haszonélvezet

„A közüzemi szolgáltatások tekintetében nincs mögöttes felelőssége a tulajdonosnak.”
Van, amelyikben a törvény alapít ilyet. Talán a távfűtés.

Orokos49,

„Haszonélvezettel kapcsolatos kérdésem: a haszonélvező nem engedi a tulajdonosnak, hogy az ellenőrizze a tulajdont (mennyi időnként lehet ellenőrizni, ezt is kérdezném). Kénytelen vagyok pert inditani?”
Igen, kénytelen vagy. Ez a jogviták terepe.
Az idő nincs meghatározva, és függ a körülményektől. Ha ez egy lakás, akkor szerintem a néhány havonkénti ellenőrzés semmiképpen sem zaklató jellegű. Hetente nyilván sok, évente nyilván kevés.

„Milyen esetekben lehet egyáltalán bárminemű biztositékot kérnie a tulajdonosnak?”
Le van írva a Ptk.-ban. Azokban az esetekben.

„KÖteles e bemutatni a közüzemi számlákat a haszonélvező a tulajdonosnak?”
Nem, ahhoz a tulajdonosnak semmi köze.
A közüzemi szolgáltatások tekintetében nincs mögöttes felelőssége a tulajdonosnak.
A tulajdonhoz kapcsolódó költségeket meg eleve a tulajdonosoknak kell fizetni.
Sajnos víz szolgáltatás esetén még így is belefuthat olyan adósságba, amit ha nem rendez, akkor nem szolgáltatnak, a vízközmű törvény ezt sajnos(?) lehetővé teszi.

Egyedül ne vágj bele,fordulj ügyvédhez. A bíróságtól kérheted a haszonélvezet korlátozását is.

Haszonélvezettel kapcsolatos kérdésem: a haszonélvező nem engedi a tulajdonosnak, hogy az ellenőrizze a tulajdont (mennyi időnként lehet ellenőrizni, ezt is kérdezném). 2 éve, amióta új tulajdonos lett és be is van jegyezve, semminemű felszólitásnak nem tesz eleget, nem enged az ingatlanba, szándékosan nem veszi át a tértivevényes leveleket.
Kénytelen vagyok pert inditani? Milyen esetekben lehet egyáltalán bárminemű biztositékot kérnie a tulajdonosnak? KÖteles e bemutatni a közüzemi számlákat a haszonélvező a tulajdonosnak? Kiskorú is van a tulajdonos között, igy nem szeretnénk egyszer váratlanul nagyobb összegű végrehajtást kapni nem fizetett számlák miatt. A közművek a haszonélvező nevén vannak.
Köszönöm aki segitő válaszokkal tud szolgálni.

Gergő86,

1. Ingyen mondott le róla? Akkor az ajándék visszakövetelésének szabályai lépnek be, Ptk. 6:237. §. Kérdés, mi a "megromlott kapcsolat". Súlyos jogsértés (pl. a tulaj a volt haszonélvező sérelmére bűncselekményt követ el), alapot ad. Nem köszönti fel a neve napján, nem.
2. Sombokornak igaza van. A megegyezéshez gyakran figyelembe veszik viszont az illeték kiszabásához használt értéket, esetedben 2,2 mFt. Kalkulátor: https://ingatlan5.hu/…e-kalkulator

Gergő86

2-es ponthoz:

• Nem vagy köteles megváltani a haszonélvezetet az eladáshoz, nincs erre jogi kényszer. Persze ha a vevő nem veszi meg haszonélvezettel terhelten, akkor gazdasági kényszer van.
• Nincs szabott ára a haszonélvezet megváltásának, ugyanúgy megegyezés kérdése, mint az ingatlan vételára. Tehát nem "illetti" semmilyen összeg, ő tudja mennyit ér neki, és te tudod mennyit ér neked, hogy lemondjon róla. Meg kell vele egyezni.

Tiszteld apádat és anyádat - és akkor nem lesznek ilyen kérdéseid.

Tiszelt Szakértők!

