Házastársi vagyon öröklése


drbjozsef # 2022.03.18. 13:19

Irodakukac20,

Főszabályként, nagyjából igen. Az utolsó közös lakásból a házastárs nem örököl, csak haszonélvezetet kap rá, az teljes egészében a leszármazóé. Ha az közös vagyon, és a felét megkapja a túlélő házastárs, akkor abból a másik fele a gyereké. Minden másból igen, fele a házastársé közös vagyon jogcímen, a másik felét pedig felezi a gyerekkel.

És hogy visszatérjünk eredeti kérdésedre : ez nagyon rég nem változott, mármint, hogy mi a házastársi közös vagyon. Az új Ptk. az ettől való eltérés lehetőségét bővítette és szabályozta alaposabban, de ha a felek között nem volt házassági vagyonjogi szerződés, akkor minden közös szerzeménynek számít, kivéve az, amit az érdekelt bizonyít, hogy különvagyonból (is) fizetve lett.

Irodakukac20 # 2022.03.18. 12:23

Ok, köszi. Próbálok konkrétabb lenni. Első házasságból gyermek. Anyának második házassága, ahonnan nincs közös gyermek. Anya elhunyt. Második férj közös vagyoni igényt jelent be a házasság ideje alatt vásárolt dolgokra. Gyereknek akkor csak 25% jár, a második férjnek pedig 75%? A gyermekrész és a vagyon fele miatt gondolom.. Jól?

drbjozsef # 2022.03.18. 12:18

Nem feltétlenül, és nem mindenből, de van ilyesmi, de az az öröklési jogban van, de te házassági vagyonjogról kérdeztél eddig.

Irodakukac20 # 2022.03.18. 11:45

Hagyatékra vonatkozóan, nem egy gyermekrészt örököl a házastárs?

drbjozsef # 2022.03.18. 11:42

Mire gondolsz "gyerekrész" alatt a házassági vagyonközösségben?

Irodakukac20 # 2022.03.18. 11:41

Az is közös vagyonnak számít, amit még az új ptk. vagy a közös vagyonra vagy gyermekrészre vonatkozó szabályozás előtt vásárolt házasság alatt a házastárs?
Konkrétabban: pl. 1980-ban házasság. Ekkor még nem tudják, hogy amit vesznek pl. 1990-ben (akár 1/1-ben, ami nyilván azért történik, mert abban nem osztozkodni akarnak), az majd egyszer teljesen közös lesz. Később változik a jogszabály, elválnak útjaik és az egyik fél által felhajtott "vagyon" oszlik-e, feleződik-e?

drbjozsef # 2022.03.18. 09:31

Ha a szülőd előtt halsz meg, akkor az ő vagyonát a saját leszármazói öröklik. Mivel neked nincs, ezért a te helyeden nem örököl senki, se a feleséged, se annak gyermeke (ők nem leszármazói a szüleidnek). Akkor a testvéreid öröklik azt is.

drbjozsef # 2022.03.18. 09:29

Pale,

Szülő melletti örökösként a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési tárgyakat. Ezen túl a hagyaték felét a túlélő házastárs örökli, a másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő részben. Ha csak egy szülőd él, akkor a nem élő (öröklésből kiesett) szülő részét egyenlő arányban megint csak a túlélő házastárs és a másik szülő örökli.

Ez esetben, a szüle(i)d halála után a testvére(i)d fognak örökölni, a tőled örökölt vagyon is hozzájuk kerül. Ha a házastársad gyerekére akarod hagyni a vagyonod, úgy, hogy a szüleid ne örököljenek akkor itt is végrendelkezned kell (akár a házastársad, akár eleve a gyereke javára).

drbjozsef # 2022.03.18. 09:23

(KBS, a "régebbi elöl" gomb megnyomása, majd utána a helyén megjelenő "újabb elöl" gomb helyreteszi a hozzászólásokat)

Pale # 2022.03.18. 09:18

Igen, köszönöm, nem mindegy milyen sorrendben halunk! :) Arra gondoltam, hogy a feleségem gyermeke szempontjából.
Tehát, ha én halok meg előbb, akkor a feleségem és utána gyermeke örökli az ingatlan részemet, vagy a szüleim (még élnek) vagy a testvérem? Illetve ebben az esetben a szüleim ingatlanját ki örökli? A testvérem vagy a feleségem (gyermeke)?

