Örökös67,
Amit leírtál, az lényegében egy kizárólagos felügyelet - de sajnos abban igazad van, hogy a közös felügyelet nem elég a családi kedvezményhez. Váltott gondozás, és a családi pótlék felezése is kell.
Egyébként nem értem. Ha év végén, egyben igényelte a kedvezményt valaki, akkor addig pont hogy KEVESEBB a nettója, hiszen nem érvényesítik benne év közben a kedvezményt...
Elnézést, utánaolvastam a megállapodásban. A felügyeleti jogot az anya gyakorolja, ő jogosult a családi pótlékra, családi adókedvezményre és egyéb állami kedvezményekre. A fiamnak csak a gyermekek sorsát érintő lényeges kérdésekben van joga beleszólni, Névváltoztatás, külföldi tartózkodás, állampolgárság váltás.
Ezek szerint elég egy közös felügyeleti jogot kérni?
„A gyerektartás összegének megállapítása elsősorban a gyerek szükségleteihez igazodik, csak másod (harmad) sorban a kötelezett fizetéséhez.”
Az előzetes megállapodást abban a tudatban kötötték, hogy a fiam nettója 584.000 marad a válás után is, mivel a családi adókedvezményt nem havonta érvényesítették eddig, hanem SZJA bevalláskor egyben igényelték vissza. De a tavalyi évben a munkáltató valamiért (ez még kiderítés alatt van, hogy történt) elkezdte havonta érvényesíteni, azaz növelte a nettót.
„Mert? Kizárólagos felügyeletet kért a másik fél?”
drbjozsef, a gyerekek az anyával maradnak válás után, közös felügyelettel, de nem felváltva gondozással, így a családi adókedvezmény sem érvényesíthető az apának tudtommal, hanem gyakorlatilag elvész, mert a három gyerekre tekintettel az anya viszont SZJA mentes. Ha van rá mód, hogy az apa tovább kapja, mondd hogyan, az lenne a legjobb. Nem célja a fiamnak, hogy megrövidítse a gyerekeit, de ha a mostani állás szerint 484.000-ből kell fizetnie 200.000-t havonta pluszban évente egyszer még 90.000-t, akkor az ő megélhetése lehetetlenedik el.
„de válás után természetesen nem marad a nettó része.”
Mert? Kizárólagos felügyeletet kért a másik fél?
Örökös67,
Az a kérdés, hogy van-e esély?
Van. Az majdnem mindig van.
A gyerektartás összegének megállapítása elsősorban a gyerek szükségleteihez igazodik, csak másod (harmad) sorban a kötelezett fizetéséhez.
Úgy jött ki, hogy az érvényesített családi adókedvezmény 100.000 Ft-al növelte a nettót, de válás után természetesen nem marad a nettó része.
Igen, a fiam nagykorú, és ő kért meg, hogy kérdezzem meg itt.
Ez hogy jött ki neked? A nettó fizetés annyi, amennyi.
És nem kellene ezt rájuk bíznod? Gondolom, a fiad nagykorú.
Üdvözletem!
Lenne egy kérdésem.
A fiam válik. Van három gyermekük. Megkötöttek egy előzetes megállapodást a menyemmel, hogy a 584.000-es nettó fizetéséből fizet 200.000 gyerektartást, plusz beiskolázás előtt még 3x30.000-t. Az autó bár fel van sorolva vagyontárgyként, arról lemondott és csak a ház árának felét kéri. Eddig rendben van.
Csakhogy a családi adókedvezményt eddig mindig utólag vették igénybe, egy összegben igényelték. A tavalyi évtől viszont a munkáltatója valamiért havonta érvényesítette, és ez most derült ki, amikor vissza akarták igényelni.
Vagyis az 584.000 már rögtön 484.000 lett.
Van-e esélye, hogy a bíróság ezt figyelembe véve csökkenti a gyerektartás összegét?
„ Legkésőbb nyolcadikban tanítják ezt.)”KBS.
Sajnos a hetedik után kimaradtam a suliból.
KBS
„No, Hát melyik a kisebb hiba? A jelöletlen alany szabályainak elvétése vagy egy névelő elmaradása?”
Kérdés, hogy ez most akkor nyelvtani fórum lett vagy maradt a jogi vonalon? :-D
No, Hát melyik a kisebb hiba? A jelöletlen alany szabályainak elvétése vagy egy névelő elmaradása? Szerintem ugyanolyan eséllyel feltételezhetjük bérmelyiket. (Egyébként én is az elsőre tippeltem; úgy is válaszoltam.)
KBS
„Már ha ennek a mondatnak a férj az alanya”
Nekem elsőre is az jött le, hogy a férj lenne ez esetben az ingatlan eladója:
„eladhatja e ugyanezt az ingatlant a feleség beleegyezése nélkül”
Ha a feleség lenne az alanya, akkor a „feleség” és a „beleegyezése” szavak között kellene lennie egy „a” betűnek is.
Ha már ennyire a nyelvtani részébe belemászunk, akkor elemezzük ki rendesen.
„eladhatja e ugyanezt az ingatlant a feleség beleegyezése nélkül.”
