Fórum öröklés és családjog régebbi elöl     új hozzászólás


gondnokság alá helyezés

MissPantera # e-mail 2019.11.13. 20:25

Szép estét! Kérdésem az lenne, hogy nem beszámitható, gondnokot hozzátartozó mellett, milyen támogatást tudnék igénybevenni? Köszönöm

Banya1969 # e-mail 2019.10.16. 15:52

Kovács Béla Sándor, értem, köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.10.16. 10:58

érdemes-e?
Igen, hiszen jelen állapotában valószínű, hogy minden jognyilatkozata - beleértve a meghatalmazásokat is - érvénytelen.

www.kbs-ugyved.hu

Banya1969 # e-mail 2019.10.15. 21:46

Bocsánat, még az előbbi kérdésemhez, azt tudom, hogy a végleges otthonban való elhelyezés miatt nem kell a gondnokság alá helyezés, viszont ő nem igazén akar ott maradni. Azt azért tudja, hogy hol van, haza akarna menni, de nem tudunk ott rá vigyázni, egyrészt mert nem marad nyugton, ezért állandóan elesik, anyukám fizikailag nem birja ezt, illetve az ápolásást sem, mert emelgetni kell, mi máshol lakunk, dolgozunk, nem tudunk ott lenni mindig ha kell. Emellett veszélyes is magára, mert pl. olyanokat csinál amikor lábra tud állni, hogy a mikro helyett a gázra teszi melegedni az oda nem való tálat és az szétég, stb. tehát rövid időre sem lehet magára hagyni, ami ugye megoldhatatlan. Ha gondnokság alatt van, akkor tiltakozhat az otthonban való elhelyezése ellen? Mert most is ugye a mi döntésünk miatt van ápolási osztályon, de nem akar ott lenni, fenyegetőzik, hogy mindent összetör, meg is tette a minap két tányérral...

Banya1969 # e-mail 2019.10.15. 21:36

Kedves Fórumozók, Szakértők, a következő a kérdésem. Apám 80 éves, súlyos fokú demenciában szenved, önálló életre nem képes, fizikailag sem és mentálisan sem, pl. időérzéke egyáltalán nincs, nem tudja, hogy percek, vagy órák teltek el, ugyanez a napokkal vagy hetekkel, a pénzt képtelen megszámolni, nem emlékszik, hogy mit hová tesz, saját állapotát illetően sincs belátása, tehát simán mondja, hogy majd holnap elmegyek ide meg oda, miközben van, hogy lábra sem tud állni. Nincs semmiféle vagyoni ügy, ami miatt aggódni kellene, igaz a fele lakás az övé, másik fele anyukámé, testvér, élettárs, stb nincs a képben, egyetlen gyerek vagyok, talán az egyetlen problémás dolog, hogy ha megkapja a nyugdijat képes úgy elkeverni lakáson belül, illetve kb. 1 hónapja még volt jobb időszaka, mikor el tudott menni otthonról, akkor sem volt meg a pénze, nem igazán tudjuk, hogy elhagyta, elköltötte vagy csak eltette valahová. Most ápolási osztályon van, keressük a lehetőséget a végleges elhelyezésre, mert 24 órás felügyelet kell neki, amit nem tudunk otthon megoldani mert nem együttműködő. Szoktak ilyen esetben gondnokság alá helyezést inditani, jobban mondva érdemes-e? Olyan kisebb dolgok lehetnek problémásak még, hogy egyes szolgáltatói szerződések vannak a nevén, vagy pl. egy öreg autó amit már régebben a fiamnak adott oda használatra, de nem tötént meg még az új üzembentartó bejegyzése, igy nem tud biztositót váltani pl. Előre is köszönöm a tanácsokat.

takacs j # e-mail 2019.10.13. 22:46

a hatalmas rejtély megoldódott

ChuckN # e-mail 2019.10.13. 22:31

Megtakarítás ;)

gerbera317 # e-mail 2019.10.13. 22:22

a havi nyugdíja dupláját költi el
Azt meg hogyan? Hozzá' má' vele össze, me' én is szeretném a fizum dupláját elkölteni; tanítson meg rá, hogyan kell.

