Autóhitel és behajtási költség

FIGYELEM! SZIGORÚAN TERJESZTENDŐ!!!
Banki-hitel károsultaknak:

link: http://hunnio.com/news.php?…

bariba, ez tényleg gebaszos, feltételezve, hogy 2011 szeptembertől napjainkig békében és pontosan fizettél, és tényleg hitelt érdemlő módon a NAV-sztorit bejelentetted.
Szerintem egyébként ez a tipikus dilettáns hozzáállás, vki mulasztott (elfelejtett feljegyzést írni, mert nem "kötelező" felmondani) és aztán jön egy belső revízió vagy egy új főnök és taroljuk a búzatáblát.

kfgabri az hát!
Csak nem velem történik-hozzá kell tennem-, de nagyon sajnálom őket, ha emiatt ingük, gatyájuk rámegy, mer valaki annak idején mulasztott.

kfgabri az hát!
Csak nem velem történik-hozzá kell tennem-, de nagyon sajnálom őket, ha emiatt ingük, gatyájuk rámegy, mer valaki annak idején mulasztott.

Sziasztok,

Segítséget szeretnék kérni, egy elég furcsa üggyel kapcsolatba, úgy gondoltam, hogy ez a csoport a legmegfelelőbb erre a célra.

A történet és egyben probléma röviden, összegezve az lenne, hogy volt/van egy személyautónk melyre hitelt vettünk fel a vásárlásakor, használtan lett megvásárolva. Teltek az idők és kihasználatlanság miatt el szerettük volna adni az autót, hitelátvállalással. Jelentkezett is egy pár akinek az előző autója össze lett törve így szeretett volna egy ugyanolyat, viszont már akkor látszott, hogy nem túl tiszta emberekről van szó. Megtörtént az átadás, viszont a banknál nincs lehetőség hitelátvállalásra, így egy Ügyvéd által írt szerződéssel adtuk át az autót, melyben arról egyeztünk meg, hogy az autó nem lesz átírva az 'új' tulaj nevére mivel a hitelátvállalás nem történt meg, hanem fizetik a részleteket, helyettünk. A részletek fizetése ezzel ellentétben sokszor 3 havi csúszással sem történt meg, csak sokszori figyelmeztetésre. A szerződésben le van írva, hogy 2 be nem fizetett részlet után követelhetjük vissza az autót. Most harmadjára ismét felállt az a probléma, hogy 3 havi részlet nincs befizetve, jövő hétfő a legvégső határidő, utána ha Mi nem fizetjük ki, akkor jön a behajtó, elviszi az autót plusz ki kell fizetnünk a maradék részletet. Vagy ha nem fizetnek semmiképp akkor vissza kell követelnünk az autót. A kérdésem ezzel kapcsolatos lenne, ha nem történik meg a részletek rendezése és Nekünk kell azokat kifizetni, akkor a szerződésre hivatkozva hogyan követelhetjük vissza az autót? Azzal is fenyegetett az átvevő, hogy nem fogja visszaadni vagy ha visszapereljük akkor vissza tudjuk e, ha mindenképp vissza kell adnia a kocsit akkor összetöri, hogy utána fizetnünk kelljen a javítási költségét is. Kérem segítsetek! Édesanyukámnak ráment az egészsége, rengeteg stresszt okoz ez a mindennapjainkban főleg, hogy rettegnünk kell a behajtóktól illetve a mondhatjuk úgy, hogy zsarolásoktól.

Előre is köszönöm.

adipur, akkor lássuk

• van hitelátvállalás, csak nem konveniáltak a feltételek, ezért fogtátok magatokat, találtatok egy csaló ügyvédet, aki kielégített titeket pár tízesért
• ez a bank felé érvénytelen és hatálytalan
• summa summarum: viseld a következményeket.

Az autó továbbra is a miénk illetve eddig is az volt, csak ők fizették illetve használták. Ha nem fizetik peres úton nem lehet visszaszerezni?

Illetve ennél a banknál tényleg nincs hitelátvállalás semmilyen formában.

ilyen nincs.
engedni kell a cedálást meghatározott keretek közt.
egyebekben a többit fenntartom.

„találtatok egy csaló ügyvédet, aki kielégített titeket pár tízesért”

Gabi! Tévedett a kolléga. :)

Miért tévedett? Szabályos bérleti szerződést kötöttek. Gogondolom ezt tanácsolta a kolléga is, illetve ilyen szerződés megkötésében működött közre. Arról nem tehet, hogy a bérlők nem fizették a bérleti díja.

Attika, szerinted ez bérlet volt? Ez egy adásvételi szerződés, amely legfeljebb bérletnek van álcázva. Leplezett szerződésnél pedig a valódi tartalom alapján kell a szerződést minősíteni. És pluszban bűncselekményt is megvalósít. Btk.330.§

Attika, tegyük fel, hogy albérletbe adta. (amit nem hiszek, ám legyen)
Kölcsönszerződések standard kitétele, hogy ehhez is kérni kell a hitelező hozzájárulását. (más dolog, hogy Pista kocsiját Józsi szokta szarrá törni, miközben vezeti...)
Továbbá hol érdekli a bankot az, hogy nem fizetett a bérlő a bérbeadónak?
Magyarázd el nekem, hogyan lépett a bérlő az adós helyébe banki aspektusban?
Guba: errare humanum est?!

