USA, Magyarorszag

Az a bíróság, amelyik azt tapasztalja, hogy a másik ország bíróságán már elindult az eljárás, meg fogja szüntetni a saját eljárását. Egyébként a magyar bíróság a kinti ítéletet is el fogja ismerni, ha az születik a korábban megindított eljárásban, de erősen kétséges, hogy a magyar közrendbe ne ütközne, és így elfogadható lenne ez a "szeparálás" a magyar bíróságon, ezért célszerűbb vagy itthon vagy kint, de bontópert indítani, amit aztán az itteni és az ottani hatóságok is azonosan fognak értelmezni.

Tekintettel rra, hogy nagyon fontos kérdésről van szó és rövid a határidő és bonyolult nemzetközi magánjogi a kérdés azt javaslom, hogy ne fórumos tanácsadásokkal foglalkozzon, hanem forduljon mihamarabb jogi képviselőhöz.Egyébként is amit leírt kevés a jogi álláspont és jogi lépések megalapozására.

Itt e fórumon valószínűleg kapni fog több ellentétes választ, amivel az idő rövidsége miatt nem nagyon tud mit kezdeni.

Vegigolvastam a topikot es segitseget szeretnek kerni.

Mindketten magyar allampolgarok vagyunk, amerikaban hazasodtunk, majd otthon honositottuk.

3 eve koltoztunk ki amerika. Van egy 5 eves kisfiunk. A viszony megromlott (szamit az indok?), igy attol tartok felesegem esetleg haza akarna koltozni a gyermekkel. En maradni szeretnek mivel a munkam ide kot es szeretnem ha a gyermek is itt none fel legalabb az elkovetkezendo 3-4 evben.

Mivel felesegem nem dolgozhat, igy nem kezdtem valopert mert az arra kényszeritené, hogy haza kelljen koltoznie Magyarorszagra. Gondolkodtam a "jogi szeparalason" mert ilyen van az amerikai jogban, de nem tudom letezik-e Magyarorszagon.
Amerika jog szerint hazastarsak maradnank, igy ameddig meg nem kapom a zold kartyat Ő is maradhatna itt. Utana ha elvalunk akkor is maradhat ha van kedve.

En szerentem a gyerekfelugyeletet legalabb 80%-ban es 20% lehetne a felesegemnel.

Amennyiben itt kezdodik az eljaras valoszinuleg kell felesegtartast fizetnem, de mivel 10 evnel nem regebben vagyunk hazasok, igy csak veges idoig.

Elinditsam a folyamatot itt meg mielott Ő inditaná esetleg el Magyarorszagon?

Ha Ő inditja el es en itt dolgozom akkor mikent rendelkezik a birosag? Ugye nem kell lemondanom a munkamrol?

Mi az elonyosebb szamomra?

Attol felek, hogy par heten belul hazautazik es megprobal ott kialakitani otthont a kisfiunknak.

Szivesen irnek tovabbi reszleteket kozvetlen emailre amennyiben erre van lehetoseg.

Koszonettel

Csillag

A másik fél kérje, hogy a bíróság ideiglenes intézkedésben rendelkezzen a kapcsolattartásról. Ezek után rövid időre is csak úgy tudja kivinni a másik szülő, ha a kapcsolattartást biztosítja.

Köszönöm a választ. Még annyit kérdeznék, hogy mi a helyzet akkor,ha első körben csak pár hónapra viszi ki az anya a gyereket? Apa láthatása hogy biztosított? Az anya azt mondta,hogy a következő tárgyalás után mondja csak el, mit tervez...így a gyerek jó nagy bizonytalanságban éli napjait.

Függetlenül attól, hogy kinél lesz elhelyezve a gyermek, az egy éven túli külföldi tartózkodásához a szülők megegyezése esetén a gyámhatóság, ennek hiányában a bíróság határozata szükséges, függetlenül attól, hogy kell-e vízum, vagy sem. Ezt meg akár a bíróság, akár a gyámhatóság akkor fogja engedni, ha a gyermek megélhetése, taníttatása biztosított külföldön.

Kedves hozzáértők!

Nem tudom, hogy jó helyre írom-e kérdésemet, ezért előre is bocsánat.
A kérdésem az lenne, hogy ha elváltak a szülők, a gyerek közös felügyelet alatt van jelenleg, de az anyánál van elhelyezve (ott alszik hétközben, a hivatalos papírjai nála vannak, de az apa bármikor láthatja, elhozhatja magához). Az anya Ausztráliába akarja kivinni a gyereket hosszabb távra, akár kint élés céljából is. Oda vízum kell, a vízum igényléséhez szükség van az apa hozzájárulására, aláírására?

