Öröklés, végrendelet,köteles rész

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

R.J. # 2023.04.17. 23:02

Tisztelt jogi forum!

Tengerentulon élek, nem utazok; magyar édesapam elhunyt Budapesten 3 hete;
Kerdesem az lenne : hol, hogyan kell bejelentenem oroksem utani igenyemet. Egy édes testverem él Budapesten, jo vele a kapcsolat.
Elore si koszonok minden segitséget.

osztap # 2023.04.18. 06:18

R.J.,

Hívd fel apád utolsó lakóhelye szerinti kerületi önkormányzat hagyatéki ügyintézőjét. Ő most kezdi el összeállítani a hagyatéki leltárat, és küldi majd meg azoknak az öröklésben érdekelteknek, akiről tud. Elmondod neki, hogy a fia vagy, ezért törvényes örökös, és megadod a címed, és azt, hogy milyen vagyontárgyakról és tartozásokról tudsz.

zsuzsanna56 # 2023.04.18. 06:20

Tisztelt Jogi Fórum!
Házaspár mindkét tagja elhunyt: előbb a feleség, 3 hétre rá a férj. Gyermek és szülők nincsennek, mellékági örökösök örököltek. A feleség halála előtt másfél hónappal vette át elhunyt szülei után az eladott ingatlan értékének felét, melyet bankba helyezett el, férjjel közös bankszámlára, férjet megjelölve haláleseti kedvezményezettként.
Igy a feleség halálakor a bank automatikusan a férj tulajdonába helyezte az összeget. Ezáltal a feleség hagyatéki eljárásában már nem szerepelt az összeg hagyatékként, a férj hagyatéki eljárásában igen, melyet megkaptak a törvényes örökösök.
A feleség elhunytakor annak testvére erre az összegre ági örökségként igényt nyújtott be, melyet a közjegyző elutasított, azzal az indokkal, hogy a bank belső szabályzata szerint a pénz a feleség halálakor a férj tulajdonába került, tehát az nem volt a feleség hagyatékának része.
Szeretnék egy hozzáértő hozzászólást, hogy ez valóban így van-e. Köszönöm

osztap # 2023.04.18. 06:43

Erdos Ildiko,

Ezek szerint van már hagyatéki leltár? Tudod/Sejted, hogy mi hiányzik belőle? Fellebbezd meg. Ha abból már kifutottál, és a közjegyzőnél van az ügy, akkor jelentsd be neki, amiről tudsz. Ezen túl:

  1. Ha bankszámlák vagy az állampapír nincs feltüntetve, akkor a halotti anyakönyvi kivonattal menj el a bankhoz meg az Államkincstárhoz, és jelentsd be a halál tényét.
  2. A 2021-es adásvételi szerződés után szerintem felesleges futnod. Testvéred mondhatja, teljes joggal, hogy apád még életében elköltötte a vételárat. Hogy mi lett a pénzzel, azt a banki folyószámla-kivonatokból lehet nyomozni, gondolom apádnak utalták a vételárat. Kérd meg a közjegyzőt, hogy kérje ki a banktól, neki kiadják majd. Legalább a kötelesrész iránti igényhez szükséges
  3. Ha a hitelt apád a testvéred cégének nyújtotta, és nem testvérednek mint magánszemélynek, akkor benne kell lennie a cég mérlegében. Nézd meg az e-beszámoló oldalon. A 2021-es mérlegek már fent vannak, a 2022-est május végéig kell beadni. Ha a hitelt testvérednek mint magánszemélynek nyújtotta, a banki folyószámla-kivonatok kb. az egyetlen reményed. Ekkora összeget ugyanis valószínűleg utalt, nem kp-ban adott oda. Ha az nem is látszik az utalásból, hogy hitel volt, a köteles rész alapjába mint ajándék is beleszámít. Ha készpénzben adta oda a testvérednek, akkor arra kb. keresztet vethetsz.
  4. A lakáshoz való hozzáférést kérheted már most - a halál napján tulajdonos lettél, testvéreddel együtt (ha nincs végrendelet). Kérd tértis levélben, ha nem ad kulcsot három napon belül, akkor követelj többlethasználati díjat, ugyanabban a levélben. Ha nincs mozgás, akkor fizetési meghagyás, majd végrehajtás.
drbjozsef # 2023.04.18. 07:08

