Válás, vagyonmegosztás

Nekem nem a tartásdíjjal van a bajom, hanem a lakáshasználattal.
A gyerek 18 éves kora után értékesíthetem azt a lakást amelyben 50% tulajdonom van?

Természetesen teljesen igaza van Önnek és én is jól tudom ezt, hogy hogyan működik a dolog. Csak nem értem, hogy miért nem lehet tenni semmit jogi úton ellene, hogy pl. ne intézze azt el a munkáltatóval, hogy minimálbérrel legyen bejelentve, csak azért, hogy ha neki kellene fizetni, akkor minél kevesebbet. Nem is a félrelépésen van a hangsúly, hanem azon, hogy a bíróság szinte csak a férjet védi és még nem is a gyerekeket. Miért? Amióta elköltözött az édesanya a gyerek mindennap mentek hozzá, ez volt az egyezség. De utána egyre több beadvány született apuka részéről, hogy legyen valami papírformája is, hogy mikor mehetnek és mikor nem. Természetesen a gyerekekre hivatkozott ismét. Tudom jól, hogy attól félt, hogy a gyerekek majd anyát akarják és hogy el kell távolítani az édesanyától őket. Bejött neki. A bíróságon állandóan azt hangoztatja, hogy ő nem akarja korlátozni a gyerekláthatást, ezek után még 2 beadvány született, melynek eredménye az lett, hogy két hetente 2 napra lehetnek az édesanyánál a gyerekek. Természetesen a gyerekek pedig úgy tudják, hogy édesanya nem kíváncsi rájuk.

„hogy véleményezd az előző levelemet,”

Úgy érted, az előző hozzászólást?
Nos, a tartásdíjat - ha egyszer megítélték - addig kell fizetni, amíg a bíróság a kötelezettséget meg nem szünteti. Normál esetben, természetesen erre nincs szükség, a jogosult nem követeli tovább a tartásdíjat, amikor már nem állnak fenn a feltételei.
Egyébként a törvény a tartási kötelezettséget nem köti életkorhoz; a gyermeket pl. az életpályára felkészító képzés befejezéséig kell tartania a szülőknek - de rokontartás címén adott esetben akár tovább is.

Nagyjából ez a helyzet a lakáshasználati joggal is: addig illeti meg az egyik felet kizárólagosan, amíg a bíróság meg nem szünteti.

"Letov"-nak 2.:

Az örökség különvagyoni volta evidens, külön bizonyítást nem igényel. Ha ebben az időben a feleknek nem keletkezett nagyobb más bevétele, és igazolt megtakarítása sem volt, viszont vettek egy új lakást, akkor meglehetősen magától értetődő, hogy ez a különvagyonból történt, itt jók az esélyek. A különvagyon megőrzi ezt a jellegét a később ebből szerzett másik lakás vonatkozásában is, de persze csak számszakilag arányos mértékben. Vagyis csak a példa kedvéért, ha az első lakás fele részben volt különvagyon, fele részben közös, értéke 10 millió, az új lakás viszont 20-ba került, a különbözet meg közös vagyon, akkor a 20 milliós második lakásból a különvagyoni beruházás alapján ezt a felet az első lakásból hozott 7,5 milliója alapján a második lakásból összesen 12,5 millió fogja megilletni. (7,5 + 5 millió). Na ezért írtam, hogy a vagyonmegosztás tisztán matek. (A valóságban persze a dolgok sajnos nem ilyen egyszerűek, mint egy példában.) :-)

Üdvözlettel:

Tisztelt Grád András!

Szeretném kérni a te véleményedet is a kérdésemben.

