Hagyatéki hitelezői igény

Az elévülési idő 5 év, és megszakítja minden a követelés érvéneyesítésére irányuló írásbeli aktus. Mondtam én, hogy fogalmazzunk óvatosan azzal az elévüléssel.

(Nem rosszul írtad a közjegyzői végzés időpontját, hanem egyáltalán nem írtál róla. Így ém például már nem is értem igazán, hogy miről beszélsz.)

ejnye no!

a követelés/a bankszámlatartozás/ mikor vált esedékessé?Attól számítódik az elévülési idő!

„A nagynénémnek volt OTP számlája, kártyával, amin tartozása volt. A bank még a nagynéném életében, 2001. januárban megszüntette (vagy felmondta, nem tudom, hogy helyes) a szerződést. Õ májusban halt meg.”

Azért én a helyedben csak megpendíteném az elévülést, hogy erre mit lépnek, van-e vmi a tarsolyukban?

Ha az elévülési idő már eltelt, hiába ismered el a tartozást, ami egyszer elévült az elévült (hú de jól megaszontam:)

Az elévülést megszakítja:

bírósági igényérvényesítés , a kötelezettel közölt írásbeli felszólítás, tartozáselismerés, értesítés az engedményezésről, a követelés módosítása, egyezség

ilyenről eddig nem tudunk

Bocs, nem akartam kétszer elküldeni, csak frissítettem a lapot..

Sziasztok!

Elnézést, de lenne még néhány sürgős kérdésem.

Sajnos, az előzőekben rosszul írtam a kjő végzésről az időpontot, 2002. 06. hóban lett jogerős. Gondolom, ez számít...

Úgy néz ki, holnap bemegyek a követeléskezelő céghez, és megnézem a papírokat. Tudni szeretném a főkövetelés összegét, és azt, hogy mégis mit léptek ennyi idő alatt.

Azt szeretném kérdezni:

• az, hogy az ügy elején beszéltem velük telefonon, és ezután plusz csekket küldtek, hogy ne egyszerre kelljen befizetnem, elimerést jelent-e a részemről? (az elévülés miatt). A csekket úgy küldték, hogy a telefonos megbeszéléskor megkérdeztem, hogy - amennyiben be kell fizetnem- tudnak-e nekem részletet biztosítani, mivel az eredeti adósnak ezt felajánlották. Azt mondta az ügyintéző, részletet nem adhat, de küld még csekket. Most van három csekkem...
• mi számít olyan cselekménynek a részükről, ami megszakíthatta az elévülést? Előzőleg lewho írta, hogy az, hogy megkeresték a közjegyzőt nem jelent írásos felszólítást. Ha valamit "felmutatnak" amikor bemegyek, mi számíthat annak? Csak az, ha nekem írtak? Az is, hogy csekket küldtek? (tértis levelet vagy fizetési felszólítást nem kaptam, de azt tudják, hogy megkaptam a csekket)
• az elévülési időt honnan kell számolni? A közjegyzői végzés keltétől, a jogerőre emelkedéstől, az elhalálozástól?

Bocsánat a sok utólagos kérdésért, de szeretnék tisztán látni, ha bemegyek hozzájuk.

Előre is köszönök minden segítséget!

Anikó

Mindenkinek köszönöm a segítséget!

Anikó

Mondjuk, hogy valószínűleg elévült...

(l. még: "csak azt állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy él ezen a vidéken legalább hat birka, amelynek legalább az egyik oldala fekete..." :))

Hát nemtom hogy a többiek hogy látják, de a helyedben én nem fizetnék se kamatot se tőkét, mert a követelés szvsz elévült! asszondanám, hogy "énszerintem elévült, erre mit léptek?:)"

Köszönöm az eddigi segítségeket!

Azt nem írtam, igaz, hogy a követelés egy negatív számlából ered. A nagynénémnek volt OTP számlája, kártyával, amin tartozása volt. A bank még a nagynéném életében, 2001. januárban megszüntette (vagy felmondta, nem tudom, hogy helyes) a szerződést. Õ májusban halt meg. Nagyon beteg volt, nem valószínű, hogy egyáltalán felfogta volna, mi a helyzet.... A bank aztán 2002. elején átadta a követelését ennek a cégnek, hogy hajtsa be. Ezeket egyébként az ügyintézőtől tudom, akivel beszéltem telefonon, pontosan nem ismerem az egészet. Ezért is szeretném látni a papírokat, hogy tudjam, tényleg megkeresték-e a közjegyzőt, tudtak-e az örökösökről, a címűnkről.