zsuzsanna56,

Igen, így van.
A haláleseti rendelkezést a jogban "halál esetére szóló ajándékozás"-nak kell tekinteni, így az ági öröklés már nem lehetséges, az összeg nem tartozik az elhunyt hagyatékába. Ugyanakkor, beletartozhatna a köteles rész alapjába, de ha oldalági örökösök vannak, akkor ők arra sem jogosultak.

osztap # 2023.04.18. 07:13

zsuzsanna56,

A közjegyzőnek szerintem igaza van, de rossz az indoklása. A bank szabályzata nyilván nem írja felül a jogszabályokat. De a takarékbetétekről szóló tvr. 10. § szerint ha van haláleseti kedvezményezett, akkor a betét nem tartozik a hagyatékhoz. Ezért aztán nem is ági vagyon.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
A hitelintézeti törvény aztán a folyószámla-egyenleget is takarékbetétként definiálja, 6. § (1) 8. pont:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Tehát akár folyószámlán, akár (lekötött) betétben volt, a tvr. szabályait kell alkalmazni.

zsuzsanna56 # 2023.04.18. 11:05

Köszönöm szépen a segítő hozzászólásokat.

Majordomus # 2023.04.18. 19:30

Tanulságos eset..
(nekem)

zsuzsanna56 # 2023.04.19. 14:19

Kedves Majordomus!

Megkérdezhetem,hogy milyen szempontból tanulságos?

Igazából a közjegyző két évig ült az ügyön, mert számára nem volt egyértelmű,hogy kinek jár a pénz. Furállottam, mert ha ez ilyen egyértelmű, ahogy lentebb megválaszolták, akkor ő miért nem tudta?

Majordomus # 2023.04.19. 20:02

Nekem tanulságos mert hasonló ügyben küzd a család.

tirana13 # 2023.04.25. 12:04

A feleségem felmenői között már csak egy személy él, az feleségem édesanyjának a testvére. Neki nincs, nem volt férje, gyerekei senkije sincs már a csak a feleségem. A kérdésem, hogy a feleségem az egyedüli 100%-os örökös? Végrendelet hiányában is tud teljes egészében örökölni? Köszönöm előre is a választ!

drbjozsef # 2023.04.25. 12:51

tirana13,

Ha neki már senkije sincs" a feleségeden kívül, akkor igen, a törvényes öröklés rendje szerint is, végrendelet, végakarat nélkül is ő fog örökölni.

A feleséged nagynénje halála esetén, házastárs és leszármazó hiányában az ő szülei örököl(né)nek. Ha ők már nem élnek, akkor helyükre az ő leszármazói lépnek - ilyen a feleséged is. Ha a feleséged édesanyjának nem volt további testvére, illetve nekik leszármazóik, akkor csak a feleséged lesz az örökös.

tirana13 # 2023.04.25. 13:44

drbjozsef, köszönöm szépen a választ :)

malajc # 2023.04.25. 16:40

Tisztelt Szakértők!

Nemrég elvesztettem édesanyámat. Édesanyámnak és a nővérének van egy közös lakásuk, ahol 50-50 %-ban tulajdonosok. Hagyatéki tárgyalás még nem volt. Édesanyám apukámmal házasságban élt anyukám haláláig és végrendeletet nem hagyott. Van egy bátyám is. Az egyik kérdésem az lenne, hogy az anyukámra eső 50 %-ot hárman fogjuk egyenlő arányban örökölni? Apukám, a bátyám és én?

