Ingatlan ügyi kérdés válás előtt!

Az a kérdés, hogy az édesanya lakása alkalmas-e arra, hogy oda a gyermekek beköltözzenek, illetve, hogy a gyermekeknek a környezetváltozás a pszichológus szakértő szerint nem okoz-e törést. Összefoglalva: a férj a használat kérdésében nincs jó helyzetben, szerintem el kellene kezdeni gondolkodni a többlethasználati díj iránti igényről.

Kedves ÓbudaFan!
Köszönöm szépen a választ, bevallom, attól tartok, a házassági szerződésben ígért és megtartott, egyszerűen az ingatlan 1/6-od részére bejegyzett tulajdonjog mindenre szól.

A válás utáni lakáshasználathoz annyit, hogy a feleség 4 hónappal férj kidobását köveően, gyermektartásdíj megáll. iránti keresetet nyújtott be, melynek keretében, bíró felszólítására és saját ügyvédi javaslatra, férj belegyezett, hogy a lányait feleségnél helyezzék el. (Ügyvédje szerint, ez az ált. eljárás, gyt.díj megállapításához előbb a másiknál el kell helyezni a gyereket, férj úgysem tudja az albérletébe vinni őket).

Ami fontos még, ha a házassági szerződés szerint feleség köteles visszaköltözni édasanyja lakásába, (időközben azt ő és édesanyja 100nm körüliről zuglói 47 nm-es öröklakásra cserélték) ez elegendő-e ahhoz hogy férj a saját részét megtarthassa. (Valamit lépni kell, mert feleség nyílván hosszú távon gondolkodva, édesanyját közös lakásba költöztetve, az anyai lakás eladását tervezi.)

Termeszetesen ilyen esetben figyelembe kell venni a megosztaskor a telek erteket, ami kulon vagyon volt, a beruhazasok erteket, de meg az egyik fel csaladja altal vegzett munkak erteket is. De ez persze csak a tulajdonjog megallapitasa kerdeskor tekinteteben lenyeges. A hasznalat vonatkozasaban valoban az a leglenyegesebb kerdes, hogy a gyermekelhelyezes hogyan alakul, illetve,m hogy a hasznalatot meg lehet/e osztani valahogy, ugy, hogy a felek ne nagyon zavarjak egymast. Ugyanis kiskoru gyermek erdekeben termeszetesen a hasznalat szabalyozasa gyokeresen elterhet a tulajdoni viszonyoktol.

Kedves Fórumozók!

A napokban akadtam erre az érdekes oldalra, minden eddigi témát nem ismerek, de Peugeot kérdéséhez nagyon hasonló az enyém is.
A történet: házasságkötés után, feleség a férj szülői házába költözött, a felkapott, kis pilisi faluba. A nem tudom, mekkora telken álló családi házuk tetejére, szeparált lépcsőházzal építették fel 95nm-es lakásukat. Az építkezést férj megtakarításából, férji családi kalákában, feleséggel közösen igénybevett OTP kölcsönnel és szoc.pollal kezdték meg. Feleség havi jövedelmét kezdettől fogva édesanyjának adta haza (adósságainak törlesztésére), amíg a lakás épült, minden szabadnapján édesanyjánál tartózkodott, mondván, az építkezés nem női munka.(Jövedelmét később sem osztotta meg a családdal.)
Mindennek ellenére, a közös otthon elkészülte után, a férj papájának kikötéseként elkészített házassági szerződésnek megfelelően, feleség nevére íratták az ingatlan 1/6-részének tulajdonjogát.
Kérdésem: Ebben az esetben, a telek és a meglévő évszázados más felépítményeinek tulajdonjogával mi a helyzet? El lehet-e érni, hogy csupán a lakóház tulajdonjogának értékét vegyék számításba, hiszen az sem igazságos, de jogos követelése a feleségnek?

Feleség 2 éve, férjet elköltözésre kényszerítette, zárat lecserélte, férjet édesanyja lakásában is bántalmazta, (mi tagadás, tutyi-mutyi) férje azóta is albérletben él. Feleség a látszatra kínosan ügyelő, okos pedagógus, a gyerekeket tettlegesen nem bántja, kizárólag az ilyen esetekre jellemző manipulációkkal él. A lakás rezsijét – villanyszámlája kivételével – a férj édesanyja fizeti továbbra is, feleség a havi 300 ezer Ft-os jövedelem ellenére a villanyszámlákból többhavi tartozást halmozott fel, (azóta kifizette). Édesanyját, annak zuglói öröklakásából átköltöztette és bejelentette a közös lakásba, bizonyítandó, a férjnek nincs hely.
Kérdés: A házassági szerződés kiköti, megromlott házasság esetén, feleség köteles a tulajdonjoga megváltáskori ellenértékének kifizetése után, édesanyja lakásába visszaköltözni. Várható-e, hogy mégis az édesapa lesz végleg kizárva saját szülői házából arra való hivatkozással, hogy a lányai a feleség gondozásában lettek elhelyezve, a Csjt. 31. §-ára gondolok, miszerint a megosztást elsősorban a szerződés határozza meg, de a bíróság a kiskorú érdekeire tekintettel ettől eltérő ítéletet hozhat.?
A segítséget előre is nagyon köszönöm!

