Temetési költség megosztása, öröklés

Kedves Segítők!

A véleményetekre vagyok kíváncsi a következő esetben:
Adott egy házaspár, ahol két gyermek születiett A gyermekek betöltötték a nagykorúságot, a nagyobbik gyermek elhagyja a családi házat, az apa és közte lévő összeférhetetlenség miatt. Később ugyanezen okból az anya is elköltözik, de válópert a két szülő nem ad be az évek folyamán. A lakásban maradt az apa, annak kisebbik gyermeke és annak párja, két közös gyermekkel.

Eltelt néhány év (kb 4-5 év), az anya megbetegedett, saját vérszerinti rokonainál talált otthonra. Nem mert haza költözni tartva férje agresszív természetétől és alkoholizmusától. Mindkét gyermek látogatja, majd a betegsége annyira előrehaladott volt, hogy nem lehetett megmenteni. Az anya meghalt.

Kérem ne botránkozzatok meg kérdésemen!
A kérdésem az, hogy ilyenkor milyen arányban osztódik szét a temetési költség a két gyermek és az apa között, akitől nem vált el a most már halott asszony. Az apa, nem akar hozzájárulni a temetési költségekhez. Megteheti ezt?

Kérem abban is segítsetek, hogy miképp lehet megtudni, hogy ilyenkor a meglévő ingóságnak és ingatlannak öröklés szempontjából mi a további sorsa. Az adott ingatlan a fővárosban van, az elköltözött gyermek vidéken él. A vidéki földhivatal nem ad tájékoztatást a fővárosi ingatlanokról. Jó lenne tudni, hogy amikor privatizálták a lakásokat, akkor ki lett az ingatlan tulajdonosa. Előfordulhat, hogy az apa 100 %-ban tulajdonos, ezáltal kizárta a feleségét, hogy tulajdonos legyen. Ilyen esetben akkor nincs öröklés ebben az esetben.

Kell-e valamit időben lépnie a vidéken élő testvérnek, hogy az érdekei ne sérüljenek? Amennyiben lesz hagyatéki eljárás, akkor honnan fogják tudni a vidéken élő gyermeknek a címét? Kell valahová jelenteni ezt?

Köszönettel!

Amennyiben valaki tud segíteni a mai nap, az segítség lenne.

Köszönettel!

víz

Elnézést véletlenül kétszer indítottam el a témát, ha van moderátor ezen a fórumon, kérem, hogy a másikat törölje.

Köszönettel: víz

Mindegy is, ki előlegezi meg a temetési költséget, mert az a hagyaték terhére fog menni.
Az eljáró közjegyzőt érdemes lesz megkeresni.

Köszi a választ!
Ezt úgy értesem, hogy aki nem örökök, annak utólag visszatérítik a temetési költséget?

Még eszembe jutott egy kérdés.
Felhívtam a temetkezési céget és azt mondták, van lehetőség 4 férőhelyes urnasírt venni. A fővárosban élő testvér lefoglalt egy ilyet, ami az eredeti 150 ezres költséget 250 ezressé kerekíti ki. Aki szerződést köt, az lesz a sírhely tulajdonosa.
Amennyiben a fővárosban élő testvér úgy döntött (a vidékivel nem egyeztetve, csak tényeket közölve), hogy ő a 4 férőhelyesre köt szerződést, akkor a vidéken élő testvér hiába fizet pénzt a temetésbe nem lesz tulajdonosa az urnasírhelynek?
A temető ügyfélszolgálatán azt említette a hölgy, hogy a sírhely tulajdonosának írásbeli beleegyezése szükséges, ha a másik három helyre a család bármely tagja (vagy akár idegen) oda lesz temetve.

Aki kifizeti a temetési költséget, annak az örökösök kifizetik a hagyatékból, annak erejéig.

A többit a temetkezési céggel kellene megbeszélni.

Igen, ez így világos.
Azt nem értem, hogy abban az esetben, ha a vidéki gyerek nem örökölt semmit, mert mondjuk az apa, a nevére iratta a lakást mikor meg lehetett vásárolni, és ingóság sincs, akkor ki fizeti a révészt?

Konrétan a kérdésem: Örökösnek azt tekinthető a jog szerit, aki valóban örökölt is valamit?
Két testvérből csak az egyik örököl, a másik semmit, akkor mind a kettő örökösnek tekinthető?

A temetést a hagyatékból kell kifizetni elsősorban. Aki a hagyatékból részesül, az fizet.

Köszönöm a válaszod.

Abban az esetben, ha nem lesz hagyaték, akkor ki fizet?