A másik kérdésem, hogyha a rajtam kívüli többi örökös (anyukám nővére, apukám és a bátyám) nem akarják eladni a kérdéses ingatlant vagy nagyon lassan hajlandóak csak ebben a kérdésben dönteni, nekem milyen lehetőségeim vannak? Beperelni nyilván nem fogom őket, mert teljesen jó a viszonyunk, de sajnos a rám eső részre nagyon nagy szükségem lenne. Kérhetem azt a hagyatéki tárgyaláson, hogy fizessék ki nekem a hagyatéki tárgyalást követő pár hónapon belül a lakás rám eső részét? Mi a teendő olyan esetben, ha 4 örökös van és közülük csak egyvalaki akarja eladni a kérdéses ingatlant, a többieket viszont nem érdekli annak a sorsa?

Köszönettel, N.

drbjozsef # 2023.04.25. 18:50

malajc,

„Az egyik kérdésem az lenne, hogy az anyukámra eső 50 %-ot hárman fogjuk egyenlő arányban örökölni? Apukám, a bátyám és én?”

A törvényes öröklés rendje szerint a leszármazók öröklik az utolsó közösen lakott lakás tulajdon(rész)ét és berendezési tárgyait, azokon a túlélő házastárs holtig tartó haszonélvezetet örököl. Minden mást közösen örökölnek, a házastárs is egy "gyerekrészt" kap, vagyis ezeket hárman öröklitek egyenlő arányban.

Ha a kérdésedben szereplő ingatlan nem az utolsó közösen lakott lakás volt, akkor az is normál módon, háromfele öröklődik, haszonélvezet nélkül.

„A másik kérdésem, hogyha a rajtam kívüli többi örökös (anyukám nővére, apukám és a bátyám) nem akarják eladni a kérdéses ingatlant vagy nagyon lassan hajlandóak csak ebben a kérdésben dönteni, nekem milyen lehetőségeim vannak?”
Anyukád nővére nem örökös, legfeljebb tulajdonostárs, feltételezem erre is gondoltál.
A saját részedet bármikor, bárkinek eladhatod, a beleegyezésük nem kell, de elővételi jogukkal élhetnek ilyenkor.
Persze egy sok tulajdonos ingatlan kis része, lakottan, nem nagyon lesz piacképes, vagy csak elég olcsón.
Ezen túl csak két lehetőség van : megegyezés, vagy per. Közös tulajdon megszüntetése perben.

„Kérhetem azt a hagyatéki tárgyaláson, hogy fizessék ki nekem a hagyatéki tárgyalást követő pár hónapon belül a lakás rám eső részét?”
Hogyne kérhetnéd. Nem tilos kérni. De kötelezni, senkit sem lehet rá. Csak a fentiek jöhetnek szóba.

„Mi a teendő olyan esetben, ha 4 örökös van és közülük csak egyvalaki akarja eladni a kérdéses ingatlant, a többieket viszont nem érdekli annak a sorsa?”
Ilyen nincs. Hogyne érdekelné őket a pénz. Az, hogy nem tesznek érte, az más kérdés. Sajnos megint csak ugyanaz van : vagy megegyeznek, és legalább elfogadják a vevőt és aláírják az adásvételt, vagyis megegyezés, vagy per.

Majordomus # 2023.04.25. 20:08

Ez hosszadalmas is lehet.
Egyszerübb megegyezni.

malajc # 2023.04.25. 20:30

Köszönöm a válaszokat!

Majordomus # 2023.04.26. 19:34

Majd meséld el mi lett?

BaraAngi # 2023.05.04. 08:25

Tisztelt Jogi Fórum!
Az apósom 2014-ben ajándékozási szerződéssel átadta a tulajdonában lévő fél ingatlanrészt a feleségének. Tette ezt azért, hogy a fia ne örököljön utána, mivel a válásakor lemondott az akkori ingatlanáról a gyereke és a felesége javára. Az idén márciusban a feleség az ingatlanért cserébe, eltartási szerződést kötött az első házasságából vele maradt nevelt fiával. Apósom nemrég meghalt, a fia pedig követelni fogja az elajándékozott ingatlan után a rá eső részt.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mi a teendő, ha az ingatlan már a feleség tulajdonában sincs.