Maradok tisztelettel,

Erik01

"Letov"-nak:

A tartásdíj meg a vagyoni kérdések nem az érzelmekről, megcsalásról stb. szólnak, lehet, hogy ez kiábrándítóan hangzik, de igazából mindkettő tisztán matek. Kinek mennyi a jövedelme, mennyi a gyerekek szükséglete pénzben kifejezhetően, és ehhez ki milyen arányban tud a jövedelme alapján hozzájárulni. Itt szóba se kerül, hogy ki csalt meg kit és hányszor. (Úgy halkan, másoddiplomás pszichológusként hozzátenném, hog azért ez a megcsalás-dolog se olyan fekete-fehér. Ismertem pl. nem egy esetet, ahol valamelyik fél évekig megtagadta a házaséletet, volt ilyen férfi is, nő is, aztán a másik elkezdett félrelépni. Számtalan egyéb háttér-ok felmerülhet, nem tudom, itt mi volt. Nem hinném, hogy általában magától értetődő lenne, igazából ki hibásabb egy félrelépés bekövetkeztében.) A vagyonmegosztás meg ha lehet, még ennél is tisztábban matek. Üdvözlettel:

Azt viszont szeretném megkérdezni, hogy ha az első lakást a feleség örökölt pénzéből és kölcsönből vették, majd ennek eladási árából és hitelből vették a mostani lakást. Ebben az esetben, hogyan lehet bebizonyítani, hogy örökölt pénz a feleség különvagyona volt és ténylegesen abból vették az első lakást?

Ha apukának ítélik a két gyereket, akkor mekkora az esély arra, hogy a vagyonmegosztási perben ez alapján osztódik a vagyon? Ilyenkor figyelembe veszik, hogy a kinél vannak a gyerekek?

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a válaszod! Még annyi lenne a kérésem, hogy véleményezd az előző levelemet, illetve az állításokat amelyeket megfogalmaztam.

Egy őszinte tisztelőd,

Erik01

Teljesen ugyanez a helyzet az én esetemben is, hogy apuka kihasználja a gyerekeknél azt, hogy a otthonukhoz ragaszkodik és azt pumpálja a gyerekek fejébe folyamatosan, hogy anyátok el akarja adni a fejetek felől az házat. Természetesen eladni nem kívánja a lakást, mert vagyonmegosztás nincs bíróságon, így jól elvan, anyuka eltartja a két gyereket, mert mikor otthon lakott sem jutott 30e forintnál több a két gyerekre és mégis minden megvolt akkor is. Persze apuka állandó beadványokat ír a bíróságra, teli hazugsággal és a bíróság egy ilyen görényt véd. Csak egy pl.: felajánlottam az édesanyának a saját számítógépemet, mivel informatika tanár, hogy dolgozni tudjon legalább otthon, erre a 12 éves gyerek közölte otthon, hogy az 5 éves húga nagy értékű számítógépet kapott anyukától és apuka beadványba leírta azonnal, hogy az édesanya a kisebbik gyereket ajándékokkal akarja magához csábítani. Persze az is ott volt, hogy ő maga a számítógép káros hatásait ismerve, korlátozta otthon a használatot, miközben nagyon jól emlékszem, hogy abból volt a vita, hogy a gyerekkel állandóan a számítógépen játszik. Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy hogyan lehet az, hogy édesanyának minden jövedelméről be kell számolni, de apukának meg csak a mimimálbérről van papírja és ez alapján anyukát rántják le pénzzel. Tudom, hogy el kell tartani a két gyereket, de apuka mit tesz ehhez? Családi pótlékot megkapja, minden támogatást szintén megkap, hitelnek csak felét kell fizetni. Miért csak neki kedvez a bíróság, miközben mindenki tudja, hogy állandóan megcsalta a feleségét. Csak azért ítéljük el anyukát, mert ő költözött el? Csak azért nem vitte magával a két gyereket, mert az albérletben még hűtő sem volt.

Tudom nem volt érdemleges kérdés a hozzászólásomban, de nagyon bosszantó dolog ez az egész.

Abszolút jogi választ adtam.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Én csak arra akarom kényszeríteni a feleségemet, hogy értékesítsük a lakást, majd felezzünk. A gyermek lakhatásáról csak 18 éves koráig vagyok köteles gondoskodni. Addig várok.
A nagyobb gyerektartásról pedig annyi, hogy 1 gyermekre nem tudnak akkor sem annyit ítélni amennyiből fenn tudja tartani a lakást is meg a gyermeket is el tudja látni.
Tehát meddig maradhat a lakásban?

ui:Egy kicsit úgy érzem, hogy te érzelmi síkon adod a válaszodat. Engem a jog érdekel.
Nem hagytam el a gyermekemet és nem is rakom ki az utcára.
A fiam 17 éves és néha nálam lakik. A bírósági határozat arról, hogy őt a anyánál helyezik el csak formálisan lesz igaz. A feleségem egyszerűen csak kihasználja azt, hogy a gyerek otthonának érzi a lakást amit otthagytam.