ChuckN # e-mail 2019.10.13. 21:04

Tisztelt fórumozók,

Az alábbi kérdésem lenne hozzátok:
Idős nagypapám (84) éves, gyenge fokú demenciában szenved, eddig egyedül élt a lakásában, de x hónapja hozzá költözött egy vadidegen nő, aki most a lakás neki ajándékozását kéri a maradásért cserébe, nem beszélve arról hogy mióta vele él, a havi nyugdíja dupláját költi el nagypapám, ki tudja mire....

A kérdésem arra volna hogy ilyen esetben érdemes-e elindítani a gyámság alá helyezést, annak érdekében hogy ne veszítse el a vagyona nagy részét egy tollvonással. (Egyéb ötleteket is szívesen fogadok)

rigoz # e-mail 2019.07.13. 14:08
  • a mentális zavar, annak a belátási képességre gyakorolt oly hátrányos kihatása, mely azt az ügyek viteléhez szükséges körben és fokban nagymértékben, tartósan vagy visszatérően csökkenti, a jogvédelmi, szükségesség-arányossági indokoltság, továbbá a családi-baráti óvás kizártsága is fennáll, akkor kerülhet sor esetlegesen gondnokság alá helyezésre.
rigoz # e-mail 2019.07.13. 14:07

Azt, jelenti hogy a döntő- és cselekvőképességét nem befolyásolja önmagában valakinek a fogyatékossága, még akkor sem, ha abból adódóan írástudatlan.

Annak alapjául kizárólag a belátási képességére nagymértékben kiható szellemi fogyatkozás hathat ki.

Ha mind a négy feltétel, fennáll, amit idéztem, azaz a mentális zavar

Javaslom, hogy forduljon ügyvédhez, de annál is inkább a személyes meggyőződésem és vélemény az ahelyett, hogy "abuzálja" az öccsét, meg akarja alapos indok nélkül a jogérvényesítéshez való alkotmányos jogától, csak azért, mert másabb valamiben, mint a többi ember a hátrányára, inkább támogassa.

Ameddig Ő cselekvőképes, azaz nem helyezték gondnokság alá addig két tanú aláírásával érvényesen tehet jognyilatkozatokat, szerződhet.

Cselekvőképességben korlátozó gondnokság alá helyezésről szóló jogerős és/vagy végrehajtható ítélet, illetve ideiglenes gondnokrendelés hiányában semmisség csak utóbb, az eset egyedi körülményei alapján ,visszaható hatályú bírósági megállapító ítélet alapján állhat be.

Ha a közjegyző ficánkol, akkor ki kell záratni vagy kifogással rá kell bírni, hogy csinálja a dolgát.

Ha az ügyvéd prbolémázik, keressenek másikat.

Marcsiga # e-mail 2019.07.13. 10:24

Kedves Rigoz!

Köszönöm a részletes választ, bár bevallom sokkal okosabb nem lettem. A jogi nyelvezet számomra kétértelmű és ködös. Ami biztos, hogy az öcsém teljesen cselekvő- és döntéskeptelen. Ha jól értem a gondnokság alá helyezés elkerülhetetlen ha érvényes szerződést szeretnénk.
Ezt a mondatot abszolút nem értem:
"Álláspontom szerint az Ön kérelme, szándéka teljes nyilvánvalóan alaptalan" Milyen szándékra és kerelemre gondol?

rigoz # e-mail 2019.07.13. 09:36

Tisztelt Marcsiga!

Az írásképtelenség, illetve a fogyastékossággal élés önmagában nem alap a cselekvőképesség korlátozására.

Azt lehet cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezni, akinek:

  • mentális zavara következtében
  • ügyei viteléhez szükséges belátási képessége nagy mértékben, visszatérő vagy állandó jelleggel, tartósan csökkent, illetve teljesen hiányzik
  • károsodástól másképpen nem óvható meg

és az emiatt családi és társadalmi kapcsolataira, viszonyaira tekintettel is indokolt.

Az a tény, hogy fogyatékos és írástudatlan az illető, erre önmagában nem képez alapot.

Az írástudatlan személy jognyilatkozatot csak két tanú ellenjegyzésével tehet akként érvényesen, hogy azt tanúsítják a tanúk, hogy az adott nyilatkozatot, Őket ezért büntetőjogi és kártérítési felelősség terheli.

