Özvegyi haszonélvezeti jog

Amennyiben a házastárssal 25+ éve közössen lakott házon és telken az elhunytnak 1/2 azaz 50% tulajdonjoga volt (másik fele rokonoké), akkor az özvegy részleges haszonélvezeti jogot örököl, vagy teljes haszonélvezeti jogot az ingatlan felett?

50%-os haszonélvezeti jog esetén továbbra is lakhat a lakásban az özvegy, vagy korlátozhatják a rokonok ezt, az ő 50%os tulajdonjoguk miatt?

Soma90

„Amennyiben a házastárssal 25+ éve közössen lakott házon és telken az elhunytnak 1/2 azaz 50% tulajdonjoga volt (másik fele rokonoké), akkor az özvegy részleges haszonélvezeti jogot örököl, vagy teljes haszonélvezeti jogot az ingatlan felett?”

Szerintem - bár ez csak laikus vélemény - csakis az 50 % felett lesz haszonélvezet. Amennyiben megosztható az ingatlan, akkor célszerű csak azt a felét leválasztani és arra kizárólagos haszonélvezeted lesz, amit a rokonok sem akadályozhatnak, szabotálhatnak. Ha viszont az egész ingatlant szeretnéd használni, akkor a rokonok többlethasználati díjat kérhetnek érte.

Természetesen csak azon az iletőségen kap haszonélvezetet, amely az örökhagyóé volt. De az esetek többségében az is elég.

„a rokonok többlethasználati díjat kérhetnek érte.”
Van annak még néhány feltétele, amelyek az ilyen esetekben általában nem állnak fenn.

Ez a haszonélvezet téma ma nekem is megmozgatta az idegrendszeremet.Véletlenül láttam ma a tv-ben egy műsort,ahol egy ügyvéd volt a meghívott vendég és erről volt szó.
Az ijesztő mondat ez volt: A tulajdonos,tulajdonosok rendszeresen felügyelhetik hogy a haszonélvező rendeltetésszerüen használja -e az ingatlant és gondoskodik e megfelelően az állagmegóvásról.
Ez azt jelenti hogy hiába van holtig tartó haszonélvezeti jogom,az elhunyt élettársam gyerekei majd lépten nyomon zaklathatnak?????

Nem.

veggoline,

Azt azért érted, hogy a napi egy ellenőrzés sok, a tíz évi egy meg valszeg kevés. Valahol a kettő között kell legyen egy olyan, ami a tulajdonos érdekét is védi, de a haszonélvezőt sem zaklatja feleslegesen. Nincs erre pontos szám a törvényekben, csak kialakult életszerű gyakorlat. Ptk. 5:152.§

Ingatlan esetén valahol a havonta-kéthavonta ellenőrzés teljesen reális, életszerű, és indokolt. A te jelenlétedben megnézheti, ellenőrizheti. Ezzel nem kellene, hogy baj legyen. Azért a haszonélvező nem hűbérúr, legyenek már neki is kötelezettségei, és egy pici kényelmetlenséget viseljen már el ő is. És nem, a fiókodban a bugyijaid között nem turkálhat.

veggoline

„Ez azt jelenti hogy hiába van holtig tartó haszonélvezeti jogom,az elhunyt élettársam gyerekei majd lépten nyomon zaklathatnak?????”

Azt azért próbáld megérteni, hogy a tulajdonos nem szeretné teljesen lelakva, eladósítva megkapni az ingatlant, amikor a haszonélvezet egyszer majd megszűnik. Sajnos ezernyi horror-történet van ezzel kapcsolatban, itt is olvashatsz párat. Nekem is volt egy haszonélvezőm, aki azt hitte, hogy ő ingyen lakhat a lakásban, én meg majd fizetem a közműveket minden hónapban. Sőt úgy gondolta, hogy akár ki is adhatja egy idegennek, és ő majd minden pénzt bezsebel, hasonlóan, mint az előző mondatban írtam. Aztán rájött, hogy tévedett, mert ez utóbbit nélkülem nem tehette meg, ha én igényt tartok rá. Arról meg már nem is beszélek, hogy milyen állapotban kaptam vissza a lakást.