Ha időközben a bíróság - jelenleg is folyik per, mert az anya a közös felügyeletet szeretné teljesen megszüntetni, és korlátozni az apa láthatásást - úgy döntene, hogy az anyáé a gyerek és a közös felügyelet megszűnik, akkor mi a helyzet a külfödre vitellel? Akkor a vízum kérelemhez szükség van az apa beleegyezésére?

És egy más kérdés: ha a gyereket kiviszi az anya az országból több hónapra, a gyerek tanköteles korú, akkor ezt nem kell valamilyen tanügyi helyen jelezni és kérvényezni a magántanulói státuszt? Vagy ez úgy működik, hogy hopp, kiköltözünk Ausztráliába és kész?

A válaszokat előre is köszönöm,

Kiskobak

Szerintem a gyernek elhelyezéséről illetve a kapcsolattartásról szóló ideiglenes intézkedés végrehajtható, függetlenül a fellebbezéstől.

Kedves ObudaFan,.
..korábbi kérdéseimet folytatva:
Decemberre az USA-ban élő férjemnek a bírónő 3-4 napos felügyelet nélküli láthatást ítélt ideiglenes intézkedésként Magyarországon, a gyerekeket pedig nálam helyezte el. Az ítélet nem volt jogerős Karácsony idején, igy a láthatás létrejött, de a felügyeletemben, viszont sokkal több napon át(10), 4-6 óra hosszákra. Az ítéletet megfellebeztük, még nincs döntés, de már egyébként is elmúlt Karácsony. A bírónő az intézkedést arra alapozta első fokon, hogy a Gyermekjóléti Intézményben létrejött egy megállapodás. A férjem a megállapodást csatolta a bíróságra, csak azt "felejtette" el közölni, hogy a megállapodást nem írtam alá. A megállapodás egyik feltétele az lett volna, hogy férjem biz.garanciákat vállal a gyermekek visszatérítésére (hisz korábban az USA-ban akarta őket jogi eszközökkel tartani). A férjem még azelőtt közölte, hogy a garanciákat nem tartja be, mielőtt az egyezséget aláírtam volna. Másrészt ilyen hosszú láthatásba csak olyan feltételekkel egyeztem volna bele, hogy ha közben a láthatást megszakítjuk, és a gyerekekkel minden nap találkozom, és meggyőződhetek arról, hogy jól érezték magukat. Ezt sem olvasta ki a bírónő az alá nem írt megállapodásból, pedig a gyerekek és a férjem kapcsolata még sokkal gyengébb, mint korábban normálisan együtt élő szülők esetében. (kislányom most töltötte a 3 évet, fiam pedig 5 múlt). A fórumon láttam, hogy 6 évnél fiatalabb gyerek esetén a láthatás általában nem is történik ott alvással. Szeretnék egy kicsit világosabb képet kapni arról, hogy ebben a korban ilyen körülmények között mi a legjobb láthatás a gyerekeknek?
Apa születésüktől fogva külföldön él, én a gyerekekkel a kezdetektől fogva sokat ingáztam: hónapokat töltöttem Magyarországon majd ott, végül 2005 májusában hazaköltöztünk, de még utána is 2-2 hónapokra kimentünk férjemhez, aki ezalatt a látogatásaink alatt is minimális időt töltött a gyerekekkel (inkább csak köszönt neki, tehát közel a semmihez), egyedül pedig csak 1 alkalommal maradt fiammal, amikor én bementem a kislányunkat pelenkázni a lakásba. Ezalatt ő ott felejtette kisfiunkat a Balaton partján kb.20 percre. (azt mondta, hogy azt hitte, hogy az anyósommal van a fiunk). Szerencse, hogy az akkor 3.5 éves kisfiunk elbogarászott a parton. 2006 augusztusa óta (amióta férjem ott próbálta tartani a gyerekeket az USA-ban útlevél bevonási kérelmekkel stb.), egyáltalán nem mentünk az USA-ba. Férjem viszont jött, és kb. 7 alkalommal volt itt úgy, hogy a gyerekekkel a jelenlétemben találkozott 1-10 napos átlag 4-5 órás időtartamokra. Férjem a bíróságon még mindig azt állítja, hogy engedélye nélkül jöttem a gyerekekkel Mo-ra (pedig a jogellenes gyermekelviteli perben megallapitották, hogy nem így volt), és azt állítja, hogy rossz képet festek a gyerekeknek róla, nagyon úgy tűnik, hogy csupán kommunikációs készségével és a "legjobb védekezés a támadás" módszerével befolyásolja a bírónőt és nem a valódi tényekkel. Születet egy pszichológiai szakvélemény, ami azt állapította meg novemberben, hogy kislányomnak egyáltalán, kisfiamnak pedig halvány apa-képe van. Én ezzel