Én állami hivatalban dolgozok, tanulok némi jogot is (bár nem készülök jogásznak, nyilván sok mindenről nem is hallottam), de nálunk is van lehetőség arra, hogy az örökösöket megkeressük, velük a kapcsolatot felvegyük, felszólítsuk, tartozást írjunk elő neki, vagy felvetessük a hagyatéki hitelezői igények közé a követelésünket. Nyilván ők se megálmodták, hogy meghalt, hanem írtak a Polgármesteri Hivatalnak, azok meg közölték, amit kellett.

Szerintem -de lehet, hogy a kismértékű ismereteim miatt tévedek - nincs olyan, hogy egy közjegyző nem válaszol nekik, hogy ne lenne lehetőségük hagyatéki hitelezői igényként bejelenteni a követelésüket. Ha meg már nincs rá lehetőségük, gondolom azért nincs, mert nem kérhetik az örököstől. Egy követeléskezelő cég nem arról híres, hogy elfelejti a követelését. Egy év után simán bíróságra mennek, ha tudják, hogy valakitől behajtható. Itt meg ülnek 2002. 07. hótól 2007. áprilisig az ügyön és nem tesznek semmit? Aztán meg írnak a halottnak? Ha meg tudtak róla, hogy van örökös, miért nem kerestek meg? Miért fizessek ezért több kamatot?

Mert, ha azt mondják, hogy a haláláig számolt kamatot fizessem ki, és engem mint örököst felszólítanak, akkor OK. Tudom, ki kell fizetnem. De így, ebben a formában nekem valahogy sántít az egész. Egyébként is nem kéne minimum aajánlott levél, esetleg tértis?

Ha tudnak róla, hogy meghalt és egy hónap híján 5 évre rá írnak levelet, változatlanul az elhunytnak címezve, az is megszakítja az elévülést?
Ha mindig 4,5 évig várnak, aztán írnak egy halottnak, akkor várhattak volna még párszor 4,5 évet, aztán esetleg az én örököseim fizessenek 20 éves kamatot? Nem igazán értem...

Az ember persze kifizeti, ha egyszer muszáj, de úgy gondolom, egy fillérrel sem fizetek többet, mint amit kell. És azt is akkor, ha engem felszólítanak.

Köszi türelmeteket...
Anikó

Kötelezetté a hagyaték megnyílásával/ az örökhagyó halálával váltál(jogutód). a jogosultnak lehetősége lett volna az elévülést megszakítani, pl. érvényesíthette volna a követelését bírósági úton.

Nem látok olyan menthető okot, ami miatt az elévülés nyugodott volna

A fizetési felszólítással hiába is próbálkozott (volna), hisz' azt nem közölte a kötelezettel...

tekintve, hogy a bírósági igényérvényesítést elmulasztotta, a kötelezettel közölz írásbeli felszólítás, tartozáselismerés, értesítés az engedményezésről, a követelés módosítása, egyezség nem volt szvsz elévülési kifogással élhetsz!

többiek?

s nyilván az, hogy megkeresték a közjegyzőt nem jelent írásos felszólítást.....tehát ha más nem történt szvsz lehet reménykedni!

Az örökrészed erejéig felelős vagy a tartozásért. Afölött nem. Valóban feleznetek kell az élettársal, de csak egymás között ez a helyzetetek. A behajtó cég bármelyikőtöktől az egész összeget is kérheti örökrésze erejéig, aztán visszkereseti igényetek lehet egymás felé.

Az elévülés valószínűleg - bár nem tudjuk, milyen követelés volt ez - 5 év, de ez minden írásos felszólítással megszakad és újra elkezdődik.

Sziasztok!

Ismét a segítségeteket szeretném kérni.
A nagynéném 2001. 05. 21-én halt meg. Végrendeleti öröklés volt, az élettársa és én örököltünk egy fél lakást. Az állandó bejelentett lakcíme az a cím volt, ahol a lakást örököltük, és ahol én és a családom lakunk 1998. májusa óta (együtt vettük a lakást). A nagynéném sose lakott itt, életében társtulajdonosok voltunk. A tényleges lakcíme az élettárs lakása volt.