Nagyon köszönöm!

osztap # 2023.05.04. 09:08

BaraAngi,

Amint itt a fórumon is sokszor olvashattad, életében mindenki azt csinál a tulajdonával, amit akar. Az apa az övét elajándékozta, ezért az a hagyatéknak nem része, a fia azt hiába követeli. Ha a fia által ténylegesen kapott örökség kisebb, mint a kötelesrész, akkor a különbséget jogosan követelheti elsősorban a többi örököstől, másodsorban a megajándékozottól, pénzben.

BaraAngi # 2023.05.04. 09:47

Jelen esetben két örökös van, a feleség és az örökhagyó fia. Mi van akkor ha a feleségnek nincs vagyona? Kisnyugdíjas, egy összegben fizetni nem tudna. Mondhatják azt, hogy mivel van aki eltartsa , így a nyugdíjából fizessen? A szerződéskori ingatlan értéket veszik alapul? Jelen esetben 10 millió forint.

Köszönöm a gyors válaszát!

osztap # 2023.05.04. 16:06

BaraAngi,

Főszabály szerint az ajándékot a juttatáskori értéken kell figyelembe venni a kötelesrész alapjának számításához, de lehet kérni a bíróságot arra, hogy az elhalálozáskori értéket vegye figyelembe, ha a juttatáskori súlyosan méltánytalan lenne. Ptk. 7:80. § A közel tízéves ingatlanár-emelkedés pont ilyen.

Közösen lakta-e az örökhagyó és az özvegy a házat, amikor az örökhagyó meghalt? Ha igen, akkor a törvényes öröklés rendje szerint fiú örököl tulajdonjogot, az özvegy csak haszonélvezetet. Ha nem, akkor a fiú is és az özvegy is fele-fele arányban örökölnek tulajdonjogot, haszonélvezet nincs. Ptk. 7:58 Ez fontos, mert a kötelesrész annak az értéknek a harmada, ami a törvényes öröklés rendje szerint járna, ha a hagyaték a kötelesrész alapja volna. Ptk. 7:82. §

A fiú a kötelesrészt az özvegytől követelheti, elsősorban pénzben. Ha az örökhagyónak halálakor vagyona nem volt, akkor az özvegy öröksége nulla, ezért mint örökös nem felel. Mint megajándékozott viszont igen, Ptk. 7:84. § (1) b). Az, hogy a ház már nem az övé, irreleváns. Az özvegynek van jövedelme (nyugdíj), tehát legalább abból szépen tudja részletekben kifizetni a kötelesrészt.

Ha az özvegynek értékelhető mértékű nyugdíja sincs, el lehet indulni azon az úton, hogy a tartási szerződés célja a fedezetelvonás volt. Ptk. 6:120. § Mivel a nevelt gyermek közeli hozzátartozó, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet ilyen esetben vélelmezni kell - tehát nehéz helyzetből indul az özvegy és a nevelt fiú egy perben. De ha a férjed nyer, akkor az özvegy/nevelt fiú kérheti, hogy természetben adják ki a kötelesrészt, mert nincs pénzük fizetni. Abból a töredék tulajdoni hányadból nem lesz egyszerű pénzhez jutni... Esetleg egy újabb per, közös tulajdon megszüntetése iránt? A végén ügyvédekre költitek a ház árát - jobb lenne, ha megegyeznétek, hogy az özvegy részletekben fizet.

BaraAngi # 2023.05.05. 09:44

Tisztelt Osztap!
Az ingatlant közösen lakták, az örökhagyó haszonélvezőként, az özvegy tulajdonosként. Az ingatlan fele adásvételivel, a másik fele ajándékozással került a tulajdonába. Az ajándékozási szerződésben leírtak alapján akkor 6,5 millió hitellel még meg volt terhelve. (ez nem tudom számít-e). Amikor az apósom lemondott a haszonélvezetéről, fia és felesége részére a váláskor, ott nincs feltüntetve ár.