1. Az volna a kérdésem, hogy ha ügyvéd előtt valaki lemondott a haszonélvezetéről, akkor 3 évvel később visszaigényelhető-e, arra hivatkozva, hogy családon belül megromlott a kapcsolat?
2. Ha 1/1-vel tulajdonos vagyok, és eladom az ingatlant 5.5 MFt-ért, aminek az 50%-án haszonélvezet van (a haszonélvező 45-50 év közötti), akkor ha kéri, hogy váltsam meg a jogát, mekkora összeg illeti?

Köszönöm a válaszokat előre is!

Lakó ingatlan estében a bírói gyakorlat ragaszkodik az özvegy hozzájárulásához.
Egy valamivel lehet operálni. A lakás rezsije, a fenntartás költségei a haszonélvezőt terhelik. Ha nem lakik ott, akkor előbb-utóbb nem akar fizetni a semmire, így hamarosan bele megy a megváltásba. Persze, ha kiadja bérbe, akkor ez nem jön be.

Addig a haszonélvezet fennáll.

Köszönöm szépen. Még egy kérdés: Ha felajánlok neki egy összeget a lemondásért cserébe(nyilván kevesebbet, mint a törvényben előírt 50%), ő nem fogadja el, mert nyilván szeretne a törvényben előírt 50%-ot kapni, akkor utána ezek szerint bíróságon kell kérnem a korlátozást, mint egyetlen lehetséges megoldást. Amíg a per tart - ami feltehetőleg hosszú idő - addig ő teljes jogú haszonélvező, vagy addig függőben van a dolog?

Félreértetted, Te rendes, normál, törvényes örökös vagy. Az ági öröklés itt nem játszik.

1. megoldás: kéred az özvegyi haszonélvezet korlátozását. Ez kétes kimenetelű (szubjektív megítélés alá esik, hogy a meglevő vagyona, ill. jövedelmi viszonyai mellett szükséges van-e a haszonélvezetre), de ha megítélik, akkor megúsztad.
2. megoldás: megegyezel vele, hogy a hagyatéki eljárásban lemond a haszonélvezetéről, cserébe adsz vagy nem adsz neki valami zs-t.
3. megoldás: megegyezel vele a hagyatéki eljárás és a haszonélvezet megörölése után, hogy mennyiért mond le róla.
4. megoldás: kéred az özvegyi haszonélvezet megváltását - ekkor 50-50%-ban lesztek tulajdonosok, ami nyilvánvalóan jelentősen hátrányos Rád nézve; vagy pénzben váltod meg, vagy ha ezt nem teszed, akkor társtulajdonosok lesztek, és utóbb vagy megveszed az ő részét (ahogy meg bírsz egyezni vele), vagy eladjátok együtt, és osztoztok a bevételen, vagy pert indítasz a közös tulajdon megszüntetése iránt és vagy megváltod az ő részét, vagy ő megváltja a Tiédet, vagy elárvereztetitek a házat.
5. megoldás: megvárod, míg meghal vagy újabb házasságot köt, amikor is automatikusan megszűnik a haszonélvezet.

Köszönöm!
Az egyik szülőm volt az örökhagyó. Ezek szerint félreértettem eddig az ági öröklés kifejezést. Inkább az lenne csak a kérdésem, hogy hogy tudom az özvegyi joggal rendelkező túlélő házastársat korlátoztatni/megváltani, abban az esetben, ha azért ez az özvegyi jog mégsem annyira méltányos (az özvegyi jog alapja az volt, hogy a túlélő házastársat ne ragadjuk ki a megszokott környezetből, stb.), itt viszont szó sincs ilyesmiről, az ingatlan teljesen külön vagyon volt, nem élt benne sosem, tehát sztem méltánytalan a teljes özvegyi joggal - a teljes haszonélvezettel - élni. Ilyeténképp az egy gyermekrészi megváltási összeg is túlzás. Mik a lehetőségeim?

Inkább az a kérdés: kid volt az örökhagyó, és miért gondolod magadat (ági) örökösnek?

Itt nincs szó ági öröklésről, úgyhogy nem kell vele foglalkozni. Ebben az esetben ön örökölte a lakás tulajdon jogát, a túlélő házastárs pedig ezen az ingatlanon holtig- vagy következő házasságkötésig- tartó haszonélvezeti jogot. Ezt nem kellett magára íratnia, mert a törvény alapján jogosult erre. Ellenérték fejében meg lehet váltani tőle, de ehhez a hozzájárulása szükséges.
( Egyébként az ági örökös az örökhagyó felmenője- szülő, nagy szülő stb.-. Ez akkor következik be, ha nincs leszármazó és túlélő házastárs.)

