Öröklés, végrendelet,köteles rész

Erik,

Jobb lenne ügyvédet keresned, mert itt többmilliós értékről van szó, és úgy tűnik, nem értesz a szabályozáshoz. Van ilyen, de akkor olvass utána, vagy keress (és fizess) hozzáértőt. Ez nem olyan ügy, amit két hozzászólásban, hiányos infókból a fórum megold.

A feljelentéseket érdemes elfelejteni. A leírásod alapján nem az ügyintézők a hibásak, hanem Te nem tudod, mit és kitől kell kérni. Egy megoldás lehetne pl. a Hetv. 32. § (1) c) szerint biztosítási intézkedésként kérni az ingatlan birtokbaadását, ha annak feltételei fennállnak. De még azt sem tudjuk, hogy pl. az élettárs-gondnok igényt támaszt-e az ingatlanra, és ha igen, milyen alapon, pl. végrendelet, stb. És igen, ő élettárs, mert az élettársi jogviszonyt nem a papír, hanem az életközösség létrejötte keletkezteti.

Az összes pont fontos. Viszont kérésedre röviden:

Milyen úton lehet kirakatni néhai apám házából, és egyáltalán milyen jogon tartózkodik több mint fél év elteltével még ott/ki engedélyezi neki?

Mégegyszer! Érthetően, röviden, csak a lényeget.

Elnézést ez kimaradt: már arra is gondoltunk, mivel hetek óta nem jutunk információhoz, hogy az ügyintézőkkel szemben panaszt nyújtunk be, és feljelentést teszünk a rendőrségen.

Tisztelt drbjozsef, tisztelt szakértők!

A véleményükre vagyok kíváncsi. Apánk nője(semmi élettársi papír nincs) másfél éve lakik "ideiglenes lakóként" néhai apánk ingatlanában. Tavaly ősz óta ott tartózkodik, miközben a gondnoksága lezárult októberben.(mind a két tényről a héten kaptunk tájékoztatást a hivataloktól, de még ezeket az infókat is külön történet volt megkapni... A kérdéseim a következők:

1. Ki engedélyezi, hogy jelenleg is ott lakjon, a hagyatéki tárgyalásig? Ha évekig elhúzódik, évekig ott trónolhat? A gyanú is felmerül, hogy lehet már hasznot hajt az ingatlanon, albérlő formájában.
Nekünk, mint gyerekeinek nincs jogunk a nőt kitenni a házból? Valószínűleg arra hivatkozik, hogy ő az örökös, de ennyi erővel mi is bemehetünk nyugodtan a házba nem?
2. Az ideiglenes lakó titulusa apánk halálával elévült? Amennyiben közüzemi tartozást halmoz fel, kinek kel majd rendezni?(itt ismételten jegyzem meg: sosem lehet majd rajta bevasalni)
3. Mi már több hivatalos ügyintézőnek kinyilvánítottuk az elutasításunkat ezzel kapcsolatban. Amennyiben kárt tesz valamiben, kié a felelősség?(valamilyen hivatalos szerv engedi neki az ott tartózkodást?) Az életben nem lehet rajta behajtani a kárt. Sajnos van tapasztalatuk e téren(a lakó a kazánt kiszedte, gázcsöveket elvágta bosszúból stb.) Bárkinek jelezzük ezen aggályunkat(ügyintéző), csendben hallgat.
4, Vagyoni leltárt nekünk kellett volna adnia tavaly ősszel, ezt azóta sem tette meg, sem postai úton, sem személyesen. Erről a kötelezettségéről szintén a napokban értesültünk, előtte semmilyen ezzel kapcsolatos hivatali levelet nem kaptunk!
5. A fő kérdés: milyen hatósághoz("lakhatási hivatal"?) kell fordulni, hogy felszólítsák a távozásra? Milyen jogcímen tartózkodik még ott? A gyámügy csak annyi ajánlott, hogy hívjuk fel telefonon, és "próbáljunk meg vele elbeszélgetni"!!!!!
?

kjmarosi,

Ők a kieső szülőjük helyébe lépnek, értelemszerűen csak az ő örökrésze osztódik tovább közöttük.

Ha hatan lettek volna az örökösök, de egy kiesik helyettes nélkül, akkor az öt örökös 1/5 részt örököl fejenként. A négy élő az 1/5 részt kapja, az elhunyt, de gyerekes örökös gyermekei pedig fejenként 1/20 részt (1/5 =4/20, ez oszlik közöttük).