A jelenlegi ingatlan most kb 35-40 millió forintot ér, haszonélvezeti jog, tartási jog és elidegenítési terhelési tilalom van rajt. Szeretném megkérdezni, hogy kb mekkora összegre számíthatunk, amit ki kell fizetni a fiának?
Mi is a békés megoldásra törekszünk, jó lenne tudni, hogy mire számíthatunk. Önnek köszönhetően, máris tisztábban látunk.
Köszönöm a segítségét!

osztap # 2023.05.05. 19:11

BaraAngi,

A jelzáloghitel meg a haszonélvezet fontos dolgok - minden, ami a tulajdoni lapon van, befolyásolja az értéket. Felteszem, más már nincs?

Ez alapján, a 2014-es érték: azt írod, a ház fele tisztán 10 mFt-t ért. Mínusz a haszonélvezet értékére mondjuk 2 mFt. A becslés alapja itt az illetéktörvény 72. §, feltéve, hogy a haszonélvező akkor 65 év feletti volt. Az Itv. általában alulbecsli a haszonélvezet piaci értékét, piacon nem 20% a diszkont egy 65 éves haszonélvezővel, hanem jóval több. Mert ő még átlag kb. 20 évig a KHS halálozási táblái szerint ott haszonélvezni fog, amit a tulaj csak az utcáról nézhet. Ha szakértő becsül, valószínűleg magasabb értéket állapít meg haszonélvezetre, mint a 2 mFt.
Mínusz a hitel, 6,5 mFt, mert azzal terhelten ajándékozta el - felteszem, az apa nem fizette ki? Innen az ajándék terhekkel csökkentett értéke 10-2-6,5 = 1,5 mFt.
Ha 2023-ban a hagyaték értéke nulla volt, akkor a kötelesrész alapja 1,5 mFt.

Nem értem, mit jelent az, hogy lemondott "a fia és a felesége részére" a haszonélvezetről. Azt nem lehet "valaki részére" lemondani, csak lemondani lehet róla. Onnantól a tulajdonos rendelkezik az ingatlannal. Ha a 2014-es ajándékozás után történt, akkor ez még egy ajándékozás volt, ha ellenértéket nem kapott érte. Mikor volt? Kapott-e érte piaci ellenértéket? Ha nem kapott, számold ki ennek a második ajándéknak az értékét, a fenti logikát követve.

Az apa halálakor már nem volt tulajdonos az ingatlanban. A törvényes öröklés rendje szerint fele-fele arányban örököl az özvegy és a fiú, ezért a fiú kötelesrésze a fél harmada, azaz 1/6. A kötelesrész alapja 1,5 mFt, annak a hatoda 250 eFt.

A terhek miatt nem sokkal jobb a kép, ha az ajándékot a 2023-as értéken veszed számításba. Mert azt szerintem nem fair mondani, hogy az ingatlant felértékelem, de hitelt meg nem. Erről a bíró nem fog saját kútfőből dönteni, szakértőt rendelnek ki, az majd mond valamit. Ha én lennék a szakértő, én azt mondanám, hogy nézzük meg, hogy a teljes ingatlan értékének mekkora %-a volt az ajándék terhekkel csökkentett értéke 2014-ben. Ha a fél tehementes ingatlan 10 mFt, az egész ingatlan 20 mFt, akkor a 1,5 mFt az egész ingatlan értékének 7,5%-a. Váltsunk 2023-ra, azt mondod, hogy ma az egész tehermentes ingatlan 40 mFt-t ér, annak a 7,5%-a 3 mFt. Ez lenne a kötelesrész alapjának mai értéke. Annak 1/6-a a kötelesrész, 500 eFt.

Lehet, hogy rosszul értettem azok egy részét, amit írtál, és emiatt meg kell változtatnod a feltételezéseket. A legfontosabbak a vastag betűs feltételezések. Akkor nyilván változik a kötelesrész összege is.

Érdemes lenne magadnak végigszámolnod az eredeti papírok ismeretében, plusz esetleg kérni egy ügyvédtől egy konzultációt, hogy nézze át az iratok alapján, amit otthon kiszámoltál.

Majordomus # 2023.05.05. 21:45

Osztap .
Lehet én értek félre valamit -késő van- de ha az örökhagyó a halálakor már nem volt tulajdonos,akkor milyen köteles részről beszélünk?
Csak hadzonélvezete volt,azt meg nem lehet örökölni.