Köszönöm!
Most, hogy értem a leszármazót, akkor az ági örökös jelentésével nem
vagyok tisztában ezek szerint. Illetve nem értem a különbséget a kettő között.
Találtam egy ilyen jogszabályt is:
"Ági öröklésnél a haszonélvezeti jog megváltása fejében a túlélő házastársat az ági vagyon 1/3-a illeti meg."
Ezek szerint ági öröklösnél - ami esetemben mégsem releváns - az egyharmad résszel válthatják meg az özvegyi jogot, de nálam pedig egy gyermekrészt, ami a fele (mint egyetlen örökös gyermek)? Vagyis rosszabbul járok ezek szerint. Ha jól értem.

Gyermek, gyermek gyermeke, stb.
Hibásan alkalmazod az ági öröklés kifejezést. Ne szégyelld, sok jogász se érti - de inkább ne használd. Nincs is rá szükséged, te nem az ági öröklés szabályai szerint örökölsz.

A megváltás biztosabb, de azért az özvegynek egy gyermekrészt kell adni. A korlátozás nem kerül sokba - de kevésbé biztos.

Sziasztok!
Kérdésem lenne: ági örökösként (mint gyermek) öröklök egy lakást az egyik szülőm után, a házastársa özvegyi jogot tettet rá (soha nem lakott az ingatlanban). Mit kérhetek: korlátozást vagy megváltást, illetve mindkettőt?
A korlátozásnál van egy jogszabály, amit nem értek:
A Ptk. 616. § (1) bekezdése lehetőséget ad a haszonélvezeti jog korlátozására, a korlátozást csak a leszármazók kérhetik. E rendelkezésből következik, hogy az ági vagyonon fennálló haszonélvezet korlátozására nincs lehetőség.

Mit jelent, hogy csak a leszármazók kérhetik, de az ági örökösök nem? Kik számítanak leszármazónak?

Köszi szépen a választ, ezt fogjuk tenni.

Akkor rosszul kérdeztél. Nem érdekes számotokra az özvegyi jog megtámadhatósága. Ha nem tesz eleget a felszólításnak, bírósághoz kell fordulni, mindjárt az elején ideiglenes intézkedést kérni a lakás birtokának átadására.

Igen, megállapították és 11 hónapja be is jegyezték az özvegyi jogot. Jelenleg viszont írásbeli felszólítás ellenére sem adja át a haszonélvezőnek ingatlant a tulajdonos. Nem tudjuk mit tervez, vagy mire vár még. Az özvegy eddig nem akarta használni az ingatlant, de most aktuálíssá vált lakáshelyzetének megváltozása miatt. Ebben kérnék segítséget, mit tegyünk, illetve mire számíthatunk?

Most akkor megállapították az özvegy haszonélvezetét vagy nem?

Köszi a választ, másik kérdésem ebből adódna , az özvegyi haszonélvezet jogosságát nem a hagyaték átadásakor, vagy az azt követő egy éven belül lehet vitatni? Emiatt ugyanis ideiglenes átadás történt, amit a per meg nem indítása miatt végleges hagyatékátadás követett. A probléma az, hogy az örökös- tulajdonos beköltözött a haszonélvezettel terhelt ingatlanba, és önszántából nem óhajtja átadni a jogosultnak. Mit lehet ilyenkor tenni?

Támadható, a tulajdoni igények nem évülnek el, ilyen igény az is, hogy a tulajdonon jogtalan haszonélvezet ne legyen. Viszont az özvegyi jog egyszerű megváltására ilyenkor már nincs lehetőség , csak jogellenességre hivatkozva lehet a törlését kérni, vagy az özvegyi jog korlátozását lehet kérni.

Sziasztok!

Azt szeretném megtudni, támadható-e az özvegyi jog, a hagyaték jogerős átadása után, több, mint egy évvel.
A Földhivatali bejegyzés 11 hónapja történt.
Előre is köszi....