„Magyarázd el nekem, hogyan lépett a bérlő az adós helyébe banki aspektusban?”

Sehol, de a kérdés mondjuk nem is erre vonatkozott:

„A kérdésem ezzel kapcsolatos lenne, ha nem történik meg a részletek rendezése és Nekünk kell azokat kifizetni, akkor a szerződésre hivatkozva hogyan követelhetjük vissza az autót?”

kfgabri és guba!
Jogászkodjunk. Nem lízing, tehát a kérdező tulajdonos és a tulajdonosi triászból a használat és hasznok szedésének joga mindenképpen megilleti még akkor is, ha a bank esetlegesen korlátozta a szerződésben. Ilyen kikötés ugyanis semmis.
Mivel a hasznok szedésének joga megilleti így bérletbe adhatja. ( kfgabri! nem albérlet, mert ő tulaj és nem bérlő). Nincs itt színlelés- Itt biztosíték kikötése nélküli bérleti szerződés köttetett.

Az a megoldás, hogy fel kell mondani a szerződést és fel kell szólítani a bérlőket a visszaszolgáltatásra. Ha nem adják, akkor dolog kiadása iránt pert kell indítani.

A tulajdona, amin elidegenítési és terhelési tilalom van a kölcsön fedezeteként.
Albérlet félregépelés, a fentiek viszont egyértelműek: kvázi elidegenítette és kvázi megterhelte.
Banki oldalról:

• se pénz (tőle kell követelnem, mert a marha nem hozta el, hogy bevonjam kezesnek!)
• se kocsi (tőle kell követelnem, mert a marha nem szólt, hogy hozzájáruljak)
• nem szólt
• tévedésbe ejtett, tartott, kárt okozott, jogtalan haszonhoz jutott (kvázi szabadulni vélte magát, stb.)

Elidegenítési és terhelési tilalom, az nem használati és hasznok szedési tilalom. Egyébként általában vételi jogot szoktak kikötni, amit fújhatnak, ha önként nem adják oda a kocsit.

Létező jelenség, hogy engedi a bank boldogulni az ügyfelet

• átvállalással
• használati/bérleti szerződéssel
• ilyenkor átvállalásnál nagyon, használat/bérletnél picit megnézzük a pácienset,
• utóbbit 10/10 esetben engedjük,
• gyártunk egy halom papírt (benne zálogjog követelésen, vagyis a használati díj/bérleti díjon, kezesség, stb.), aláírás, adieu

Vételi jog ÉS elidegenítési és terhelési tilalom.
Tegyük fel, hogy nincs utóbbi.
Akkor marad a jó öreg Ptk. eleje a jóhiszeműség, kölcsönös együttműködés, blabla.

Ha meg nem adja önként vissza a kocsit, az ő baja.
Hoztam én már vissza hajót Angliából, Volvot Szíriából, levertem a költséget és a különbözetet a budai lakás árverezésével.

„a használat és hasznok szedésének joga mindenképpen megilleti még akkor is, ha a bank esetlegesen korlátozta a szerződésben. Ilyen kikötés ugyanis semmis.”

A használat átengedésének a jogát is érvényesen korlátozhatja a bank, és korlátozza is, mivel a követelés fedezetéül szolgál a kocsi.

„Nincs itt színlelés- Itt biztosíték kikötése nélküli bérleti szerződés köttetett.”

A vevő is ezt mondaná nyilván, és alig várja, hogy visszaadja a "bérelt" autót. :)

Tévedés. Egyébként a használat és a hasznok szedésének joga nem választható szét. Nem korlátozhatja a bank.
Ezen jog dologi jog, így kógens, abból kiszerződni sem lehet.

Nem korlátozzuk, csak kipányvázzuk doksikkal, hogy mindenki jól járjon.
Az adósnak elemi érdeke, hogy védve legyen a bérlővel szemben.
Ha pedig ezt nem éri fel ésszel ügyvédi segítséggel, az nagy gond.

„Egyébként a használat és a hasznok szedésének joga nem választható szét. Nem korlátozhatja a bank.”

Ezt honnan szedted? A bejegyzett használó pl. nem rendelkezik a hasznok szedésének jogával, a haszonélvező meg igen.
Ha pedig vitatkozol velem, akkor jogszabályra hivatkozzál, mert az alaptalan kinyilatkoztatásaiddal van tele a padlás.

„Ezen jog dologi jog, így kógens, abból kiszerződni sem lehet.”

Dologi jogokat (tulajdon, használat, haszonélvezet, stb.) szerződéssel jellemzően alapítanak, megváltoztatnak és megszüntetnek a felek.

A bank korlátozza a rendelkezési jogot, amikor terhelési tilalmat és vételi jogot, vagy elidegenítési tilalmat köt ki, korlátozza a hasznosítás jogát, amikor kiköti, hogy bérbe, vagy más használatába nem adhatod a dolgot, sőt mint zálogjogosult arra is felszólíthat, hogy teljesítsd az állagmegóvási kötelezettségedet, stb. Ezekkel dologi jogaidat korlátozza.