Öröklés - temetési költség, ingatlanrész

„A tulajdoni lap tanúbizonysága szerint a helyi önkormányzat részére egy kisebb összeg erejéig elidegenítési jog került bejegyzésre az öröklést időben jóval megelőzően.”
Mi terheli azt a tulajdoni hányadot? Elidegenítési jog biztosan nem, mert olyan nincs. Elidegenítési tilalom lehet, de az valamilyen jogot biztosít, pl. jelzálogjogot. Mi van pontosan a tulajdoni lapon?
Ha elidegenítési tilalom van, addig nem adható, ajándékozható, stb. el a tulajdoni hányad, amíg az fennáll. Kivéve, ha az önkormi mint jogosult írásban hozzájárul, ami igen ritka. Szóval ki kell fizetni az önkormit. De az is lehet, hogy ez már régen megtörtént, csak nem lett törölve az elidegenítési tilalom. Beszéljetek az önkormival

„jogilag szabályosan lehet tenni az ingatlanrészre vonatkozóan két tanús eladási szándéknyilatkozatot?”
Az özvegy és testvére szerintem arra játszik, hogy a testvér mint végrehajtást kérő kéri a házastársad tulajdoni hányadának árverési értékesítését. Nem fognak tolongani a vevők egy haszonélvezettel terhelt tulajdoni hányadért, ahol a haszonélvező társtulajdonos is. A vevő ugyanis nem fog tudni sem birtokba lépni, sem bérleti díjat szedni, amíg az özvegy él. Így aztán az özvegy a becsérték 70%-án (ha nem lakóingatlan, 50%-án), a minimumon, szépen megveszi az árverésen a tulajdoni hányadot. És a becsérték alacsony lesz a "tiszta" helyzethez képest, tekintettel a haszonélvezetre és az amiatti lakottságra (kb. -30-50%). (A haszonélvezettel terhelt ingatlant akkor is lakottan kell árverezni, ha senki nem lakik benne.) Ezt ismerve, én az özvegy helyében nem fizetném ki a "tiszta" állapot értékének felét. Olcsóbb lesz az árverésen.
Persze, ettől független küldhettek neki eladási ajánlatot (nem szándéknyilatkozatot, az nincs a Ptk-ban). Már ha az elidegenítési tilalmat levetettétek.

oligaliga,

Jogos, ha tényleg így van, akkor persze storno amit én írtam.

„A haszonélvezeti jog egy vagyoni jog. Annak értékét le kell vonni az örökös tulajdonrészének értékéből, és a kettő arányában kell fizetni a temetési költséget a tulajdonjog örökösének és a haszonélvezetet öröklőnek.”

A kérdező első mondata: „Házastársam örökölt; az örökség egy fél ingatlan, amelyre az örökhagyó özvegyének javára holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve; az ingatlan másik felének tulajdonosa az özvegy.” Nekem ez úgy tűnik, hogy az özvegynek már a halál előtt rajta volt a haszonélvezeti joga, nem kellett azt még megörökölni is.

„Igen. A temetési költség hagyatéki teher, amit az örökösnek kell kifizetnie.”

Vitatnám.
A haszonélvezeti jog egy vagyoni jog. Annak értékét le kell vonni az örökös tulajdonrészének értékéből, és a kettő arányában kell fizetni a temetési költséget a tulajdonjog örökösének és a haszonélvezetet öröklőnek.

FFlower,
Az örökölt ingatlan tulajdont bármikor eladhatja a tulajdonos, ahhoz a tulajdonostárs beleegyezése nem szükséges, ha van vevő, aki így is megveszi - de a tulajdonostársnak erre az adásvételre elővételi joga van.
Ha nincs vevő, lehet kérni bíróságon a közös tulajdon megszüntetését.

FFlower

„Az örökhagyó temetési költségét az özvegy testvére rendezte.....A hagyatéki tárgyaláson a temetési költségre vonatkozóan a jelenlévő testvér igényt nyújtott be, miszerint azt a házastársamnak az ő részére meg kell térítenie, vagy eltekint ettől amennyiben a párom lemond az örökségéről.”

Igazából ez színtiszta zsarolásként is felfogható, ha tudja a párod bizonyítani.
Mivel ugyebár így akarta az özvegy és a testvére megkaparintani az egész ingatlant.

„Párom az örökségről nem mondott le, a közjegyző pedig a temetési költségre vonatkozó igényt jóváhagyta
Szeretnénk tudni, hogy a temetési költséget - a teljes összeget - jogosan terhelték a házastársamra?”

Igen, pontosan azért, amiért oligaliga is írta, azaz a párod a törvényes örökös.
Az özvegyre szerintem ez azért nem vonatkozhat, mert ő gyakorlatilag nem örökölt semmit,
szimplán haszonélvezetet kapott az utolsó közösen lakott ingatlanra, ami az elhunyt ingatlanrésze volt.