Kérni bármit lehet. Hogy aztán van-e esély a teljesítésre, az egy másik kérdés.
A lakáshasználatot például - ha a megosztás nem oldható meg - jellemzően az a szülő kapja, akinél a gyereket elhelyezik. Hogy aztán majd hogyan tartja fenn, az nem a bíróság dolga. (Legfeljebb annyiban, hogy tekintettel a gyermek szükségleteire, esetleg nagyobb gyerektartást ítélnek meg, hiszen az együttélő szülő jövedelme még a lakásfenntartás költségeit sem fedezi.)
A lakbért meg nyugodtan elfelejtheted.

U.i.: Milyen közös megegyezésre törekszel, amikor épp azon vagy, hogy a másik felet gyerekestül rakd ki a lakásból? Gondolod, hogy neki ebbe bele kellene egyeznie?

Tisztelt fórumozók!

3 hónapja megszűnt az életközösség a feleségemmel. Még nem váltunk el. Éppen azon igyekezek, hogy sikerüljön közös megegyezéssel elválnunk.
Van egy 17 éves közös gyermekünk aki a feleségemmel maradt a lakásban, amit én hagytam el. A tulajdon 1/2-1/2 hányadban oszlik meg.
Az lenne a kérdésem, hogy ha a feleségem minimálbérrel van bejelentve, amely összeg nem fedezi a lakás fenntartását ( a többit kapja, ahogy kapja), - ebben az esetben mit tesz a bíróság?
Én fizetek majd gyerektartást. Ő a gyerektartást a saját megélhetésére fogja fordítani, ha csak az igazolt jövedelmét veheti figyelembe a bíróság.
Ha bizonyítottan nem tudja fenntartani a lakást, kérhetem én a lakáshasználatot?

Illetve, ha valakivel kialakít egy élettársi viszonyt, kérhetek tőle lakbért? Valaki az én tulajdonomat használhatja?

Előre is köszönöm a válaszotokat

Tisztelt ügyvéd úr!

nagyon köszönöm a válaszát.
Mókusélet

Mókusélet:

Tisztelt Asszonyom!

Ha hisz egy egykori bontóperes bírónak, aki mostanság ügyvédként foglalkozik ilyen perekkel, akkor nincs okuk az aggodalomra. Az autó a párja különvagyoni hozzájárulása, illetve a közös vagyonból fizetett törlesztőrészletek mértékéig a házastársi közös vagyonból őt illeti meg. Vagyis az autó közös vagyonnak minősül, a rá eső részt a vagyonmegosztás során akkor is el kell számolni a javára, ha az autót a hölgy időközben eladná, veszni hagyná stb. Minthogy ugyanis ő van birtokon belül, e közös vagyontárggyal kapcsolatos felelősség is az övé. Egyébként meg nem tartom túl valószínűnek, hogy a hölgy a valószínűleg nagyobb mértékben az ő tulajdonát képező autót csak azért veszni hagyná, hogy ezzel kisebb mértékben a férjét is megkárosítsa, valószínűbb, hogy csak Önöket akarta bosszantani. A végeredmény szempontjából azonban ez mindegy, mindenképpen az ő terhére fogja elszámolni a bíróság az igazolt különvagyoni hozzájárulást, valamint a közösen fizetett törlesztőrészletek felét. Üdvözlettel:

Dr. Grád András

Tisztelt fórumozók!
vagyonmegosztással kapcsolatos kérdésem lenne.
A páromék a házasságuk alatt vettek egy autót, melyhez a kezdő részletet közös pénzből ill. a párom házasság elött már tulajdonában lévő autó beszámításából fedezték.A feleség nevére került az autó.Mikor külön költöztek a párom vitte az autót és egyedül fizette a havi törlesztőrészletet is egy évig.Tavaly októberben beadta a válópert, erre feleség közölte, hogy mostantól nem használhatja a kocsit, mert az ő nevén van,onnantól ő rendezi a bankot is.Az óta nem tudunk semmit a kocsiról, a hollétéről stb.Tegnap közölte a nej, hogy decemberben már nem fizette ki a törlesztő részletet, így a bank lefoglalja a kocsit vesszen inkább, mert neki úgyis van autója a párom meg nem kap egy fillért sem.Mit tegyünk?A bank nem áll velünk szóba, hiszen nincs a párom nevén sem a kocsi, sem a hitel?Megteheti ezt a feleség?
Minden választ köszönök.