Kovács_Béla_Sándor # 2022.03.18. 09:06

Bocs doktor, eszemben sincs megismételni, amit (jól) írsz - csak éppen elsőre nem jelenik meg.
A fórummotor monnyon le!

Kovács_Béla_Sándor # 2022.03.18. 09:00

A törvényes örökösöd a feleséged. (Esetleg a szüleid, ha élnek.) Ha van olyan vagyontárgy a hagyatékban, amelyet a felmenőidtól örököltél vagy kaptál ajándékba, arra a testvéreid ági öröklés címén igényt tarthatnak - ha nincs végrendelet.

Persze, hogy nem mindegy, milyen sorrendben haltok meg. Aki előbb hal meg, az az örökhagyó, a másik meg az örökös. :D

drbjozsef # 2022.03.18. 08:48

Pale,

Ha nem élnek a szüleid, akkor a Te halálod esetén teljes egészében a házastársad az örökösöd (kivéve esetleges ági vagyon).
Ha az megfelel neked, hogy az ő gyermeke majd csak az ő halála után örököljön, akkor nincs teendőd.

Ha a házastársad hal meg előbb, akkor a közös lakásotokból a feleséged 1/2 részét és a berendezési tárgyait teljes egészében a gyereke örökli, a te javadra szóló holtig tartó haszonélvezeti joggal, minden más vagyonból fele-fele arányban örökölsz a gyerekével.
Ez esetben viszont végrendelkezned kell a gyerek javára, mert ő nem leszármazód, nem örökösöd, a te halálod esetén minden vagyonodat a testvére(i)d örökölné.

Pale # 2022.03.18. 06:56

Tisztelt Fórumozók!
Örökléssel-végrendelettel kapcsolatos kérdésem lenne.
A helyzet:
50 éves vagyok, 10 éve házasodtam. Van közös ingatlanunk (50-50%). Feleségemnek van egy 25 éves fia, nekem nincs gyermekem, közös gyermek nincs (nem lesz). Mindkettőnknek van testvére, nekik gyermekeik.
A kérdés:
Halálom esetén ki az én örökösöm?
Mit kell tennem, ha én azt szeretném, hogy utánam a feleségem gyermeke örököljön? (vagy úgyis ő az örökös és esetleg semmit?)
Az is előfordulhat, hogy nem mindegy milyen sorrendben halunk meg?
Köszönöm a válaszokat!

Irodakukac20 # 2022.03.17. 15:09

Az is közös vagyonnak számít, amit még az új ptk. vagy a közös vagyonra vagy gyermekrészre vonatkozó szabályozás előtt vásárolt házasság alatt a házastárs?
Konkrétabban: pl. 1980-ban házasság. Ekkor még nem tudják, hogy amit vesznek pl. 1990-ben (akár 1/1-ben, ami nyilván azért történik, mert abban nem osztozkodni akarnak), az majd egyszer teljesen közös lesz. Később változik a jogszabály, elválnak útjaik és az egyik fél által felhajtott "vagyon" oszlik-e, feleződik-e?

drbjozsef # 2021.12.10. 19:25

drGG,

Én is így tennék.
Ha bejelentené az érdekelt (a másik örökös), akkor megkérdezne a közjegyző, egyetértesz-e vele, ha nem, úgyis per indítására hívná fel őt.
De ha nincs vita, nincs értelme pernek, ergo megemlíteni sem érdemes.

drGG # 2021.12.10. 14:39

Drbjozsef,
Köszönöm szépen a választ. Bocsi, úgy tűnik, hogy én valahogy bénán fogalmazom meg a gondolataimat. Az osztályos egyezség amúgy is készül, de ez olyan kérelem formájában, közjegyzőhöz szóló kérelem, amibe gondoltam nem baj, ha belekerül egy külön nyilatkozat a felesége vagyonáról, az egyértelműség kedvéért.
De végül is úgy döntötték, hogy nem fogják szóba hozni, és kész. Rendelkeznek arról, hogy fele-fele kívánnak örökölni, semmi más.
Köszönöm még egyszer.

drbjozsef # 2021.12.10. 06:22

Igen, tisztában vagyok azzal, hogy ami a feleség külön vagyona, a férj hagyatékához nem tartozik

Se én, se kbs nem ezt írtuk. Hanem azt, hogy HA nem kerül be a hagyatéki leltárba, akkor arról osztályos egyezséget nem lehet kötni a hagyatéki eljárásban.

