szerződési akaratuk aláírásával érvényesen létrejött, a gépkocsi a hitel biztosítékául szolgál.
Ugyanakkor a védő a felülvizsgálati indítványában helyesen hivatkozott arra, hogy a Btk. 330. §-ában meghatározott elkövetési magatartások hiányában a vizsgált bűncselekmény nem valósult meg.
Az irányadó tényállás szerint a terhelt a fedezetül szolgáló gépkocsit nem adta el, nem terhelte meg, tehát nem vonta el a kielégítés alól. A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata értelmében azonban a terhelt a kölcsönből vásárolt gépkocsit a hitelező elől eltitkolta, és ezáltal a fedezetből való kielégítés más módon történő meghiúsításával elkövette a bűncselekményt.
Ez az álláspont téves.
A hitelsértés vétségét csak az követi el, aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégítését más módon meghiúsítja.
A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a hitelsértés mindkét fordulata csak aktív magatartással valósulhat meg.
Elvonás minden olyan magatartás, amely a tényállásban írt eredmény előidézésére alkalmas és nem tekinthető a kielégítés más módon történő meghiúsításának.
A kielégítés más módon történő meghiúsítása a gyakorlatban a fedezet tárgyának eltitkolásával, elrejtésével valósulhat meg. A terhelt a gépjárművet nem rejtette el, nem titkolta el és semmilyen más módon nem vonta el a kielégítés alól.
Az a magatartása, hogy a hitelező írásbeli felszólításának nem tett eleget és a fedezet átadására vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, büntetendő cselekményt nem valósított meg. Amint arra a Legfőbb Ügyészség is helyesen utalt átiratában, a következetes ítélkezési gyakorlat szerint (lásd Legfelsőbb Bíróság Bfv. II. 544/2006/3. számú ítéletét) az adósnak az a magatartása, hogy a jogosult felhívására a hitel fedezetét nem adja át, aktív magatartás hiányában a hitelsértés vétségét nem valósítja meg.
Ily módon a terhelt a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, polgári jogi szerződésszegéséért pedig büntetőjogilag nem felelhet.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálattal érintett másodfokú ítéletet - a Be. 427. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján - megváltoztatta. A terheltet az ellene hitelsértés vétsége miatt emelt vád alól - a Be. 6. § (3) bekezdése a) pontjának I. fordulatára figyelemmel, a Be. 331. §-ának (1) bekezdése alapján - mert cselekménye nem bűncselekmény, felmentette.
A terheltre az alapeljárásban kirótt és a terhelt által ténylegesen megfizetett pénzbüntetés összegét, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Legfelsőbb Bíróság a Be. 585. §-ának (1) bekezdése alapján visszatéríteni rendelte. (Legf. Bír. Bfv. II. 41/2007.)

Ne csináld már... Nekem kínos.

Azt elhiszem.

Tisztelt Jogi fórum!

A problémám:
2008 januárjában vettem egy autot 1.600.000.Ft-ért!(Havi 28.000Ft-os törlesztés)Ezt 2012 januárjáig sikerült fizetnem!Ekkor a tartozásom 800.000Ft volt!Márciusban elvitték az autót,ami teljessen uj állapotban volt,és 95.000km volt benne!A behajtó,aki elvitte annak fényképeket kellett küdenem az autóról,és egyböl azt mondta,hogy visszük is!Az értéke 900.000Ft körül van az interneten!A bank 360.000Ft-ért értékesitette!Csak ezután jött a megdöbbenés!!!
A bank küldött egy levelet,hogy a tartozásom igy 1.400.000Ft lett!Ez szerintem elég érdekes!Most már autóm sincs,és a kölcsönöm is több lett mint volt!Lehet-e valamit tenni?!Én azért ezt egy kicsit azért elég abszurdnak találom,hogy még többet fizessek be így,hogy autom sincs!Minthogy autóm is volt,és csak 800.000Ft volt a tartozásom!

Elöre is köszönöm a választ!

Sziasztok!
A következő a gondom remélem tud valaki nekem segíteni és hasznos infót adni hogy a következő ügyben van e értelme bár mit is tennem?
Átvettünk egy hiteles autót de a bakot és közjegyzőt teljes mértékbe kizártuk csak ügyvédileg lett róla papír csinálva.Ezt követően volt 3 hónap hogy nem tudtuk fizetni a törlesztő részletet majd a gépkocsi tulajdonosa szólt hogy adjuk vissza az autót.Ennek a kérésnek mi eleget is tettünk de az átadásnál sajnos egy kulcs nálunk maradt amit én úgy gondoltam nincs nagy jelentősége mivel nem érzem magam tolvajnak és nem gondoltam hogy ez majd még gond lehet a későbbiekben.
Majd egy év elteltével kaptunk egy végrehajtótól vagy közjegyzőtől már nem is emlékszem rá pontosan egy levelet ahol felszólítottak minket fizessünk ki 700 ezer forintot az autó tulajdonosának!Hanyag módon ezzel sem foglalkoztunk és nem léptünk rá semmit.Ezt követően pár hónap múlva a munka helyemen behívtak az irodába és közölték hogy letiltásra került ez a 700 ezer forint.Már 6 hónapja vonják ezt az összeget a fizetésemből én úgy érzem ezen 6 hónap alatt megtérült a káruk érdemes e bármi lépést tenni ez ügybe és ha igen hova kihez fordulhatnék segítségért???Köszönöm előre is a válaszokat:)