Az egyik testvér a másik tudta nélkül belekényszerítheti a testvérét egy átlagnál magasabb 300 ezres temetési költségbe?
Joga van megkötni egyedül a szerződést úgy, hogy 4 férőhelyes urnasírt vesz meg?
Még nem derült ki, hogy miért ezt választotta, csak telefonon közölte az összeget.

Köszönettel.

víz

Találtam segítséget a www.magyarorszag.hu-n:

a temetésről:
https://www.magyarorszag.hu/…gyleirasjogi

a temetési segélyről:
https://www.magyarorszag.hu/…gyleirasjogi

Ilyenkor meg kell osztani a költséget a leszármazók között.

Kedves ÓbudaFan, köszönöm szépen a segítséged!

Nincs mit.

Egy sírhely feletti rendelkezést szeretnék tisztázni.
Keresztapám hat keresztgyerekére hagyta vagyonát. Végrendelkezésben intézkedett, arról is, hogy a temetkezési költségeket a hagyatékból kell végezni.
A temetés intézését a nagybátyám vette kézbe ( ö nem örökös ). 2001-ben volt a temetés. Most viszont látom, hogy a keresztapám sírhelyén új fedlap, sírkő van. Ezt a nagybátyám készíttette, mert, ő, és a felesége úgy gondolta, hogy abba a sírhelybe fog temetkezni.
Ezt velünk örökösökkel nem egyeztették. Most tudtam meg, hogy a temetés intézésekor a bérleti jogot átvezették az ő nevére. A temetőgondnokkal beszéltem, de ő akkor, még csak a sírhely felett rendelkező személyről beszélt, de amikor elküldtem neki a a közjegyző által jegyzet végrendelkezést, akkor már azt írta, hogy mivel a temetést a nagybátyám rendezte, és bemutatta a keresztapám nevére kiállított sírjogi papírt, beírták a nevére a bérleti jogot. Hiába küldtem el a közjegyző által kiállított papírt,amely igazolja, hogy kik a törvényes örökösök, azt mondta forduljak polgári bírósághoz ( egyházi kezelésű temetőről van szó). A nagybátyám hajlandó a sír jogáról lemondani, ha kifizetek 300.000 Ft-t az új sírelékért. Kérdem én, ha nem örökös, hogyan lehet sírhely felett rendelkező személy. Ha a temetőgondnoknak leírom, hogy én, mint örökös, nem járulok hozzá, megtiltom, hogy a sírhelybe mást is temessenek, ezt figyelmen kívül hagyja. Azt mondja próbáljunk egyezkedni. Miről? Jog nélkül jogot lehet így szerezni.
Mit tehetek?
Üdvözlettel: Attila

Nagybátyád a hagyatékból kapott pénzből 2001-ben a saját nevére keletkeztetett sírjogot miközben "hozzájárult" hogy a keresztapátokat oda el lehessen temetni.

Mivel nem a megbízás alapján járt el -okkal ok nélkül-, ezért az eredetiek visszaállítását kell szorgalmazni: a sírjogot keresztapátok nevére "visszaírni", a nagybátyád és a felesége meg majd temetkezzen saját pénzen váltandó más sírhelyre.

Ha szép szóra nem hajlandó akkor sajnos per lesz a dologból - legfőbb az anyagiak miatt.

monaLuis
laikus hozzászóló

Peren kívüli megoldás lehet(ne) ha a nemrég készült sírkőre utólag bevésetné keresztapátok nevét is.

A temetőgondnok, ha nem is jogász, de a munkájához ért, az arra vonatkozó jogszabályokat láthatóan jól ismeri. A sírhellyel való rendelkezés joga azé, aki a sírhelyért a megváltás díját kifizette. Ez itt - ha jól értem - a nagybácsi. Mivel a rendelkezés joga az övé, ő dönti el, kit temethetnek a sírhelyre - beleértve saját magát -, milyen síremléket állítsanak rá.

Az egyetlen lehetőség valóban az egyezkedés, szem előtt tartva, hogy a nagybácsi van előnyben, neki különösebb kényszere nincs a megállapodásra.