maximálisan egyet értek, és mivel férjem 2-4 havonta jön, Mo-ra egy ilyen pici gyermeknek ez nagyon hosszú idő, így úgy gondolom, hogy a gyerekeknél még fokozatosabb "hozzászoktatást" kellene kialakítani, mint olyan esetben, amikor az apa gyakran jön. Férjem ezt épp úgy fordítja ki, hogy a gyerekeknek sosem lesz normális apa-képe, ha sohasem viheti el a gyerekeket egyedül. Én úgy gondolom, hogy ebben a korban az, hogy én mellettük vagyok az apa látogatásai alatt teljesen normális ilyen körülmények között, és azzal csak javítok az apakép kialakulásában, ha inkább több időt vannak együtt az én jelenlétemben, mint a jelenlétem nélkül rövidebbet (bár azt sokáig én sem tehetem majd, mert épp munkát keresek). Ráadásul a kicsit akár az 1 éjszakás távollét is nagyon megviselné.
Milyen a bírói gyakorlat ebben a kérdésben ilyen esetben, mi a reális kérés, amit a bírótól kérhetek ideiglenes intézkedéskén vagy véglegesen az idei nyárra? Elviheti őket férjem magával? Ott alhatnak anyósommal együtt, aki ugyanabban a városban lakik, ahol én a gyerekekkel? Férjem nyáron valószínű a Balatonra szeretné vinni a gyerekeket több napra (amitől különösen félek, hiszen ott feledkezett meg férjem a fiamról, és most már ketten két felé szaladnak, amihez férjem nincs is hozzászokva sem), sőt 6 hetes Amerikiai láthatást is kért, amit én egyáltalán nem találok normálisnak (még később sem a hossza miatt). Férjem nagyon agresszívan követeli apai jogait(amit vállóper előtt sosem gyakorolt), közben alaptalanul támad azzal, hogy a gyerekeket ellene nevelem és úgy próbálja beállítani a bíró előtt, hogy az ellene nevelt képen szeretne változtatni a láthatás alatt.
Valahogy úgy érzem, hogy a bírónőt nagyon befolyásolta az, amit férjem állított, és a lényegről, hogy a gyerekeknek mi az érdeke (fokozatosság, biztonság) a szakember szerint is teljesen megfeledkezett az ideiglenes intézkedése során. Az apával való kapcsolatuk így is jól fog alakulni ha az apjuk az utóbbi évben lévő igyekezetét megtartja. Ezt én is fontosnak tartom hiszen én magam korán vesztettem el édesanyámat és jó volt, hogy számíthattam édesapámra. Viszont a gyerekeknek nem mindegy, hogy ez fokozatosan és az ő igényükhöz képest alakul ki vagy inkább az apa jelenlegi igényei szerint, ami még mindig nem tiszta, hogy csak a per miatt igyekezik ennyire, vagy rájött, hogy részt szeretne venni a gyerekek életében.
Ha nem történne nyár előtt ítélet a gyerekláthatással kapcsolatban, akkor pl. jövő nyárra mire számíthatok, ha pl. férjem ugyanígy 2-4 havonta jön haza? Akkor már fiam 6 éves lesz, a kicsi 4. Hány napra? Beleszámítva azt a körülményt is, hogy ott nem is férjem lenne a gyerekekkel, hiszen össz. szabadságát Mo-on tölti. A pszichológus is fokozatosságot javasolt, de ilyen ritka esetben nem tiszta, hogy az milyen lehet, hiszen ha 4 hónapig nem jön, akkor majdnem újra kellene kezdeni legalább a kicsinél, hogy hirtelen ne legyen neki olyan sok. Jól látom? Az sem tiszta, hogy az USA-ban miért kavar még mindig jogi dolgokkal a férjem, igérete (amit garanciaként feltétel volt) ellenére miért nem vonta vissza az ott benyújtott gyermekelhelyezési kérelmét? Én úgy érzem, hogy az első felügyelet nélküli láthatás akkor lenne biztonságos, ha már az USA-ban is végrehajthatónak nyilvánították a gyermekelhelyezést. Miután ez megvan, az ottalvás apával ugyanabban a városban anyósomnál a kisebb esetében szerintem még túl korai, de abban sem vagyok biztos, hogy fiam felkészült rá. Az Amerikai utazást pedig még évekig meg sem szeretném hallani. Egy véleményt szeretnék ezzel kapcsolatban. Tudom, hogy maguk a bírók is különbözőképp dönthetnek ilyen kérdében, de azt hiszem, hogy az apa USA-ban való élete és a gyerekek ott tartási kísérlete miatt fokozottabban óvatosnak kellene lenni. Köszönöm a véleményt: Hummingbird
(elsősorban ObudaFan véleményére vagyok kíváncsi, de mást is szívesen meghallgatom)