Üdvözlöm! Az alábbi kérdésben kérem a segítséget.
Férjem nagybátyja házastárs, gyermek nélkül hunyt el. Hét testvére volt, akik már nem élnek.
Testvéreinek 6 gyermeke született (férjem és unokatestvérei).
Ők a törvény szerinti örökösök.
DE!
Közülük ketten már szintén elhunytak, az egyik fiatalon, utód nélkül, szülei is meghaltak.
A másik elhunyt unokatestvérnek négy gyermeke van.
Rájuk, gondolom, vonatkozik az öröklés során a "helyettesítési törvény".
Kérdésem az, hogy a négy gyermek milyen arányban részesül az örökségből?

Jogos - én valahogy csak a csok felvételének szempontjtából értelmeztem a kérdését.

Nono. A bigámia 0-3 éves tarifájú bűntett. Más kérdés, hogy elévülhetett.

„Mire számíthat a hölgy büntetőjogilag, amennyiben kiderül, hogy az első házassága nem került felbontásra?”
Büntetőjogilag szerintem semmire, ha valótlan jognyilatkozatot tett, vagy nem felelt meg a felvételkor a rendelet feltételeinek, akkor az ott szereplő büntetőkamattal növelten kell visszafizetnie a támogatást.

„Hogyan befolyásolja ez a helyzet az öröklést?”
Házastárs örökösnek számít, nem házastársként meg nem örökös. A gyerekek lesznek az örökösök.

Tisztelt Szakértők!

Egy ismerősöm férje 2024. decemberében elhunyt. A hölgy állítása szerint a házasságuk egyébként érvénytelen volt, mert ő (a hölgy) korábban külföldön már valakivel házasságot kötött és ez a korábbi házasság nem került felbontásra. Az elhunyt férjjel közös kiskorú gyermekeik vannak, a gyermekek után kapható csokot igényelték ingatlan vásárlására. Az ingatlan fele-fele arányban volt a pár nevén.
Mire számíthat a hölgy büntetőjogilag, amennyiben kiderül, hogy az első házassága nem került felbontásra? Hogyan befolyásolja ez a helyzet az öröklést?
Válaszukat előre is köszönöm!

Az ilyen általános kérdésekre nem lehet értelmesen válaszolni.

Tisztelt Szakértők.

A férjem 2023-ban hunyt el. 2024 decemberben volt a másodfokú tárgyalás, ami helyben jogerőre emelkedett.
Örököltem a fél házrészét, anyósom haszonélvezeti jogával terhelve. Az autót kivették a hagyatékból, mert bizonyítottam, h magántulajdonom, csak a férjem nevén van.
A motorját pedig 5/8-ad (enyém) 3/8-ad részben örököltük anyósommal.
Küldtek egy e-mailt az ügyvédemnek, h február 24 után bármikor mehetek a dolgaimért, és a perköltségből kiváltanák a 3/8-ad motor részt, így 1/1 tulaj lennék. A megbeszélt időpont előtt 2 nappal lemondták, és azzal fenyegettek meg, h ha nem adom el nekik 4 millio ft áron a fél házrészem, akkor nem adják ki a motort, az autót pedig csak egy általuk megmondott időpontban. A ház kb 20 milliót ér most. Valamint a férjemmel közösen vásárol ingóságaim "eltüntek", nem tudják kiadni.
Milyen lehetőségeim vannak Önök szerint?
Válaszukat előre is köszönöm.

G.Andras,

Igen, a tulajdoni lapon, a te tulajdonszerzésednél van beírva jogcím is.
Saját tulajdont ügyfélkapun keresztül, évi kétszer ingyenesen meg tudsz nézni.

De az akkori hagyatéki végzésben is benne kellene lennie. Meg a bejegyzéskor is kellet kapnod levelet a földhivatalból.

A testvéred most, a közös szülőtök elhunytakor kérhet kötelesrészt, ha szerinte ingyenesen juttatott neked vagyont, és az örökölt része nem éri el a kötelesrészi értéket ezt (ezeket) a juttatásokat is számolva.
Ha öröklés szerepel a tulajdoni lapon, akkor nem a szülőd juttatott neked ingatlant, bár ingyenesen szerezted, de nem a (mostani) örökhagyótól, hanem attól, akitől ő nem örökölt semmit, tőle örökölted, ezért nincs köze hozzá. Akkor is, ha azt egyébként a közös szülőtök örökölte volna, de osztályos egyezséggel máshogy döntöttetek.
Ha nem öröklés a jogcím, akkor elképzelhető, hogy jogosan kér kötelesrészt.