Felhívom a figyelmét továbbá arra, hogy a Ptk. 2:09. § (1) bek.-e szerint semmis az a jognyilatkozat gondnokság alá helyezés hiányában is, ami tekintetében feltételezhető kellő bizonyossággal, hogy az érintett nem volt annak megtételekor a szükséges belátási képessége birtokában, kvázi relatív cselekvőképtelen volt.

Így például egy nyilvánvalóan csak hátrányt okozó ügylet is semmissé nyilvánítható utóbb, bíróság által anélkül, hogy gondokság alatt állna az öccse.

Jelentős jogi jelentősségű jognyilatkozatoknál, így például ingatlan adás-vételnél pedig egyébként is közjegyzői vagy ügyvédi közreműködés kötelező a joghatás kiváltásához.

Álláspontom szerint az Ön kérelme, szándéka teljes nyilvánvalóan alaptalan, megjegyzem, hogy perindítás esetén ún. ideiglenes gondnokrendelés is kérhető a bíróságtól, mely ez esetben - indokolt kérelemre - azonnal, a gondnokság alá helyezési per jogerős befejezéig

Ha hozzátartozóként pert kíván indítani, akkor az öccse lakóhelye szerint illetékes járásbíróságon (kerületi bíróságon) kell az erre rendszeresített nyomtatványon, két okirati tanú aláírásával hitelesítetten pert indítania, illetve kérelmét ún. panasznapon nyomtatványon rögzítés terhével szóban előadhatja.

A keresethez csatolni kell:

  • alperes ingatlan-, bankszámlavagyonára vonatkozó iratokat (amennyiben teljesen korlátozó vagy a vagyoni jogokat korlátozó gondnokság alá helyezésre irányul a kereset)
  • keresetindítási jogosultságot, azaz a hozzátartozói kapcsolatot igazoló iratokat
  • ha tudomása van arról a felperesnek, az előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat az alperesnek

További, nem az előbbivel együttes opció továbbá, hogy az illetékes gyámhatóság, azaz a gondnokság alá helyezendő személy lakhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi (Hatósági és Gyámügyi stb.) Osztálya indokolt esetben hivatalból, bármely szerv vagy személy bejelentése vagy hivatalos tudomása, illetve az adott személy vagy hozzátartozója kérelmére ideiglenes gondnokot rendel annak, aki tekintetében a lehetőség szerint beszerezett szakorvosi vélemény és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján jogvédelme, károsodástól megóvása érdekében ez azonnal és halasztást nem tűrő jelleggel indokolt.

Az ideiglenes gondnok kirendelése esetén a gyámhatóság határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügycsoportokban jár el és tehet jognyilatkozatokat, fő szabály szerint a gondnokolttal közösen.

A gyámhatóság az ideiglenes gondnokrendelés helyett vagy mellett a gondnokság alá helyezendő személynek zárgondnokot rendelhet, mely egyúttal a vagyonára zárlat elrendelését is jelenti.

A gyámhatóság ideiglenes gondnokot kirendelő vagy zárlatot elrendelő és zárgondnokot rendelő határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, azonban a gyámhatóság 8 napon belül ez esetben köteles pert indítani és a bíróság legkésőbb 30 - melyet indokolt esetben 30 nappal meghosszabbíthat - napon belül ezen intézkedés szükségességét felülvizsgálja.

A gyámhatóság azonban csak akkor indíthat pert, illetve ennek megfelelően akkor rendelhet gondnokot, ha egyik egyenes ági vagy kivételesen a gondnokság alá helyezendő személlyel együtt élő hozzátartozója sem kíván a gyámhatóság felhívásától számított 60 napon belül pert indítani, illetve nem indít pert.

