Bankszámla öröklése...

szafika

Ha azon a külön számlán lévő pénz a férjednek nem különvagyona, akkor halálakor a fele összeg téged illet mint házastársi közös vagyonból az 50%, míg másik fele a lányodé mint apai örökség.

A lányod a pénzt akár egészében is felveheti - feljogosítja rá az elhalálozási rendelkezés -, de csak a felével rendelhethet szabadon., a másik felét a hagyatéki eljárás végén átadja neked a közjgyző.

Tudasd ezt a családban, nehogy a lányod/vőd esetleg "eltapsolja" abból ami a tiéd.

Ismert, hogy nem egy esetben egy ingatlan csak a férj nevén szerepel a földhivatalban a tulajdoni lapon, de ha nem különvagyona akkor mint földhivatali bejegyzésen kívüli tulajdonlás fogalma, bizony a feleséggel közös az a ház.

• laikus hozzászóló

Dorkagy ! és akkor mit csinálnál , ha a te pereskedésed után a bank + beperelné anyukádat , mint az ügyben egyetlen igazán sáros emberkét , és sokkal többet veszítene ezen a peren , mint amennyit nyert , míg forgatta a pénzedet , hiszen , igazából ő vétett !

„Főleg úgy, hogy a banki ügyintéző miután fizetési kötelezettségüket megtagadta, félvállról azt tanácsolta amikor bementem a jogerős végzéssel, hogy pereljem be anyámat, és amikor felháborodva megkérdeztem, hogy ne haragudjon, de a végzésben itt az áll, hogy Önöknek kell fizetni, mi köze is van ehhez anyámnak?”

Mert a közjegyzőnek meg azt nem kell tudnia, hogy már nincs meg a pénz. Vagy ha tudja, attól még átadhatja hagyatékként, mert az elhalálozáskor megvolt. Ebből sem következik a bank felelőssége.

Monalisa , nekünk külön számlánk van , és maholnap 40 éves házasok vagyunk , nekem sincsen hozzáférésem a férjem folyószámlájához , de a tak.szövtől kapott egy papírt néhány éve , h valakit írasson rá , egy kedvezményezettet , hirtelen elhalálozás esetére , h akkor néhány napon belül hozzáférhet a pénzhez , a lányunkat jelölte + kedvezményezettként .
/Gyűjthetné a milliókat , nem szólhatnék egy kukkot se . /

amúgy lány vagyok :)

majd a PSZÁF, illetve a Békéltető Testület pontot tesz ügy végére, ők nyilván elfogulatlanok az ügyben...

Ha apukád neked és a hűgodnak gyűjtögette a milliókat (...), betegsége súlyosbodásakor miért nem fedte fel előttetek a számla létezését, miért anyukátokat bízta meg annak kezelésével.

Még mindig nem válaszoltál arra a kérdésre: a több évtizedes házassága alatt volt-e valami különvagyona (?), vagy bármennyire is mintaférj és mintaapa volt - ahogy leírod -, mégis csak a családját lopta meg azzal a dugi számlával, ergo vélelmezve a házastársi közös vagyont...

Anyukátoknak élete végéig hálásak lehettek amiért aláírt a közjgyzőnél: a pénzhez nincs köze..., fogadhatott volna ügyvédet! - vagy jobbat.

Te meg a húgod mit tettetek le eddig az Élet asztalán (?), kényelmes beülni a készbe...

" Mivel a pénz édesanyámnál volt, ezek miatt megijedt és maradéktalanul átutalta részemre a járó összeget."

a tőkét megkaptad,most már el kell döntened,hogy a családi béke,vagy egy bizonytalan pereskedés a bankkal(költségek vesztes per esetén) és esetleg megvádolják anyukádat is

Ennek a mulasztásnak nem lehet kártérítés a következménye?
Főleg úgy, hogy a banki ügyintéző miután fizetési kötelezettségüket megtagadta, félvállról azt tanácsolta amikor bementem a jogerős végzéssel, hogy pereljem be anyámat, és amikor felháborodva megkérdeztem, hogy ne haragudjon, de a végzésben itt az áll, hogy Önöknek kell fizetni, mi köze is van ehhez anyámnak?! És ott tudtam meg mi is történt a halál után 3 nappal...

"Sajnos" ez egy ilyen család.
Édesapám az én és húgom jövőjét szerette volna biztosítani (21 éves voltam amikor meghalt), nem pedig anyámét, akinek a házasság alatt életében már mindent megadott (ház, pénz: kizárólag édesapám fizetéséből éltünk, anyám a sajátját elrakhatta magának; apám vásárolt, főzött, kertet rendezett, ház felújított, stb.;anyámnak semmi dolga nem volt a takarításon kívül). Ha az OTP-nél úgy van ahogy mondod, akkor felmerül a kérdés, hogy pont az ilyen esetek elkerülése érdekében ennél a banknál hogy hogy nem így van. Addig a bank nem is hibázott amíg a halálesetet nem tudta. De amikor megtudta, intézkednie kellett volna (folyószámla halál napján nyilvántartott állapotra történő visszaállítása) annak érdekében, hogy a jogerős hagyatéki végzésben szereplő közjegyzői fizetési felszólításnak eleget tudjon majd tenni. Na ez maradt el...

Az OTP Bank Nyrt. hagyatéki osztálya például nem az ügyfelektől, hanem az OEP-től tudja meg, hogy az ügyfél elhalálozott-e, vagy sem, ergo elhalálozás esetén az OEP értesíti a bankot. Nem tudom, hogy más banknál így működik-e, de az OTP-nél így működik.

