ideiglenes gondnokság

Szeretném olyan ember segitségét kérni, aki jártas ez ügyben. Egy nénit ideiglenes gondnokság alá helyeztek 2007. november hónapban. Ismerősöm volt 2007.szeptember hónaptol a Banknál bejelentett módon állandó meghatalmazott. Az októberben érkezett nyugdiját a néni vette fel. Mint irtam utánna ideiglenes gondnokság alá helyezték. Mikortól köteles elszámolni az ismerősöm a néni pénzével illetve augusztus és szeptember hónapban amikor is az ismerősöm látta el /nem volt a néninek pénze/ hogyan és miként lehet ezt követelni?
Nem a nénitől sajnálja, hanem nem hajlandó más idegennek gyüjteni. Megköszönöm a választ esetleg a szabist@citromail.hu cimre

Ahogy a gondnok kéri.

Ez igazságtalanság. Mi az hogy ahogy a gondnok kéri? Jó hogy nem egy évvel ezelőttivel is elszámoltatja, mikor semmi köze hozzá

Az lenne igazságtalan, ha nem kellene elszámolni a más pénzével.

De tudom, hogy el kell. De nem a gondnokság alá helyezés előtti pénzével. Főleg nem olyannal amit nem is az vette fel, akitől követelik az elszámolást.

Kedves Fórumozók!

Az én kérdésem, hogy az alábbi esetben mi a teendő?
Zoltánnak 2020. november 2-án kelt határozattal ideiglenes gondnokot rendelt ki a gyámhivatal.
Zoltán 2020. november 11-én elhalálozott, az ideiglenes gondnoka 2020. november 14-én vette át az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatot.
Ebben az esetben fel kell menteni az ideiglenes gondnokot, illetve kötelezni kell számadásra?

Előre is köszönöm a segítséget!

Mert vita van rajta?

Na de hogyan lenne kötelezhető elszámolásra, ha végül nem került rendelkezése alá a gondnokolt vagyona?

No, igen. :)
"Átvett összeg: 0,- Ft
Összes kiadás: 0,- Ft
Összes bevétel: 0,- Ft.
Egyenleg: 0,- Ft. Kérek elismervényt az egyenleg átadásáról."

Kedves Béla és Gerbera317!

Köszönöm a válaszokat!
Nincs vita rajta.
Az illető tulajdonképpen az elhunyt ideiglenes gondnokának számított? Fel kell menteni őt?

Előre is nagyon köszönöm!

Ha nincs rajta vita, akkor csináld úgy, ahogy a főnököd mondja. Ha szerinte fel kell menteni, akkor mentsd fel, ha szerinte nem kell, akkor ne mentsd fel.
(Nem az van, hogy nincs véleményem - hanem az, hogy azzal nem sokra mész, ha a főnököd nem ért vele egyet.)

Kedves Sándor!

Engem a Te véleményed érdekel! Köszönöm, ha megosztod velem!

Ha érdekel az én véleményem, én felmenteném hivatalosan és el is számoltatnám. Lásd Béla példáját.

Akkor tuti nem is lesz vita belőle.

Jobb lezárni az ügyeket.

A Ptk. szerint az ideiglenes gondnok felmentéséről legkésőbb a gondnokot kirendelő határozatban rendelkezni kell. Tehát akkor mindenképpen fel kell menteni, de korábban sem tilos. Kérdés, hogy a gondnokolt halála esetén szükséges-e felmenteni. Az kétségtelen, hogy a gondnoki tisztség a gondnokolt halálával megszűnik. De valljon a kirendelés hatálya megszűnik-e ezzel?
Az is kétségtelen, hogy a gondnok a tisztségének megszűnését követő tizenöt napon belül köteles az általa kezelt vagyonról végszámadást előterjeszteni. Csakhogy itt a vagyon nem is került a kezelésébe.
Az én véleményem, hogy a későbbi viták elkerülése végett célszerű azt a gondnokot rendesen felmenteni, vagy legalább azt megállapítani, hogy a tisztsége a gondnokolt halála miatt megszűnt, pontosabban el sem kezdődött. A gondnok pedig készítsen egy KBS-féle gyorsszámadást azzal a megjegyzéssel, hogy a gondnokolt vagyona egyébként nem került a kezelésébe.