Köszönöm a segítő szándékot, és a hozzászólásokat Kovács_Béla_Sándor, monalisa1.
Közben megérkezett az ügyvédnő válasza. Felrakom, ha valaki ilyen ügybe keveredik, legyen ez a kiinduló alap.
Válasz:
Ha jól értem, keresztapja halálát megelőzően a bérleti jog az adott sírhelyre már létezett, a néhai volt a vagyoni jog tulajdonosa.
Amennyiben a végrendelet szerint az örökösök valamennyi vagyontárgyat megszerezték, úgy ez a sírhelyre is vonatkozik. Amennyiben a végrendelet alapján a temető önkéntesen ne módosítja a nyilvántartást, és nem vezeti át nevükre a sírhelyet, úgy ténylegesen polgári peres eljárást tud kezdeményezni, a temető és a nagybátyja ellen, tulajdonjog megállapítása iránt. Amennyiben a temető önként, vagy a bírósági ítélet eredményeként Önöket, mint örökösöket bejegyzi, mint a bérleti jog tulajdonosait, úgy a sírhelyre költött összeget a nagybátyja követelheti az örökösöktől, jogalap nélküli gazdagodás címén, figyelemmel azonban arra, hogy ő tudomással bírt az örökösök személyéről, és saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, a bíróság ezt az igényét vélhetően el fogja utasítani. (Ptk. 115.§ (1)-(3), 4.§).
Én értékrendem szerint is ez a helyén való megoldás.
E szerint fogok eljárni.

Tisztelt Fórumozók!

A Feleségem apja még az Ő gyermekkorában elhagyta a Családot, ahogy felelősségteljes apához illő; alkoholista lett, leépült, kórházba, majd különböző intézetekbe, végül az utcára került. Ennek már 15 éve. A minap egyszer csak szóltak a Feleségemnek, hogy a hajléktalan apja meghalt. Halála előtt házas, vagy élettársi viszonyban nem élt senkivel. ( a feleségem apjától hivatalosan elvált az Anyósom ). Két vérszerinti gyermek maradt utána, a Feleségem és annak 18 éves Öccse, illetve a hajléktalan apósom idős nevelőszülei. Gondolkodtam ezen és egyre erősödik bennem a gondolat, hogy a temetési költségeket lehet, hogy a Feleségemnek kell állnia.
Utánanéztem a törvényi háttérnek:
1993. évi III. törvény
48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia annak a vagyontalan személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója.
(2) Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a temetési költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.
(3) Ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia, a tartásra köteles személyt vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a meghalt személy utolsó állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól igényelheti a köztemetés költségeinek megtérítését

A kérdésem: a Feleségem tartásra képes hozzátartozó?Vagyis viselnie kell a költségeket?
1999. évi XLIII. tv.
20. § (1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:
a. aki a temetést szerződésben vállalta;
b. akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;
c. végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa;
d. az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja] a törvényes öröklés rendje szerint.
Közeli hozzátartozóknak minősülnek ugyanis: a Ptk. 685 § b./ pont szerint
„a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt-gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.”

Kérdésem: ha a Feleségem apjának nevelőszülei még élnek, és a temetési költségek a közeli hozzátartozókat terheli, akkor ezeket az esetlegesen felmerülő terheket a nevelőszülőknek kell vállalni, a feleségemnek kell vállalni vagy meg kell osztaniuk a terhet?Fontos kérdés, hogy mi van akkor ha akár a Feleségem, akár a nevelőszülők megtagadják az anyagi hozzájárulást a temetéshez?Ki keresi fel a Nejem, illetve ki a nevelőszülőket?Vagy nekünk kell Őket felkeresni?
Azaz tegyük fel, hogy az elhalálozás helye szerint illetékes önkormányzat eltemetteti az apóst, majd az ottani jegyző felleli a Feleségemet, mint rokont, és megkeresi a mi lakóhelyünk szerint illetékes jegyzőt, vagy minket személyesen, hogy a temetés költségeit térítsük meg, de mi vagy a nevelőszülők egyszerűen megtagadjuk a fizetést!Behajthatják-e ezt bármi módon? Ha behajtják, azt egyetemlegesen fele-fele arányban, vagy csak tőlünk, és nekünk kell-e követelni a nevelőszülőktől a rájuk eső részt?
Ha a temetés hagyatéki teher, de egyéb hagyaték nincs, a Feleségem vagyonából kellene fizetni a temetést?
Ha az após temetési költsége hagyatéki tartozás, akkor a Feleségem (vagy a nevelőszülők) költségén (saját vagyonán) kell megfizetni azt, vagy az apóstól örökölt örökrész erejéig (ami ugye semmi)? Vagyis ha az utóbbi, akkor nem kell fizetni?
Nem igazodok ki!Kérem segítsenek megérteni a helyzetet!
Mi abszolút nem szeretnénk fizetni semmit. Megúszhatjuk-e valahogy? Nem hiányzott ez senkinek! Ha minden kötél szakad és az önkormányzat eltemetteti, mi módon hajthatják be ezt, ha egyáltalán behajthatják, vagy hogyan követelhetik? Tudom, hogy már kérdeztem, de ez az egyik legfontosabb kérdés!
Köszönöm megtisztelő válaszukat!