Marcsiga # e-mail 2019.07.13. 09:06

Szép napot kívánok mindenkinek!
Édesanyám 66 éves, apukám halála óta egyedül látja el 33 éves, súlyosan értelmi fogyatékos öcsémet. Jelenleg egy hatalmas családi házban élnek ketten, amit fenntartani nem tudnak. Jelentkezett egy vevő aki megvenné a házat, viszont édesapám halála miatt 1/4 részben az öcsém is tulajdonos. Nekem csak most esett le a tantusz, hogy az öcsém soha nem lett gondnokság alá helyezve. Érthetetlen számomra, hogy ez miért nem indul meg automatikusan egy születése óta fogyatékos embernél :( Évek óta ketten írnak alá (anyu fogja öcsi kezét és vezeti a tollat) hivatalokban, orvosnál mindnehol. A kérdés költői, de ez tényleg sehol nem probléma?
A ház eladásnál ezt én nem merném megkockáztatni, hiszen ez okirat hamisítás, illetve azt gondolom, hogy egy lelkiismeretes ügyvéd nem is engedné (bár a közjegyző nem problémázott rajta).
A házat nagyon sürgősen szeretnék megvenni az árából tudnánk is venni nekik egy nagyobbacska garzont. Viszont az eljárás nagyon hosszú. Meg lehet gyorsítani valahogy? Van bármilyen más megoldás? Ha mégis az együtt aláirós módszernél maradnak lehet ebből később probléma?
A választ előre is köszönöm!

rigoz # e-mail 2019.06.25. 19:13

Tisztelt Szil14!

Ha ez a szándéka, akkor erre nagyon egyszerű a megoldás: Vegye meg a lakást a saját nevére és szívességi lakáshasználóként biztosítsa neki a lakhatást, majd ha rendeződtek a sorai, akkor ruházza át rá a tulajdoni jogot.

Ennyi.

Nem kell pereskedni, egy kis adminisztratív trükk, amiről nem kell tudni senkinek, oszt kész.

A lehető legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás.

Azzal, hogyha gondnokság alá helyeznék és tegyük fel, Ön lenne a gondnoka nem, azzal nem szüntetné meg a fennálló tartozásait, sőt, ha végrehajtást indítanak ellene és az Ő vagyonát gyarapírtandó, mint a gondnoka vesz neki ingatlant, azzal az ingatlanra való végrehajtást sem tudja szabotálni.

Bár ahogy kiveszem - mivel feljelentgetés maga nem generál a feljelentőnek költséget kvázi - azért sem lehet gondnokság alá helyeztetni, főleg nem ideiglenes gondnokság hatálya alá (vö.: az 54.Pf Fővárosi Törvényszéki tanács egyik határozatából idéztem a vonatkozó jogszabályhely felhívását és az ahhoz fűződő bírói indoklást, mely ahogy látom az Ön által írtakat, a szóban forgó esetre is igaz), mert nem generált a notórius pereskedésével tényleges hátrányt magának, főleg nem pénzügyit.

Szil14 # e-mail 2019.06.25. 18:41

Tisztelt Rigoz!

Sajnos, nem igen láttam át ezt a témát, nekem is csak javasolták, hogy ez megoldás lehet.

Igazából a saját nevére lakást szeretnék neki vásárolni, de az életvitele miatt ezt fontolóra kell vennem (jelenleg milliós tartozásokat halmozott fel a felesleges vásárlásaival, ügyvédhez való felesleges kiadások stb. így a nyugdíját és megtakarított pénzét felélte, most nekem kell fizetni helyette pl. rezsit stb. tartozásait is rendezni kell) Célom hogy a teljes külön lakhatást megoldjam, mert sajnos minden igyekezetem ellenére sem működik vele a közös élet.

Ha ebben az esetben van valami tanácsa előre is nagyon köszönöm!

rigoz # e-mail 2019.06.24. 16:38

Tisztelt Szil14!

Nem, emiatt nem helyezhető valaki gondnokság alá, ugyanis hiányzik az érintett vonatkozásában a jogvédelmi szükségesség.

Az, hogy valaki provokatívan viselkedik - akár a mentális zavarából adódó viselekdészavara miatt, akár más okból - önmagában nem ad alapot, okot a gondnokság alá helyezésre.

A gondnokság alá helyezés ugyanis nem az adekvát társadalmi érintkezési normák kialakítását szolgálja és nem is pedagógiai eszköz.

Felejtse tehát el a gondolatot is ezen az elven!

Az orvos pedig nagyon helyesen jár el, ha mégis beadja a keresetet és befogadják, akkor majd a bíró idézi, ha szükségességét látja és akkor majd neki válaszol.