A kirendelés a kézbesítéssel hatályosul. A kézbesítés a konkrét esetben a gondnokolt halála után történt, akkor pedig már ez volt a hatályosulás akadálya. Hogy ti. halott embernek nem lehet gondnoka. A kirendelés tehát soha nem hatályosult (és már nem is fog). Azt, aki hatályos kirendelés híján nem vált gondnokká, nem kell, nem lehet se felmenteni, se elszámoltatni.
Ha nagyon precíz akarnék lenni, meg hát az irattár számára talán hoznék egy határozatot, amelyben ezt a tényt konstatálom.

De eléggé akadémikus a kérdés, és tartom a korábban mondottakat. Ha csak nem valami tanfeladat ez. Akkor a főnök helyett oktató értendő. :)

Ha a döntés nem vált véglegessé, s ezáltal végrehajthatóvá, akkor értelemszerűen felmentésről sem kell dönteni.

Ellenkező esetben a gondnokot fel kell menteni határozattal a tisztségéből. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy ideiglenes gondnokságról vagy a bíróság ítélete alapján kirendelt gondnokról van szó.

Béla, teljesen jogos amit írsz.

„Ha nagyon precíz akarnék lenni, meg hát az irattár számára talán hoznék egy határozatot, amelyben ezt a tényt konstatálom.”

Ez így nem teljesen. A közig. eljárást le kell zárni. Nem csak a precizitás kedvéért. Valóban az "irattár számára", így is fogalmazhatjuk. Van egy kirendelő határozat ezáltal folyamatban van egy eljárás. Határozattal lehet lezárni, és valóban csak azután kerülhet irattárba és indul el a őzrési idő. Enélkül idők végezetéig porosodhat a polcon. Selejtezni nem lehet, fővesztés enyhe büntetés lenne érte.

A határozatnak döntésnek kell lennie, szerintem a tény konstatálása önmagában nem döntés. Abban egyet értek, hogy a felmentés nem igazán értelmes, de ha ezt találták ki, nagyon nagyot nem tévednek.

Szerintem a határozattal vissza kellene vonni a kirendelő határozatot aminek indoklásában lehet konstatálni a tényt, hogy a kirendelés hatálytalan.

@wers: Attól függ, hogy a döntés közlés szabályszerű volt-e, hogy mi a helyes eljárás, azaz véglegessé vált-e a határozat.

Ha nem, akkor kvázi nincs jogilag döntés, így nincs is mit visszavonni, akkor az eljárást végzéssel meg kell szüntetni.

Ha a döntés közlése szabályos volt, akkor meg határozattal fel kell menteni a gondnokot és a jogutódjával is kell közölni a határozatot, a gondnokoltnak.

Ha jól értem, a döntés meghozatalakor az törvényes volt, tehát az Ákr. 120. § alkalmazásának nincs helye. Csak akkor lenne a döntés saját hatáskörben való viszavonásának helye, hivatalból, ha a döntés meghozatalának napján az törvénysértő lenne.

Amúgy a hatóság döntése irányulhat valamely tény megállapítására is. De jelen esetben nem elég a megállapítás, hanem jogot, illetve kötelezettséget kell megszüntetni, amennyiben egyáltalán véglegessé vált a döntés. Amúgy az eljárás megszüntetéséről kell rendelkezni.

„Ha jól értem, a döntés meghozatalakor az törvényes volt, tehát az Ákr. 120. § alkalmazásának nincs helye.”

Szerintem is. De ez fel sem merült.

Szerintem felesleges itt tovább agyalni, úgyis az lesz, amit a főnök mond. Béla egyik válasza lesz a helyes megoldás:

„Ha nincs rajta vita, akkor csináld úgy, ahogy a főnököd mondja. Ha szerinte fel kell menteni, akkor mentsd fel, ha szerinte nem kell, akkor ne mentsd fel.”