„A tulajdoni lap tanúbizonysága szerint a helyi önkormányzat részére egy kisebb összeg erejéig elidegenítési jog került bejegyzésre az öröklést időben jóval megelőzően.....Ennek az összegnek vélhetően csak a fele terheli a párom örökölt ingatlanrészét, hiszen a bejegyzés az egész ingatlanra vonatkozik. Jól gondoljuk?”

A tulajdoni lapon nagyon szépen fel van tüntetve, főleg ha két külön tulajdonrészre van osztva, ahogy írtad, mert egyik része volt csak az elhunyté, a másik része az özvegyé, hogy az elidegenítési jog melyik tulajdonrészre vonatkozik, mert akkor csakis azt terheli. Ha az elhunyt tulajdonrésze van megjelölve, akkor sajnos egyedül a párod által örökölt tulajdonrészre vonatkozik az egész elidegenítési jog, ha viszont a hivatkozás mindkét részre van írva, akkor az egész ingatlanra. Talán be kellene menni az önkormányzathoz, hogy miért is került ez rá az ingatlanra. Elképzelhető, hogy van valami összeg, amit nem fizettek ki...most mellé jött még a párod által nem kifizetett temetési költség. Szóval szépen szaporodik az összeg és előbb-utóbb árverezésig fog eljutni az ingatlan sorsa. Én nem várnám meg.

„az örökség egy fél ingatlan, amelyre az örökhagyó özvegyének javára holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve; az ingatlan másik felének tulajdonosa az özvegy.....Az örökölt ingatlanrészt párom szeretné értékesíteni.....a most kézhez kapható jutányosabb vételár sokkal többet érne mint az akár évek múlva felszabaduló ki tudja mennyi - mennyit erő összeg.....Az igen magas összegű temetési költséget a párom sajnálatos módon nem tudta teljes összegében rendezni, ezért végrehajtás indult, amely során az örökölt fél ingatlanra végrehajtási jog került bejegyzésre. Mindezek ismeretében szeretnénk tudni, hogy van-e esély az ingatlanrész értékesítésére?”

Ahogy korábban írtam, ha csakis a párod által örökölt részre vonatkozik az elidegenítési tilalom, akkor nem sok esély van rá, minden más esetben igen. De egyrészt elég nehezen találna rá vevőt így, az özvegy haszonélvezetével terhelve, lakottan, másrészt nem sokat kapna érte. Azonban ha a temetési költség nem lesz rendezve, az ugyebár kamatozik, szaporodik a másik összeggel együtt szerintem és akkor ahogy korábban is írtam, előbb-utóbb árverezésre kerülhet az ingatlan, amennyiben valamelyik végrehajtási jog tulajdonosa tovább viszi a végrehajtást és akár tetszik ez az özvegynek (no meg a testvérének) akár nem, ez a kérdés rövid úton megoldódik. Az özvegy és a párod is megkapja a tulajdonrésze alapján a maradék pénzt a temetési költség és a végrehajtási költség levonása után (jó eséllyel nem fog sok maradni belőle a párodnak, csak szólok). Az már más kérdés, hogy a testvér miért is árvereztetné el a házat az özvegy feje fölül...szóval itt ő az egyik kulcsember szerintem, a másik pedig az önkormányzat - aki ugyebár miért is lenne kegyes, ha hozzá akar végre jutni a pénzéhez?

„Párom az özvegy testvérét és az özvegy majdani örökösét - a gyermekét keresné meg eladási ajánlatával. Az öröklés óta eltelt több mint egy esztendőben az ingatlanok eladási ára az adott városban közel megkétszereződött. Párom az örökség hagyatéki eljárásban megállapított értékére adná az ajánlatot, azaz így az ingatlanrész a jelenlegi értékének cca. fele értékén kerülne értékesítésre.”

Hát ez elég nagy butaság volna fele értékén felajánlani eladásra az özvegy testvérének az ingatlant csak azért, hogy megszabaduljatok tőle, hiszen jó eséllyel akár rá is bólinthatnak, ha már úgyis az ingatlan megszerzése volt a cél. Természetesen annyiért adjátok oda, amennyiért csak akarjátok - no meg amennyit kifizetnek érte - de én a helyetekben ezt alaposan átgondolnám. Azonban amíg esetlegesen - ahogy írtam korábban - elidegenítési tilalom van a párod örökölt részén, addig hiába agyaltok rajta, előbb ezt meg kell szüntetni. Utána úgy üzleteltek vele, ahogy csak akartok. Egy biztos, akár az özvegy testvére, akár annak gyereke nem járna túl jól a vásárlással, mert - bár én laikus vagyok csak, nem jogász, ha rosszul tudom, majd a szakosok kijavítanak - azért úgy tudom, hogy nagy valószínűséggel ha tehermentesen, azaz haszonélvezet nélkül akarja az ingatlant megszerezni, akkor mind az ingatlan értéke, mind a haszonélvezet után ki fogják szabni nekik az illetéket, mivel az két külön történet a jogban. Az egyik maga az ingatlan, mint vagyon, a másik pedig a haszonélvezet, ami vagyoni értékű jognak számít. Persze ez utóbbi maradhat rajta, nem kötelező levetetni róla és akkor illeték fizetése sincs utána, csakis az ingatlan megszerzése után.