"elhunyt az egyik szülőd, ő az örökhagyó - ő az, aki NEM volt felmenője a TE féltestvérednek.
Örökös ezért te és az örökhagyó házastársa, a másik szülőd lett." - Igen, így történt.

Nem tudom most megmondani, hogy a kb. 7 évvel ezelőtti hagyatékin örökölt, ingatlanjaim tulajdoni lapján mi lehet.
Az ingatlanszerzés jogcímét kellene kiderítenem ugye, akár a földhivatalban?

Az érdekelt elsősorban, az is lehet hogy rosszul értelmeztem a kötles részt, hogy a féltestvérem, ebben a helyzetben élhet-e igénnyel felém.

(A közös halt meg később. Hiszen ha ő hunyt volna el hét-nyolc éve, akkor a testvér is örökölt volna.)

G.Andras,

Melyik szülőd hagyatékija volt hét éve? Amelyik közös szülőtök volt a féltestvéreddel?

Ha az a kérdés : a kötelesrész egy kötelmi jellegű követelés, az általános 5 éves elévülési idő vonatkozik rá.
Ha hét éve lett volna jogosult a kötelesrészre, akkor az már elévült. Ha most nyílik meg a jogosultsága - a hét évvel ezelőtti ajándékozás miatt, ami ugye 10 éven belül van - akkor nem.

De mondom : fontos, hogy milyen jogcímen szerezted meg azt az ingatlant. Mi van a tulajdoni lapon a jogcímnél? Öröklés?

Mikor halt meg ez az örökhagyó?

Feltételeztem, hogy az örökhagyó a halála előtt 10 éven belül ajándékozott. Én nekem, a hagyatékin.
Amivel kapcsolatban köteles rész igényelhető, a féltestvérem részéről.

Akkor végképp nem értem, mi a problémád. Hatra-vakra dolgoztatnád a fórumot?

Sajnos már nem él egyik szülőm sem.
A hagyatéki kb 7 éve volt.

G.Andras,

Kicsit pontosítsunk.
Ha jól értelek, elhunyt az egyik szülőd, ő az örökhagyó - ő az, aki NEM volt felmenője a TE féltestvérednek.
Örökös ezért te és az örökhagyó házastársa, a másik szülőd lett.

A túlélő házastárs a hagyatéki eljárás során nem mondhatott le a javadra a hagyatékról (mert az öröklésről lemondás az egy másik jogintézmény), vagy neked ajándékozta, vagy osztályos egyezséget kötöttetek. Ha a közjegyző a neki is egyszerűbbet választotta, akkor minden bizonnyal az utóbbi történt.

Kötelesrészt akkor lehet igényelni (mármint sikeresen, mert persze kérni bármikor, bármit lehet), ha az igénylő végintézkedés hiányában örökös lett volna, vagy az örökhagyó a halála előtt 10 éven belül ajándékozott volna, ezért nem örökölt (eleget). Tehát csakis olyan, aki örökös, vagy az lenne. De itt erről szó sincs. A féltestvéred nem örököse az elhunyt szülődnek, nem is volt rokona, fel sem merülhet a kötelesrész.

Viszont : ha ez az általad "lemondás"-nak nevezett vagyonszerzés jogcíme ténylegesen ajándékozás lenne, és a másik szülőd is elhunyna, akkor kérhetne kötelesrészt a féltestvéred tőled, már ha nem örököl eleget a teljes kötelesrészi alap alapján. Ezért fontos, hogy mi van PONTOSAN abban a hagyatéki végzésben.
Ha osztályos egyezséggel rendezitek egymás között a hagyaték felosztását (amelynek vannak feltételei, fontos, hogy azok meglegyenek), akkor az szerintem nem számít ajándékozásnak, lényegében a szülőd meg sem szerzi azt az ingatlant, közvetlenül te öröklöd, az szerintem nem számít bele a kötelesrész alapjába.

Tiszrelt fórum!

Beadható-e köteles rész igény, féltestvér részéről az én hátrányomra (gyerek), házastársi öröklés utàn (mindkettő az én szülőm), a szülőm által, a hagyatéki tárgyalás során javamra tötrént lemondás után? Ez a szülőnk közös, aki ingatlanokról mondott le a javamra.
Hogyha igen, akkor mennyi ideig?

KBS - Jogos!

„nyilatkozik arról, hogy az ajándékot visszautasítja.”

Csak a dogmatikai tisztaság miatt : nem fogadja el az ajándékot. Így az ajándékozási szerződés (és az ajándékozási jogviszony) létre sem jön.
:)