Megtámadható végrendelet?


Kovács_Béla_Sándor # 2023.05.09. 08:47

Ettől nem lesz érvénytelen.

el hungaro # 2023.05.09. 06:57

Nem már nem él.És az ,hogy először kizár utána kitagad ez lehetséges?Vagy ez vagy az nem?Köszönöm.

el hungaro # 2023.05.09. 06:53

Nagyon Köszönöm József.

drbjozsef # 2023.05.09. 06:36

el hungaro,

Ptk.7:78.§(2) A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

Önmagában nem szabálytalan ez, még a kizárás-kitagadás sem, a 7:77.§ szerint megjelölte az okot.

Természetesen megtámadható ez, nem tilos az. Ez a kitagadási ok (másik kettő mellett) is új, csak az új Ptk. óta létező fogalom, és egyébként is erősen szubjektív, minden körülményt és magát a konkrét esetet kell vizsgálni. Nem lehet általános értelmezési tartományt adni előre, látatlanban.

Ha szerinted nem így van, támadd meg. Él még a végrendelkező?

el hungaro # 2023.05.09. 05:53

Sziasztok tisztelt urak! Szeretném kikérni a véleményeteket,hogy megtámadható-e (sikerrel) a végrendelet Tartalmi hibára hivatkozva a következő mondat alapján":Fiamat(nemven,címem,stb,) az öröklésből kizárom.Fiam velem szemben durva hálátlanságot tanusított ami miatt a köteles részre való jogosultságból is kitagadom."Először is nem voltam hálátlan.Másodszor szerintem a két dolog nem lehet egyszerre most vagy kizár (akkor jár a köteles rész) vagy kitagad akkor meg részletes indok kéne amit nehéz lesz bizonyítani.Nem hiszem,hogy a kettő mehet egyszerre vagy tévedek?Ti mit tennétek? Előre is köszönöm a tanácsokat.Tisztelettel.

drbjozsef # 2023.03.29. 04:58

levha,

Semmi különös, beazonosítható legyen az illető, lehetőleg egyértelműen. Akár személy, akár intézmény az.

Ptk.7:24. § A végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson. Ez a szabály nem szolgálhat alapul a végrendelet alaki hibájának orvoslásához.

Majordomus # 2023.03.28. 19:46

A megnevezést!

A magánszemélyn pedig a beazonostható megnevezést
( kisebbik fiam Alfréd)
.

levha # 2023.03.28. 19:32

Köszönöm a válaszokat! De akkor kérdezném, hogy a végrendelet kedvezményezettjének milyen adatai kellenek? És ha a vöröskeresztnek vagy a máltai szeretetszolgálatnak szeretnék hagyatékozni, akkor ott mit fogad el a közjegyző?

Majordomus # 2023.03.27. 19:45

Igy van.
Tipikus hiba mikor az írja alá tanuként aki a kedvezményezett!
.
A közjegyzői viszont támadhatatlan.

drbjozsef # 2023.03.27. 18:58

levha,

Ha ügyvéddel vagy közjegyzővel íratod a végrendeletet, akkor akár ott is lehetnek, de egyáltalán nem feltétel ez. Felesleges. Elég az adataik. Sőt nem is szokás szerintem.

Ha magánvégrendeletet írnál, akkor viszont fontos, hogy lehetőség szerint ne legyen ott, akinek a javára végrendelkezel, és fel se merülhessen, hogy közreműködött a végrendelet megírásában. Az ilyen rendelkezés ugyanis semmis lenne (bizonyos feltételek kivételével). De egyáltalán nem is tanácsolnám, hogy magad csináld, annak sok alaki feltétele van, amit ha elrontasz, érvénytelenné válhatna.

A legjobb a közvégrendelet, közjegyző előtt, ő tudja mit hogyan kell, és egyből kérheted a nyilvántartásba vételét a végrendeletnek, így ha meghalsz, fel sem merül, hogy ne kerülne elő a végrendelet, mert a hagyatéki közjegyző a nyilvántartást mindig hivatalból ellenőrzi.

levha # 2023.03.27. 17:52

Üdv, a kérdésem az lenne, hogy ha végrendeletet írok, íratok közjegyzővel, akkor akikre szeretném íratni, azoknak, vagy a képviselőiknek ott kell lennie személyesen, vagy hogy lehet xy-ra és pl-re végrendelkeznem?

mazzag # 2023.03.22. 09:10

drbjozsef,

köszönöm hozzászólásodat!