Fölfele meg hivatallal kár vitázni.

Minap adtam be egy kérelmet meghatalmazással. Cégkivonat, aláírási címpéldány a kérelmen az ügyvezető aláírása név, titulus - szokás szerint. Ügyintéző visszaadja a kérelmet, hogy az ügyvezető neve mellé írjam oda a személyes adatait szül.hely, idő anyja neve, hogy azonosítani tudja (ilyen még nem volt, már ez is megvan).
Holtig tanul az ember, bár nem nagyon firtattam hogy miért is kell ez neki. Valahogy nem vágytam rá, hogy átvegyem a gondolatmenetét. Nehogy fertőzzön. Inkább szó nélkül odaírtam.

Igen, hozni kell valami döntést, ahogy Én látom, itt a döntés teljesen jogszerű, viszont a kirendelésre és az eljárásra okot adó körülmény megszűnt, mielőtt az véglegessé vált volna. Erre a helyes válasz csak a gondnok felmentése lesz, illetve lehet, a gondnokolt halála, mint a további eljárást, illetve a kirendelés fenntartását okafogyottá tevő körülmény.

Ügyészségi álláspont szerint az eljárást is meg kellene szüntetni emellett, végzéssel, bár szerintem ökörség. Az ideiglenes gondnokrendelő határozat az Én jogi álláspontom szerint a gyámhivatal eljárását lezárja. Ráadásul az kögaizgatás rendszertanának (Ákr. 80. § (1) bek.) is ellentmond.

„"Minap adtam be egy kérelmet meghatalmazással. Cégkivonat, aláírási címpéldány a kérelmen az ügyvezető aláírása név, titulus - szokás szerint. Ügyintéző visszaadja a kérelmet, hogy az ügyvezető neve mellé írjam oda a személyes adatait szül.hely, idő anyja neve, hogy azonosítani tudja (ilyen még nem volt, már ez is megvan).
Holtig tanul az ember, bár nem nagyon firtattam hogy miért is kell ez neki. Valahogy nem vágytam rá, hogy átvegyem a gondolatmenetét. Nehogy fertőzzön. Inkább szó nélkül odaírtam.”"

nyilván igyekszik az ember megfelelni, a saját érdekében többnyire. Bár, ha ez a nyilvántartásban már benne van, már pedig, ha van cégkivonat, akkor benne van, ahogy az aláírás is, akkor totál felesleges amúgy. De, ha akarja, legyen.. Azt nem mondom, hogy megcsinálom, de mit adnék hozzá grátiszba..

„Bár, ha ez a nyilvántartásban már benne van, már pedig, ha van cégkivonat, akkor benne van, ahogy az aláírás is,”

Bocs, kifelejtettem, Kormányhivatalhoz adtam be. Oda csatolni a cégkivonatot, aláírási címpéldányt a kérelemhez.

A meghatalmazást igen, de az aláírási címpéldányt nem kell. Pont erre találták ki, hogy a cégbíróságon letesszük, ezen kívül másra nem is jó.

Béla, nem tudtalak követni. Hova nem kell aláírási címpéldány?

Így van Béla. Amúgy. :)

De most az ember nyilván ezzel nem áll le szarozni. De azért Én kicsit felvilágosítanám az ügyintézőt, az biztos, hogy az ügyintézési határidő, mintha fontosabb lenne ennél, hogy bel egyen tartva, meg még egy-két, valójában fontosabb..

@wers: Anélkül is szinte biztos voltam benne, hogy valamelyik kormányhivatal hülyesége lehetett ez, hogy nem írtad oda..

@wers: A cégbíróságon kívül sehova. A meghatalmazás igazolja máshova a képviseleti jogosultságod, amit a cégjegyzésre jogosult aláírásával el van látva. :) A meghatalmazás érvényességét meg a cégnyilvántartás adataival való összevetéssel kell ellenőrizzék.