Értem én az érveket,de akkor gyakorlatilag az én esetemben semmit sem ér a holtig tartó haszonélvezet hiába van....
Itt ugyanis arról van szó hogy az örökösök anyagilag piszok jól állnak,a gyűlölet mozgatja őket.Mikor elváltak a szüleik még kicsik voltak viszonylag.Válásukat az anyjuk mai napig nem tudja feldolgozni pedig 30 éve.Fejébe vette hogy miattam hagyta el a párom,pedig még azután a megismerkedésünkig eltelt több mint 2 év.Ezt a gyülöletet belenevelte a gyerekeikbe.Ezért ebben az esetben nem az anyagiak a cél mert az csap egy porszem szinte nekik,hanem a vérbosszú.Ezért félek én a zaklatásuktól.

A paranoia, sajnos, a tudmány mai állása szerint nem gyógyítható, de gyógyszerrel egész jól kordában tudják tartani.

(A "vérbosszú" egészen mást jelent, jobb ha ebben a kontextusban nem használod.)

veggoline,

Azon tényleg nehéz segíteni, aki szerint ha két havonta egyszer öt percre be kell engedni a lakása tulajdonosát az ugyanaz, mint hogy "nem ér semmit" a haszonélvezete.

Próbáld ki : költözz ki a híd alá két hónapra, és csak öt percre menj be a lakásba ez alatt a két hónap alatt. Szerintem érezni fogod a különbséget...

Öröklési szerződést kötöttünk nővérem és én az örökhagyóval (édesapánkkal) 2018. februárban az örökhagyó ingatlanára. Ebben benne van, hogy az örökhagyó feltétlen szavatosságot vállal az ingatlantulajdona per-, teher- és igénymentességéért.

2020 áprilisban lett új „barátnője”, aki 2020. szeptember 21-én tette ki facebookra, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatban vannak.
2021 szeptember 20-án derült ki, hogy az örökhagyónak rosszindulatú daganata van és október 21-én mondták az orvosok az élettársának, hogy csak hónapjai vannak hátra. November 5-én házasságot kötöttek, valamint végrendelet is készült, mely az ingóságokra vonatkozik és ebben házastársát jelölte meg örökösnek az örökhagyó.

Az örökhagyó december 19-én elhunyt.

Kap-e haszonélvezetet a házastárs az ingatlanra?

d-gyjr86

„Kap-e haszonélvezetet a házastárs az ingatlanra?”

Én úgy tudom, hogy ahhoz minimum 5 év házas kapcsolat szükséges a közösen lakott lakásban.
Egy ismerősöm pont ezért nem kapta meg, mert alig több, mint 4 éves házasság volt mögöttük.

Dehogy! (Ha nem tudsz valamit biztosra, akkor ne írd be inkább.)

d-gyjr86,

Szerintem nem kap.

Az öröklés rendjét elsősorban a végintézkedés (végrendelet, öröklési szerződés), annak hiányában a törvényes öröklés rendje határozza meg. Ptk. 7:3. § A végintézkedés szabadságát a kötelesrész szabályai korlátozzák.

A Te esetedben van végintézkedés. Az öröklési szerződés miatt az ingatlant Te és nővéred örökölné, fele-fele arányban. Az ingóságokat a végrendelet miatt a feleség örökölné teljes egészében. A törvényes öröklés rendje (Ptk 7:55-7:74 §) nem lép be - ebben lenne az özvegy haszonélvezeti joga.

A kötelesrész szabályai a fentieket módosítják-e?
Az ingatlan nem számít a kötelesrész alapjába, mert az öröklési szerződést az örökhagyó halála előtt több, mint két évvel kötöttétek. Tehát itt a fentiek maradnak. Ptk. 7:80. § (4)
Az ingóságok beleszámítanak a kötelesrész alapjába. A kötelesrész mértéke a törvényes öröklés rendje szerint járó örökség harmada. A törvényes öröklés rendje szerint az özvegynek egy gyermekrész jár, tehát Te is, a nővéred is, és az özvegy is 1/3-1/3 részt örökölne. Ennek a harmada, tehát 1/9-1/9 rész jár Neked is és nővérednek is köteles részként, ha igényt tartotok a köteles részre a hagyatéki eljárásban. Ptk. 7:82 §
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tévedsz. Teljesen mindegy, kire hagyja az örökhagyó a vagyonát, az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanon az özvegy haszonélvezezet kap. Hacsak ezt az örökhagyó a végrendeletben kifejezetten ki nem zárta. (De köteles részi igényként még akkor is.)