Elvileg nem - gyakorlatilag igen. Csak aztán el kell számolni vele. Már ha ennek a mondatnak a férj az alanya. (Az előzőnek ugyanis a feleség volt - és ha a mondatból hiányzik az alany... Legkésőbb nyolcadikban tanítják ezt.)
matthiasi
„Férjnek egy társasházi lakása volt a házasság előtt,az asszonynak szintén. Értékük nagyjából azonos.”
No ezt a részét nevezik még külön vagyonnak.
„Most 10 év után szét mennének.
A férj jól keresett,az asszony kevésbé.
Vett a férj 3 ingalant az asszony csak egyet.
Ráadásul a férj szerzeménye értékre kb. 4x-es.”
Ezt pedig elég nehéz lesz úgy beállítani, hogy nem közös vagyon.
Ezek ugyanis mind a házasság alatt kerültek tulajdonba,
édeskevés azt hatogatni, hogy ki mennyit keresett a házasság alatt.
Lehet jobb lenne békésen megegyezniük a vagyon elosztásában.
Szintén egy válás előtt álló házaspár.
Férjnek egy társasházi lakása volt a házasság előtt,az asszonynak szintén. Értékük nagyjából azonos.
Most 10 év után szét mennének.
A férj jól keresett,az asszony kevésbé.Vett a férj 3 ingalant az asszony csak egyet. Ráadásul a férj szerzeménye értékre kb. 4x-es.
Beköltözhet e az asszonyka még a megegyezés előtt a férj egyik ingatlanjába a jóváhagyása nélkül?
Ill. eladhatja e ugyanezt az ingatlant a feleség beleegyezése nélkül.
Mondja az asszony kiveszi a részét előre,mert a férj már árulja ezt az ingatlanát...ha eladja pénzt biztos nem lát.
Ugye, nem olvastál vissza egyetlen hozzászólást se?
Üdvözlöm!
A házastársammal válás előtt vagyunk. Van egy közös ingatlanunk, a tulajdoni lap szerint fele-fele részben, azonban ennek megvétele előtt én eladtam az 1/1 tulajdonú lakásomat (öröklés és ajándékozás útján szereztem). A lakás ára az új ingatlan vételárának közel a felét tette ki, a párom nem hozott különvagyont az új ingatlanba.
Amennyiben nem sikerül egyezséggel beadni a válást, a bíróság figyelembe veszi-e a pontosan lepapírozott korábbi lakáseladást, azaz felülírja-e a tulajdoni lapon rögzített tulajdoni viszonyokat? A párom szóban elismerte, és az egyezség tervezetében sem kifogásolta (egyelőre) a valós tulajdoni viszonyokat (azaz 1/4-3/4 rész).
Akkor és ott jó ötletnek tűnt.
Az azért fel szokott ötleni bennem, hogy miért nem a szerződés aláírása előtt kérdeznek a népek? Ott van kéznél az ügyvéd. (Az is igaz, hogy én kérdés nélkül is el szoktam mondani - pont azért, mert tudom, hogy nem tudják.)
Tatyka,
Sajnos de.
Nem számít már a "vagyoni előzmény" az ingatlan esetében. Ha együtt vettétek ebben az arányban, ugye, egy ügyvéd által ellenjegyzett szerződésben, akkor az jogilag lényegében egy élettársi vagyonjogi szerződésnek is számít. Hiszen egy teljes bizonyító erejű okiratban osztottátok el ezt a vagyont, közös akarattal, egymás között.
Ha azt kérdeznék tőled, hogy mégis, mi okod volt arra, hogy 50% tulajdonrészt adj neki, amikor a forrásul szolgáló ingatlanban 12% tulajdonrésze volt csak, akkor mit mondanál?
A vagyoni előzmény felgöngyölítését kérhetem? Akkor nem 50-50%.
Kérni bármit lehet. De megegyeztetek, hogy ez az ingatlan fele-fele arányban közös.
Üdvözlöm. 23 év együttélés után élettársam elköltözött. A házunkat 50-50 % arányban vettük 7 éve. 8 M Ft hitel van rajta. Az előző ingatlan 98/109 ed arányban az én nevemet volt, 11/109-ed arányban az exemé. 15M ft-ért adtuk el az előző ingatlant, 15 M ft-ért vettük a mostanit. Kérhetem e az vagyoni előzmény felgöngyölítését, ha igen, mennyi tul. rész jár nekem a jelenlegi ingatlanból? Köszönöm
25+7 = 32
25-7 = 18
B. Rita
Ez a 32-18 millió hogy jött ki?
baranyai rita
„A házat közösen vették a 2 gyermek születése után a hiitelük 7 millió forintal csökkent a gyermekek után járó kedvezménnyel.
A férj szeretné ha eladnák a házat és 50-50% ban elfeleznék.”
Kérdés, hogy mikor lett véve az a ház, mert a CSOK segítségével vásárolt házat egy darabig nem igazán lehet csak úgy eladni csak azért, mert megszűnt az életközösség. Ezt azért hozd tudtára a kedves kicsapongó férjnek is.
„Bentlakási kötelezettség: Az igénylőnek vállalnia kell – a folyósítás/építésnél az utolsó részfolyósítását követően – 10 éves időtartamra az életvitelszerű helyben lakást, amely a támogatott személyre és gyermek(ek)re is vonatkozik.”
Szóval ha a házasság kezdetén vettétek pont, akkor még egy év hátravan belőle.