Szil14 # e-mail 2019.06.24. 12:26

T. Fórumozók!
Számomra elég problémás ügyben kérem segítségüket.
Paranoid skizofréniában szendvedő beteg gondnokság alá helyezhető a betegségéből adódó viselkedés zavara, gyógyszer nem szedése, agresszivitása miatt? Vagy csak akkor helyezhető gondnokság alá, ha ez mellett vagyona is van?
Apám 25 éve paranoid skizofrén beteg a mai napig elég intenzíven járkál „ügyintézni „téveszméi miatt, kölcsönbe is bonyolódott, ügyvédekhez, rendőrségre járkál feljelentgetésekkel stb. felesleges holmikat vásárol, ügyeit egyre többet keveri stb……. és legtöbbször engem fenyeget téveszméi miatt! Szomszédokkal is rossza a viszonya. Ellátni még ellátja magát, bevásárol, egyszerűbb ételeket elkészít, a nyugdíját még eddig valamennyire beosztotta, de úgy érzem, ahogy telnek az évek (73 éves) egyre nagyobb a káosz körülötte. Együtt lakásra alkalmatlan, így a kapcsolatunk is csak formális. Közös hivatalos-nem hivatalos ügyeinket képtelenek vagyunk vele megoldani! Gyógyszer kezelését senki nem tudja felügyelni, nem is igen szedi, így kiszámíthatatlan, agresszív.(félek tőle nem is merem látogatni)
Évekkel ezelőtt kezelőorvosa és a kórház ahol tartózkodott is javasolta a gondnokság alá helyezést, akkor nem én intéztem (testvér) de sajnos elutasították a kérelmet, az okát nem tudom miért. (testvér sajnos elhunyt) Minket még meg sem hallgattak. Akkor kizáró gondokság alá helyezés lett kérve, és vagyon nem volt a nevén.
Most fontolgatom, hogy újra be kellene benyújtani a kérelmet, de az orvosaival nem tudok beszélni, mert velem együtt nem hajlandó orvoshoz menni. Az orvosa pedig külön nem fogad engem orvosi titoktartásra hivatkozva! Egyedül maradtam ezzel a problémával.
Hogyan adjam be a kérelmet, hogy legalább a meghallgatásig eljusson? Mivel kell bizonyítanom, hogy miket csinál? Elég, ha elmondom, vagy a feljelentgetéseiről a papírokat csatolnom kell? Hogyan tudom a szükséges orvosi papírokat így beszerezni?
Előre is köszönöm válaszukat!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.06.19. 08:11

én meg mint eltartó fizethetek mindent,
Ezt jelenti azt eltartás.

www.kbs-ugyved.hu

rigoz # e-mail 2019.06.18. 23:30

@Gretzki: A per megszüntetését a megindítója kérheti (keresettől elállás) fő szabály szerint, illetve az alperes eljárásjogi kifogásra alapított védekezésként (alaki védekezés), de ez utóbbi nincs kötelező jogi erővel a bíróságra nézve.

Ha a pert a Ptk. 2:28. § (1) bek. a) pontja szerinti jogalany (hozzátartozó) indította, akkor Ő lesz a gondnok, ha nem, hanem a gyámhatóság vagy az ügyész, akkor a gyámhatóság rendel utóbb gondnokot a per jogerős és végrehajtható, gondnokság alá helyezést elrendelő ítélettel való befejezése esetén.

A leírtak alapján Ön a gondnoki körből kizárt, de elsősorban a gyámhatóság (is) hozzátartozót, illetve a gondnokolt által kívánt más személyt, így különösen ismerőst, barátot és csak végső esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalok alkalmazásában álló gondnokot rendel ki.

Ajánlom figyelmébe, hogy gondnokul rendelhető tartósan beteg személyek érdekképviseletével foglalkozó ügyvéd és ügyvédi iroda is, mely kirendelése esetén az ügyvéd megjelöli a gondnoki teendőket ellátó, abban közreműködő személyt is.

Gretzki # e-mail 2019.06.18. 19:21

Köszönöm az eddigi válaszokat!