Az élettárs csak az örökléssel jött a képbe, mint tulajdonos... aztán mi meg is egyeztünk, kifizettük. A hagyatéki végzésben azonban az élettárs és én fele-fele arányban mint örökösök szerepeltünk. A végzés még akkor, szeptemberben elkészült, a fellebbezési határidő lejárta után jogerős is lett.
A hagyatéki eljárásnál semmit sem tudtam egy bizonyos OTP folyószámla tartozásról (fogalmam sincs, hogy az élettárs tudott-e róla), ami még akkor keletkezett, amikor a nagynéném élt.

Ide, hozzánk most április végén jött egy levél a nagnéném nevére, hogy fizessen be egy követeléskezelő cégnek 80.000,- t tartozást.

Felhívtam őket, hogy mégis mi ez, már lassan hat éve, hogy meghalt. Visszaélt valaki a bankártyájával? Mondták, hogy a tartozás régi, és az örökösnek meg kell fizetni.

Ezt én is tudtam, csak azt nem értettem, hol volt idáig az ügy. Kérdezősködtem és kiderült, hogy ez a cég 2002. elején kapta meg az ügyet, hogy a tartozást behajtsák. Az előző (lakásvásárlás előtti cím) volt nekik nyilvántartva, onnan nyilván visszamentek a levelek. Gondolom elkezdték keresni... Megtudták, hogy meghalt, az ügyintéző azt mondta a telefonban, hogy 2002. júliusában megkeresték a közjegyzőt. Kérdeztem, akkor azóta én, mint örökös miért nem lettem megkeresve, miért még mindig az elhunyttal leveleznek? Válasz: biztos nem válaszolt a közjegyző..... Érdekes.

Azt szeretném megtudni, mire kell számítanom. Azt tudom, hogy ha fizetnem kell, akkor az élettárssal felezek, mert az adóhatóságnál is így volt.

Elévül-e az ilyen követelés? Ki kell-e nekem fizetni 5-6 évnyi kamatot azért, mert ők egy - tudomásuk szerint is - elhunyt személlyel leveleznek? Elvégre én mint örökös, a mai napig nem kaptam felszólítást.

Én vagyok-e a felelős azért, mert a közjegyző - állítólag - nem válaszolt?

Belenézhetek-e az iratokba? Nem én vagyok ugyan az ügyfelük, de "érdekeltté" váltam, homályos az egész.

Segítsen legyen szíves, aki tud. Előre is köszönök minden segítséget és tanácsot.

Anikó

Akkor kell kifizetni, és legfeljebb akkor is az örökség erejéig, ha sikerül a nagynéninek legalább szóbeli megállapodást bizonyítani, ami arról szólt, hogy az ápolás végrendeleti jutattás fejében történik.

Kedves fórumozók!
Édesapám hagyatéki tárgyalása során a volt gondnok (nagynéném) hagyatéki hitelezői igénnyel lépett fel. Ki akarja fizettetni velem többek között apám intézetbeli látogatása során eltöltött időt (óradíjban meghatározva), sütés-főzés, csomagkészítés, ügyintézés (banknál, gyámhatóságnál), kórházi látogatás, lakásszellőztetés stb. időarányos "munkadíját" több mint 3 évre visszamenőleg (irdatlan nagy összeg). Kérdésem az, hogy jogosult-e erre. Úgy tudom, a gondnok munkájáért/működéséért díjazást nem követelhet. Apám tudtommal örökhagyó végintézkedés hátrahagyása nélkül halt meg, nagynénémmel semmilyen szerződést nem kötött. Én vagyok az egyedüli örökös. Válaszotokat előre is köszönöm.

Ha a gyám vitatja, akkor a másik fél bíróságon követelheti ezt az összeget. Nyilván a bizonyítás a másik felet terheli. Ebben a körben egyébként még a számlát is lehet vitatni, mert hát egy építkezésről szóló számla nem feltétlenül igazolja, hogy melyik épületről is volt szó. Természetesen ebben az esetben elsősorban tanúbizonyítás jöhet szóba.