Tiltja ügyvéd közvetítését?! Ezt a kamarai vezető tisztségviselők is tudják? Mégis mit gondolsz, hogy jut Dr.B-től Dr. B-hez ügyfél? Miért nem Dr. A-hoz kerül?

"derill" Nő? Nem probléma, csak meglep. Mind a nickname, mind a hozzászólás alapján férfit feltételeztem róla.

Koszonom szepen a tanacsokat! Pillanatnyilag a nemzetkozi vonatkozasatol felek a dolognak. A marylandi birosag felfuggesztette a kinti eljarast es nem megszuntette, es ha jol tudom ebbol az kovetkezik, hogy ott indult meg az eljaras hamarabb, tehat ha ott megis itelet szuletne hamarabb, akkor Mo-on nem tudom mit csinalnanak vele. Az elozoekben leirt Hagai 2. egyezmeny, amihez egyebkent csatlakozott Mo. is, szerint nem lenne vegrehajthato a kinti iteletet?
Koszonom:
Aniko

Dehogy is közvetitek én, meg különben is, jó ideje "nem láttuk" már derillt. Csak eszembe jutott, hogy hivatalból anno gyerekdolgokkal stb. sokat foglalkozott.

Én elnézem, de a kamara tiltja az ügyvéd közvetítését. :)

Nem ír semmi felül semmit, a két egyezmény nem ugyanarról szól. A jelen esetben viszont az egésszel nem kell foglalkozni, mert a marylandi bíróság azért függesztette fel az eljárását, hogy itthon eljárás indulhasson. Ha ezek után ott eljárás indul a hazai ellenére, azt a magyar bíróság nem ismerheti el perfüggőség, később ítélt dolog miatt.

Elnézést ObudaFan, csupán segítőleg a kérdezőnek.

hummingbird

javaslom esetleg vedd fel a kapcsolatot dr. Regász Mária ügyvédnővel (30/381-8352) aki gyermekelhelyezés, t.díj stb. dolgában nagy szakmai tapasztalattal redelkezik. Itt a jogi fórumban is gyakorta írt, e-mail címe: derill@freemail.hu

Koszonom, epp az on tanacsara -amiert nagyon halas vagyok- kertem ideiglenes intezkedest a felugyelet melletti lathatasban is.

En csak attol felek, hogy a marylandi biro nem nezi jo szemmel, hogy az itelete ellenere ferjem csak felugyelet mellett latta a gyerekeket(a pszichologus szakvelemenyt kikuldtzem, a kinti ugyvedem szerint a biro igy is a ferjemnek itelheti a gyerekekt).

Az 1980. évi Hagai egyezmény - a gyermekek jogellenes elvitelének polgári jogi vonatkozásairól, szerint az USA-ban hozott iteletek vegrehajthatoak az egyezmenyhez csatlakozo allamokban, tehat Mo-on is vegrehajthato lenne egy amerikai itelet, viszont a

Az 1996. évi Hagai egyezmény - a szülői felelősség, illetve a gyermekek védelmét szolgáló intézkedések tekintetében a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az elismerésről, a végrehajtásról és az együttműködésről (Ez az egyezmény megállapítja a szülői felelősségre és a gyermekek védelmére szolgáló intézkedésekre vonatkozó joghatóság, alkalmazandó jog, elismerés és együttműködés szabályait. A joghatóság elvileg a gyermek szokásos lakóhelye szerinti szerződő államé. A központi hatóságok közötti együttműködés tekintetében mechanizmust állapítanak meg. Az egyezmény még nem lépett hatályba.), amit viszont USA nem irt ala, csak Magyarorszag, e szerint csak Mo-on hozhatnak gyermekelhelyezes kerdeseben iteletet, es az amerikai nem fogadhato el, vagy csak akkor lenne elfogadhato, ha arra a magyar hatosagok kernek fel, hogy gyakorolja joghatosagat.