Akkor ez most úgy fog működni, hogy kirendelnek egy vadidegent gondnoknak, aki ráteszi a kezét a mama jövedelmére, én meg mint eltartó fizethetek mindent, vagy arra hivatkozva kérhetem az eljárás megszüntetését, hogy a mamát sikerült elhelyezni egy közeli város bentlakásos intézményben, ahol a 24 órás felügyelet biztosított a számára?

rigoz # e-mail 2019.06.17. 22:59

"A 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 130/C. § (1) bekezdése szerint a gyámhivatal a gondnokság
alá helyezendő nagykorú személy, a vele együtt élő házastársa, valamint élettársa, egyenesági
rokona vagy testvére kérelmére, vagy bármely szerv vagy személy erre irányuló bejelentése esetén
hivatalból, a Ptk. 2:26. §-a alapján a nagykorú személy részére ideiglenes gondnokot rendel, ha

  1. a felmerült eset azonnali intézkedést igényel, és
  2. az a 131. § (1) bekezdésében foglaltak megvizsgálása és a gondnokság alá helyezendő személy

elmeállapotára vonatkozó - lehetőség szerint beszerzett - szakorvosi vélemény alapján indokolt.
A (2) bekezdés szerint a gyámhivatal az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában - a kirendelés
okának megfelelően - megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben vagy ügycsoportokban
jogosult jognyilatkozatot tenni.
A keresetlevélhez csatolt iratokból kitűnően a felperes a határozata meghozatala előtt nem szerzett
be az alperes aktuális állapotára vonatkozó szakorvosi véleményt. Azt nem pótolhatja az alperest
évekkel korábban kezelő gyermekpszichiáter által küldött tájékoztatás. Tény, hogy az alperest
jelenleg nem kezelik, és a jogszabály szövegében szerepel a „lehetőség szerint beszerzett” kitétel. A
felperes azonban meg sem kísérelte a vélemény beszerzését. Ugyanakkor az alperes édesanyja, akit
a határozat meghozatala előtt a felperes meghallgatott, jelezte, hogy meglátása szerint az alperes -
tartva az őt esetlegesen érő kedvezőtlen következményektől - alávetné magát egy vizsgálatnak, ha
erre felhívnák.
”" -FT 54.Pf. tanácsénak eseti döntéséből

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.06.17. 22:22

Hol itt az érdek ellentét?

Ahogy drbjozsef mondta, ez egy szerződés kötelezettje és jogosultja között elég könnyen felfedezhető.

www.kbs-ugyved.hu

rigoz # e-mail 2019.06.17. 22:06

@drbjozsef: A gyámhatóság és a többi perindításra jogosult közt az alperes elmeállapotára vonatkozó orvosszakvélemény, mint kereseti kötelező tartalmi elem tekintetében a differenciálás oka az, hogy a gyámhatóságnak van a többi perindításra jogosulttal szemben a pert megelőző, közigazgatási hatósági eljárása során arra felhatalmazása, hogy eziránt szakhatósági eljárást folytasson le.

A bíróság azonban köteles a per során a perindító mivoltára való tekintet nélkül igazságügyi orvosszakértővel megvizsgáltatni az alperes elmeállapotát, indokolt esetben elmemegfigyelést is elrendelhet legfeljebb 30 napra, s a bíróság annak is a figyelembe vételével, de ahhoz nem kötve hozza meg határozatát, a per egyéb adatait is figyelembe véve

A gyámhatóságon túli felpereseknek nem kell továbbá környezettanulmányt vagy bentlakásos intézetben élő alperes esetében a intézményvezető jelentését, jellemzését sem csatolniuk.

Gretzki # e-mail 2019.06.17. 21:19

A feleségem édesanyjáról van szó. A tartási szerződés tárgya egy kiskert volt 2006-ban, amikor megromlott az egészségi állapotuk. (Férje már meghalt 7 éve) Az illetőnek nincs vagyona, - a 25 évvel ezelőtt vásárolt lakása a két gyerek nevén van, akik közül az egyik kb 20 éve megszakított minden kapcsolatot vele, nincs bankszámlája, nincs magtakarítása, - csak haszonélvezeti joga van a két ingatlanon.. Most annyira leromlott az állapota, hogy orvos javasolta a gondnokság alá helyezést. Ő kifejezetten minket akar, nincs más rokona, nincs senki akiben megbízna.. Hol itt az érdek ellentét?