Akkor még egyszer. A banknak nincs tudomása az ügyfele haláláról addig, amíg azt neki valaki be nem jelenti és nem igazolja halotti anyakönyvi kivonattal. Mivel tehát a banknak nem kellett tudnia a halálesetről, a bank nem hibázott.

Édesapád úgy biztosíthatta volna be a dolgot, hogy szól neked a számla létezéséről, és akkor be tudtad volna jelenteni a halálesetet.

A szememet az csípi továbbra is, hogy hogy nem házassági közös vagyon volt az a pénz, mert bár a férj nevén "futott" a számla - akinek fia szerint "élete munkája" volt azon a számlán -, de akkor is. Hogy a csudába nem volt közös az a pénz a feleségével, valamint - és főleg - a fia miért nem tudott a számla létezéséről?

Egy családon belül hogy a csudában lehet NEM bizalommal lenni egymás iránt, hanem évtizedeken keresztül csak rakni és rakni a számlára a súlyos milliókat - ezzel megrövidítve a majdani özvegyet., a fia tapsol a talált pénznek.

Kérdeznék egyet mást attól a nénitől...

Ez esetben elég szomorú, hogy olyan országban élünk, ahol a pénzintézet, akire rábízod a teljes vagyonodat (életed munkáját) és meghalsz, mindenféle következmény nélkül ilyet hibázhat és mossa kezeit...hiszen nekem arról volt/van papírom, hogy a banknak kell fizetnie, melyet nem tudott teljesíteni. Ez a lényeg!

Édesanyádon.

Édesanyám eltitkolta e számla létezését. Csak később egy véletlen folytán derült ki és került bele a más okból indított pót hagyatéki eljárásba. És akkor derült ki minden, a tárgyaláson. Még aznap bementem a bankba, akiknek fizetési kötelezettségük volt felém a jogerős végzésben, de nem tudtak fizetni. Ők voltak megjelölve a dokumentumban, hogy fizessenek. De nem tudtak..akkor mégis kinek a hibája? Kin kell keresnem a pénzem?

A bank hivatalból honnan tudná, hogy édesapád meghalt? Egyébként ezt te örökösként is bejelenthetted volna.

Tehát a rendelkezési jog csak apukád haláláig szólt. Ezek szerint amikor anyukád áttetette az egész pénzt egy másik számlára, "elfelejtett szólni" a bankban, h apukád 3 nappal azelött meghalt, és mint ilyen a rendelkezés időközben okafogyottá vált.

Anyukád megtévesztette a bankot., a sérelmezett kamatot anyukádtól kérjed, bár a pénz nagyrészét időközben megkaptad tőle.

Amikor apám kórházba került akkor állította ezt rendelkezői jogkört anyám nevére. Használhatta a pénzt, de csak a halál napjáig, mert azzal a nappal ez a jogköre megszűnt. A bank mégis jóváhagyta az utalást. A hagyatéki végzésben pedig a halál napja a mérvadó, azaz a közjegyző a halál napján nyilvántartott egyenleget adta át nekem jogerős hagyatéki végzésben, mindenféle vagyonközösség meg özvegyi jog nélkül.Viszont a bank nem tudta ezt nekem kifizetni.

Oké, mamád aláírt miszerint a számlán talált pénzhez semmi köze, ergo apukád különvagyona. Honnan- miből jött neki össze, és mikortól is.

Apukád miért a mamádnak biztosított rendelkezési jogot, mert annak semmi értelme, hogy mamád bár átteheti a pénzt egy másik számlára, de hozzá már semmi köze.

Volt az a summa a bankban, de a családban soha nem beszéltetek arról, hogy anyukádnak "el a kezekekkel" tőle. Anyukád most itt áll özvegyen "fillér" nélkül?...

A bankkal szembeni bizonyára ügyvéd képvisel.

De a lényeg, hogy amikor a bank közjegyzői hagyatéki végzés alapján fel lett szólítva, hogy azonnali hatállyal fizessen ki engem, nem tudta ezt teljesíteni és nem vitte végig az ügymenetet, hogy végrehajtsa. Emiatt kérek tőlük kártérítést.

Édesanyának ahhoz a pénzhez közjegyzői rendelkezés alapján semmi köze nem volt valamint a jogtalan tranzakció napján semmilyen végzés még nem is volt, de ha lett is volna, abban szerepel, hogy csak én vagyok az adott betétszámla örököse és anyám nem érvényesít rá semmilyen jogot.

Kizárólag édesapám volt a számlatulajdonos. A közjegyző a pót hagyatéki tárgyaláson a teljes összeget átadta részemre mint hagyatékot a halál napjával mérvadóan, özvegyi jogtól és házassági vagyonközösségtől mentesen, amit édesanyám aláírásával is elfogadott. Édesanyámnak csak rendelkezői jogosultsága volt anno a számlán, mely a halál napjával ellehetetlenült/megszűnt, a bank mégis teljesítette kérését, hiszen a számla a halál napjával zárolásra kerül. Szerintem a bank hibázott.

Akkor is meg kell nézni, hogy volt-e megállapodás a tulajdoni arányokról. Ha nem, akkor szerintem vélelmezni lehet, hogy 50-50%.

Köszönöm.
És ha közös számla? (Ha jól értem, így volt.)