Ha jol ertelmezem, akkor a 2.tv. felulirja az 1-t, es az USA-ban hiaba hoznanak hamarabb iteletet, az itt nem hajthato vegre. Ugye?

Koszonom: kolibri

Kérni kell a Szegedi Városi Bíróságot, hogy hozzon egy ideiglenes intézkedést a kapcsolattartásról.

Koszonom az eddigi hozzaszolasokat.

Uj kerdes: augusztus 15-en az USA-ban egy targyalason, ami a marylandy birosag joghatosagat vizsgalta, megallapitottak, hogy Marylandnek es Magyarorszagnak is van joghatosaga a valas, gyerekelhelyezes stb. temaban. A biro ugy talalta, hogy a Szegedi birosag alkalmasabb forum, es felfuggesztette az eljarast addig, ameddig Szegeden nem szuletik jogeros itelet. Ferjenek pedig ideiglenes felugyelet nelkuli lathatast itelt a biro Magyarorszagon iden 3 alkalommal meghatarozott idokre.Ferjem a masodik megitelt lathatasra haza is jott (3 nap lett volna), de a lathatast csak felugyelet mellett biztositottam. (vasarnap-szerdaig majdnem egesz nap)Ferjem 1 evvel ezelott epp a valokerest beadasaval es a gyerekek utlevelenek bevonattatasaval probalta oket az USA-ban tartani, amikor mar reg Mo-on eltunk. (szerinte nem) Azota is attol felek, hogy a jogellenes gyermekelviteli per ellenere -ami Mo-on volt es ahol Mo-ot hataroztak meg a gyerekek szokasos tartozkodasi helyenek- megprobalja a gyerekeket kivinni. Celzasokat azzal kapcsolatban tett, hogy utlevelet tudna kint nekik csinaltatni, es a magyarorszagi jogellenes perben hozott iteletet pedig ketsegbe vonattatni. Augusztus 15-ei marylandi itelet ota a gyerekeket pszichologushoz vittem, akik megallapitottak, hogy a kicsinek egyaltalan, a nagyobbiknak pedig csak halvany apakepe van, igy egyelore a felugyelet melletti lathatast javasolta es a folyamatos hozzaszoktatast a kesobbiekben. Ferjem kifogasolta, hogy nem lathatta a gyerekeket felugyelet nelkul, es az amerikai ugyvedem mindenkepp azt javasolta, hogy tartsuk be az iteletet, mert a biro elhelyezheti az apanal a gyerekeket, ha az iteletet nem tartom be. (pszichologiai velemeny ellenere) Igaz, hogy az Amerikaban hozott gyermekelhelyezes nem hajthato vegre es nem is ismertetheto el Magyarorszagon? Viszonossag van, es elvileg a kulfoldi iteletek nem peres eljarasban elfogadtathatok magyarorszagon. Ez ugye nem azt jelenti, hogy nem hallgatjak meg mindket felt Magyarorszagon? Egy Hagai Egyezmeny szerint a magyarorszagi tartozkodasi hellyel rendelkezo gyerekek eseteben csak Magyarorszagon hozhatnak iteletet veluk kapcsolatban (kiveve a gyerektartas), de az USA nem irta ala ezt a megallapodast(csak a jogellenes gyermekelviteli Hagai egyezmenyt), igy elvileg USA-ban is hozhatnak iteletet, de ha jol sejtem Mo-on nem fogadhato el. Ha megis van egy kulfoldi itelet, akkor hogyan lehet Magyarorszagon is hozatni egyet, amit vegre is lehet hajtani?
Koszonom: hummingbird

Ebben az esetben a magyar jog alkalmazandó a házastársi tartásra is. Hát, mit mondjak, kérni lehet, mert nem kerül semmibe, de nem sok esélyt látok rá. A gyermekre kedvezőbb jog alkalmazása csak akkor jöhet szóba, ha nem a magyar jogot kellene alkalmazni, de a magyar jog a kedvezőbb, fordítva nem lehet figyelembe venni (bár sok kritika érte ezt a szabályozást, de attól még így van).