Vagy nem jelentitek be, és kész.
Vagy bejelentitek, az 1/2 részét felvetetitek a hagyatékba, és AKKOR lehet a közjegyző előtt osztályos egyezséget kötni - ha a többi feltételnek is megfeleltek.

Egyébként mivel szülő-gyerek viszonylatban nem csak az öröklés, hanem az ajándékozás is illetékmentes, ezért lényegében ingyenesen bármikor úgy rendezitek a tulajdonjogot, ahogy akarjátok. Akármikor.

drGG # 2021.12.09. 14:50

Kovács_Béla_Sándor,
köszönöm szépen a véleményedet!
Igen, tisztában vagyok azzal, hogy ami a feleség külön vagyona, a férj hagyatékához nem tartozik, de hát most a férj már nincs életben, a felesége van és a közös gyerekük. Anno a házaspár írásban nem rögzítette, hogy ez az ingatlan a feleség külön vagyona, tehát írásbeli bizonyítéka nincs. De szóban elhangzott, hogy bizony övé a lakás, ezt most csak a feleség szavaiból tudhatjuk.
A feleség és a gyermek osztályos egyezséget meg akarnak kötni, a más ingatlanok tekintetében, hogy 1/2-1/2 arányban akarják örökölni.
Ezért felmerült bennem a gondolat, hogy ebbe az egyezségbe belefoglaljanak a közös nyilatkozatot a kérdéses ingatlanról, hogy egybehangzóan feleség külön vagyonának tekintik. De ezt a nyilatkozatot akár külön teljes bizonyító erejű magánokiratba is foglalhatják, ha már osztályos egyezséggel egységes szerkezetbe nem lehet. És hát ez a nyilatkozatot csak el kell fogadni, ellenkező bizonyításáig...
Kb. ez volt gondolatmenet. Én sajnos nem vagyok járatos az öröklési jogban, de érdekel az eset, és az ismerőseimről van szó, akik segítséget kértek tőlem.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.12.09. 11:40

Bocs, doktor, nem láttam, hogy már írtad.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.12.09. 11:39

Az, hogy nem tekintik a hagyaték részének, nem osztályos egyezség. Pont azért nem.
Ami az özvegy különvagyona, azzal nincs a hagyatéki eljárásnak.

drGG # 2021.12.09. 09:39

Drbjozsef,
Nagyon szépen köszönöm a véleményedet!
Én ilyesmire gondoltam, hogy ebben az osztályos egyezségbe foglaljanak egy közös nyilatkozatot erről az ingatlanról, hogy ugye létezik, de az örökös külön vagyonnak tekintik, nem pedig a hagyaték részének. A hagyatékot pedig 1/2-1/2 tulajdoni arányban kívánják örökölni.

drbjozsef # 2021.12.09. 08:07

drGG,

Nem.
Osztályos egyezséget kizárólag a hagyaték tárgyai esetében lehet kötni.
Ha bejelentik a hagyatékba, akkor esetleg, de ebben nem vagyok biztos, hogy annak számítana. De ha a végeredménye az lenne, hogy az egyezséggel 1/1 a szülő nevén marad, akkor elég feleslegesnek látom. Bár egy ilyen egyezség után már vitázni se lehetne rajta, szóval értelme akár lehetne is.

drGG # 2021.12.09. 07:08

Drbjozsef,
és az lehet megoldás, ha osztályos egyezségben kitérnek erre? Ketten tehát örökösök, feleség és az örökhagyóval közös gyermeke, és osztályos egyezséget kívánják megkötni, hogy egyszerűbb legyen az ügy. Beleírhatják szerintem arról az ingatlanról is, hogy mind a ketten feleség külön vagyonával tekintik, akkor ha jól értem, később nem igazan lehet belőle vita....

drGG # 2021.12.09. 06:38

Drbjozsef,
nagyon szépen köszönöm a választ!