„1. Szeretnénk tudni, hogy a temetési költséget - a teljes összeget - jogosan terhelték a házastársamra?”

Igen. A temetési költség hagyatéki teher, amit az örökösnek kell kifizetnie.

„A tulajdoni lap tanúbizonysága szerint a helyi önkormányzat részére egy kisebb összeg erejéig elidegenítési jog került bejegyzésre az öröklést időben jóval megelőzően.

2. Ennek az összegnek vélhetően csak a fele terheli a párom örökölt ingatlanrészét, hiszen a bejegyzés az egész ingatlanra vonatkozik.
Jól gondoljuk?”

Valószínűleg, de biztosat csak az önkormányzat tud mondani. Ha van is tartozás, azért csak a hagyaték erejéig felel párod, azaz a ház felének értékével.

„3. Mindezek ismeretében szeretnénk tudni, hogy van-e esély az ingatlanrész értékesítésére?”

Esély mindenre van, és lehet szabályosan eladni a tulajdoni hányadot. Keressetek vevőt és ügyvédet.

„4. az ingatlanrészre vonatkozóan két tanús eladási szándéknyilatkozatot?”

Közölni bármit lehet a tulajdonostárssal. Vagy elfogadja, vagy nem.

Tisztelt Fórumozók!

Öröklés területen merült fel pár kérdés.

Házastársam örökölt; az örökség egy fél ingatlan, amelyre az örökhagyó özvegyének javára holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve; az ingatlan másik felének tulajdonosa az özvegy.

Az örökhagyó temetési költségét az özvegy testvére rendezte.
A hagyatéki tárgyaláson a temetési költségre vonatkozóan a jelenlévő testvér igényt nyújtott be, miszerint azt a házastársamnak az ő részére meg kell térítenie, vagy eltekint ettől amennyiben a párom lemond az örökségéről.

Párom az örökségről nem mondott le, a közjegyző pedig a temetési költségre vonatkozó igényt jóváhagyta.

1. Szeretnénk tudni, hogy a temetési költséget - a teljes összeget - jogosan terhelték a házastársamra?

Az örökölt ingatlanrészt párom szeretné értékesíteni; egyrészt érthető módon szeretne most hozzáférni az örökségéhez ezekben az embertpróbáló válságos időkben, másrészt nagyon rossz hatással bír mindenkire ha valakinek akaratlanul is a helyzetből adódóan úgymond a halálát várják...

[Amióta az örökség az életébe - életünkbe lépett, azóta a dolgok egyre rosszabbra fordultak; ráadásul a most kézhez kapható jutányosabb vételár sokkal többet érne mint az akár évek múlva felszabaduló ki tudja mennyi - mennyit erő összeg.]

A tulajdoni lap tanúbizonysága szerint a helyi önkormányzat részére egy kisebb összeg erejéig elidegenítési jog került bejegyzésre az öröklést időben jóval megelőzően.

2. Ennek az összegnek vélhetően csak a fele terheli a párom örökölt ingatlanrészét, hiszen a bejegyzés az egész ingatlanra vonatkozik.
Jól gondoljuk?

Az igen magas összegű temetési költséget a párom sajnálatos módon nem tudta teljes összegében rendezni, ezért végrehajtás indult, amely során az örökölt fél ingatlanra végrehajtási jog került bejegyzésre.

3. Mindezek ismeretében szeretnénk tudni, hogy van-e esély az ingatlanrész értékesítésére?

Amennyiben van lehetőség az értékesítésre, abban az esetben jogilag szabályosan lehet tenni

4. az ingatlanrészre vonatkozóan két tanús eladási szándéknyilatkozatot?

Párom az özvegy testvérét és az özvegy majdani örökösét - a gyermekét keresné meg eladási ajánlatával.

Az öröklés óta eltelt több mint egy esztendőben az ingatlanok eladási ára az adott városban közel megkétszereződött.

Párom az örökség hagyatéki eljárásban megállapított értékére adná az ajánlatot, azaz így az ingatlanrész a jelenlegi értékének cca. fele értékén kerülne értékesítésre.

Előre is köszönöm szépen a válaszokat!