A vagyoni kérdésekre a 39. § (1) lesz alkalmazható.

meg egy kerdesem lenne, ha valaki tudja a vagyonelosztassal kapcsolatban:

Milyen jogot alkalmaz a magyar birosag USA-ban levő es ott nyitott szamlaszam, esetleges adossag v. megtakaritas (amikrol en semmit sem tudok), nyugdijtakarekpenztar(onkentes), ingosag eseten, ha

Nmjtvr.21. § (1) A dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a tulajdonjogra és más dologi jogra, továbbá a zálogjogra és a birtokra.

(2) A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontjában van.

ugyanakkor:

39. § (1) A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira - ideértve a házastársi névviselést, tartást, valamint a házassági vagyonjogi megállapodást is - az a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga.

En ezek kozott a sorok kozott nem tudok tisztan olvasni, mert nem igazan tudom, hogy mi az vagyoni jogviszony es mi a vagyon felosztas kozotti kulonbseg.

Koszonom!

Kedves ObudaFan!
Koszonom a valaszat!
1.) megprobalom kerni az ideiglenes intezkedest
2.) sajnos kozben rajottem, hogy Nmjtvr.11.§ miatt mindkettonk kozos joga a magyar, hiszen ferjem is magyar allampolgar, tehat a kozos szemelyes jog fenn all, igy 39.§ (2)-ot mar nem lehet alkalmazni, tehat magyar jog az iranyado. Jol ertelmezem? Magyar jog szerint egyaltalan nem jar az asszonytartas a helyzetemben?
3.) A Nmjtvr.11.§ (2)Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog.
miatt nem vagyok abban biztos, hogy alkalmazhoto lenne a kov.:
A gyermekre kedvezőbb jog alkalmazása

Nmjtvr.46. § Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó gyermek családi jogállására, illetőleg a közte és szülői között fennálló családi jogi jogviszonyokra, valamint a gyermektartási kötelezettségre a magyar jogot kell alkalmazni, ha az a gyermekre nézve kedvezőbb.

Viszont Nmjtvr.11. § (1) Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára... Tehat a amarylandi jog is szemelyes joga, ami a magyarnal kedvezobb a tartas tekinteteben.

Mit kell figyelembe venni? (1), vagy (2)-ot. Szamomra a (2)-bol hianyzik egy "is" a vegen, ugy lenne logikus, mert igy egy kicsit ellentmondasosnak tunik.

Koszonom!:
Hummingbird

Bocs, a lentiek a házastársi tartásra vonatkozóan ennyire egyszerűek, a gyermekre nem, a gyermektartásra valóban a magyar jog lesz irányadó:

45. § (1) A szülő és gyermek közötti családi jogi jogviszonyokra, így különösen a gyermek névviselésére, elhelyezésére, gondviselésére, törvényes képviseletére, tartására és vagyonának kezelésére - a szülőtartást kivéve - a gyermek személyes joga irányadó.

Tehát a feladat: a marylandi jogban milyen lehetőség és szabályozás van a házastársi tartásra.

Ez nem így van. A joghatóság és az irányadó jog két külön dolog. A magyar jog szerint a tartás valóban nem lenne olyan lényegesen több annál az 500 $-nál, ámde a nmtvr. így rendelkezik:
39. § (1) A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira - ideértve a házastársi névviselést, tartást, valamint a házassági vagyonjogi megállapodást is - az a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga.
(2) Ha a házastársak személyes joga az elbírálás idején különböző, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt.

Most a kinti pro bono ügyvédektől meg kellene tudakolni a kinti gyakorlatot az ottani tartásdíjak mértékéről. A magyar bíróság végső soron a kinti jogot az IRM által a kinti hatóságok megkeresése útján fogja megállapítani. A magyar bíróság még mindig mondhatja, hogy ez a magyar közrendbe ütközik, de hát nem valószínű, hogy azt mondja.

No most, az elhelyezésről. A kinti bíróság nyilván megállapítja a saját joghatósága hiányát, a magyar bíróság pedig az elhelyezés kérdésében a magyar jog szerint járhat majd el , és a kinti ideiglenes intézkedést egy új ideiglenes intézkedéssel megváltoztathatja. Ezt kellene kérni, és hivatkozni lehetne erre a magánszakértői véleményre is.