Szia Letov!Szerintem nem érdemes eladni,mert mélyen áron alul lehetne.Meg ugye ,ha kiderül,hogy nem is lett eladva.Meg ugye majd az új tulajdonosnak kijelölnek egy szobát,aztán azt mondják nem használják,a sajátért meg miért fizessenek.Aztán a végén mindenki rá haragszik.(gyerekek,mert anyjuk kitolt velük,új tulaj,mert hiába feccölte bele a pénzét,még a hitelt is fizetheti,ha marad rajta)
Szóval ha a Görényné,40-et fizet a gyerekek után,(akik az övéi is)+20-at a ház után(ami az övé is),akkor szerintem jól járt.Görény Úrnak sokkal,de sokkal többe fognak kerülni.
Az anyagi helyzete lassan mindenkinek sz@r,erről nem Ők tehetnek.Képzeld el,hogy mint pedagógus a havi 3000 euróból fizeti a gyerektartást.
Az elajándékozás jól hangzik,gyerekekre kell iratni,aztán apjuk fizesse a további részleteket...Igy megszabadul a 20-as részlettöl.

Köszönöm a válaszokat.

Nem tudtam pontosan az ítélet szövegét, de elővettem, megnéztem és így pontos. Köszönöm a választ!

Akár el is ajándékozhatja a saját tulajdoni hányadát.

ObudaFan!

Jelenleg nem is a vételár lenne a fontos. 50%-os tulajdonjogot el is ajándékozhatja? Ha igen ennek milyen költségei vannak? A lakás 8 milliót ér az apuka szerint és 3,2 millió hitel van rajta. Igazából arról lenne szó, hogy a kifizetett hitel értékét lenne jó visszanyerni, mert azért kicsit durva nettó 100e ft-os tanári fizetésből kicsengetni 40e gyerektartást meg 20e hitelt és még az albérlet stb. A görény meg élvezi az otthon hangulatát és természetesen addig fogja húzni a dolgot ameddig lehet.

Egy ilyen vagyon megosztást én is aláírtam pár évvel ezelőtt, a legnagyobb nyomoromban. Megváltotta a ház 50 %os tulajdonjogát tőlem, illetve a végén az lett belőle, hogy én lemondtam az ő javára a tulajdonjogomról. Állítólag ez illeték fizetés szempontjából kedvezőbb volt számára. Nekem már nem annyira volt az. Ergo 8 év házasság után egy fillér nélkül jöhettem el a gyerekekkel. A válóper lezárása előtt íratták ezt velem alá, ő és az ügyvédje. Utána már semmit nem tehettem.
Ráadásul a gyerekekre felvett szocpol is azon a házon maradt, miközben évek óta nem oda vannak bejelentve, semmi közük hozzá.

Most a barátnője és annak 2 gyermeke költözött az ingatlanba. A saját gyerekeit kifosztotta, másét meg befogadja.

De igen, elegendő. Csak korábban nem mondtad, hogy az egyezséget bíróság hagyta jóvá. (Azt mondtad, "utaltak" rá az ítéletben.)

Sajnos megbíztam a tisztességében.
A végzésben szerepel, hogy a szerződésben foglaltak szerint a tulajdonjogot magához váltotta. És hogy a "bíróság a felek egyezségét a Pp.148.§ (2) bek. alapján jóváhagyja. Majd záradékként az, hogy az "egyezséget jóváhagyó végzés a mai napon jogerős és végrehajtható" Ez nem elegendő?
A polgári per 6 % igen sok lenne és azt nekem kell előre fizetnem.

Értem, köszönöm.
Csupán annyi a megjegyzésem: egy nem kis összegű vagyoni értékről szóló megállapodáshoz csak visz magával ügyvédet, ő meg miért nem hívja fel a figyelmét a jogfenntartásra?!