Sziasztok!
A következő a gondom remélem tud valaki nekem segíteni és hasznos infót adni hogy a következő ügyben van e értelme bár mit is tennem?
Átvettünk egy hiteles autót de a bakot és közjegyzőt teljes mértékbe kizártuk csak ügyvédileg lett róla papír csinálva.Ezt követően volt 3 hónap hogy nem tudtuk fizetni a törlesztő részletet majd a gépkocsi tulajdonosa szólt hogy adjuk vissza az autót.Ennek a kérésnek mi eleget is tettünk de az átadásnál sajnos egy kulcs nálunk maradt amit én úgy gondoltam nincs nagy jelentősége mivel nem érzem magam tolvajnak és nem gondoltam hogy ez majd még gond lehet a későbbiekben.
Majd egy év elteltével kaptunk egy végrehajtótól vagy közjegyzőtől már nem is emlékszem rá pontosan egy levelet ahol felszólítottak minket fizessünk ki 700 ezer forintot az autó tulajdonosának!Hanyag módon ezzel sem foglalkoztunk és nem léptünk rá semmit.Ezt követően pár hónap múlva a munka helyemen behívtak az irodába és közölték hogy letiltásra került ez a 700 ezer forint.Már 6 hónapja vonják ezt az összeget a fizetésemből én úgy érzem ezen 6 hónap alatt megtérült a káruk érdemes e bármi lépést tenni ez ügybe és ha igen hova kihez fordulhatnék segítségért???Köszönöm előre is a válaszokat:)

Helló
2006-ban vásároltam egy autót hitelre, anyagi helyzetem hol jobb hol rosszabb volt, ezért gyakran késtem napokat a csekkek befizetésével és a mostanában esedékes 2 havival is el vagyok maradva, de ez a 2 az utolsó csekk amit be kell fizetnem és elvileg enyém lenne az autó (ami már egy forintot sem ér). A bank küldött egy papírt hogy el vagyok maradva 2 havi törlesztővel és mivel gyakran késtem a befizetéssel ezért késedelmi kamatnak 300 ezer forint feleit összeget álapitot meg és mai nap kaptam egy telefont is hogy jönnének fényképezni az autót,vagy is gondolom el akarják szállítani vagy hirdetni. A kérdésem csak annyi lenne ha befizetem a 2 elmaradt törlesztőt akkor elvihetik az autót vagy nem?? mit tehetnek meg és mit nem?

Kedves Fórumozók!
Remélem valaki tud nekem mondani valami érdemlegeset a problémámmal kapcsolatban. Van egy autóhitelünk, ami 2013.januárjában jár le. Fizetünk is rendesen minden hónapban. Tavaly decemberben (!) kamatkülönbözetünkről nem érkezett csekk - 12618 Ft-, így azt nem tudtuk rendezni, ezt jeleztük is a banknak, akik annak nem rendje és módja szerint figyelmen kívül hagyták az ügyet. Felmondták a szerződést, majd újraaktiválták, hiszen fizetünk minden hónapban mint a katonatiszt. Majd februárban kijött egy számla 15240 forint behajtási költségről. Kérdeztem a bankot, hogy ez mi. Nálunk nem volt behajtó, egy telefont sem eresztettek meg, hogy baj van, egy hivatalos levél nem érkezett. Levelezések hosszú sora következett, elmondtam, hogy én ezt nem tartom jogosnak. Újabb szerződésfelmondás, és reaktiválás, hiszen tartozom a banknak. Most jelen pillanatban 55 ezer pár száz forintról folyik a vita, ami szerintem nem jogos. A behajtó nevét nem adják ki. Tényleg állíthat úgy ki számlát a bank, hogy az adott "munkát=behajtást" senki nem végezte el?

Tisztelt fórumozók,szakértők! Kérdésem lehet hogy komikus,de lehet hogy akár be is jöhet! :) Felmondott autóhitelem van,ahol 1100000-et követelnek...Bár maga a felmondás is elég furcsa körülmények között zajlott,ugyanis külföldi tartózkodásom miatt én nem tudtam elérni a bankot,családtagomnak meg nem adtak felvilágosítást....Kérdésem az lenne,hogy én most felajánlottam a végrehajtónak hogy engedjenek a kamatból,a behajtási költségből,és azonnal utalok is 800 000ft-ot! Járhatok én így el? Tehetek ilyen ajánlatot?