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat!

Megállapodással irasd a gyermekeidre az ingatlan tulajdonjogát, a szüleid, valamint a TE haszonélvezeteddel terhelve!

Neked is köszönöm.

Tényleg! Csatlakozom. :)

Kösz.:)

Isten éltesse a Bélákat, kis késéssel, de így utólag is!

Tényleg. Elnézest kérek.

(Milyen tapintatos voltál, hogy "nem egészen". :))

Nem egészen. A ráépítés szabályai szerint ha a telken már volt ingatlan, és ahhoz a ráépítő hozzáépített, vagy új ingatlant épített rá, akkor - ha nincs eltérő írásos szerződés - közös tulajdon keletkezik. HA pedig ez már a házastársi együttélés alatt történt, akkor nyilván azt kell vélelmezni, hogy a házastársi közös vagyonból történt az építkezés, így még a házastársak között is meg kell állapítani a tulajdoni hányadot. Mindezt a bíróság természetesen nem a tulajdoni lapon feltüntetett helyzetből, hanem a fent írtakból kiindulva állapítja meg.

Azt az egyezséget az általános szabályok szerint lehet megtámadni, vagyis pl. megtévesztésre, tévedésre hivatkozva mindenképpen, de itt a bizonyítás már téged terhel.

Az a lelki bántalmazás milyen természetű volt? Mert lakáshasznáalti díj ellenértéke valóban nem illeti meg az önként távozót.

Az a lakás a szüleidé. Ugyanis, ha nem volt ellenkező értelmű megállapodás, akkor az épület tulajdonjoga a telek tulajdonosát illeti meg. Ám mindketten - te és a feleséged - követelhetitek a gazdagodás megtérítését. Méghozzá egyelőre egyetemlegesen.

A dolgok mostani állása szerint ő szívességi lakáshasználó a szüleid házában, ezt te felmondani nem vagy jogosult, és természetesen bérleti díj követeléséhez sincs jogcímed.

A vagyonmegosztásról szól egyezséget véleményem szerint mindaddig vissza lehet vonni, amíg a bíróság jóvá nem hagyta. Felhívom azonban a figyelmedet, hogy mások szerint a már bejelentett (pláne írásban benyújtott) megállapodás visszavonását a bíróság nem veszi figyelembe.

Sziasztok!

Történetem a következő:
1991-ben kezdtünk el építkezni az apám nevén lévő telken, mely egy hrsz-on van. Ráépítési szerződést nem kötöttünk, mivel erre senki nem gondolt akkor. A telek nem volt 28 m széles így nem lehetett megosztani a teljes szélessége 25 m.
Az építési engedélyt úgy adták meg, hogy anyámék kész házához lehetett csak hozzáépíteni a mi házunkat. Így lett egy lakóépület és azon belül két lakás. Kölcsönt is kaptunk rá.

Jelenleg válófélben vagyok a feleségemtől, az első tárgyalás már meg volt. Tavaly ősz óta nem lakom a házban. Õ maradt ott a gyerekeimmel és anyámékkal a másik házban.

A nejem elment ügyvédhez, aki egy beadványt készítene, hogy a ház a mi nevünkre kerüljön. Kért engem, hogy menjek el vele de én ezt nem tettem meg. Az ügyvéd csodálkozott rajta, hogy mivel nincs a nevünkön a lakás, hogy kaptunk rá kölcsönt? Ha a lakás nem kerül a földhivatalnál a nevünkre nem lehet felém követelése a lakás kifizetése miatt? Jelenleg az apám nevén van a telek és a nejem követelése is így felé irányulna.

Nejem arra hivatkozik, hogy úgy is én leszek az örökös mivel egyedüli gyermeke vagyok szüleimnek nevemre kerül majd a telek egyszer, ezért fizessem én ki.

Az ingó vagyonunkat már megosztottuk elég nagy különbséggel az ő javára. Ezt meg lehet-e támadni, mivel csak ketten írtuk alá? Bár nem tudom, hogy az első tárgyaláson ha bekerült a jegyzőkönyvbe ezt meg lehet-e tenni.

Úgy tudom, hogy lakbért csak akkor kérhetek tőle, ha erőszakkal raktak volna ki! Hivatkozhatok-e arra, hogy lelki bántalmazás miatt vált elviselhetetlenné az ott tartózkodás?

Segítséget kérek mindenkitől aki jártas a témában és ha van ügyvéd akivel lehetne e-mail-en, vagy személyes konzultálni kérem jelezze felém!