Sziasztok!
Kérdezhetek?
Az ingatlan hagyatékra hitelező nyújtott be igényt, felújítás címszóval. A kiskorú örökösök gyámja jogszabály szerint eljárva, ezt vitathatja, hiszen a gyámoltak vagyonának védelme alapvető feladata. A hitelezői igény jóval több mint az ingatlan értéke (??) illetve a kiskorúak örökrésze. Ha a gyám nem ismeri el a hitelezői igényt, ennek milyen következményei lesznek? Egyrészt, számít-e az, hogy az öröhagyó halála előtt vagy után történt-e a felújítás, van-e számla róla, hogyan igazolja a tényleges felújítást.. ? Akinek van ebben jártassága, tapasztalata, véleménye, kérem írjatok, én nagyon nem vagyok tisztában ezzel az eljárással. Ha hasznos linket tudtok, azt is megköszönöm! Sziasztok!

Szerintem az lenne az ideális, ha találnál egy ügyvédet, aki vagy ott Tolnában praktizál, vagy hajlandó lemenni oda a tárgyalásokra, mert azért lehet még ebből egy hosszadalmas bizonyítási eljárás, és az az igazság, hogy ott nem fogsz tudni interneten hatékony segítséghez jutni.

Döntsd el végre hogy vitatkozni akarsz, vagy segíteni. Mert ha csak a kérdéseimet kritizálod, az nem segít nekem megnyerni a pert!
De ha kíváncsi vagy a keresetlevélre, akkor elküldhetem e-mailben, de ha nem vagy jogász, mit kezdesz vele?!

Szerintem nem bántott itt téged senki. Közben észrevettem, hogy a jelenleg 12 topikkal (topik-címmel) lejjebb lévő 'Végrendelet'-topikban olvasható némi plusz információ az üggyel kapcsolatbal. De ott sem egy részletes esetleírással kezdted, hanem cseppenként adagoltad az információt; és igazából az, hogy miről is van szó: az legfeljebb annak az egy-két embernek lehet világos, aki(k)nek írtál e-mailt is. (Bár mint láttam: ott meg a szkennelés nem sikerült.) Egyszerűbb lett volna, ha részletesen leírod, hogy miről is van szó; minthogy azt taglalod-kérdezed, hogy a saját logikád, jogi utánaolvasásod alapján saját magad számára milyen következtetésekre jutottál, és hogy ezek helyesek-e.

('Hagyatéki hitelezői igény'-topik nyitóhozzászólás: "Mi ez? Jogcím? Jogszabály? Ürügy? Ok?" 'Végrendelet'-topik nyitóhozzászólás: "Mit jelent az a fogalom, hogy a végrendeletben való kiemelés, vagy nemkiemelés? Előny? Hátrány?")

Gyakorlatilag egyik topik végére sem tisztul le teljesen a külső szemlélőnek, hogy miről is van szó. Én legalábbis összerakni magamban az egészet csak Kovács_Béla_Sándor 2007.04.17. 21:57:40-es, Végrendelet-topikbeli ( http://href.hu/x/2lmn ) tényvázlatából tudtam, de annak megfogalmazásán is látszik, hogy maga KBS is - legalábbis az e-mailed olvasása előtt - tippelt, hogy miről is van szó.

Ha úgy érzed, hogy teljes két hetet kellett várnod a szakszerű jogi segítségre, akkor ezért igen nagy részben magadat okolhatod.

Vagy van egy harmadik topik is, amely a 'Háború és béke' részletességével taglalja az ügyet, csak én nem vettem észre?

(Hogy legyen még egy hozzászólás, ahol eléggé el nem ítélhető módon „kalapáccsal ütik a fejedet”.) :)

Végre!
Már 2 hete ezt keresem. Végre valaki aki nem kalapáccsal üti a fejemet, és nem kioktat cinikus hangon, hanem szakszerű segítséget nyújt!
K_Ö_SZ_Ö_N_Ö_M_!