Igen, a köteles rész miatt indulna ez a "támadás".

drbjozsef # 2023.03.22. 06:04

mazzag,

Azt hozzátenném, hogy ha egyáltalán, akkor nyilván csak a kitagadás lesz semmis, attól még a végrendelkezése érvényben marad természetesen, hiszen az jogos végakarat. A férjed csak a köteles részre lesz jogosult ekkor is.

mazzag # 2023.03.22. 04:51

Majordomus,

igen, kell hozzá.

Köszönöm!

Majordomus # 2023.03.21. 21:18

Hát mondjuk van némi erkölcsi fennforgás.
.
Ha több mint 20 évig nem hiányzott az apuka ?
De a vagyona bezzeg kellene?
Pofa kell hozzá!

mazzag # 2023.03.21. 19:58

osztap,

köszönöm!
Utána fogunk nézni.

Anyagilag teljesen rendben volt az apuka.Ilyen jellegű probléma nem merült fel.

osztap # 2023.03.21. 18:32

mazzag,

Van e értelme?
A leírás alapján szerintem eséllyel támadható a kitagadás. Kitagadni csak a Ptk. 7:78. § szerinti okok miatt lehet. A "nem tartja a kapcsolatot" nem ilyen, sőt azt az (1) a) alatti érdemtelenségbe sem lehet beleszuszakolni, mert az érdemtelenségi okokat a 7:6. § sorolja fel, és ez nincs ott.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A tartási kötelezettség érdekes. Azt a Ptk. 4:194. § és azt követő paragrafusok szabályozzák. A 4:194. § (1) szerint feltétel, hogy a szülő rászorult legyen, és önhibáján kívül legyen az. Ez fennáll-e? Jövedelme, vagyona létfenntartásra sem volt elég? Maga nem tehetett szegénységéről? Különösen úgy, hogy az elhunyt házasságban élt - gondolom, az életközösség fennállt, ekkor a házastársaknak ketten együtt nem volt számottevő jövedelme, vagyona?
A másik, hogy a szülő ne legyen tartásra érdemtelen, 4:194. § (2). Szerintem az ottani definíciónak a férjed helyzete megfelel a leírásod alapján - ez alapján férjed mentesülne a tartási kötelezettség alól.
Érdemes még megvizsgálni, hogy az apa igényt tartott-e a tartásra. Ha nem kérte soha, a kapcsolatot nem tartották, a férjednek tudomása sem volt arról, hogy esetleg tartást kellene biztosítania. Erre BH-k vannak, olvasgasd ezt a cikket:
https://jogaszvilag.hu/…gadasi-okok/

Hogyan kezdjen neki?
Olvassa végig a fenti paragrafusokat és a cikket. Ha a konkrétumokat ismerve is megállnak a fentiek, akkor fogadjon ügyvédet, de rohamost. Mert már a közjegyzőnek be kéne jelenteni, hogy hagyatéki pert indít, és a hagyatékot csak ideiglenes hatállyal adja át.

mazzag # 2023.03.21. 17:39

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Férjem a napokban kapott készhez egy idézést, melyben azzal szembesült, hogy édesapja elhunyt.
Igen, innen tudta meg, mivel a kapcsolatot nem tartották. Olyannyira, hogy 3 unokája és én sem találkoztam vele 20 év alatt.
Kissé bonyolult a családi háttér... nem kívánt gyermekként, az édesapa félrelépésekor fogant a férjem, majd sajnos állami gondozásba került. Már felnőttként kereste fel az apát, aki barátságos beszélgetés után sem kívánta felvenni fiával a kapcsolatot (a dolog pikantériája, hogy a férjem anyukája az édesapja feleségének lánya...huhh).
A férjem apja végrendelkezett közjegyző előtt, amiben kijelenti, hogy: "...gyermekemet az utánam való öröklésből és így a köteles részből is kitagadom, mivel 20 éve nem tartja velem a kapcsolatot, irányomban a tartási, gondozási kötelezettségnek nem tesz eleget."

Szeretné megtámadni a végrendeletet, melyben (most már) volt házastársát, élettársát nevezi meg kizárólagos örökösként.
Hogyan kezdjen neki? Van e értelme?

Köszönöm válaszaikat!