KBS,

Nem értem a logikád, két helyen:

1. A végintézkedések a teljes vagyont lefedik. A törvényes öröklés rendje nem lép be. Az utolsó közös lakhelyül szolgáló ingatlanra alapítandó haszonélvezeti jog a törvényes öröklés jogintézménye. Miért lépne mégis be?
2. A kötelesrésznek nem alapja az ingatlan, mert több mint két évvel az örökhagyó halála előtt öröklési szerződést kötöttek rá. Hogyan lehet olyan dologra, ami nem alapja a kötelesrésznek, kötelesrészi igényként haszonélvezetet alapítani?

osztap

„Nem értem a logikád, két helyen”

Sajna lehet, hogy KBS-nek igaza van. Én is ezt találtam az előbb és pont az öröklési szerződéses örökléssel kapcsolatban.

„Öröklési szerződés esetén
A felek eltérő megállapodásának hiányában az örökhagyókkal szerződő fél által örökölt lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a túlélő házastársat (bejegyzett élettársat) holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, ha ő azokat az örökhagyóval közösen használta.”

KBS

Valóban nem a kisujjamból szoptam, amit leírtam, de ezek szerint akkor az ismerősömet az ügyvéd félrevezette. Ő mondta neki, hogy nincs meg az 5 év házasságban töltött ideje és ezért nem jár neki az özvegyi haszonélvezeti jog. Viszont sokkal jobban járt, mert a végén egyharmadrészt kapott mindenből, így a lakás árából is. Megjegyzem, nagyon nem is akarta a haszonélvezetet, mert akkor az ő dolga lett volna egyből a lakás üzemeltetése, amit nagyon nem akart. Az általam írt esetben semmilyen végrendelkezés nem volt. Ettől függetlenül elfogadom, amit írtál!

Szomorú örökös,

Amit Te találtál, az a Ptk 7:51. §, házastársak közös öröklési szerződése. Ekkor a férj és a feleség mint örökhagyók kötnek öröklési szerződést egy harmadik személlyel. Itt nem ez a helyzet, a feleség nem volt szerződő fél az öröklési szerződésben.

Szerintem neked van igazad, osztap, vagyis a feleséget nem illeti meg a holtig tartó haszonélvezet az ingatlanon.

„Amit Te találtál, az a Ptk 7:51. §, házastársak közös öröklési szerződése.”
Ebből a szempontból nincs elvi különbség.

Üdvözlöm! Rendelkezem egy lakás tulajdonnal, erre idős anyukámnak szeretném ingyenesen bejegyeztetni a haszonélvezeti jogot. Ennek milyen módjai léteznek? Mi lenne a legjobb megoldás? Létezik, esetleg, végrendelet haszonélvezeti bejegyzés is? Az illeték ilyenkor nincs? Nagyon köszönöm!

Köttök egy szerződést. Azért nincs illeték, mert egyenesági rokonok vagytok, másként lenne?

„ Létezik, esetleg, végrendelet haszonélvezeti bejegyzés is?”
Létezik. Csak azzal anyádnak most nem lesz haszonélvezet, sőt, papírforma szerint soha. El kellene dönteni, hogy valójában mit is akartok.

Kovács_Béla_Sándor
„a rokonok többlethasználati díjat kérhetnek érte.”
Van annak még néhány feltétele, amelyek az ilyen esetekben általában nem állnak fenn.

• Milyen feltételek ezek?

Másik kérdés:
50%-os haszonélvezet esetén ha jól tudom a közös tulajdon szabályai érvényesek. Indíthatnak a rokonok közös tulajdon megszüntetésére pert (pl. árveréssel) és ezzel megszüntethető-e a haszonélvezet is?
Ha indíthatnak, fellebbezhető-e azzal az indokkal, hogy pl. a rokonok gyűlölik az özvegyet és visszaélnek a kiszolgáltatott helyzetével? Tehát a rokonok lakhatása megoldott, anyagi hiányban nem szenvednek, és nincs is szükségük a pénzre ami az ingatlan értékesítéséből befolyna nekik, csupán szeretnének kitolni az özveggyel. (Rokonok "gyűlölete" papírokkal igazolható.... ne kérdezzétek hogyan :))

soma90,

Nem, dehogy, nem szüntethető meg.
A résztulajdonon fennálló haszonélvezeti jogra csakis a HASZNÁLAT szempontjából kell a közös tulajdon szabályait alkalmazni. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló per nem érinti a haszonélvezetet, annak fenntartásával szünteti meg a bíróság, akár árverésen is - nyilván annyival alacsonyabb induló áron -, és ha a körülmények méltánylandók, akár az egész ingatlan használatára is feljogosíthat bárkit. Csakis a tulajdonviszonyok rendezését szolgálja ez a per, nem a használatét (az csak a vonzata a rendezésnek az esetek túlnyomó többségének).

drbjozsef

Köszönöm a választ!