Ebben az esetben inkább hadd hívjam fel a figyelmet a BH1997. 25. sz. eseti döntésre:
"A felperes hivatkozott a Csjt. 63. §-ában foglaltakra. E törvényhely (1) bekezdése szerint több, egy sorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítôképességük arányában oszlik meg. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy annak a tartásra kötelezettnek javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó munkát és egyéb terhet a tartási kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni. E törvényi rendelkezések akkor lettek volna irányadóak, ha az örökhagyó életében a peres felekkel szemben tartási igényt támasztott volna. Miután nem errôl van szó, és a felperes hagyatéki hitelezôi igényt kíván érvényesíteni, nem tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a felperes kereseti kérelmét a Ptk. 677. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján bírálták el. Ezzel kapcsolatban helytállóan hivatkoztak a PK 89. sz. állásfoglalás b) pontjában foglaltakra, amely szerint ....ha az örökhagyó végintézkedés hátrahagyása nélkül halt meg, és hagyatékában a törvényes öröklés rendje érvényesül, a perbeli adatok alapján azonban aggálytalanul megállapítható, hogy az örökhagyót a tartásra köteles hozzátartozói közül csak az egyik tartotta, és a tartás örökségi juttatás ígérete ellenében történt, akkor az örökhagyót ténylegesen eltartó rokon a tartásból származó igényét a hagyatékkal szemben hagyatéki hitelezôként érvényesítheti. A felperes által sem vitatott peradatok szerint az örökhagyó a gondozásáért, segítségért nem ígért a hagyatékból való részesítést, ebbôl következôen azok ellenértéke nem minôsíthetô hagyatéki tartozásnak. Ebben a vonatkozásban az örökhagyó akarata a meghatározó, és ezen nem változtat az a körülmény sem, ha a felperes a tartásért, gondozásért ellenszolgáltatást remélt. Örökségi juttatás ígéretének hiányában ez a várakozása nem volt megalapozott, és következményeként a közeli hozzátartozók közötti vélelmezett ingyenesség érvényesül."

Kicsit hasonló jelen esetben is a helyzet. Csak itt az örökhagyó pontosan meghatározta, mit is szeretne nyújtani a tartásért, és a felperes többet remélt ennél, ez ugyanúgy nem teljesíthető.

Csak nem egy gyújtó-kondenzátort akarsz bele szerelni, hanem mindent, ami kocsiba nem való.

VZoli!
Az ügy egyátalán nem BMW, még csak nem is trabant. Csak egy trabant motorral felszrelt csettegő. A kérdésem csak arra irányult hogy a beszerelni kívánt gyújtó-kondenzátor megfelelő-e. És ezt, ebben az esetben éppen egy szakembertől kérdeztem.
Egyébként mindennel egyetértek.
És köszönöm. A fórumot pedig nem akartam megterhelni, és ezzel téged sem. De láttam it az enyémtől sokkal terjedelmesebb szöveget is.
Üdv.

/off be/ Mindenki a maga szerencséjének jogásza. Ahogy minden szerszámból előbb-utóbb kalapács vagy véső lesz, úgy minden fórumozóból előbb-utóbb jogász. Jobb ma egy hagyomány, mint tegnap egy szülőtartás megtérítése iránti per. /off ki/ uff, én beszéltem! /

Egyébként (tudom, nem rám tartozik) nem lenne egyszerűbb egy pontosan körvonalazott esetleírást adni, ezzel egyidejűleg rákérdezni a problémás vagy homályos részekre; ahelyett, hogy az ember ide-oda csapong, meg törvényszövegben írtak rövid összefoglalását kéri?

(Gondolom, a Ptk. túl sok felesleges szót nem tartalmaz; egy-egy jogintézményről meg esszéket és könyveket szoktak írni. Papírra, nem fórum-hozzászólásokba.)

Mert ez így kb. olyasmi, mintha villámolvasással 3 óra alatt elolvasnék 30 elektronikai és informatikai tárgyú könyvet, majd büszkeségtől dagadó kebellel kimennék a fészerbe azzal, hogy az ott található kacatokból összerakok egy számítógépet. Erre vannak a speciális szaktudással és speciális eszközökkel bíró emberek. Jelen esetben a jogászok. Gondolom én.

Értem én, hogy az ember laikusként is igyekszik felvértezni magát jogi ismeretekkel (pláne, ha meg akar spórolni egy ügyvédet); de ha egy valóban problémás ügyről van szó, akkor nem biztos, hogy az ember jól jár azzal, ha a garázsban található szerszámaival nekiesik az indulni nem akaró kocsijának. Mert lehet, hogy egy Trabinál vagy egy kis Polskinál ez eredményes lehet; de pl. egy, a javításához csúcstechnika-közeli szerszámokat, műszerezettséget (és szakembert!) igénylő BMW-nél már nem olyan biztos.

Mi köze ennek a te ügyedhez, amely szülőtartás megtérítése iránt folyik?
A végén azért fogsz veszíteni, mert nem bírsz leszakadni a perben nem is szereplő öröklésről. Mintha valaki, akitől egy autó vételárát követeli, hatalmas elánnal bizonygatná, hogy márpedig az eladóval kötött eltartási szerződése igenis érvényes.