Sziasztok!

A következőkkel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. A téma nagyon nem hálás, de sajnos akkor is kell beszélni róla. Édesanyám anyukája már nagyon beteg szegény, és az orvosok is azt mondják, nincs már sok ideje hátra. A nagymamának két gyereke született, édesanyám és a huga. A hug viszont már előre kijelentette kerek-perec, hogy nem hajlanó a temetés költségeihez hozzájárulni. Azonban arra a házra igényt tart, amiben a nagymama él. Ez egy kertes ház, vidéken egy kis faluban. A kérdésem az lenne, hogy megtagadhatja a fizetést a temetéskor, vagy lehet rá kötelezni? Olvastam lentebb, hogy a hagyatékból lejöhet a temetés költsége. De mi van abban az esetben, ha a ház édesanyámé és a hugáé lesz 50-50%-ban, és nem sikerül eladni, így a temetési költség abból nem állható? Esetleg mi lehet akkor, ha édesanyám huga nem is engedi, hogy eladják azt a házat, és ugyanúgy élvezni akarja, amikor arra sem volt hajlandó, hogy a saját édesanyjának a temetéséhez hozzájáruljon? Megterhelhetik az ő ingatlanrészét? Ebben az esetben megintcsak az a gond, hogy egyetlen házról van szó, így ha közös, a teher is közös rajta....
Remélem, tud valaki segíteni ebben a dilemmában!

További szép napot!

A nagynénéd elvileg megtagadhatja a temetés költségének őrá eső részének állását, ebben az esetben anyukát hagyatéki teherként igényt jelentsen majd be.

A jogerős közjegyzői végzés alapján fizetési meghagyást indíthat a testvére ellen, tehát csak fizetni lesz majd kénytelen...

Anyukád forduljon bírósághoz és kérje a közös tulajdon megszüntetését.

Persze ha a nagynénéd netán igényt tartana az egész házra, váltsa magához /= fizesse ki/ az anyukád vagyonrészét. (Természetesen ha anyukádnak kellene az egész ház, ugyanez őrá is érvényes.)

Ha nem tudnak az eladási áron megegyezni, a bíróság hivatalból értékbecslést végeztet, és az lesz az árverezési ár.

Egy ilyen per 1-2 évig is eltart és nincs ingyen (...), tehát igazából egyik félnek sem érdeke...

Amíg a ház kettőjük nevén van, minden költség közös.

A nagymamád remélve még van olyan szellemi állapotban, hogy anyukád kérdésére választ tudhat adni: otthon van-e eltéve valahol egy kis pénz - mondjuk éppen a saját temetésére kuporgatva...

Nagyon köszönöm a választ. Sajnos nagymamámnak nincs semmi pénze félretéve :( Nagynéném meg ebből a szempontból elég rémes egy nőszemély, úgyhogy valószínűleg a peres út marad. Egyébkénr esély lehet arra, hogy édesanyám örökölje a teljes ingatlant, amennyibena testvére megtagadja a temetéshez való hozzájárulást? (Egyébként nem egy palotáról van szó, egy kis ház, elég régi.)

Nem, amiatt biztos nem kaphatja meg a testvéred részét (hiszen a temetés azért csak nem kerül annyiba, mint a fél ház), ellenben, ahogy Monalisa is írta, ez hitelezői igény lesz, amit a másik örökösnek meg kell térítenie (mármint a felét). Ha más nem, perben, sajnos. De mivel lesz egy fél háza, van fedezet legalább.

Tiszteletem!

Egy kérdéssel fordulok Önökhöz/Hozzátok.
Létezik-e olyan törvény,rendelet, amely szabályozza, hogy a temetés költségeit kinek kell állnia.
Jelen esetben 3 édestestvérről van szó és két féltestvérről. Sajnos az egyik édestestvér elhalálozott.
A sógornőm az egyik féltestvér és jelenleg rá hárul az összes intéznivaló, ugyanakkor a többi testvér nem hajlandó hozzájárulni a temetési költséghez.
Az elhalálozott testvér nem rendelkezett ingatlannal, nem volt jövedelme, csak nyugdíja. Egy lánya van.
A fenti esetben előfordulhat az, hogy csak a sógornőmnek kellene fizetnie (csak mert nem fordult el a testvérétől) és a többiek pedig hátat fordítanak? Vagyis létezhet törvény, amely szabállyozza azt, hogy kinek kell állnia a temetés költségeit?
Válaszukat köszönöm előre is!